Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
1977. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II mMTüs ..-j Fontos táplálékunk, a tej Évezredek óta kedvelt táplálékunk a tej. A jóízű, élvezetes, mindenhol beszerezhető, nem túl drága ital igen változatos formában fogyasztható. Mindenki ismeri a kellemes érzést, amely egy pohár hideg, friss tej elfogyasztása után tölti el az embert, de a savanyított tejtermékek — aludttej, joghurt, kefir, gyümölcs joghurtok — kellemes üdítő hatását sem kell különösebben bizonyítani. A tej élvezeti értéke közismert. A tej és tejtermékek „erőt, egészséget” adó tulajdonsága is köztudott —, de vajon mitől ilyen értékes a tej? A tej összetétele és biológiai értéke igen ked.vező a többi táplálékhoz viszonyítva is. Energiaértéke — kalóriatartalma — meglehetősen nagy, 1 dl-ben 60 kalória van a tej zsír- és a tejcukortartalom miatt. Fél liter tej elfogyasztásával a szervezet napi energiaszükségletének 10—15 százalékához jut. A tejfehérje a tej egyik legértékesebb tápanyaga: tartalmazza azokat az elemeket — aminósavakat —, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát kívülről, a táplálékkal kell megszerezni. Ezekből az elemekből építi fel a szervezet a saját fehérjéit, a sejtek, az izomzat, a csontok, a vér anyagát. Fél liter tejjel, 10 dkg túróval, az egész napi állatifehérje-szükségletnek felét lehet fedezni. A tejfehérje különösen fontos a növekvő szervezet, a gyermekek, valamint az öregedő szervezet, az idősek számára, ezért a gyermekek és az idős emberek tejet, tejterméket naponta fogyasszanak! A tejben értékes ásványi sók is vannak, amelyek közül legfontosabb a mész. Különösen kiváló mészfor- rás a tejtermékek közül a túró. A mész nélkülözhetetlen a csontok szilárdságához, mészszegény táplálkozás a csontok mészhiányá- hoz, csontritkuláshoz, illetve a csontok görbüléséhez vezethet. Ennek megelőzésére különösen a gyermek- és az időskorban igen alkalmasak a tej és tejtermékek. Az egyoldalú táplálkozás vitaminhiánnyal jár. A tej nagy szolgálatot tesz ennek megelőzésében, különösen az A-vitamin, a D-vitamin és a B-vitamincsoport tartalmánál fogva. Ezek a vitaminok jelentős mennyiségben vannak a tejtermékekben is, vajban, tejszínben, tejfölben, túróban, sajtokban. Az lA-vitaminhiány — fáradtság — kialakulásával minden tavasszal számolni kell, amikor a szervezetben a máj A-vitaminraktára már kimerülőben van. A rendszeres tej-tej termék fogyasztással megelőzhető a tavaszi farkasvakság, azaz a szürkületi látáscsökkenés, a szem rossz alkalmazkodása a sötétséghez. Fontos tudniok ezt a gépkocsivezetőknek. A D-vitamin különösen gyermekkorban és az idős ember számára fontos. A tejcukor- és zsirad,ék- tartalma hozzájárul a bélműködés rendbentartásához, a rendszeres székletürítéshez is. A legtöbb ember tisztában van a tej értékével, sőt azzal is. hogy az ételkészítésben, a hideg- és meleg- konyhai termékek előállításában is sokféleképpen használhatók fel ízesítésre, színezésre, egyszóval arra, hogy az ételféleségek élvezeti értéke növekedjék. A tej, a tejtermékek viszonylag olcsón megvásárolhatók, mondhatnánk: mindig kéznél vannak. Dr. Zajkás Gábor Gumikesztyűből... Háziasszonyok figyelmébe ajánljuk a következő tippet. A háztartási munkához használt gumikesztyűknek rendszerint az ujja szakad el leghamarabb vagy a tenyérrész megy tönkre. Ám a meglehetősen hosszú, csuklón felül érő szára még tökéletesen ép. Ezt a részt még hasznosíthatjuk, ha fél —, illetve egycentis szélességű körszalagokra, karikákra vágjuk. Befőttes üvegek lezárására, vagy nylonzacskók összekötözésére nagyon megfelel. BK. Hazaszeretet hatéves nyelven Évek és színek Az évek és a színek összhangja bizony kényes kérdés. Valamikor egy ötvenen felüli nő szinte elképzelhetetlen volt élénk, színes, tarka ruhában. Ma már ez az előítélet megszűnt. Nemcsak a középkorúak, hanem az idősebbek is viselhetnek színes holmit, igaz, hogy inkább pasztell-, mint rikító, „kiabáló” színeket. Ne vegyünk példát arról a külföldi divatszokásról, hogy az arcban és alakban már erősen idősödő nő bébirózsaszín, piros, világoskék színeket visel. Arról sem, hogy ruháján hatalmas rózsák vagy margaréták virítanak. Nem is beszélve a hajáról, amely gyakran inkább kék mint fehér. (A fehéret legfeljebb melírozás- nak használja!) Nem vagyunk hívei a mindenképpen „öreges” színeknek, de azért a gyöngyszürke, a tompakék, a lila minden változata vagy a gesztenyebama és a fekete — némi díszítéssel — mindig jó ízlésre mutat. A minták közül a csíkos, az apró kockás, az apró virágos, a tyúk- lábmintás, a pettyes előnyös az idősebbeknek. Mindig első és második osztályosokat tanítottam, 6— 8 éveseket. Legszebb feladataim közé tartozott a rám- bízottak hazaszeretetre nevelése. Hol is 'kezdjem? Hogyan hozzam közel a kis gyermekekhez ezt' az érzést? Tudtam, hogy ezt „tanítani” nem lehet. Egyik évben csupán kíváncsiságból megkérdeztem elsőseimet: „Ki tudja megmondani, mit jelent ez a szó: haza?” Sokan jelentkeztek és kedvesen magyarázgatták ilyesféleképpen: — Apukám, este haza jön a munkából; 5 órakor haza megyek a napköziből; Anyukám hazahozza a kistestvéremet az óvodából. Sorolhatnám tovább a válaszokat, amelyek rádöbbentettek arra, hogy „haza” hatéves nyelven az otthont jelenti. Ezzel máris körvonalazódott előttem, hol kell elkezdeni a hazaszeretetre nevelést. Ha a haza az otthont jelenti annak a kisgyermeknek, akinek még nincsenek földrajzi imeretei, akkor ott kell kezdődnie a hazaszeretet érzésének, hogy a szűk kis hazáját, az otthonát szeresse a gyermek. Legyen ott békés és jó a hangulat, érezze jól magát, siessen, vágyódjon haza, szeresse családtagjait, akikkel együtt él. Ez a születő „haza”-szeretet iskolás korban szép fokozatosan bővül, kiterjed a második otthon, az iskola, az osztálytársak szeretetére. Ahogyan tágul a gyermek fogalomköre, megismerkedik az iskola környékével, a környező utcákkal, terekkel, a várossal, a faluval, annak nevezetességeivel. Megszereti a „mi utcánk”-at, úgy beszél róla, hogy a „mi falunk, s valóban kicsit magáénak is érzi — most már — a tá- gabb környezetét. Büszke az új létesítményekre, egy-egy szép szoborra, műemlékre, különösen akkor, ha meghallja, hogy a rádióban is beszéltek róla, a TV-ben is bemutatták s az újságok is írnak róla. 8—9 éves korára már a falu, a város jelenti a hazát, földrajzi ismeretei még csak eddig érnek el. Az alakuló érzést ápolgat- ja a tanítónő, de tápláliíi kell a szülői házban is. Az úgynevezett „hazafias” ünnepekre való készülődést lelkesíteni kell. Kis zászlókat ragasztanak már a legkisebbek is, nemzetiszínút, vöröset, kéket a fehér békegalambbal. Verseket, énekeket tanulnak április 4-ről, május elsejéről. Felvonulásra, koszorúzásra készülnek. Tartsunk velük, hacsak lehet! Hadd lássa a gyermek, hogy nekünk is ünnep a haza felszabadulásának ünnepe és a többi társadalmi ünnep is! Olyan kedves dolog, amikor az egész család együtt vesz részt a május elsejei felvonuláson, vagy közösen nézik meg az_ alkotmány ünnepén rendezett tűzijátékot. A gyermek megszokja, hogy szülei vele együtt ünnepelnek, s mire elér arra a fokra, (10—12 éves korra), hogy a haza fogalma valóban a magyar hazát jelenti számára, addigra ki is alakult benne a hazaszeretet érzése. Dr. Gergely Károlyné A szélkakas — Fju-fju! — fütyülte a város fölött keringő szél, s ráfújt a tornyom büszkélkedő szélkakas aranyozott szárnyára. A szélkakas megperdült a tengelye körül, és vidáman csikorogta: — Hej-hó-hopp! Bádogháta csillogott a napban, festett szeme vidáman ragyogott. — Gyönyörű idő van ma! Gyönyörű idő! S milyen meleg déli szél fújdogál — örvendezett hangosan. De senki se hallotta, mit mond, hisz a torony csúcsa fenn volt a magasban. — Nem akarnál valahová lejjebb költözni? — érdeklődött a szél. — A piactéren például a fogadós nyilván szívesen kirakna cégtáblának. Ha akarod, szívesen lelöklek innen. Jó? — S már fújta is teljes erejéből. • — Nem, nem, nem kell! Hagyj! — tiltakozott a szélkakas, hevesen csapkodva bádog szárnyaival. — Semmi kedvem a piactéri fogadóban lakni. Itt akarok maradni fenn a tornyon, itt érzem jól magam, ahonnan beláthatom az egész várost. Ekkor azonban hirtelen torkán akadt a szó, mert valami váratlanul oldalba vágta. Egy fecske volt. — Bocsáss meg, pajtás — mentegetőzött a fecske — nem akartam. — Letelepedett a toronyra, s így csivitelt tovább: — Tudod, mi újság? Beköszöntött a városba az ősz... — Tudom — bólogatott a szélkakas. — Látom, hogy elsárgultak a külvárosi kertek, meleg zekéket árulnak a piacon, s a gyerekek reggelenként iskolába mennek. — No, látod! — vágta rá a fecske. — Mi, fecskék, ilyenkor ősszel mindig vándorútra kelünk, átrepülünk a tengeren, melegebb vidékre. Neked is van szárnyad, gyere velünk! — Nem megyek — rázta meg a szélkakas aranyozott taraját. — Itt maradok a tornyomon. — De nemsokára itt a tél! — kiáltotta a fecske. — Bádogból vagyok, nem árt nekem se a fagy. se a hó! — nevetett a szélkakas. — És milyen szép télen a város! S különben is: honnan tudnák az emberek, merről fúj a szél, ha én nem mutatnám nekik? — Ez igaz — helyeselt a fecske. — Akkor hát isten áldjon, pajtás! — És elröppent. / — Viszontlátásra tavasszal! — kiáltotta utána a szélkakas, de még jóformán ki se mondta az utolsó szót, máris büszke „jobbra át”-ot csinált, mert a szél táncosán ráfüttyen- tett: — Fjú-fjú! Jó ha tudjuk a PB-gázkészülékekről Mind többen — kempingezők, víkendház-tulajdonosok és olyan lakások tulajdonosai, akiknek háztartásában nincs városi gázellátás, — érdeklődnek a propán-bu- tángázzal működő készülékek iránt. Főzőt, tűzhelyet és magát a gázpalackot a VASÉRT szaküzleteiben vásárolhatunk, ahol általában az illetékes, pb-gázt árusító állomás címét is megmondják. Konyhában, fürdőszobában 11 és 12 kg-os palackot használnak, de sportcélokra (kempingezőknek) 0,5—2 kg- os palackok is forgalomban vannak. A propán-butángáz a levegőnél nehezebb. Ha elégés nélkül áramlik ki, lesüllyed a földre, és belefolyik min'~ den elérhető mélyedésbe, mint a víz. Az így felgyülemlett gázok robbanékony gázelegyet képezhetnek. Éppen ezért fontos tudni, hogy a pb-főzők, illetve palackok nem állhatnak olyan helyen, ahol alacsonyabban fekvő helyiséghez vezet lejárat, például olyan konyhában, ahol pincébe vezető csapóajtó van. Ezt a szabályt már akkor figyelembe kell venni, amikor a hétvégi ház tervét készítjük. A 11 és 12 kg-os pb-gáz- palackok tarthatók a készülék mellett konyhában vagy fürdőszobában is, ha nincsenek égő láng hősugárzásának kitéve. A palacknak legalább 2 méter távolságra kell a kályhától vagy más hőforrástól lennie. Éghetetlen anyagból (azbesztlemezből) készült árnyékoló köz- behélyezésével a legkisebb távolság 1 méter lehet. A palackot tilos közvetlenül a pincelejáró mellé állítani, mint ahogy tilos hálóhelyiségek közelében elhelyezni. Szabályozó nélkül a pb-gá£készülék nem üzemeltethető. A tömlőnek a csatlakozását a szabályozón és a készüléken bilinccsel kell biztosítani. A tömlővezető ne legyen 2 méternél hosszabb. Legbiztonságosabbak az 5'—8 milliméter belső átmérőjű, merev csővezetékek. A pb-gázfőzőt nem szabad konyhai tűzhelyre állítani, nehogy a tűzhelyben a gázok, összegyűlhessenek. Használat alatt mindig ügyeljünk a készülékre, hogy a láng esetleges megszakadása esetén elzárhassuk, illetve kikapcsoljuk a gázt. Kikapcsoláskor először a palackon levő szelepet kell elzárni, hogy a vezetékben nyomás alatt levő gáz még elégjen, és a vezetékben a nyomás megszűnjék. A palackszelep kinyitásához elegendő egy fél fordulattal balra csavarni, záráskor csupán a kéz erejével, s nem erőltetve kell a szelep kézikerekét becsavarni. Szivárgó propán-butángáz szagának észlelésekor a palackszelepet azonnal zárjuk el; minden égő lángot, cigarettát azonnal el kell oltani. Valamennyi, szabadba nyíló ajtót, ablakot nyissunk ki, mert a gáz a padlón gyűlik össze (minden más helyiségbe nyíló ajtót csukjunk be.) A tömítetlen palackot pedig nyomban vigyük ki a szabadba! A szivárgás helyét megállapíthatjuk szappanos vízzel való beecseteléssel. Nem használható a pb- gázkészülék, ha a láng vége sárga, vagy sárgásán ég. A készüléket szakemberrel sza- bályoztassuk be. A tökéletlen égéssel szénmonoxid szabadul fel, s ez káros az egészségre. Egy-egy háztartásban a bekapcsolt palackon kívül legföljebb még egyet szabad tartani, d,e azt másik helyiségben. B. K. Barkács a fürdőszobában Nemcsak régebben, ma is épülnek lakások, családi házak, ahol a WC-t — takarékossági okokból — a fürdőszobában helyezik el. Esztétikailag és praktikusság szempontjából sem a legjobb megoldás. Akik szeretnek és tudnak barkácsolni, a bemutatott rajzos ötlet alapján beépíthetik a WC- kagylót. Furnir, deszka, vagy műanyaglapokból készülhet ez a tulajdonképpeni — fiókokkal ellátott és lehajtható, három tetővel ellátott — szekrényke, amely középrészen, a WC-kagyló magasságának megfelelően van kiszabva. Á WC oldalnézetben (A), A zsanírral, illetve csuklópánttal ellátott tetőtalpak felül- nézetben (B). A szekrényke természetesen — a helytől függően — lehet kisebb, 1— 2 részes is. A fiókokban jól tárolhatók a különféle tisztítószerek, esetleg szerszámok is.
