Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A KISZ-szervezetek és az ifjúsági klubok kapcsolata 9 tdkÜMT |V 0Smi Ü ifjúsági í^mban^é­hány éve erőteljes tenden­cia : egyre szorosabbá válik a klubmunka irányításában és mindennapi gyakorlatá­ban a KISZ-szel való kap­csolat. Természetes folya­mat ez, hiszen a KlSZ-alap- szervezetek és az ifjúsági klubok munkájában szám­talan a közös vonás. Talán elég utalni a klubokban fo­lyó közéleti nevelésre, poli­tikai ismeretterjesztésre; vagy — másrészt — a KISZ különböző képzési program­jainak megvalósításában sze­repet játszó „klubos” ele­mekre. A KISZ-szervezetek és a klubok „együttélésének” erősödését tehát a közös cél — a fiatalok művelődése — diktálja. A Szolnok megyében mű­ködő ifjúsági klubok is egy­re több támogatást kapnak a KlSZ-bizottságoktól, alap­szervezeteiktől, amelyek fel­ismerték a klubmunkának az ifjúsági mozgalomban betöl­tött fontos szerepét. Ennek jele többek között az is, hogy — főleg a kisebb települése­ken — nyitott ifjúsági klub­bá vált néhány korábbi KISZ-helyiség. Pár évvel ez­előtt ez nem is lett volna olyan magától értetődő. A klubok munkájának terve­zésekor együtt dolgozik a klubvezető és a KISZ-titkár, a KISZ-bizottságok ülésein pedig rendszeresen napi­rendre tűzik az ifjúsági klu­bok munkájának értékelését. Mindennapos eset: ügyes-ba­jos szervezési, gazdasági gondokkal a klubvezető a KISZ-titkárhoz vagy a pro­Vitathatatlan eredmények, kihasználatlan lehetőségek pagandistához fordul segít­ségért. A megye majd mindegyik városában, járási székhelyén megalakultak és működnek az ifjúsági klubtanácsok, az­zal a céllal, hogy területü­kön figyelemmel kísérjék, koordinálják a klubközössé­gek munkáját. Ezek a klub­tanácsok nemcsak a közmű­velődési szakemberek, klub­vezetők fórumai, hanem a KISZ-vezetőké is. A klub­pályázatokat — régebbi rend­szer ez már — a KISZ és a közművelődési szervek kö­zösen hirdetik meg. Így lesz jövőre is, a VLT-hez kapcso­lódó pályázat kiírásakor. A KISZ-szervezetek és az ifjúsági klubok kapcsolatá­nak néhány vitathatatlan Szolnok megyei eredménye mellett, lehet sorolni a ki­használatlan lehetőségeket is. Nemrég a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ „módszertárat” nyitott, ahon­nan az ifjúsági klubok és a KISZ-alapszervezeték techni­kai eszközöket, diasorozato­kat, filmeket, hanglemeze­ket, magnetofonszalagra rög­zített rádióműsorokat köl­csönözhetnek. A szolgáltató funkciót betöltő módszertár segítségét a KlSZ-alapszer- vezetek eddig alig vették igénybe, pedig remek prog­ramokkal színesíthetnék akár az ifjúsági vitakörök, akár a Kilián-körök foglalkozá­sait. A KISZ különböző po­50 év a szolnoki Művésztelepen Bibliográfia Chiovini Ferencről A VERSEGHY FERENC megyei könyvtár biblográfiai műhelyéből ismét aktuális, olvasmánynak is érdekes könyvészeti összeállítás lá­tott napvilágot A kiadvány az 1926-tól a szolnoki Mű­vésztelepen alkotó jeles mű­vészünk, Chiovini Ferenc te­vékenységéről eddig megje­lent írásokat, kritikákat, ki­állítási katalógusokat sorol­ja fel. E dokumentumok rendszerezett összegyűjtését és feltárását nemcsak az al­kotói jubileum, hanem azok nagy száma is indokolta. Az összegezés szükségszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a kötet összeállítója — Bálintné Hegyesi Júlia — az anyaggyűjtés során né­hány dokumentumot, cikket már nem is tudott kézbe­venni, sem a külföldi kiállí­tások sajtóvisszhangjáról tel­jességgel számot adni. A két tétel híján így is 300(!) címet felsoroló biblio­gráfia egyébként tájékoztat Chiovini Ferenc művészte­lepi tevékenységének előz­ményeiről is. A megjelenés idejét tekintve így a leg­korábbi tételek: tudósítás a Magyar Egyetemi és Főisko­lai Hallgatók Országos Szö­vetségének 1923. évi kiállí­tásán való részvételről, va­lamint Chiovini Ferenc 1924- ben megjelent, Gecse Ár­páddal közösen írt cikke a jászapáti Művésztelepről. A legújabb írásbeli visszhang pedig: egy 1976-ban, Tokió­ban megjelent japán nyelvű művészeti album, amely a Népszerű az új A tavaly felépített hévízi Thermál Szálló rövid idő alatt ked,veltté vált a kül­földi vendégek körében is. A beruházási program má­sodik szakaszaként a szálló szomszédságában 30 millió forintos költséggel fedett gyógyfürdő épül. A fürdőben két medencét mester tíz festményét ismer­teti. Talán e néhány bib­liográfiai adat említésével is sikerült érzékeltetnünk az életmű megismerése szem­pontjából nélkülözhetetlen forrásmunka hasznosságát. E célt segíti elő a bibliográfia jól áttekinthető szerkezeti felépítése: külön fejezetben sorolja fel a Chioviniről szó­ló általános jellegű tanul­mányokat, cikkeket, majd időrendben a kiállításokról megjelent közleményeket, kritikákat, azt követően írá­sait, nyilatkozatait. Végül al­kotásai különböző kiadvá­nyokban megjelent repro­dukcióinak, művészeti díjai­nak felsorolásával zárul e kiadvány. E RÖVID ISMERTETÉS kapcsán is megragadjuk az alkalmat, hogy az előbbi adatsort egyetlen — talán a háború viszontagságaiban a mester számára is elfelejtett — tétellel egészítsük ki. A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) 1941-ben az új esz­tendőt köszöntő legszebb mű­vészi grafikákat önálló ki­adványban jelentette meg. A 250 számozott példányban kiadott mappa 28, önálló la­pokra nyomtatott grafikát tartalmaz, közöttük Chiovini Ferenc rajzát. Bár Chiovini Ferenc ritkán kirándult a kisgrafika területére, rajza így is kiemelkedik a map­pában őrzöttek között, ma már a grafika barátainak féltve őrzött ritkasága A. A. Thermál Szálló alakítanak ki: az egyikben gyógyvizet tárolnak, míg a másikban a betegek kísérői fürdőzhetnek. A fürdő fel­épültével gyógytornára és fizikotherápiás kezelésre is helyben nyílik lehetőség. A fürdőhöz új kutat fúrtak, amelyből a tófürdőével azo­nos gyógyvizet nyernek. litikai képzési formáiban egyébként is nagy — kihasz­nálatlan — „klubos” lehető­ségek vannak. Az ifjúsági vitakörök, a KISZ-aktivista és a Kilián-körök működési idénye — őszi-téli hónapok — előtt állunk. Jelentős ré­szét képezik ezek a körök az ifjúsági szövetség ideoló­giai munkájának, tehát rend­kívül fontos, hogy a fog­lalkozások anyagát minél változatosabb, értelemre, ér­zelemre ható módon dolgoz­zák fel a fiatalok. Erre ki­tűnő eszköznek kínálkoznak a közművelődésben (főképp a klubokban) bevált komp­lex formák, módszerek. Az általánosan elterjedt előadás- beszélgetés formulát kiegé­szítheti vetítés, pol-beat est, fórum, kiállítás, vetélkedő — és így tovább. Ez esetben a propagandistákra vár a fel­adat : kérjék közművelődési szakemberek, klubvezetők segítségét a foglalkozások ilyen lebonyolításához. fl Szolnok megye oen működő 184 ifjúsági klub a fiatalok tö­megeinek szórakozását, mű­velődését szolgálja. Népsze­rű, vonzó forma a klub, s kereteinek rugalmassága ré­vén megújulásra képes. Ezek a közösségek KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek körében egyaránt sokat tehetnek a tagok világnézeti, politikai neveléséért. Ennek erőssége pedig nagyrészt attól függ, mennyire szoros és' mennyi­re gyakorlati a KlSZ-szer- vezetek és a 'klubok kapcso­lata. Sz. J. Nemzetközi egYüttmüködéssel vizsgálják a légkör szennyezettségét A Földünket körülvevő légkör szennyeződésének nemzetközi tudományos vizs­gálatában részt vesz a Köz­ponti Légkörfizikai Intézet is. A Meteorológiai Világ- szervezetnek a környezetvé­delmet szolgáló kutatómun­kájában több száz, más or­szágbeli kutatóállomással együttműködve az intézet rendszeresen méri a felszín közelében és több tíz kilo­méter magasságban: aszeny- nyeződések hogyan hatnak a légkörre, miként változtat­ják meg kémiai összetételét és fizikai tulajdonságait. A mért adatokat az intézet — csakúgy, mint a kutatóháló­zat többi állomása — elküldi a moszkvai és a torontói központokba, ahol azokat értékelik és felhasználják a légkörkutatáshoz. Környezetünk védelmében a légkör szennyeződésének vizsgálata azért került az elmúlt években előtérbe, mert a levegőbe nagy ma­gasságba jutó különféle szennyezőanyagok, gázok ha­tására megváltozhat a lég­kör nyomanyag-koncentrá- ciója, ez pedig végső soron a légkör úgynevezett sugár­zási mérlegének megbillené­séhez vezethet. A légkörfizikai intézet mé­rőhelyén, Lőrincen — akár­csak más országok hasonló intézeteiben — naponta vizs­gálják, hogy egy adott lég­oszlopban, 15—80 kilométer magasságban változik-é a légkör ózontartalma. A lök- hajtásos repülőgépek által kibocsátott nitrogénoxidok és a kozmetikai szereknél, háztartási cikkeknél mind nagyobb mennyiségben fel­használt spray-k úgynevezett halogenezett szénhidrogénjei ugyanis a - sztratoszférába jutva csökkentik az ózon mennyiségét. Az eddigi vizsgálatok szerint jelenleg szerencsére még nem kell az ózon megfogyatkozásával számolni, de a Meteorológiai Világszervezet megelőzés­ként ajánlja a tagországok­nak, hogy a spray-khoz más­féle gázt használjanak a gyártó vállalatok. Az utóbbi években egyre több szó esik a mezőgaz­daság kemizálásáról, technikai színvonalának javítá­sáról, a több és jobb minőségű termelés lehetőségét megteremtő növény- és állatfajták meghonosításáról. Mezőgazdaságunk további fejlődésének mindezekkel egyetemben nélkülözhetetlen feltétele az üzemek szak­ember-ellátottsága. Az egyre bonyolultabbá váló mun­kát végző magas képzettségű szakemberek feladatai­ról, az oktatás eredményeiről, gondjairól beszélgettünk Patkós Istvánnal, a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusával, a DATE mezőtúri főiskolai karának főigaz­gatójával. — A mezőgazdaság hosszú évszázadokig nemcsak a ter­melőeszközeinek zömét állí­totta elő saját maga, hanem — ami talán még jellemzőbb — a jó munkához szükséges ismeretekért sem fordult az egyetemekhez, a tudomány­hoz. Nem is túl régen még elegendő volt a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó tapasztalat is. Néhány évti­zede azonban a határban, az állatok mellett mind többen dolgoznak egyetemi, főisko­lai oklevéllel tarsolyukban. Napjainkban is egyre több mezőgazdasági szakembertől várják el a felsőfokú végzett­séget. Véleménye szerint mi a változás oka? — A jelenség oka a törek­vés a terméftés növelésére. Egyre több termény kell, és ma extenzív úton már nem lehet több búzát, húst, tejet adni a lakosságnak. Megol­dásként a hozamok növelése maradt, és ennek lehetőségét a tudomány kínálja. Csak hát a rengeteg munkával kite­nyésztett intenzív fajták, a vegyszerek, a gyorsan és ol­csón dolgozó gépek önma­gukban eszközök. Segítsé­gükkel is csak akkor érhető el a kívánt cél, ha például a kitűnő termelőképességű ál­latoknak megfelelő takar­mányt is adunk, a vegysze­reket a növény és a talaj igé­nyei szerint adagoljuk. Ezek­ről a dolgokról viszont a több száz, több ezer éves tapasz­talat mit sem mond. A talaj- szerkezettel, a ■ növények és az állatok tápanyagszükség­letével kapcsolatos tudomá­nyos eredményeket csak hosszú szakképzés során sa­játíthatják el a jövendő gaz­dák. — Az Önök főiskolája is mezőgazdasági szakembere­ket, gépész üzemmérnököket képez. Mi az itt végzett fiata­lok feladata az üzemekben? — ök az üzemeltetés, a gépek működtetésének, kar­bantartásának vezetői. Igen bonyolult feladatot végeznek. Ismerniük kell, hogy a hoz­zájuk tartozó gépek mely munkánál alkalmazhatók, a kezelőknek és a karbantar­tóknak kell tanácsot adniuk. Nemcsak a működési elvek­kel vannak tehát tisztában, hanem minden géptípus jel­lemzőinek ismeretét követe­lik tőlük. Éppen a gépek részletes megismertetése az oktatás legnagyobb nehézsé­ge. A gazdaságokban renge­teg különböző gépre van szükség. Rontja a helyzetet, hogy például az azonos ké­pességű traktorokból is több típust kénytelenek „tartani” az üzemek. Fiataljainknak minden típust egyformán is­merni kell. — A főiskola tehát minden, az országban megtalálható gépből rendelkezik eggyel, amin a fiatalok tanulhatnak? — Nem is lenne rossz, de ki adna erre elegendő pénzt? Van más megoldás is... Tan­gazdaságunkon, a tiszaföld- vári Lenin Tsz-en kívül Szol­nok megye tizenegy korsze­rű mezőgazdasági nagyüze­mével vagyunk jó kapcsolat­ban. Hallgatóink az üzemek­ben ismerkednek a földmű­velés, az állattenyésztés tech­nikai eszközeivel. A terme­lési gyakorlatokra amúgy is szükség lenne, hiszen az üzemmérnök feladatait, az üzemeltetés gondjait csak az „életben” sajátíthatják el a leendő szakemberek, célsze­rű tehát, ha a gépeket is itt ismerik meg. Persze bent a főiskolán is megragadunk minden lehetőséget, hogy a hallgatók találkozhassanak a legkorszerűbb technikával. Szerencsés módon a csehszlo­vák, az NDK-beli, a szovjet, és a hazai gépgyártók termé­keinek legfontosabb alkatré­szeit az oktatótermekben is­mertethetjük meg. A fontos szemléltető eszközöket nem ingyen kaptuk egyik cégtől sem, hanem azért mert el­vállaltuk, hogy gépeik keze­lőit Mezőtúron képezzük. Ha­sonló együttműködési szer­ződésünk van az AGRO- TRÖSZT-tel: vállaltuk, hogy a megvásárolandó külföldi gépek vizsgálatát intézetünk szakemberei, oktatói elvég­zik. Az új berendezés tehát először Mezőtúrra érkezik. Természetes, hogy a hallga­tókat is megismertetjük az újdonságokkal. Az oktatás, a berendezés részletes megis­merését szolgálja az is, hogy hét megye nagy teljesítmé­nyű traktorainak „0-szervi- zét” tanüzemünkben végez­zük ... Mindez pluszmunkát jelent a főiskolának, de megéri: más felsőoktatási intézetektől eltérően a taní­tást nálunk nem nehezíti géphiány. — És hogyan vélekednek a gazdaságokban, egyáltalán keresik-e az önöknél végzett fiatalokat? — Röviden válaszolhatok: a gazdaságok elégedettek munkánkkal (az évenkénti konzultációkon hallottak alapján jelenthetem ezt ki.) A „keresletet” pedig egy számmal jellemezhetem: évente közel kétszer anny' pályázati felhívás érkezik, mint ahányan főiskolánkat elhagyják. Ma már minden mezőgazdasági üzemben fel­ismerték : a legkorszerűbb mezőgazdasági technika ön­magában semmit nem ér. Szakszerűtlen használata rontja a termény minőségét és növel’ a költségeket. V. Sz. J. Jól felszerelt oktatóterem segíti a Fortschritt Kombinát gé peinek megismerését Konferencia a taneszközökről Budapesten rendezik meg október 17—21. között a szo­cialista országok III. nem­zetközi tudományos tanesz­köz-konferenciáját. Ezen megvitatják a taneszközök szerepét és jelentőségét a korszerű Oktató-nevelő mun­kában, a tanszerek és a technikai segédeszközök használatának hatékonysá­gát és megbeszélik, miként lehetne jobban kiaknázni a taneszközök gyártásában a nemzetközi együttműködés­ben rejlő lehetőségeket. A konferenciához kap­csolódóan a BNV B-pavilon- jában nemzetközi taneszköz- kiállítás nyílik október 19- én. Hazánkban első ízben mutatják be a szocialista or­szágok az oktatásban újab­ban használt segédanyago­kat, eszközöket. A rendezők több nyugati cég részvételé­re is számítanak. Országos szavaliverseny Martfűn A martfűi Tisza Cipőgyár és a Népszava Lapkiadó Vál­lalat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére 1971-től minden év no­vemberében országos sza­valóversenyt rendezett. Az idei szavalóversenyre no­vember 6-án 10 órakor ke­rül sor a Tisza Cipőgyár művelődési központjában. A pályázók a forradalmat, a forradalmi vívmányokat és a munkásemberek életét be­mutató 2 verssel, illetve pró­zával (prózarészlettel) ve­hetnek részt a versenyen. A nevezéseket október 25-ig a Tisza Cipőgyár művelődési központjának címére (5435 Martfű) kell eljuttatni. A versenyen bárki részt vehet; aki 17. életévét betöltötte és nem hivatásos előadóművész. Magyar tudományos filmek Velencében Magyar siker született a Tudományos Filmalkotók Nem­zetközi Szervezetének közelmúltban, Velencében megtartott 31. nemzetközi fesztiválján, amelyen 19 ország utóbbi egy évben készült népszerű tudományos filmjeit mutatták be. A nemzetközi zsűri a fesztivál 10 kiemelkedő alkotása között György István „Naprendszer”, Bodrossy Félix „Vademberek” és Préda Tibor „Mozgások” című filmjét elismerő oklevéllel díjazta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents