Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
1977. október 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Érdemes volt megrendezni VÉGET ÉRTEK RZ ORVOS-GYÓGYSZERÉSZNKPOK 2700 kilométeres történet Az aranykoszorús szocialista brigád (az álló sorban balról a második Pocsai József) „Drága anyucikám! Ma augusztus 31-e van, kiírták a szabadságot, szeptember 16-án megyünk és 17-én reggel fél hat felé leszek a ligetnél, ha jó lesz az út, bemegyek ^ kapuig taxival. Ha sár lesz, a ligetnél várjatok két taligával... Számoljuk a napokat, egészségileg jól vagyok... Több levelet már nem írok, mert úgysem ér haza, én előbb érek. Üdvözlök mindenkit. Csókollak benneteket, szerető férjed." berrel, aki a háborúban járt A tegnap véget ért 19. or- vos-gyógyszerésznapokon tudományos életünk több" magasrangú képviselője is részt vett, akik közül dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkártól, dr. Tóth Károly professzortól, a Szegedi Akadémiai Bizottság orvostudományi szakbizottságának elnökétől és dr. Kesztyűs Lóránd professzortól, a Debreceni Akadémiai Bizottság orvos-biológiai szakbizottságának elnökétől kértünk interjút. Rkadályröl szó sem lehel Pocsai József hazaérkezett Jászladányba. Szabadságát dologgal, kerítésépítéssel töltötte. Érkezését a lakás kincsei is jelzik: festményektől zsúfolt falak, cintányért verő mókus, nyúl, lámpák, mosógép, háztartási robotgép, sokféle tartozékkal (vajon mi mire való?), csillár, órák és így tovább. Megjött messze idegenből, mint egy Krőzus, ajándék a családnak, a szomszédoknak, a tizenhétéves lányuk munkatársainak, stb., stb., stb... De Pocsai József az élményeit is ilyen bőkezűen osztogatja. — Ilyen ügyes háztartási gépek között mi másról kérdezhetném először, mint az orenburgi gázvezeték építésén használt gépekről? — A gázvezetéket a szovjetek építik: a cső belvilága majdnem másfél méter, ha egy kicsit meghajol az ember, mehet benne. A csöveket szállító vontató 36 méter hosszú, a kereke akkora, mint én, ez előtt aztán nincs akadály, megyen mocsáron, hegyen, mindenen át, nincs mese. Ha már végiképp megközelíthetetlen egy hely, oda helikopter viszi a csövet, szóval akadályról szó sem lehet. Óriási munka. A csöveket gép szigeteli, gép hegeszt, gép ás, gép temeti vissza a földet... Itt szakmailag rengeteget lehet tanulni, sok mindent most látunk először. Mi is modern gépekkel dolgozunk, kézierő nálunk sincs. Voltunk a barátságfesztiválon, s ottna- gyon-nagyon kiemelték a magyarok munkáját. 1978. szeptember végén a próbaüzemet be kell indítani mind a 23 kompresszorállomáson. — Meglesz? — Meg. Dolgozunk minden szombaton, néha még vasárnap is, hajtjuk a munkát. — Mit jelent itt a többes szám? — Azt, hogy brigádban nyomjuk a melót, méghozzá aranykoszorús szocialista brigádban. Április 4-én kaptuk meg az aranykoszorús jelvényt. — Mivel érdemelték ki? — A „2700 kilométer” szocialista brigád (így nevezzük magunkat a gázvezeték hosz- sza után) 117 százalékra teljesítette a tervet, társadalmi munkában sportlétesítményeket építettünk, néhány brigádtag, a fiatalabbak járnak orosz nyelvtanfolyamra. .. Volt már vagy tíz esküvő — Maga nem? — Én nem, 43 éves vagyok, inkább a könyvtárral vagyok nagy barátságban. De eljárunk előadásokra, színházba, kirándulunk, nagyon szép az ottani táj, a Kárpátok, gyönyörű fenyvesék, folyók... — És az emberek? — Azok nagyon kedvesek. Beszéltem olyan ukrán emMagyarországon és pnman beszél magyarul. Vagy például az egyik nap besétáltunk Bogorodcsányba, hát éppen lakodalom volt: erővel asztalhoz ültettek minket is, együnk, igyunk! A hatalmas ukrán asszonyok pedig elkaptak bennünket és úgy megtáncoltattak, hogy szakadt rólunk a víz, megráztak, mint Foxi a rongyot. Persze, volt már nálunk vagy tíz esküvő, ahol magyar volt a vőlegény, ukrán a menyasszony, a lagzit nálunk magyaroknál tartottak és bizony a szakácsaink igazán megmutatták konyha- művészetüket. — Mi volt Bogorodcsány- ban nagyon furcsa a magyaroknak? — A házaknál a kiskapuk nem befelé nyílnak, mint nálunk, hanem kifelé. És a kocsmában a vodkához paradicsomlevet isznak, a sörbe tejfelt öntenék. Brrr... Jászladányi cimborák hívtak — Persze, a kocsma fölöttébb alkalmas hely a kihágásra. — Régebben elő- előfordult ilyesmi, de ritkán. Ivá- szat, verekedés nem megy, aki elköveti, rögtön haza- küldik. Úgyhogy igen nagy fegyelem van, nem is fordul elő ilyesmi mostanában. És ha valaki munkaidő alatt iszik, az is pakolhat haza. — Mit csinálnak ráérő idejükben? — Én olvasok, legutóbb az Aranyecsetet és A nap szerelmesét. A fiataloknak van disco, no meg egy príma foci válogatottunk, amelyik benevezett a járási bajnokságba és még nem kapott ki. Esténként többen összejönnek egy-egy szobában, verik a lapot, dúlnak az ulticsaták is. Na meg a tréfák, egymás ugratása. — Három évig dolgozik a Szovjetunióban... — Igen. Jászladányi cimborák kérdezgették annak idejfen, hogy nem jössz ki? Jelentkeztünk, egyhetes orvosi vizit következett, azután elindultunk a Keletiből hálókocsiban Lvov felé, onnan busszal Ivano Frankovszkba, s onnan már csak egy köpés Bogorodcsány, ahol a kompresszorállomást építjük. Mikor kimentünk tavaly március közepén, megkezdődött az erdőirtás, útépítés. Én villanyszerelő vagyok, a betonkeverőket, a különféle villamosgépeket szereltem be. Most már jó dolgunk van, nincs sár, elkészültek az utak. Előregyártott műanyag elemekből húzott épületekben lakunk, egy szobában hárman, hideg-meleg víz, fürdőszoba, központi fűtés, pazar ellátás. Ismerős a társaság, jászladányiak, együtt nőttünk fel. Bogorodcsány- ban dolgozik Holló Ernő, Holló Lajos, Homoki Sándor. Cseh István, Cseh Mátyás, Cseh László, Tánczos József, Kiss Tibor, Szórád László, Karkus János... János bácsinak a fia Uszty-Ilimszk- ben melózik. — Mit szól a család a hosszú távolléthez? — Túlságosan nem rajongtak a három esztendő miatt. De hát ezt a kétszobás családi házat néhány éve építettük és ez nem volt olcsó játék. Ott ped.ig remekül keresek. Ki akarom stafírozni a 17 éves lányomat is, aki bolti eladónak tanul. Ha ritkán is, csak hazajön az ember, évente 60 nap szabadságom van. A postás havonta szép vastag borítékot visz az asszonynak, én odakint teljes ellátást kapok és még 186 rubelt is. Ez sok pénz: egy üveg sör 29, egy doboz Kossuth 14, egy doboz gyufa egy kopejka. Van közöttünk, aki autóra fizetett be, ha hazajön megkapja; én inkább felszerelem a háztartást. Pocsai József jól érzi magát, nagyokat nevet. Karácsonyra ismét hazajön. Addig pedig a levelek jönnek- mennek. Körmendi Lajos VIGYÁZAT! Egy életre szól ennyi időre szól? Élet- 11 fogytiglan. A törvény ■I szavaival élve ettől „szerencsejellegű” a tartásdíjszerződés, amelyet a gondozásra és a lakásra szorulók egymással megkötnek. Nem véletlen, hogy a törvény igen szigorúan szabályozza a tartásdíjszerződés megkötését és fenntartását. A feltételek vizsgálatát a helyi tanácsokra bízza. Eleget tudnak-e tenni és hogyan e nem köny- nyű kötelességüknek? — Ezt vizsgálták az ügyészségek az egész országban. Szolnok megyében hat városban és tizenhárom községben, több mint háromszáz tartási szerződés aktáját tanulmányozták át, s mindössze három helyen találtatott kifogástalannak a tanácsi szervek munkája. Miért? Meglehet, túl sok részterület tartozik azokhoz az igazgatási előadókhoz, akiknek többek között egyik feladata a szerződések jóváhagyását megelőző alapos és elemző környezet- tanulmány elkészítése, a már hatóságilag jóváhagyott tartási kapcsolatok rendszeres figyelemmel kísérése. A túlterheltségre hivatkozva nem lehet elhárítani a felelősséget a harmincnapos határidő több hónapos túllépéséért. Tiszfüredi példa. 1975 decemberében érkezett meg a kérelem a tanácshoz, de a határozat csak a következő év októberében született meg. A felszínes környezettanulmányok készítésére pedig nincs mentség. Megdöbbentő eset, de megtörtént. Fegyver- neken az idős gondozásra szoruló, nagyon • határozott aggálya ellenére jóváhagyták a szerződést, még jóformán meg sem száradt rajta a pecsét, mikor a szerződés felbontását már a bíróságtól kérték. Nem alaptalan bizalmatlanságból fakad és nem eleve rosszhiszeműséget, lakásra spekuláló, idős emberek halálát váró eltartókat feltételez a törvény, amikor előírja, hogy nagyon körültekintően, lelkiismeretesen kell vizsgálni, hogy a tartást vállaló valóban képes-e a családján kívül egy ellátásra szoruló öregről is gondoskodni, hogy adottak-e a feltételei annak, hogy emberi körülmények között éljenek. Eltartó és eltartott! Ahol nem formálisan tettek eleget a tanácsi ügyintézők a törvényben előírt kötelezett^ ségüknek, meg tudták akadályozni, hogy istállóba, fű- tetlen kamrába szoruljon az eltartó, vagy az eltartott, hogy szívbeteg munkanélküli, vagy bizonytalan alkalmi munkából élő „vállalkozhas- sék” elesett öreg gondozására. Ahol nemhogy egy évben kétszer (mint a törvény előírja), hanem két évben egyszer sem nyitnak rájuk ajtót, ott már megdöbbentő kép fogadhatja a váratlan látogatót. Jászberényben történt: az eltartók az idős embert elüldözték a saját házából. S ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy az ügyintéző pusztán regisztrálta a történteket, de se neki, sem másnak nem jutott eszébe, hogy intézkedni kellene. supán Szolnok megyéC ben több mint 90 ezer idős ember él, közülük négyezerötszáz súlyos beteg, harminchatezer pedig ápolásra, gondozásra szorul. 1-978. március elsejétől — a módosított Polgári Törvénykönyv életbe lépésétől — bővülhet a tartást, gondozást vállalók köre, a vállalatokkal, szövetkezetekkel, szocialista brigádokkal is. Bizonyára élni fognak a lehetőséggel. S reméljük, hogy majd azokban a tanácsi apparátusokban is megváltozik a szemlélet, amelyekben csupán egy aktaként kezelték ezeket a nagy körültekintést kívánó emberi ügyeket. Kovács Katalin TUDOMÍNVPOLITIKM IRÁNYELVEK SZELLEMÉBEN — A megye orvosai évenként találkoznak a szolnoki orvosnapokon, s minden évben beszámolnak a mindennapi munkában szerzett tapasztalataikról. Ne minősítésnek, inkább laikus kérdésnek tekintse: helyes ezeket a találkozókat tudományos konferenciáknak nevezni? — kérdeztük dr. Zsögön Évától. — Gondoljunk csak az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai határozatára, amelyben igen erőteljes hangsúlyt kap a tudomány, a tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatának szükségessége. A kórházi orvosok a tudományos eredményeket a mindennapi gyógyító munkáb'an alkalmazzák. Az eredmények, ismeretek alkalmazása során természetes, hogy újabb tudományos eredményeket a FIIUL KUTATÓ KERESTETIK — Tóth professzor úr nem először jár Szolnokon. Két éve saját szakte- területével, a fogászattal kapcsolatban rendezett Konferencián vett részt. Akkori és mostani tapasztalatai alapján hogyan értékeli a szolnoki szakemberek tudományos munkáját? — TCét éve arról a dicséretre méltó összefogásról győződhettem meg, amely a szaktudományunk egyik fontos részterületének, a fog- ágy betegségekkel foglalkozó parodontológiának a gyakorlatban történő alkalmazását tette lehetővé. Azóta a szolnoki eredményekről már szakmai körökben is egyre többet hallottam. — ön most a SZAB tisztségviselőjeként jött Szolnokra. Lát-e arra lehetőséget, hogy az itt szereplő orvosok kutatási témáikkal bekapcsolódjanak a Szegedi Akadémiai Bizottság munkájába? — Természetesen, hiszen akadémiai szakbizottságunknak az a célkitűzése, hogy a PlLTIDlJIK IDŐIT TÉMÍIM H Míg a Szegedi Akadémiai Bizottság több mint tízéves múltra tekint vissza, addig a DAB tegnapelőtt múlt egyéves. Dr. Kesztyűs Lóránd akadémikus, az orvos-biológiai szakbizottság elnökének a szolnoki tájékozódásra, tudományos „erőfelmérésre” is alkalmas volt. — A változatosan összeállított program, az előadások sokszínűsége magas nívójú munkát tükröz. Elismeréssel szólhatok a rendezvényről még akkor is, ha történetesen szűkebb szakterületen az. immunológia, immunofarmakológia nem szerepel benne. Tapasztalataim szerint azonban Szolnok megyében is megvan az a tudományos kapacitás, amelyre a Debreceni Akadémiai Bizottság is méltán építhet. Miután pedig szakbizottságunk orvosbiológiai nem csupán orvosi ezért állatorvosi és biológiai témákkal is foglalkozunk. Szeretném tudni ezen kívül, hogy a megyében milyen állatgyógyászati kutatásokat végeznek — s végeznek-e? — Hogyan kapcsolódhátnámindennapi gyógyító munkában alkalmazzák. Az eredmények, ismeretek alkalmazása során természetes, hogy újabb tudományos tapasztalatokat szereznek. Egy ilyen konferencia, vagy ahogyan ezt a nagy hagyományú szolnoki rendezvényt nevezik: orvosnapok, kiváló lehetőség egymás munkájának megismerésére, s nyugodtan nevezhetjük tudományos, szakmai továbbképzésnek is. Tehát a kérdésre a válaszom : igen. Meggyőződésem, hogy ez a rendezvény is hozzájárul a tudományos eredmények gyarapításához és a szocialista egészségügy alapelveinek érvényesüléséhez. — Tudna összehasonlítást tenni a más megyékben, más intézetekben rendezett hasonló konferenciák és a szolnoki között? — Engedje meg, hogy én így ne minősítsek. Nincs értelme semmiféle „rivalizálásnak”. Az eredmény a fontos. kórházakban folytatott tudományos kutatómunkát összehangolja, annak végzésére ösztönözzön, s hadd hangsúlyozzam: mi épp az olyan intézményekkel foglalkozunk intenzívebben, ahol úgymond nem „hivatalból kötelező” a kutatómunka. Tehát jelen esetben a szolnoki kórházra is gondolhatok. — Miben számítanak a Szolnok megyei szakemberek részvételére? — Szakbizottságunk kétévenként átfogó témákat jelöl ki, amelyeket nyilvánosan meghirdetünk'. Mostpél- dául az 1977—78-ra szólóan érvényes programunk a balesetekkel foglalkozik. Hogy a megyére vonatkoztassam, elképzelhetőnek tartanám a következőt: Szolnok megye 1974—76. évi közlekedési baleseteinek felmérése az egészségkárosodás szempontjából. — Ezt akár vehetjük nyilvános meghirdetésnek? — Igen, s ha már így sikerült, hadd közöljem azt is, hogy pályázhat rá minden orvos, beosztásitól függetlenül, és annak is örülnénk ha minél több fiatal kolléga.jelentkezne. nak be széleskörűen a Szolnok megyeiek a DAB munkájába? — Szakbizottságunknak többféle speciális albizottsága van, amelyek egy-egy szűkebb területtel foglalkoznak. A műszerügyi albizottság például a területen felméri a kutatásokhoz alkalmas műszereket, s a jobb „gépkihasználás” érdekében nyilvántartásba veszi, és a kutatók, a kutatás szolgálatába állítja. Számítunk itt akár a MÁV-kórház, akár a megyei kórház műszerparkjára. — Kinek milyen haszna származhat ebből? — A kutatásnak az, hogy egy adott témával kapcsolatos vizsgálatot „irányíthatnak” az ismert műszerhez, az intézménynek pedig az, hogy a DAB állandó szerviz- szolgálatot kíván létesíteni a kutatásban résztvevő műszerek karbantartására. — Milyen témákat ajánlanak a Szolnok megyeieknek? — Részletezés helyett két fontos területet említek. Immunológiában a laboratóriumi diagnosztikát és gyógyszertanból a gyógyszerha- tástani klinikai vizsgálatokat ... Igriczi Zsigmond A május elsejei felvonuláson
