Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II mMTüs ..-j Fontos táplálékunk, a tej Évezredek óta kedvelt táp­lálékunk a tej. A jóízű, él­vezetes, mindenhol beszerez­hető, nem túl drága ital igen változatos formában fo­gyasztható. Mindenki ismeri a kellemes érzést, amely egy pohár hideg, friss tej elfo­gyasztása után tölti el az embert, de a savanyított tej­termékek — aludttej, jog­hurt, kefir, gyümölcs jog­hurtok — kellemes üdítő ha­tását sem kell különöseb­ben bizonyítani. A tej élve­zeti értéke közismert. A tej és tejtermékek „erőt, egész­séget” adó tulajdonsága is köztudott —, de vajon mi­től ilyen értékes a tej? A tej összetétele és bioló­giai értéke igen ked.vező a többi táplálékhoz viszonyít­va is. Energiaértéke — kaló­riatartalma — meglehetősen nagy, 1 dl-ben 60 kalória van a tej zsír- és a tejcukor­tartalom miatt. Fél liter tej elfogyasztásával a szervezet napi energiaszükségletének 10—15 százalékához jut. A tejfehérje a tej egyik legér­tékesebb tápanyaga: tartal­mazza azokat az elemeket — aminósavakat —, amelyeket az emberi szervezet nem ké­pes előállítani, tehát kívül­ről, a táplálékkal kell meg­szerezni. Ezekből az ele­mekből építi fel a szervezet a saját fehérjéit, a sejtek, az izomzat, a csontok, a vér anyagát. Fél liter tejjel, 10 dkg túróval, az egész napi állatifehérje-szükségletnek felét lehet fedezni. A tejfe­hérje különösen fontos a növekvő szervezet, a gyer­mekek, valamint az öregedő szervezet, az idősek számá­ra, ezért a gyermekek és az idős emberek tejet, tejtermé­ket naponta fogyasszanak! A tejben értékes ásványi sók is vannak, amelyek kö­zül legfontosabb a mész. Különösen kiváló mészfor- rás a tejtermékek közül a túró. A mész nélkülözhetet­len a csontok szilárdságá­hoz, mészszegény táplálko­zás a csontok mészhiányá- hoz, csontritkuláshoz, illetve a csontok görbüléséhez ve­zethet. Ennek megelőzésére különösen a gyermek- és az időskorban igen alkalmasak a tej és tejtermékek. Az egyoldalú táplálkozás vitaminhiánnyal jár. A tej nagy szolgálatot tesz ennek megelőzésében, különösen az A-vitamin, a D-vitamin és a B-vitamincsoport tartal­mánál fogva. Ezek a vitami­nok jelentős mennyiségben vannak a tejtermékekben is, vajban, tejszínben, tejföl­ben, túróban, sajtokban. Az lA-vitaminhiány — fáradt­ság — kialakulásával min­den tavasszal számolni kell, amikor a szervezetben a máj A-vitaminraktára már kimerülőben van. A rendsze­res tej-tej termék fogyasz­tással megelőzhető a tavaszi farkasvakság, azaz a szür­kületi látáscsökkenés, a szem rossz alkalmazkodása a sötétséghez. Fontos tudniok ezt a gépkocsivezetőknek. A D-vitamin különösen gyer­mekkorban és az idős em­ber számára fontos. A tejcukor- és zsirad,ék- tartalma hozzájárul a bél­működés rendbentartásához, a rendszeres székletürítéshez is. A legtöbb ember tisztá­ban van a tej értékével, sőt azzal is. hogy az ételkészí­tésben, a hideg- és meleg- konyhai termékek előállítá­sában is sokféleképpen hasz­nálhatók fel ízesítésre, színe­zésre, egyszóval arra, hogy az ételféleségek élvezeti ér­téke növekedjék. A tej, a tejtermékek viszonylag ol­csón megvásárolhatók, mond­hatnánk: mindig kéznél van­nak. Dr. Zajkás Gábor Gumi­kesztyűből... Háziasszonyok figyelmébe ajánljuk a következő tippet. A háztartási munkához hasz­nált gumikesztyűknek rend­szerint az ujja szakad el leghamarabb vagy a tenyér­rész megy tönkre. Ám a meglehetősen hosszú, csuk­lón felül érő szára még tö­kéletesen ép. Ezt a részt még hasznosíthatjuk, ha fél —, illetve egycentis szélessé­gű körszalagokra, karikák­ra vágjuk. Befőttes üvegek lezárására, vagy nylonzacs­kók összekötözésére nagyon megfelel. BK. Hazaszeretet hatéves nyelven Évek és színek Az évek és a színek össz­hangja bizony kényes kér­dés. Valamikor egy ötvenen felüli nő szinte elképzelhe­tetlen volt élénk, színes, tar­ka ruhában. Ma már ez az előítélet megszűnt. Nemcsak a középkorúak, hanem az idősebbek is viselhetnek szí­nes holmit, igaz, hogy in­kább pasztell-, mint rikító, „kiabáló” színeket. Ne vegyünk példát arról a külföldi divatszokásról, hogy az arcban és alakban már erősen idősödő nő bé­birózsaszín, piros, világoskék színeket visel. Arról sem, hogy ruháján hatalmas ró­zsák vagy margaréták virí­tanak. Nem is beszélve a hajáról, amely gyakran in­kább kék mint fehér. (A fe­héret legfeljebb melírozás- nak használja!) Nem vagyunk hívei a mindenképpen „öreges” szí­neknek, de azért a gyöngy­szürke, a tompakék, a lila minden változata vagy a gesztenyebama és a fekete — némi díszítéssel — mindig jó ízlésre mutat. A minták közül a csíkos, az apró koc­kás, az apró virágos, a tyúk- lábmintás, a pettyes előnyös az idősebbeknek. Mindig első és második osztályosokat tanítottam, 6— 8 éveseket. Legszebb felada­taim közé tartozott a rám- bízottak hazaszeretetre neve­lése. Hol is 'kezdjem? Ho­gyan hozzam közel a kis gyermekekhez ezt' az érzést? Tudtam, hogy ezt „tanítani” nem lehet. Egyik évben csu­pán kíváncsiságból megkér­deztem elsőseimet: „Ki tudja megmondani, mit jelent ez a szó: haza?” Sokan jelentkeztek és ked­vesen magyarázgatták ilyes­féleképpen: — Apukám, es­te haza jön a munkából; 5 órakor haza megyek a nap­köziből; Anyukám haza­hozza a kistestvéremet az óvodából. Sorolhatnám to­vább a válaszokat, amelyek rádöbbentettek arra, hogy „haza” hatéves nyelven az otthont jelenti. Ezzel máris körvonalazó­dott előttem, hol kell elkez­deni a hazaszeretetre neve­lést. Ha a haza az otthont je­lenti annak a kisgyermek­nek, akinek még nincsenek földrajzi imeretei, akkor ott kell kezdődnie a hazaszeretet érzésének, hogy a szűk kis hazáját, az otthonát szeresse a gyermek. Legyen ott bé­kés és jó a hangulat, érez­ze jól magát, siessen, vá­gyódjon haza, szeresse csa­ládtagjait, akikkel együtt él. Ez a születő „haza”-szeretet iskolás korban szép fokoza­tosan bővül, kiterjed a má­sodik otthon, az iskola, az osztálytársak szeretetére. Ahogyan tágul a gyermek fogalomköre, megismerkedik az iskola környékével, a kör­nyező utcákkal, terekkel, a várossal, a faluval, annak ne­vezetességeivel. Megszereti a „mi utcánk”-at, úgy beszél róla, hogy a „mi falunk, s valóban kicsit magáénak is érzi — most már — a tá- gabb környezetét. Büszke az új létesítményekre, egy-egy szép szoborra, műemlékre, különösen akkor, ha meg­hallja, hogy a rádióban is beszéltek róla, a TV-ben is bemutatták s az újságok is írnak róla. 8—9 éves korára már a falu, a város jelenti a hazát, földrajzi ismeretei még csak eddig érnek el. Az alakuló érzést ápolgat- ja a tanítónő, de tápláliíi kell a szülői házban is. Az úgynevezett „hazafias” ün­nepekre való készülődést lelkesíteni kell. Kis zászló­kat ragasztanak már a leg­kisebbek is, nemzetiszínút, vöröset, kéket a fehér béke­galambbal. Verseket, éneke­ket tanulnak április 4-ről, május elsejéről. Felvonulás­ra, koszorúzásra készülnek. Tartsunk velük, hacsak le­het! Hadd lássa a gyermek, hogy nekünk is ünnep a ha­za felszabadulásának ünne­pe és a többi társadalmi ün­nep is! Olyan kedves dolog, amikor az egész család együtt vesz részt a május elsejei felvonuláson, vagy közösen nézik meg az_ alkotmány ün­nepén rendezett tűzijátékot. A gyermek megszokja, hogy szülei vele együtt ün­nepelnek, s mire elér arra a fokra, (10—12 éves korra), hogy a haza fogalma való­ban a magyar hazát jelenti számára, addigra ki is ala­kult benne a hazaszeretet érzése. Dr. Gergely Károlyné A szélkakas — Fju-fju! — fütyülte a város fölött keringő szél, s rá­fújt a tornyom büszkélkedő szélkakas aranyozott szárnyára. A szélkakas megperdült a tengelye körül, és vidáman csiko­rogta: — Hej-hó-hopp! Bádogháta csillogott a napban, festett szeme vidáman ragyogott. — Gyönyörű idő van ma! Gyönyörű idő! S milyen me­leg déli szél fújdogál — örvendezett hangosan. De senki se hallotta, mit mond, hisz a torony csúcsa fenn volt a ma­gasban. — Nem akarnál valahová lejjebb költözni? — érdeklő­dött a szél. — A piactéren például a fogadós nyilván szíve­sen kirakna cégtáblának. Ha akarod, szívesen lelöklek innen. Jó? — S már fújta is teljes erejéből. • — Nem, nem, nem kell! Hagyj! — tiltakozott a szélka­kas, hevesen csapkodva bádog szárnyaival. — Semmi kedvem a piactéri fogadóban lakni. Itt akarok maradni fenn a tor­nyon, itt érzem jól magam, ahonnan beláthatom az egész várost. Ekkor azonban hirtelen torkán akadt a szó, mert valami váratlanul oldalba vágta. Egy fecske volt. — Bocsáss meg, pajtás — mentegetőzött a fecske — nem akartam. — Letelepedett a toronyra, s így csivitelt tovább: — Tudod, mi újság? Beköszöntött a városba az ősz... — Tudom — bólogatott a szélkakas. — Látom, hogy el­sárgultak a külvárosi kertek, meleg zekéket árulnak a pia­con, s a gyerekek reggelenként iskolába mennek. — No, látod! — vágta rá a fecske. — Mi, fecskék, ilyen­kor ősszel mindig vándorútra kelünk, átrepülünk a tengeren, melegebb vidékre. Neked is van szárnyad, gyere velünk! — Nem megyek — rázta meg a szélkakas aranyozott ta­raját. — Itt maradok a tornyomon. — De nemsokára itt a tél! — kiáltotta a fecske. — Bádogból vagyok, nem árt nekem se a fagy. se a hó! — nevetett a szélkakas. — És milyen szép télen a város! S különben is: honnan tudnák az emberek, merről fúj a szél, ha én nem mutatnám nekik? — Ez igaz — helyeselt a fecske. — Akkor hát isten áld­jon, pajtás! — És elröppent. / — Viszontlátásra tavasszal! — kiáltotta utána a szél­kakas, de még jóformán ki se mondta az utolsó szót, máris büszke „jobbra át”-ot csinált, mert a szél táncosán ráfüttyen- tett: — Fjú-fjú! Jó ha tudjuk a PB-gázkészülékekről Mind többen — kempinge­zők, víkendház-tulajdonosok és olyan lakások tulajdono­sai, akiknek háztartásában nincs városi gázellátás, — érdeklődnek a propán-bu- tángázzal működő készülé­kek iránt. Főzőt, tűzhelyet és magát a gázpalackot a VASÉRT szaküzleteiben vásárolha­tunk, ahol általában az ille­tékes, pb-gázt árusító állo­más címét is megmondják. Konyhában, fürdőszobában 11 és 12 kg-os palackot hasz­nálnak, de sportcélokra (kempingezőknek) 0,5—2 kg- os palackok is forgalomban vannak. A propán-butángáz a le­vegőnél nehezebb. Ha elégés nélkül áramlik ki, lesüllyed a földre, és belefolyik min'~ den elérhető mélyedésbe, mint a víz. Az így felgyü­lemlett gázok robbanékony gázelegyet képezhetnek. Ép­pen ezért fontos tudni, hogy a pb-főzők, illetve palackok nem állhatnak olyan helyen, ahol alacsonyabban fekvő helyiséghez vezet lejárat, például olyan konyhában, ahol pincébe vezető csapó­ajtó van. Ezt a szabályt már akkor figyelembe kell ven­ni, amikor a hétvégi ház tervét készítjük. A 11 és 12 kg-os pb-gáz- palackok tarthatók a készü­lék mellett konyhában vagy fürdőszobában is, ha nincse­nek égő láng hősugárzásá­nak kitéve. A palacknak legalább 2 méter távolságra kell a kályhától vagy más hőforrástól lennie. Éghetet­len anyagból (azbesztlemez­ből) készült árnyékoló köz- behélyezésével a legkisebb távolság 1 méter lehet. A palackot tilos közvetle­nül a pincelejáró mellé állí­tani, mint ahogy tilos háló­helyiségek közelében elhe­lyezni. Szabályozó nélkül a pb-gá£készülék nem üzemel­tethető. A tömlőnek a csatlakozá­sát a szabályozón és a ké­szüléken bilinccsel kell biz­tosítani. A tömlővezető ne legyen 2 méternél hosszabb. Legbiztonságosabbak az 5'—8 milliméter belső átmérőjű, merev csővezetékek. A pb-gázfőzőt nem sza­bad konyhai tűzhelyre állí­tani, nehogy a tűzhelyben a gázok, összegyűlhessenek. Használat alatt mindig ügyeljünk a készülékre, hogy a láng esetleges megszakadá­sa esetén elzárhassuk, illet­ve kikapcsoljuk a gázt. Ki­kapcsoláskor először a pa­lackon levő szelepet kell el­zárni, hogy a vezetékben nyomás alatt levő gáz még elégjen, és a vezetékben a nyomás megszűnjék. A palackszelep kinyitásá­hoz elegendő egy fél fordu­lattal balra csavarni, zárás­kor csupán a kéz erejével, s nem erőltetve kell a szelep kézikerekét becsavarni. Szivárgó propán-butángáz szagának észlelésekor a pa­lackszelepet azonnal zárjuk el; minden égő lángot, ciga­rettát azonnal el kell olta­ni. Valamennyi, szabadba nyíló ajtót, ablakot nyis­sunk ki, mert a gáz a pad­lón gyűlik össze (minden más helyiségbe nyíló ajtót csukjunk be.) A tömítetlen palackot pedig nyomban vi­gyük ki a szabadba! A szi­várgás helyét megállapíthat­juk szappanos vízzel való beecseteléssel. Nem használható a pb- gázkészülék, ha a láng vége sárga, vagy sárgásán ég. A készüléket szakemberrel sza- bályoztassuk be. A tökélet­len égéssel szénmonoxid sza­badul fel, s ez káros az egészségre. Egy-egy háztar­tásban a bekapcsolt palac­kon kívül legföljebb még egyet szabad tartani, d,e azt másik helyiségben. B. K. Barkács a fürdőszobában Nemcsak régebben, ma is épülnek lakások, családi há­zak, ahol a WC-t — takaré­kossági okokból — a fürdő­szobában helyezik el. Eszté­tikailag és praktikusság szempontjából sem a leg­jobb megoldás. Akik szeret­nek és tudnak barkácsolni, a bemutatott rajzos ötlet alapján beépíthetik a WC- kagylót. Furnir, deszka, vagy mű­anyaglapokból készülhet ez a tulajdonképpeni — fiókok­kal ellátott és lehajtható, há­rom tetővel ellátott — szek­rényke, amely középrészen, a WC-kagyló magasságának megfelelően van kiszabva. Á WC oldalnézetben (A), A zsanírral, illetve csuklópánt­tal ellátott tetőtalpak felül- nézetben (B). A szekrényke természetesen — a helytől függően — lehet kisebb, 1— 2 részes is. A fiókokban jól tárolhatók a különféle tisz­títószerek, esetleg szerszá­mok is.

Next

/
Thumbnails
Contents