Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Szólok a kollégámnak.

— Itt nem csinálsz fotót?

— Nem. Kimegyek. Belepte a por a lencsét. Tönkremegy a gép.

Meghallja az egyik csiszolómunkás az ajtó mellett. Közbeszól.

— Nemcsak a gép, mi is!

A jászapáti Egyesült VasMűanyag- és Zománcipari Szövetkezet műanyag- és csiszolóüzemében körülvesznek a munkások, amikor meghallják: a munkakörülmények után érdeklődünk. Száll a por, a csiszolókorong rongyfoszlánya. Az elszívó berendezés működik, de nem szívja el a szennyezőanyagot. A dolgozókat minden szónál ékesebben mutatja be a fotó.

Csortos Gyula csiszoló:

— Hat éve vagyok itt, hat éve nem működik rendesen az elszívó berendezés. Azóta „egyfolytában” készül.

Gulácsi István csoportvezető:

— Aki ilyet mond, az hazudik.

Tóth Miklós csiszoló:

— Tizennégy éve vagyok itt. Azóta nyelem a port, most már itthagyom. Ezt nem lehet kibírni. Írja meg, hogy ittam. Egy fél vegyespálinka. Így bírom.

Molnár Kálmán csiszoló:

— A vezetőség azt mondja, nem ártalmas a műhely az egészségre. Nem hiszem. Egyébként ebből a műhelyből az idén legalább tíz ember ment el. Szóltunk erről termelési értekezleten. A válaszok nevetségesek. Majd készül az elszívó berendezés.

Gulácsi István csoportvezető:

— Éjszakai műszakban csinálja néhány ember. Máskor nem tudjuk szerelni, mert a termelés nem állhat le. De ígérem, a jövő hétre kész.

Tóth Miklós:

— Ezt nekem senki se mondja. Nem hiszem.

Gömöri Kálmán két hónapja dolgozik a csiszolóban. A szomszédos galvanizálóból került át orvosi Javaslatra. Két rossz közül a kevésbé rossz helyre.

,— Ciánmérgezést kaptam, legalábbis annak valamilyen fokozatát. Az orvosi vizsgálatkor káros ve- gyületet találtak a véremben. Tizennégy éve dolgozom a galvanizálóban, hét éve van ott elszívó berendezés, ami egyébként fél éve nem működik.

Ivanics Ferdinánd, a szövetkezet elnöke:

— A munkakörülmények javítására egymillió forintot áldoztunk. Ez az öltöző építését jelenti. A munkahely munkakörülményeit közepesnek tartom. A gépellátás jó. A termelési értéket jövőre az idei 800 ezerről egymillióra növeljük.

— Mi a véleménye a képekről?

Nincs válasz.

— Egészséges munkahelynek tartja?

— Nézze, itt a pénz csábít. Az ott dolgozók nem azért vállalják ott a munkát, mert szeretik, hanem mert jól keresnek. Három és fél. négyezret kapnak.

— Nem jó az elszívó berendezés.

— Szereljük. Az idén kész lesz.

— Az egyik dolgozó vegyszerártalmat szenvedett.

— Az orvosok állították, hogy ciánt találtak a vérében. Mi eljutottunk az Országos Munkaegészségügyi Intézetbe, ahol egyértelműen megállapították, hogy nem ciánmérgezés.

— Erre miért van szükség?

— Azért, mert a dolgozó a betegállománya idejére táppénzkiegészítést kér. Ha

a szövetkezet a felelős, megadjuk. De csak akkor!

— Azt mondják, a galva.- nizálóban is rossz az elszívó

— Nem igaz.

— Láthatnánk a Munkaegészségügyi Intézet válaszát?

— Kikérem magamnak ezt a hangot! Tudtommal egy ügyet szolgálunk mind a ketten. Egyébként menjen akárhová, ahol csiszolóüzem van, mind így néz ki.

Dr. Sawinski Antal, a Szolnok megyei KÖJÁL munka- és üzemegészségügyi osztályvezető főorvosa:

— Van a megyében másutt is csiszolóüzem, de nem így néz ki. Kizárt, hogy mindent megtettek az üzem dolgozóinak egészség- védelme érdekében.

— Mi a véleménye a vegyszerártalmat szenvedett dolgozó és a szövetkezet közti vitáról?

— Ismerős. Mi foglalkozási ártalomnak minősítjük, a szövetkezetét viszont erkölcsi és anyagi érdeke hajtja, hogy bizonyítsa: nem foglalkozási ártalom.

Részlet a szövetkezet elnökségi üléseiről tájékoztató hirdetményből: „gépeink

állnak, a munkaerő hiánya miatt. Jelenleg 30 fő hiányzik.” Alighanem több ' / is fog, ha a munkakörülményeken nem javítanak.

Igriczi Zsigmond * T. Katona László

Szovjet—magyar együttműködés

Jövőre 4 milliárd rubel értékű árucsere

Cél a 400 milliés árbevétel

A jubileumi munkaversenyben újabb vállalásokat tettek a mezőtúri Afész szocialista brigádjai. A vállalást — a tervezett 393,6 millió forint helyett 396,5 millió forint árbevételt — időarányosan már lényegesen túlteljesítették a szövetkezet brigádjai és a Kiváló Egység címért versenyző boltok dolgozói. Az év hátralévő részében tovább növelik az árbevételt, december 31-ig el akarják érni a 400 millió forintot. Ez mintegy 10 százalékkal haladja meg a tavalyi összeget.

Hétfőtől Moszkvában tartja újabb ülését a szovjet— magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi bizottság.

A két ország szakértői a termelési kooperáció és szakosodás fejlesztése közös hosszútávú programjának kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.

Megvizsgálják a korábban kötött kormányközi és egyéb szerződések teljesítését is, és szó lesz a Vinnyica—Albertirsa közötti nagy- feszültségű elektromos távvezeték építkezéséről.

Az eddigi eredményeket méltatva a TASZSZ emlékeztet arra, hogy Magyarország a Szovjetunió egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. Tavaly a kölcsönös szállítások értéke elérte a 3,49 milliárd rubelt — ez több mint kétszerese az 1967-es szintnek. Idén a szállítások értéke várhatóan eléri a 4 milliárd rubel nagyságrendet.

Árszínvonal, életszínvonal

Vissza-visszatérő kérdés: miért nem terveznek nálunk is változatlan árakat és szerényebb bérnövekedést? Sokan állítják, hogy így az életszínvonal emelése áttekinthetőbb, egyszerűbb, meggyőzőbb volna. Egyes végletes nézetek szerint pedig az áremelések eleve keresztezik az életszínvonal-emelés útját.

A szocializmus általános törvénye az életszínvonal rendszeres emelése — ahogyan ezt a tapasztalatok is mutatják — többféle ármechanizmus mellett érvényesülhet. A mi immár tízéves gyakorlatunk szerint az élet- színvonal emelése úgy valósul meg, hogy közben az árszínvonal is emelkedik, de érezhetően kisebb mértékben, mint a bérek, a személyi jövedelmek. Az árszínvonal-emelés — a központi ár- intézkedések és a piaci árváltozások hatása — éppen- úgy megtervezhető, mint a bérek, a jövedelmek alakulása. Így viszonylag pontosan előirányozható a reálbérek, és reáljövedelmek növekedése is. A szükséges árufedezet mennyiségben, minőségben, választékban döntően a termelési és forgalmi (külkereskedelmi) tervek biztosítják, de azért a rugalmas árpolitika kínálatra ösztönző és keresletet formáló szerepe sem lebecsülhető.

„Nagyobb szabadság — nagyobb visszaélési lehetőség”. Sokan ezért idegenkednek a rugalmas árpolitikától, és megfeledkeznek arról, hogy a legmerevebb árrendszer is módot ad, a spekulációra (a fminőségrontásra, a választék szűkítésére stb.). A szabad piac, a szabad ár nem merőben új jelenség, valamilyen formában már előzőleg is létezett gazdasági életünkben, legfeljebb a perifériára szorulva vagy illegálisan. (Hiánycikkek pult alatti árusítása, csempészés, feketepiac stb.) A gazdaság működésének objektív törvényeivel legalább részben a merev árpolitikának is számolnia kellett. A visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem irányítói az 1950-es évek elején Budapesten minden hajnalban a Nagyvásárcsarnokban kezdték a napot és a tényleges felhozatalhoz igazodva „korrigálták” a napi árakat.

Rugalmas árrendszerünk megfelelő garanciákat, biztosítószelepeket tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Jelenleg a lakosság összes vásárlásainak fele államilag garantált áru, termék és szolgáltatás. Ide tartoznak az alapvető élelmiszerek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés stb. Ezek árát csupán központi döntés alapján emelhetik, hatásúkat jövedelemkiegészítéssel ellensúlyozzák, kompenzálják. A termékek további körénél az áralakulás a vállalatok döntéseitől, illetve a kereslet-kínálat viszonyától függ. Itt is a termékek egy részénél az árak csak bizonyos — eleve meghatározott _■— keretek között emelkedhetnek.

De a szabad áraknál sem szabad a vásár! Részben azért, mert az állam gazdasági, piaci eszközökkel képes hatni a kínálat fokozására. (Példa rá az 1977. évi zöldségellátás és árszínvonal, amely a kedvező időjáráson túl a hatásos ösztönzés, a nagyobb vetésterület ‘következménye.) Részben pedig azért, mert a fontosabb termékeknél már az áremelés szándékát is jelezni köteles a vállalat, s az árnövelést, amennyiben az nem indokolt, hatósági közbelépéssel megakadályozzák. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségre vonás (gazdasági bírság, fegyelmi vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálja.

Árpolitikánk elvei megfelelnek a legfőbb gazdaságpolitikai követelményeknek:

— biztosítsák a fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilitását, az áralakulás tervszerűségét;

— a fogyasztói árarányok fokozatosan közeledjenek a ráfordítási arányokhoz;

— alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások egy részének árait fogyasztásuk, felhasználásuk befolyásolása végett, tudatosan el kell téríteni a ráfordításoktól;

— az árváltozások segítsék elő a kereslet-kínálat összhangját, kölcsönös egymásra hatását, a lakosság jobb áruellátását.

Az áralakulást hosszabb időszakon át döntően a viszonylagos stabilitás jellemezte. Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Igen sokan az ár- stabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, a szocialista tervgazdálkodás fölényét, az életszínvonalemelés egyértelműségét. A gazdasági érdekek, bár nem kizárólagosan, inkább a mérsékelt, tervszerűen irányított árszínvonal-emelés mellett szólnak. Az aktív árpolitika az árarányok céltudatos módosítása ugyanis a műszaki fejlesztés, a választékbővítés, a termelési szerkezet korszerűsítés hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség nagy mozgósító és szervező erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést kiegészítő magasabb béremelés lehetővé teszi a béreknek, a végzett munka szerinti fokozott differenciálását, a keletkező bérfeszültségek feloldását.

Kovács József

(Folyt, köv.)

Nagyobb területen több termés

Tanulás munka mellett

A MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregységében a tizenegy szocialista brigád tagjainak 75 százaléka vesz részt politikai képzésben. Több mint kétszáz dolgozó különböző köz- és szakismereteket sajátít el, középfokú oktatási intézményekben. A gyáregységből két fiatalt vettek fel főiskolára.

A jászárokszállási Kossuth Tsz az utóbbi években gyors ütemben növelte zöldségtermesztő területét. Ennek eredménye, hogy az idén már 50 hektárról betakarított burgonyával, 4 és fél hektáron termelt zöldséggel, sárgarépával, 14 hektárról leszedett sárga- és görögdinnyével járult hozzá a lakosság ellátásához. Bevált és az idén már a gyümölcsellátás javítását szolgálta az előző ötéves terv időszakában megvalósított meggyfa-telepítés. Az 50 hektárnyi meggyes tavaly már termőre fordult, az idén pedig a vártnál is jobb termést, összesen 376 mázsa gyümölcsöt adott.

ÁRAK, ADÓK. DOTÁCIÓK (2.)

Tegnap délelőtt 10 órakor a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán ünnepélyes keretek között tettek esküt a sorköteles szolgálatukat töltő katonafiatalok