Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 21. A szerződések illetékbemutatási feltételei A fogasokról elfeledkeztek örültünk a Móra Ferenc úti korszerű laboratórium­nak; az egészségügyi dolgo­zók udvariasak, kedvesek. Csak akkor megy fel a bete­gek „vérnyomása”, amikor ilyenkor, télidőben keresik a fogast. Nincs sehol! A váró általában zsúfolt, a kabáto­kat kénytelenek vagyunk mégis az ülőhelyekre tenni. A váróhelyiség csempézett falába ruhaakasztókat kellett volna beépíteni. De ha már elfeledkeztek erről a terve­zésnél, célszerű lenne álló fo­gasokat alkalmazni. Másik gond a nem táppén­zes betegek számára, hogy a vizsgálati eredménylapokat csak 16 óráig lehet átvenni. Javaslatom: egy egészségügyi dolgozó lépcsőzetes munka- kezédéssel 17—18 óráig tart­hatna ügyeletet. így az em­bereknek nem kellene mun­kaidőben menniük a vizsgá­lati eredményért. Szabó Mihály Szolnok Százötven ember ünnepe Hangulatos ünnepség szín­helye volt december 11-én a cserkeszőlöi Magyar—Román Barátság Tsz központja. A termelőszövetkezet és a köz­ségi Vöröskereszt szervezésé­ben öregek napját tartottak. Mintegy százötven idős em­ber -fogadta el a meghívást. Az általános iskola irodalmi szakköre és az úttörő tánc­csoport adott színvonalas műsort a vendégek tiszteleté­re. Az ünnepséget ízletes ebéd követte, amelynek a terme­lőszövetkezet három birkája látta kárát... Varga Istvánná Cserkeszőlő • * * Nagy Mátyás jászágói ol­vasónk nemrégiben érkezett levelében tette szóvá, hogy náluk a termelőszövetkezet minden évben március 15-én tartja az öregek napját. Kár — írta —, hogy arra csak a tsz nyugdíjasait hívják meg. Akik más munkahelyektől köszöntek el, azokra nem gondol senki... A mi javas­latunk: nem sok emberről le­het szó, lévén Jászágó kis község. Fogjon össze a tsz a Vöröskereszttel, a tanáccsal. Az a néhány nyugdíjas ko­rábban a mi — és gyermeke­ink jövőjét alapozta. Megér­demlik ők is, hogy gondolja­nak rájuk. Legalább egyszer egy évben... Nyugdíjas klub, önerőből Ki ne ismerné a Délalföld, helyesebben a Viharsarok egyik 34 ezer lakost számláló kisvárosát, a tavaszi primő­rök „hazáját”, Szentest? Azt viszont kevesen tudják, hogy itt van az ország egyetlen nyugdíjasklubja, amely ön­erőből tartja fenn magát. Tagságunk létszáma megkö­zelíti az ezret. Van az országnak egy má­sik területe, amelyet Tisza­zug néven ismernek. Tisza- ugot viszont, ezt a kicsiny fa­lucskát már kevesebben is­merik. Hogy miért éppen Ti- szaugról akarok írni a hét tiszazugi falu (Tiszasas, Ti- szaug, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakházba, Tisza- földvár) közül? Véletlenül ismerkedtem meg Szabó Györgyné tanár­nővel, a tiszaugi Pávakör ve­zetőjével. Meghívtam őket Szentesre. Először 1976 de­cemberében látogattak el hozzánk. Nagy sikerük volt. Akkor ígéretüket vettük, hogy ismét eljönnek. Decem­ber 9-én örömmel fogadtuk őket újra. A második talál­kozásunk már bensőségesebb volt, sikerük pedig •— ha le­het — még nagyobb. A mű­sort nemcsak a szentesi nyugdíjasok nézték-hallgat- ták. A közeli Mindszentről is sokan eljöttek és gyönyör­ködtek a szebbnél szebb nép­dalokban, magyarnótákban. Az együttes igazán jól felké­szült a vendégszereplésre. Bebizonyosodott, hogy kis együttes is arathat nagy si­kert, ha a vezetés jó kezek­ben van. Dióssy Dezső a nyugdíjas klub főtitkára Szentes Hómassza Gumijavító kisiparos vagyok. Nem mondom, az anyagbeszerzéssel van gondom, bosszúságom is néha. A munkámhoz szükséges hómasszát pél­dául már több mint másfél éve keresem. Az elmúlt hetekben Szolno­kon betértem a bőr- és cipőkellék szaküzletbe. Tudtomra adták, hogy most éppen van hómasz- sza. Rettenetesen örül­tem. S hogy miért tá­voztam mégis üres kéz­zel? Ma sem értem az indokot: 4—5 kilónyit nem hajlandók levág­ni... Kétségtelen, az el­adónak kényelmesebb egyszerre túladni vala­milyen portékán, de a mi szakmánkhoz ebből az anyagból nem sok kell. Ráadásul hiány­cikk, ezért attól sem kell tartaniuk, hogy a nyakukon marad. A boltot üzemeltető szolnoki áfésztól kértem magyarázatot a szerin­tem helytelen eljárásra, levelemre azonban ez- ideig választ nem kap­tam. Hasonló gondja biztosan másnak is van, ezért vetettem papírra tapasztalatomat, célszerű intézkedésben bízva. Tóth Béla J ászalsószentgyör gy Van szén Újszászon! Üjszászon kevés a szén — írta levelében K. I.-né olva­sónk. (Aki nevét és címét is közölte. A szerk.) December 7-i lapunkban ezt a címet is adtuk észrevételének. A lé­nyeg: 10—15—20 naponként érkezik egy-egy vagon szén a nagyközségbe. Az újszászi áfész vezetői ennek az ellen­kezőjéről tájékoztatták szer­kesztőségünket. El kell hin­nünk, amit írtak. A kérdéses időben a telepen mintegy 3000 mázsa szén volt. De­cember 10-én (ekkor keltez­ték a levelet) borsodi diót, farkaslyuki diót, királdi da­rabost, valamint kisebb mennyiségben kokszot és do­rogi brikettet vásárolhattak az emberek. Tűzifából 2000 mázsa volt a telepen. Az utóbbi időben egyszer fordult elő, hogy 8 napon keresztül nem érkezett szállítmány, et­től függetlenül szén volt a telepen. Általában hetente több vagon tüzelő érkezik. Gyakran keresik az NDK- brikettet, ebből köztudottan kevés van (nemcsak Űjszá- szon!)... Az információ szerint épí­tőanyagból az idén általában megnyugtató volt az ellátás. A környező községekből is jártak Ojszászra vásárolni. Cementet nem tudtak mindig adni; ez sem csak Üjszászra jelliemző. A cementszállítá­sok többsége az I. negyedév­ben történt. Az ellátás érde­kében több ezer mázsát tá­roltak belőle szükségtárolók­ban. vállalva a tűlkészlete- zésből eredő pénzügyi kiha­tásokat is. A nyári, engedményes tü­zelőakció nem véletlen. A bányáknak egész évben fo­lyamatosan kell termelniük, szállítaniuk. Mindkettő nép- gazdasági érdek. Nekünk; vásárlóknak is igazodnunk kell az életdiktálta realitá­sokhoz. Nem is járunk rosz- szul, hisz olcsóbban, bizton­sággal juthatunk a kedvelt szénfajtához. Nyáron van időnk kivárni, amíg olyan ér­kezik, amilyet szívesen vá­sárolunk. • » » Hiába, zimankós idő van, hideg! Fázunk! Ezt tükrözi postánk is. Mintegv válaszul érkezett Zagyvarékasról is egy levél, amelyet több nyug­díjas írt alá. „A szénellátással a mi fa­lunkban is van egy kis baj. A telepen van egy hatalmas rakás szénpor. Ennek a leg­alján van még egy kevés da­rabos szén is... ezt tavasz óta sütötte a nap, verte az eső, a hó, most pedig megfa­gyott. Ha valakinek szénre van szüksége, a szó szoros Űjszász—szolnoki ingázók: Biztosan igazuk van, a pana­szos levél eredeti példányát a legilletékesebb helyre küld­ték. Gondoljuk, ha mód van rá, orvosolják sérelmüket. November 30-i lapunkban üzentünk egy jászladányi névtelen olvasónknak. Erre a Vegyesipari Szövetkezettől Győr Istvánná és Szikszai Jó- zsefné aláírásával érkezett levél. Megnyugtatásukra kö­értelmében ebből bányászhat csákánnyal, lapáttal a szén rendes áráért. Akinek csak kis nyugdíja van vagy nagy- családos, és nem tud havonta 5—10 mázsánál többet venni, az most fázhat. Vagy hozat­hat Szolnokról 500—600 fo­rint fuvarért. A telep vezető­je azt mondta, még el nem fogy, nem is hoznak... A Szolnok és Vidéke Áfész az egyesüléskor nem ezt ígér­te ...” Kár. hogy nem minden nyugdíjas veszi igénybe a ta­vasszal felajánlott tüzelő- utalványt ! Ettől függetlenül mindenütt nagv gondot kell fordítani a tüzelőellátásra! Ha fázunk, mindent sötéteb­ben látunk... 180 palackos tároló Nagypál Józsefné jászkisé- ri olvasónk levelét november 30-án közöltük „Nem tu­dunk főzni” címmel. Ne keltsük rossz hírüket a jász- kiséri asszonyoknak. Tulaj­donképpen tudnak ők főzni. Olvasónk azt kifogásolta, hogy nem mindig kapnak pb-gázt. No meg a szombati nyitvatartás sem a legmegfe­lelőbb azoknak, akik dolgoz­nak. Kovács Sámuel műszaki igazgatóhelyettes (Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, Hajdúszoboszló) a következőket írta: „... A jelenlegi cseretelep kis tárolókapacitása már nem képes kielégíteni a jogos igényeket, ezért 1978-ban célcsoportos beruházásban 180 palackos tárolót létesí­tünk. A nyitvatartási időt a községi tanáccsal egyetértés­ben határoztuk meg, figye­lembe véve a helyi adottsá­gokat is. A jelenlegi körül­ményeket tekintve nincs le­hetőség sötétedés után a cse­retelep üzemeltetésére, ugyanis megfelelő világítás nem áll rendelkezésünkre. A cseretelep felépítéséig lénye­ges változást nem ígérhe­tünk, ezért annak üzembehe­lyezéséig kérjük fogyasztóink szíves türelmét.” zöljük, hogy nem szövetkeze­tükre vonatkozott névtelen levélírónk megjegyzése, mi­szerint „pálinkát, borravalót követel valaki azért, hogy be­írja a hibabejelentést egy könyvbe?” Békéssy Szilárd, Szelevény: Közérdekű kérdésére e ro­vatunkban adunk választ, amint megérkezik a TIGÁZ szakembereinek állásfoglalá­sa. Az előzőekben arról — adtunk tájékoztatást, hogy illetékügyekben mit, hova, mikor és mennyi idő alatt kell bemutatani, il­letőleg bejelenteni. Nézzük most azt. hogy személy sze­rint kiket érintenek ezek a kötelezettségek. Tulajdonképpen az eddig felsorolt kötelezettségeket az érdekeltek bármelyike, sőt, ezek megbízottja, meg­hatalmazottja is teljesítheti. Mégis lényeges a kötelezett személyek körét tisztázni, mert mulasztás esetén a kö­vetkezményekért egyetemle­gesen felelnek mindazok, akiknek a rendelet a bemu­tatást, beejelentést kötelessé­gévé tette. Adásvételi, aján­dékozási szerződéseket és egyéb okiratokat a szerződő felek kötelesek bemutatni. Bármelyikük teljesítheti, de mindannyian felelősek érte. Bejelentési kötelezettségek­nél már lényegesen szűkebb a kötelezettek köre. Hogyan kell teljesíteni? Szóbeli . megállapodással szerzett ingatlan továbbadá­sát az köteles bejelenteni, aki az ingatlant eredetileg a szóbeli megállapodással megszerezte. Termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági használat­ban levő örökölt földterület saját használatba vételekor, vagy csereingatlan juttatá­sakor az örököst, örökösöket, akik annak idején az ingat­lant örökölték, terheli a be­jelentési kötelezettség. Több szintes társasházakra adott illetékmentesség eseté­ben a telek vevője vagy ve­vői együttesen, haszonélvezet megszűnését pedig az örökös vagy az örökösök kötelesek bejelenteni. Azokban az esetekben, mi­kor a szerződést, az okiratot a már ismertetett szabályok szerint illetékkiszabás végett be kell mutatni, e kötelezett­ségnek személyesen vagy le­vélben lehet eleget tenni. Mindkét esetben szükséges azonban, hogy a szerződés, okirat legalább két példány­ban rendelkezésre álljon. Ebből egyiknek az eredeti aláírásokkal ellátott (első) példánynak kell lenni. Cél­szerű azonban valamennyi példányt bemutatni, mert az egyes másolati példányokra rávezetett záradék száma alapján később az ügyet könnyebben meg lehet ta­lálni. Azokban az esetekben, amikor a szerződés lakótelek­re vagy lakóépületre irányul, a szerződéshez csatolni kell a tulajdonosok nevére kiál­lított „záradékolt nyilatkoza­tot”. Enélkül a szerződést illetékkiszabásra elfogadni nem lehet. ~Ez a záradékolt nyilatkozat bizonyítja, hogy tulajdonszerzésük nem ütkö­zik akadályba. Akik tulaj­donszerzési korlátozás alá esnek, de az alól felmentést kaptak, a felmentő határo­zatot kötelesek a szerződés­hez csatolni. Mind a zára­dékolt nyilatkozatot, mind a felmentő határozatot az ér­dekeltek a lakhelyük szerinti tanácsnál szerezhetik be. A városokban és országos jelentőségű üdülőterületeken (megyénkben Tiszafüred nagyközségben) fekvő telek és házingatlanokat érintő vé­teli szerződéseknél az Ingat­lankezelő Vállalat értékmeg­állapító eljárásának igénybe­vétele kötelező. Ezért az ilyen szerződéseket, a kiállí­tásukat. jóváhagyásukat kö­vető 15 napon belül az In­gatlankezelő Vállalathoz el kell juttatni, minden más kellékkel felszerelve. Az IKV-hoz beküldött szerződé­seket az ingatlan értékmeg­állapítása után ez a szerv hi­vatalból küldi át az illeték- hivatalhoz. Ilyen esetekben az IKV-hoz teljesített, 15 na­pon belüli megküldéssel az illetékbemutatási kötelezett­ségüknek is eleget tettek, ha egyidejűleg az értékmegálla­pítás díját is befizették. Ajándékozási szerződések, tartási szerződések íté­letek, hatósági határozatok és lakóteleknek, lakóépület­nek nem minősülő ingatlanok vételi szerződése esetében, végül pedig a nem városban és Tiszafüreden fekvő bár­milyen ingatlan vétele eseté­ben attól a tanácstól kell „adó- és értékbizonyítványt” beszerezni, ahol a megszer­zett ingatlan fekszik. Ezt az adó- és értékbizonyítványt — amely a megszerzett in­gatlan értékelését tartalmaz­za — már a bemutatáskor a szerződéshez kell csatolni. Az ingatlanok forgalmi ér­tékét azonban végső soron az illetékhivatal fogadja el, vagy szükség esetén maga állapítja meg. Olyan esetek­ben, amikor az illetékkisza­bás alapjául szolgáló forgal­mi értékről á rendeletben le­hetővé tett indokkal eltérést kérnek, az erre vonatkozó bizonyítékokat is már a szer­ződés benyújtásakor kell csa­tolni. Ha ezt nem teszik, nem vehető figyelembe, vagy ké­sőbb csak többletmunkával, levelezéssel lehet a fizetési kötelezettség mértékét meg­változtatni. A leggyakoribb ilyen esetek: — az ingatlan megszerzése után már értéknövelő beru­házást végeztek, melyet bizo­nyítani is tudnak; — az illetéket már ideig­lenes szerződés alapján ko­rábban megfizették; — a megszerzett (vásárolt) ingatlant OTP-nél, vagy ta­karékszövetkezetnél adósság terheli, amelynek a vevő ré­szére történő átvállalásához a pénzintézet hozzájárult. Esetleg vállalati hitel terheli és a vállalat az átvállaláshoz hozzájárult; — kisajátítási kártalanítá­si . összegből vásárolták; \ — a megszerzett ingatlanon valamilyen épület másnak a tulajdonát képezi, amit a vé­tellel, ajándékkal stb. nem szereznek meg. Mindezeket — és még sok más eset is elképzelhető — annak kell hitelt érdemlő módon bizonyítani, aki erre hivatkozik. I mulasztás következményei Az előírt bemutatási, be­jelentési kötelezettség elmu­lasztásának. vagy a határ­idők be nem tartásának pénz­ügyi következményei vannak. A késedelmes teljesítés kö­vetkezménye az. hogy az egyébként fizetendő illeték felével azonos mértékű fel­emelt illetéket kell fizetni (természetesen a rendes il­letéken felül). Ha pedig a bemutatást, bejelentést tel­jesen elmulasztják, akkor 5 ezer forintig terjedhető fel­emelt illeték megfizetésével is számolni kell az alapille­téken felül. Mindössze két esetben: a haszonélvezet megszűnésének bejelentése valamint az adó- és érték­bizonyítvány becsatolására adott felhívás nem teljesítése esetében enyhébbek a köve- kezmények. Itt ugyanis a ki­szabható felemelt illeték fel­ső határa 1000 forint. Tájékoztatásunk természe­tesen nem térhetett ki min­den részletkérdésre. Az elő­fordulható esetek sokasága nem illeszthető bele mindig az általános szabályokba. Arra törekedtünk, hogy a leggyakoribb, általánosan elő­forduló kérdések szabályos és gyors megoldásához nyújtsunk segítséget. Azzal szemben, aki szerző­dést szándékozik kötni, ok­iratot kíván készíteni, a jog­szabály olyan igényt támaszt, hogy gondosan, előzetesen tájékozódjon kötelezettségei­ről. Ezért ajánlatos előtte tá­jékoztatást kérni az arra il­letékes pénzügyi szakigazga­tási szervtől, különösen ak­kor, ha az ügyet nem szak­képzett jogi képviselő bonyo­lítja le. Dr. Gyöngyösi József Szolnok megyei Illetékhivatal Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents