Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

1977. december 25.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

AZ IDŐJÁRÁS NAGY ÚR

A rizs kálváriája

Herceg Sándor pontosan tíz esztendeje rizsőr Karcagon. Ünnepi fekete öltönyben ük feszeng a széken, a Magyar- Bolgár Barátság Termelőszövetkezet székházában. Napszítta az arca télen is. látszik, sokat járja a határt. A rizstelepeket. amikből ebben az évben pontosan negyven hek_ tár jutott egy rizsőrre. Mert úgy van az..

— Fogyunk kérem, lassan kiöregszik a szakma. Ugyanis’ a rizs kényes növény, nagyon kényes. Mi azt mondjuk, régiek: amikor elvetik, attól kezdve rengeteg ba j van vele. És a rizstermelésbein nincs okos ember, ami igaz az egyik évben, megcáfolja az élet a másikban. És ha szól az ágazatvezető: te, komám, hajnalban két órakor fölötted a repülő vegysze- rezni. irányítsd, integess neki, ugye fel kell kelni, a meleg ágyból. És ezt a fiatalok nem szeretik.

Kátai Sándor, az idősebb rizsőr is bólogat. Ügy ám, úgy ezért ahogyan fogy a rizsőrök száma, úgy növekszik a kezük alá adott rizstelep nagysága. ■ — Pedig már a kunyhós világnak is vége. Bár áll még a kunyhó az öreg telepek mellett, de nem hál már benne senki se. Valamikor hónapokig kint tanyáztunk.

Karcagon a felszabadulás után honosodott meg a „vízi gabona". Jó huszonöt éve épültek az első rizstelepek, ebből is látnivaló, hogy nemcsak a rizsőrök, az egykoriak öregednek, öregek a rizstelepek is. többségükre ráférne már a rekonstrukció. A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet három- ezerháromszáznegyven hektár rizstelepéből mintegy 2600 hektárnyi ' korszerűtlen, elavult. Ügy tervezték, az ötödik ötéves tervben nagyrészét felújítják. Csakhogy 1976-ban is rossz volt, túl gyenge a termés- s az idén is. Miből tehát? A rekonstrukció kilencven millió forintba kerülne.

— Ha az idén hozzá se nyúlunk, ha parlagon hagyjuk a 3300 hektárt, most volna 47 millió forintunk. — Dr. Kasuba János elnök nyugtalan, ideges. Érthető. A szövetkezet gazdasági bajai a rizsből erednek. Még beszélni se jó róla!

— Jövök be a téesz-köz- pontba, ott a nagy falitábla, rajta az idei eredmények. Állnak az emberek, nézik, mondják a magukét. Meglátnak, tudják, hogy rizsőr vagyok, már mondják is: megint elvittétek a pénzünket a rossz, riherossz rizskásával. Meddig dolgozzunk még hiába? — Kátai Sándor meg Herceg Sándor, a két rizsőr emiatt szégyenkezik. Pedig hát .. .

Hazánkban jelenleg ötvenhárom gazdaságban termelnek rizst. Szolnok megyében az utóbbi évtizedben erősen' megcsappant a rizstermesztői kedv. Szinte egyidőben kezdte a’ rizstelepek csökkentését Túrkeve, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszagyenda, Ti- szaszentimre. Kunhegyes. Mi nem hagytunk fel a termelésével, mert a savanyú sziken legfeljebb 15 mázsa búzát termeszthetnénk hektáronként.

A tsz elnöke kimutatásokat vesz elő:

Az országban 3000 hektáron felül egyedül a mi gazdaságunk, 2000 hektáron felül egy. ezer hektáron felüt pedig nyolc gazdaság bajlódik a rizzsel. A mi szántó- területünk 15 ezer hektár. Bármennyire is eredményes — most is teljesíti tervét — a többi ágazat, a rizs kárát magunk alig tudjuk viselni Tavaly kaptunk támogatást, hiszen 56 millió forint kiesett

a gyenge termés miatt. Kérdés, az idén mi várható? Nem akarjuk örökké a markunkat tartani, de egy ilyen tetemes ösmzeget nem bírunk.

Amikor kiderült, hogy a szeptember végi fagyok alaposan megkárosították a növényt, s amikor a bruttó termés se haladta meg átlagban a 12—13 mázsát, sokan azt mondták a szövetkezetben: ennek pedig legyen vége! Pártszervezetnek, vezetőknek, brigádoknak vitával teli napokba, hetekbe került, amíg kimondták az emberek: ha kell, legyen! És jövőre is termelnek.

Mohácsi Imre termelési elnökhelyettes 1959 óta dolgozik) „rizzsel"'. Tapasztalataiból nem tanulmány, de könyv is sikeredne.

— Tízegynéhány éve megpróbáltunk matematikai összefüggést keresni a hőKiút: új módszerek, új eljárások

összeg és a termésnagyság között. Tudjuk, hogy a rizs- termelés bizonytalanná válik, ha 2600 hőösszegnél kevesebbet kap. Magyarországon kedvező időjárás esetén 3200 körül van az optimum. Az időjáráson is nagyon sok múlik.

Április elején juhokat nyírtak a szövetkezetben. Szeles, havas esőben lábukon hajtották vissza őket karámjukba. A szél, az eső eltérítette az állatokat a közeli rizstelepekre. Ügy át volt ázva a föld, hogy egyenként húzgálták ki a szegény állatokat. így is sok elpusztult, mert a szív nem bírta a harcot a sáros talajjal.

— Május másodikén kezdtük a vetést, s húszadika volt, mire befejeztük. Ahol május tizediké után vetettünk, gyakorlatilag alig termett. Csak nőtt: a növény, de nem fejlődött. Aztán a szeptemberi fagy 1200 hektáron totális kárt okozott.

Vincze Pál rizstermesztési ágazatvezető sorolja:

— Kényes növény. Jó vetőmag, korai fajta kellene és hőgazdag időjárás a virágzáskor. Két éve már, hogy virágzás idején rossz az idő. Most augusztusban is esős, ködös napok jártak.- A fajtán sokáig meditáltunk. A szövetkezetiek nem értik, miért nem tud korán érő, éghajlati viszo.vnaink- hoz alkalmazkodó fajtát adni a lassan harminc éves magyarországi rizsnemesítés, kutatás? Mert egyszerűen a mainál rövidebb tenyészidejű rizsfajták nincsenek. 145—160 nap tenyészidőt vehetnek figyelembe. Az idén a vetés optimális idejéig Karcagon 223 mm csapadék hullott. Négyszerese a szokásosnak! Persze, hogy késett a vetés.

És ahol. ekkora a terület, nem is végezhetnek vele gyorsan. Ennek határt szab a műszaki-technikai színvonal. Mint ahogy a betakarítás idején se lehet öt nap alatt ekkora telepekről betakarítani a termést.

* *

Mohácsi Imre persze nem mulasztja el, hogy elismerje, emberi ténvezők is közrejátszottak a kudarcban ame- Ivik már második éve nehezíti helyzetüket. És nem is csak második, mert:

— Tíz év alatt három jó évünk volt Karcagon. 1967, 1968 és 1973. Ez nem jellemző valamennyi hazai rizstermelő gazdaságra, mert a mi telepeink a termeszthetőség legészakibb határán vannak.

— Ahogy a másik karcagi „specialitás"" is. — Kovács István rizstermesztéí'i ágazatvezető mondja. — Vannak olyan régi területeink, ahol rengeteg kárt okoz a rizsfű. Egyszikű gyom. ellenszerét egyelőre nem tudja a tudomány se. Ami irtaná, vinné a rizst is. Egy általános gyomnövény ez. amelyik vízállá- sos területek partjain telepszik le. Ügy mondjuk, egyik lába a talajban, a másik a vízben. És nő. növekszik, elveszi a rizs elől az erőt.

A rizs meg viszi a pénzt. Két év alatt 135 millió forint volt az árbevételi kiesés. Herceg Sándor így érzj ezt a saját bőrén.

— Én plég az utóbbi két esztendő kivételével elégedett voltam a fizetséggel. Két éve viszont rosszabb a helyzetem. Legalább egy havi fizetésnek megfelelő prémium oda van. Szidnak a többiek, a pénzem sincs meg, hát csak elkeseredek sokszor. Azért nem hagynám a rizst, még mindig bízom benne.

Az árbevételi veszteség legalább hét-nyolcezer embert érint a városban. Aki a szövetkezetben dolgozik,

megérzi jövedelmén. "A családja is, természetesen. Így kerekedik ki a nagy szám.

— Mégis folytatjuk a rizs termesztését — sóhajt az elnök. — A két év tapasztalatait feldolgoztuk, s a rajtunk múló dolgokat kiiktatjuk jövőre.

— Szakszerű módon kell termelni — Mohácsi Imre azt is megmondja, hogyan. Szerinte évenként 500 hektáron felújítást kellene végezni, hatszázon pedig meliorációs tervek szerint javítani.

* * *

A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben körülbelül negyven millióra becsülik a meglévő rizstelepek értékét. Azért ennyire, mert elavult, régi telepeken termelnek. Meglehetősen nagy érték a műszaki-technikai bázis is, amely a rizstermesztés fontos feltétele. Szakértői vélemények szerint azonban egy ekkora szövetkezetben katasztrofális lehet egymás után két rossz termésű év. A gazdaság árbevételének harminc százaléka ebből a növényi kultúrából származott volna. Sajnos, az idén és 1976-ban se sikerült a tervezett hozamot elérni. Ezért veszteség, nagy kár érte ismét a szövetkezetét. Ahhoz ugyanis, hogy legalább a ráfordítást, a termelés költségét visszaadja ez az ágazat, hektáronként 17—18 mázsás átlagtermés szükséges.

A kényes növény viszonylagos jövedelmezősége is csökkent, éppen az utóbbi két esztendőben. Mint a karcagi példából látható, a feltételek romlottak.

Karcagon mégse úgy döntöttek, hogy legelőnek használják a telepeket, vagy hogy más növényekkel küszködnek a rossz földeken. A tapasztalatok alapján elmélyült alapossággal készítik elő a következő év munkáit. Javítják a termesztés szakszerűségét, és a minden bizonnyal segítséget jelentő támogatást pedig arra is használják, hogy a szükséges rekonstrukciókhoz hozzá (kezdjenek.

A népgazdaság számít a rizstermesztő kis és nagy gazdaságokra. Hazánkban — a növekvő fogyasztás miatt is — 1980-ig további tízezer hektárral kellene növelni a rizs területét:.

A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet, az ország legnagyobb rizster- mesztö gazdasága. A kutatómunka gyorsítása és eredményessége nélkül, — a megfelelő feltételek hiányában — nehezen boldogul.

Sóskúti Júlia

Egyedit, de ne csak egyet

Horváth József, az Aprltógópgyár Igazgatója beszél a struktúraváltás gondjairól

Struktúraváltás, ebben a szóban sűríthető össze az ország, a vállalatok gazdasági szakembereit és a közvéleményt ma leginkább izgató közgazdasági kérdés. Milyen termékeket gyártson egy-egy üzem, hogy műszaki, termelési és beruházási lehetőségeit a leghatékonyabban állíthassa a nemzeti jövedelem növelésének szolgálatába? A kérdésben kifejeződő követelmény azonban túl általános. Hogy tulajdonképpen miről van szó, az csak az üzemekben történt konkrét változások megismerése után derülhet ki. Azért is kerestük meg Horváth Józsefet, a jászberényi Aprítógépgyár igazgatóját, mert vállalata példamutatóan törekszik kiaknázni a piac és a termelés tartalékait.

A jászberényi Aprítógépgyár igen nagy értékű, egyedi berendezéseket készít. Egy-egy gép átfutási idejét hónapokban mérik, a méretekre pedig talán a gépek súlya a legjellemzőbb: 100— 200 tonnás monstrumok hagyják el a gyárkaput. Ekkora masinák a világ minden táján egyedi gyártással készülnek, akkora keresletet ugyanis egy vállalat sem talál, amekkora kifizetődővé tenné a szériagyártás megszervezését. Az évtizedekig üzemképes berendezésekből egy-egy ország piaca hamar telítődik, más vevőket vagy más terméket kell találni a gyártónak. Hazánkban különösen érvényesek az előbb mondottak, ezért is igyekezett az Aprítógépgyár kihasználni a határokon túli kereslet lehetőségeit. Nem is sikertelenül, azonban a 'vállalat vezetősége kevésnek találta azt, hogy bármikor tudnak megrendelőt szerezni, az üzemekben soha nincs üresjárat. Próbálkozásaik első termése 1977-ben érett be. A hatékonyságot növelő változásokról kérdeztük Horváth Józsefet,

— 1977 előtt igen furcsának tűnő képet mutattak a gyár rendelései. Egy-egy géptípusból elkészítettünk néhány darabot, aztán akár el is felejthettük, hogy ilyen berendezést is gyártottunk. Évekig eszébe sem jutott senkinek, hogy hasonló gépet kérjen tőlünk. A tervezés, a gyártás, a munkások tapasztalatait termékeink 70 —75 százalékánál nem hasznosíthattuk a következő évben.

— A gyár profilját, mármint az egyedi gépgyártást ismerve, a laikusnak ez természetesnek tűnik.

— Csak a laikusnak ... Mi tudtuk, hogy szériagyártás nélkül is élvezhetnénk a ..termékismétlődés” előnyeit. Gondoljon csak arra. hogy mennyi, addig meddő percből lesz forint, ha egy berendezés elkészítése után a munkás nem az új tervrajzzal ismerkedik, a műszakiaknak nem az íróasztal mellett megtervezett gyártási folyamat ésszerűsítésén kell gondolkodniuk. Űj szerszámokra sem kell állandóan költeni, a begyakorlás, a vállalati tervezés biztonságának előnyeit pedig nem is kell részleteznem.

— Az egyedj termékek visszatéréséhez azonban olyan piac kell. amely évekig képes „felvenni" ugyanazt a berendezést.

— ■ Persze, a piac nagyon fontos, azonban nálunk inkább a gyártrrtány számít. Mi ebben gondolkodunk, hiszen amikor kiválasztunk egy-egy gépet, akkor már a piac mellett is döntöttünk. Nem véletlenül határoztuk például el. hogy termelési lehetőségeink egyre nagyobb részét használjuk csőgyári berendezések készítésére. A nyugatnémet licenc szernt épülő csöegyengetö gépcsalád berendezései például akár szocialista, akár tőkés országokban bármikor eladhatók. a szovjet tervek alapján gyártott, csőhengerlésre használt „hideg pilger” berendezésekből pedig bármennyit átvenne a Szovjetunió. Mint céloztam rá. nem véletlenül választottuk ezeket a termékeket. hiszen az értékesítés nem okoz gondot. Inkább attól félünk, hogy szóba jöhető megrendelőinket elveszítjük, ha nem tudunk elegendőt gyártani. Üj. kelendő termékeink segítségével az idén húsz százalékkal — negyvenöt százalékra ugrott az évente visszatérő gyártmányok aránya. Ennek előnyeit már az előbb érzékeltettem . . .

— Van-e lehetősége a vállalatnak a több évig gyártható berendezések körének szélesítésére?

— Szerencsére van. Piaci lehetőségeinket értékelve vásároltunk meg egy másik nyugatnémet licencet: 1978- tól korszerű szénőrlő malmokat gyártunk. Ezen kívül a VÉGYTERV. a Biogal Gyógyszergyár és az Aprítógépgyár közös műszaki fejlesztő munkájának eredményeként száz—száztíz köbméteres gyógyszeripari fermen- torokat is készítünk. Ügy látszik, hogy a két legújabb

berendezéssel is jó| választottunk. A Görögországban és Törökországban nemrégen kezdődött erőműprogram legalább három évre elegendő megrendelést ad. sőt később is eladhatjuk a malmokat: a jövő megrendelői már most megkeresték a vállalatot. A gyógyszeriparban néhány éve terjedő fermentációs technológia is nekünk kedvez, nagy méretű berendezéseink beváltak. a hazai és a külföldi gyógyszergyárak kérik őket. Ennyit a keresletről, piaci lehetőségeinkről. A piacon sokáig „élő" egyedi gép előnyeit ismerve már csak egyet teszek hozzá: ha számításaink beválnak.' jövőre már termékeink körülbelül 80 százalékát évek múlva is gyárthatjuk.

— Eddig szinte kizárólag új termékekről beszélt. A kereslet adta lehetőségek teljes kihasználásához azonban új kapacitásra is szükség lehet. Vannak-e új beruházásaik. vagy terveznek-e ilyet?

— Igen. A szénőrlőmalmok gyártását biztosító új üzemrészt 1979 tavaszáig befejezzük. és távlati terveinkben is szerepelnek a termelési lehetőségeket bővítő beruházások ... A gyártmányaink iránt megélénkülő külföldi kereslet kihasználása érdekében bankhitelt is vettünk fel. sőt a következő években is fontos szerepet szánunk a kölcsönnek. Különben az Aprítógépgyár történetében először fordult elő. hogy a Nemzeti Bankhoz fordultunk beruházásaink finanszírozásáért . . .

— Nem mindig jelent jót hitel nélkül gazdálkodni. Gyakran előnyös lehetőségek elszalasztásához vezet a túlzott óvatosság .. .

— így van. Mi. aprítógépgyáriak nagyon rosszul tettük volna, ha. bár idegen pénz felhasználásával, nem gyorsítjuk meg fejlődésünket. Mire ugyanis saját fejlesztési alapunkból összekuporgat- tunk volna a beruházáshoz szükséges összeget, addig talán változott volna a kereslet. vevőink más partnert találtak volna . . . Rengeteg valutától esett volna el a népgazdaság. milliókban mérhető nyereségtől a jászberényi Aprítógépgyár. Persze — ezt talán nem is kellene mondanom — hitelt csak az vegyen fel. aki megtalálta a megfelelő terméket és piacot. amelyik vállalat a törlesztések levonása után is megél: jut neki részesedési alapra, bérfejlesztésre, műszaki színvonalának megtartására.

V. Sz. J.

A szolnoki Tejipari Vállalat kiterjedt tejbegyűjtő hálózatához sok apró állomás is tartozik. Ilyen többek közt o vezsenyi, ahonnan naponta mindössze 300 liter tejet szállítanak be a központba.