Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 13. 4 A haladó emberiség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készül!. Az Auróra cirkáló lövései hatvan évvel ezelőtt nemcsak a győ­zelmet adták tudtul, hanem azt is, hogy egy új korszak kezdődött el az emberiség fej­lődésében, egy új folyamat vette kezdetét. A Lenin vezette bolsevikok győztes proletárfor­radalma olyan esemény volt, mely hatással volt és van a világ minden népére és orszá­gára. így hatással volt Bulgá­riára és a bolgár forradalmi mozgalomra is. 1878-ban szabadult fel a fél- évezredes oszmán rabság alól. A felszabadulást az Orosz csapatok hozták meg a sokat Szenvedett nép és or­szág számára. A nyelvi, kul­turális és vallási kapcsolato­kon kívül ez tovább erősí­tette a bolgár nép szerete- tét „Iván apó” népe és Orosz­ország iránt. S talán nem vé­letlen, hogy a bolgár forra­dalmi marxista párt meg­alapítója, Dimitar Blagoev maga is részt vett népfelke­lőként az 1877—78-as orosz­török háborúban. Később Oroszországban tanult, így került Pétervárra, ahol ő szervezte meg az első orosz- országi marxista csoportot, az úgynevezett Blagoev-féle csoportot. Foradalmi tevé­kenységéért száműzték Oroszországból, de Bulgáriá­ba visszatérve hazájában folytatta tevékenységét és alapította meg 1891. augusz­tusában a bolgár marxista pártot. Így a bolgár és az orosz- országi marxisták között mindig szoros kapcsolatok voltak. Érthető, hogy a bol­gár forradalmi marxisták pártja, a Bolgár Szociálde­mokrata Munkáspárt és a bolgár dolgozók nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogad­ták az oroszországi Nagy Ok­tóber győzelmét. Országszer­te gyűléseket, tüntetéseket rendeztek és szolidaritást vállaltak a bolsevikokkal és az orosz munkásokkal. A párt lapja, a Rabotnyicsesz- ki Vesztnik (Munkásújság), 1917. november 10-én azt ír­ta, hogy a forradalom ügye a bolsevikok kezében biztos kézben van, mert ők követ­kezetes internacionalisták, és élen járnak a háború ellen, a szabadságért és a békéért folytatott küzdelemben. „Igen nagy örömmel üdvö­zöljük a békéért, a szabad­ságért és a népek testvéri­ségéért harcoló önfeláldozó orosz proletariátust.” 1917. december 2-án aszó­fiai dolgozók nagygyűlést rendeztek. A párt vezetői, Blagoev, Kabakcsiev és Di­mitrov mondtak beszédet. Ezután a nagygyűlés „forró, testvéri üdvözletét” küldte az orosz munkásoknak. A következő napon Blagoev a nemzetgyűlésben olvasta fel a nagygyűlés határozatát. „A bolgár munkásak — jelentet­te ki — az orosz proletariá­tus ügyét saját ügyüknek te­kintik, és mindent megtesz­nek teljes győzelme érdeké­ben.” A bolgár marxista párt vezetője, Dimitar Blagoev beszédeiben, cikkeiben állan­dóan hangsúlyozta a Nagy Október nemzetközi jelentő­ségét. Több tízezerre tehető azok­nak a bolgár munkásoknak, parasztoknak, katonáknak és értelmiségieknek a száma, akik az Októberi Forradalom idején mint hadifoglyok, emigránsok vagy „oroszba­rát érzelmű” katonatisztek Oroszországban tartózkodtak és aktívan részt vettek a for­radalom eseményeiben, majd a polgárháború idején a fia­tal szovjethatalom védelmé­ért folytatott harcokban. A Nagy Október győzelméhez jeles bolgár forradalmárok — mint Sztojan Dzsorov, Szotir Cserkezov, Georgi Dobrev, stb. — is hozzájá­rultak. A forradalom előtti időkben több bolgár főtiszt konfliktusba keveredett a bolgár cárral, kilépett a bol­gár hadseregből és Oroszor­szágba távozott. Itt felelős tisztségeket viseltek az orosz hadseregben és hadiflottá­ban. Radko Dimitriev, Szi- meon Vankov, Hriszto Ma- teev, Marin Draganov tábor­nokok a szovjet hatalom ol­dalára álltak, és hősiesen harcoltak a szovjethatalom­ra támadó ellenség ellen. Radko Dimitriev hősi halált halt. Sztaev tábornok a For­radalmi Tanács tagja volt, Vankov tábornokot pedig személyesen Lenin bízta meg a nehézipar helyreállításá­nak és fejlesztésének veze­tésével. A bolgár Nadezsda cirkáló matrózai a Szűkelvű szocialisták támogatásával kapcsolatba léptek a sze- vasztopoli bolsevikokkal és megszervezték az orosz föl­dön tartózkodó külföldi kato­nák bevonását a forradalom ügyének védelmébe. Nemcsak orosz földön tá­--------------mogattak a bol­gárok a Nagy Október ügyét. Hazájukban is követni pró­r adalom megvalósítását tűz­te ki célul. E cél eléréséhez vezető úton igen nagy jelen­tősége volt az 1923-as Szep­temberi Felkelésnek, amely a világ első antifasiszta fel­kelése volt. A fasizálódó bol­gár burzsoázia ezt a hősi felkelést is vérbefojtotta. De a felkelés sikertelensége és hibái ellenére is fontos sze­repet töltött be a bolgár munkásmozgalom, a mun­kás—paraszt szövetség fejlő­désében és „mély barázdát” húzott a dolgozók és a bur­zsoázia között. Olyan baráz­dát, amelyet többé nem lehe­tett betömni. A bolgár kom­munisták pártja tovább ha­ladt a bolsevizálódás útján, fokozatosan igazi lenini tí­pusú párt és a dolgozók har­cának vezetője lett. Az 1941—44 közötti ellen­állás, fegyveres harc és par­tizánmozgalom évei alatt szervezte és vezette a nép harcát. 1942-ben Georgi Di­mitrov kezdeményezésére létrejött a Hazafias Front, az ellenállás és a fegyveres harc általános méreteket öl­tött. Bulgária nem harcolt a Szovjetunió ellen. S 1944. A Kjusztendil megyei pártbizottság épülete. Figyelemre méltó a modern épület korszerű homlokzata, az épület előtti szökőkút pedig a fiatalok kedvelt találkozóhelye hálták. A világháború követe keztében Bulgáriában igen nehéz volt a gazdasági hely­zet, a lakosság nélkülözött, nőtt a katonák elégedetlen­sége. 1918. szeptemberében Radomir városkában katonai felkelés tört ki, kikiáltották a köztársaságot. A katonák megindultak a főváros felé, de a felkelést letörték. Ok­tóber hatása továbbra is érezhető volt, és egyre növe­kedett Bulgáriában. A bol­gár forradalmi marxisták pártja is elindult a bolsevi­zálódás útján. Az 1919. má­jusában megtartott kong­resszusán a párt felvette a Bolgár Kommunista Párt nevet, egységesen egyik ala­pító tagja-lett a III. Inter- nacionálénak. A kongresz- szus lelkesen üdvözölte Szov- jet-Oroszországot és a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság harcaiban egyébként bolgár önkéntesek is részt vettek. Cserveno Zname (Vörös Lo­bogó) címmel bolgár nyelvű újság is megjelent. 1921-ben a párt felhívására széleskö­rű mozgalom bontakozott ki Bulgáriában az éhező Volga- menti lakosság megsegítésé­re. Pénz- és élelemadomá­nyokat gyűjtöttek. A Bolgár--------»— Part 1919-es első kongresszusán program­nyilatkozatot fogadott el, amelyben a szocialista for­szeptember 9-én győzött a párt vezette fegyveres nép­felkelés, megdöntötték a mo- narcho-fasiszta klikk ural­mát, a Hazafias Front kor­mánya vette át a hatalmat, Bulgária elindult a szocia­lizmus útján. A párt meg­valósította az 1919-es prog­ramnyilatkozatban kitűzött célt. Ekkor követte igazán a bolgár dolgozó nép is a Nagy Október példáját. S követi azóta is, amikor odaadó, szor­gos munkával, a Szovjetu­nió és a testvéri szocialista országok sokoldalú támoga­tásával a szocialista társa­dalmat építi. Bulgária ma a fejlett szocialista társadalmat építő, nagy nemzetközi te­kintélynek örvendő, korsze­rű mezőgazdasággal rendel­kező ipari állam. A szocia­lista közösség, a KGST és a Varsói Szerződés aktív és egyenjogú tagja. S talán ez a legszebb példa a Nagy Ok­tóber bulgáriai hatásának. A csepelimunkások fei­p hívására Bul- gária-szerte szocialista mun­kaverseny bontakozott ki az Októberi Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. „Ha­tékonyság és minőség!” Ez a jelenlegi bolgár ötéves terv jelszava. S a jelszó tettekké válik, Bulgária épül, szépül és gyarapodik, tovább nő a lakosság életszínvonala. Lengyel Károly Jimmy Carternek hosszú hónapok óta nem kellett ag­gódnia attól, hogy az ameri­kai gazdaságban mutatkozó fellendülés nem folytatódik. Igaz, voltak nyugtalanító je­lek. így a tőzsde irányzatát tükröző „Dow Jones”-index az év eleje óta állandóan süllyedő irányzatot mutat. S míg a fogyasztási javak irán­ti érdeklődés gyorsan nőtt, a beruházási javak iránt' ke­reslet sokkal mérsékeltebb, mint a háború utáni öt kon- junktiúra-ciklus bármelyiké­ben. A munkanélküliek szá­ma az egész év folyamán 7 és 8 százalék között ingado­zott. Washingtonban azt re­mélték, hogy lassan-lassan ez is csökkenni fog. A legfrissebb hírek ide­gességet váltottak ki a Fe­hér Házban. A kereskedelmi minisztérium legújabb jelen­tése szerint ugyanis az év második felében a gazdaság növekedése oly mértékben megtorpan, hogy az év végé­re nem éri el az előirányzott 5,5 százalékot. A júliusi 6,9 százalékos munkanélküliség augusztusban ismét 7,1 szá­zalékra emelkedett. S ami a legnyugtalanítóbb: a munka- nélküliek száma a munkahe­lyek megszűnése miatt nő, s nem — mint korábban —, az új munkakeresők növekvő száma miatt. A néger lakos­ság körében az említett hó­napokban 13,2-ről 14,5 szá­zalékra emelkedett a munka- nélküliek aránya. A New York-i tőzsde gaz­dasági előrejelzései három egymást követő hónapban negatívak voltak. Mindezek­ben a jelekben sok gazdasági szakember újabb válság elő­szelét véli érezni. Amerikai gazdasági szakemberek arra hivatkoznak, hogy a második világháborút követő öt fel­Kuba Vasút-újjáépftés Latin-Amerika első vasút­vonalát 1837-ben avatták fel Kubában. Ez a vasút — a személyszállítás mellett — főként a cukorszállítás célja­it szolgálta, de áz 1929—32- es nagy világgazdasági vál­ság után nem sok gondot for­dítottak rá,, s a többi vonal fenntartására sem. Ezért a mai Kubában igen sürgős feladat a vasútvonalak fel­újítása, a személy- és teher­szállítás modernizálása. A vasút-rekonstrukció részletes terveit 1969—70-ben dolgozták ki, s a folyamatos program megvalósításában igen nagy segítséget ad a szigetországnak a Szovjet­unió. A most folyó első ötéves tervben újjáépítik többek kö­zött a 880 kilométer hosszú Havanna-Santiago de Cuba vonalat. Ezen a vonalon a személyszállítás maximális sebessége 140, a tehervonato- ké pedig 100 kilométer lesz óránként. Az ötéves terv va­súti beruházásaira 700 millió pesót fordítanak, s ebből 1149 kilométer hosszú pólya átépí­tését tervezik. Megteremtik a vasútépítéshez szükséges ipari hátteret is, de a mo­dernizáláshoz szükséges moz­dony- és kocsiparkot import­ból biztosítják. Elsősorban a szocialista országokból, de Argentínából és Kanadából is vásárolnak vonatokat: 1976 és 1980 között 40 Diesel-moz­donyt és több mint 1900 te­hervagont szereznek be. Az argentínai Fiat cég nemrég szállította le az első ötven légkondicionált, panoráma ablakú vasúti személykocsit. A vasútvonalak, a kocsi­park modernizálásával egy- időben a vasúti személyzet, a szakemberek képzésére is nagy gondot fordítanak: 1800 vasúti mérnök, 2900 techni­kus és 6200 szakmunkás ki-, illetve átképzését irányozták elő. Kubában az első vasútas- képző központ 1965-ben Ca- magüeyben jött létre, s ma már három hasonló intéz­mény működik a szigetor­szág különböző részein. — o — első félévében a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A második sor a munkanélküliek százalékos arányát tünteti fel 1977 júniusá­ban. A harmadik sor az áremelkedéseket tükrözi 1977 júniusában a múlt év azonos hónapjának százalékában (A Die Zeit grafikonja — KS) lendülési időszakból csupán kettő tartott 40 hónapnál to­vább. Az egyik a koreai, a másik a vietnami háború időszaka. A jelenlegi fellen­dülés 1975 márciusában kez­dődött, tehát már a 30. hó­napnál tart. így — az eddigi tapasztalatok alapján — leg­feljebb 10 hónapja van még hátra. A washingtoni kormány mindenesetre óvatosan opti­mista. Jody Powell, Čarter sajtószószólója arra hivatko­zik, hogy a háború óta ed­dig 17 esetben történt meg, hogy a gazdasági előre­jelzések három hónapon ke­resztül negatívak voltak, de csupán hat esetben követke­zett be jelentős visszaesés. Hozzáfűzte azt is, hogy a gazdaság élénkítésére az idén tavasszal befektetett 20 mil­liárd dollár nyilván ezután érezteti majd a hatását. Az amerikai gyárak kapa­citása a fellendülés kezdetén elért 70 százalékkal szemben ma 85 százalékig van kihasz­nálva. Ilyen arányok köze­pette a vállalkozók általában bővítik üzemeiket. Erre ala­pítja a kereskedelemügyi minisztérium azt a jóslatát, hogy — az időközben mutat­kozó visszaesés ellenére — az idén jelentősen nőnek a be­ruházások a múlt évhez vi­szonyítva. A legnagyobb probléma változatlanul a munkanélkü­liség. Ahhoz, hogy az tovább ne emelkedjék, az amerikai gazdaságnak évente legalább 4 százalékkal kell növelnie termelését. Ahhoz azonban, hogy a munkanélküliek ará­nyát 1981-ig — mint azt Čar­ter megígérte — a jelenlegi 7—8 százalékról 4,8 százalék­ra csökkentsék, a gazdasági növekedésnek legalább 6 szá­zalékot kellene elérnie. A je­lenlegi helyzet vizsgálata alapján azonban ez több mint kétséges. Sőt: a jelek arra mutatnak, hogy a fel­lendült amerikai gazdaságot kényszerleszállás fenyegeti. Gáti István fllvö szellemek F élő, hogy a fehér emberek fölébresztik az alvó szelle­meket. Az ausztráliai őslakosság egyik nagy rezervá­tumában valaha óriások éltek, és legendás hőstetteket vittek véghez. Később hegyekké és folyókká váltak, így alusz- szák álmukat a bennszülöttek tiszteletétől körülvéve. Ezt a nyugalmat, ezt az álmot fenyegeti most a fehér ember. A re­zervátum hegyeiben ugyanis uránércet találtak. Nem is ke­veset. Becslések szerint itt rejlik a nyugati világ tartalékai­nak ötödé. Igaz, a fehérek igyekeznek fokozatosan hozzászok­tatni a bennszülötteket az újhoz, a törzs két öregjét, törzs­főnökét elvitték látogatóba egy szomszédos bányába. Magu­kon kívül voltak a félelemtől, amikor kijöttek a föld alól. Az őslakosságnak nincsenek túl jó tapasztalatai a fehér emberrel. Sok rosszat értek meg. Az idegenek új betegsége­ket hoztak, meghonosították az alkohol élvezetét, civilizáció­juk mind szűkebb területre szorította vissza az ősi szelleme­ket. Most attól tartanak a törzsek vezetői, hogy az uránbá­nya megnyitása hasonló következményekkel jár majd. Fel­riadnak a szellemek. Ki tudja, talán el is távoznak innen: elszennyeződnek, meghalnak a folyók, kipusztulnak az erdők, mint oly sok vidéken, ahová a fehér ember már betette a lá­bát. Megkezdi majd garázdálkodását a Whysky nevű dühön­gő szellem. Gépek zaját utánzó szellemek is tobzódnak majd az évezredek óta csendes tájon. De fölébred a hegy mélyén az urán szelleme is. Nemrég egy évforduló alkalmából diákok tüntettek Ausztrália leg­nagyobb városában, Sydneyben, tiltakoztak az uránbányá­szat fejlesztése, az urándúsítás és a plutóniumgyártás s ezek­nek az anyagoknak az exportálása ellen. Pedig az új bánya­vidéken éppen ezeket a szellemeket készülnek felébreszteni. Az új bánya egyik tervezője kijelentette: az odatelepítendő munkásoknak kell majd bebizonyítaniuk az őslakosság előtt, hogy a fehér ember nem mindig azonos a rosszal. Erről is szó van. D e a bányák tulajdonosának, Ausztráliának az egész föld őslakossága előtt is be kell bizonyítania, hogy — az urán nem mindig azonos a rosszal. A békés Szellemet ébresszék csak fel és ne azt a borzalmasat, amelyet az ősla­kosság még álmaiban Sem ismer. T. I. Hogy hová lett az eltűnt 4 tonna? Hát talán megették az egerek... (Az International Héráid Tribune karikatúrája - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents