Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

1977. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beruházási aktíva Szolnokon A beruházási aktiva résztvevői Nemcsak új gyárral, jó példával is gazdagodtunk Felavatták a dunaújvárosi hullámpapírgyárat Tegnap ünnepi munkásgyűlésen felavatták a 4,3 milliárd forintos beruházással felépített dunaújvárosi hullámpapírgyá­rat. Részt vett az avatáson Németh Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagia, a Központi Bizottság titkára. (Folytatás az 1. oldalról) országos aktíva néhány főbb gondolatát, majd a megyei helyzetről elmondta: Következetesebb beruházást tevékenység — Szolnok megyében az ötödik ötéves terv alapján a szocialista szektorban 25—27 milliárd forint beruházással számolnak. A tervidőszak el­ső évében 3.9 milliárd, 1977 első felében 1.8 milliárd fo­rint értékű beruházás való­sult meg. Az 1976-os felada­tokat még a negyedik ötéves terv döntései határozták meg. Ebben az időszakban a szá­mítottnál gyorsabb ütemben következett be a megyei épí­tőipari kapacitás koncentrá­lódása, a lakásépítéseknél a technológiai váltás. Ennek következményeként egyes te­rületeken és településeken híján voltak az építőknek, s lelassult a műszaki előkészí­tő munka is. Nehezítette a beruházási tevékenység átte­kintését, a pénzügyi stabili­zálódást az, hogy 1976-ban az ár- és költségváltozások el­tértek a tervezettől, az ár­képzéshez a segédletek késve jelentek meg. A vitaindító előadója hangsúlyozta: — A beruházási munka gyengesége is több esetben hozzájárult a kialakult hely­zethez. Az építőipari vállala­tok a befejező, s a szakipari tennivalóknál létszámgon­dokkal küzdöttek és küzde­nek. Nőtt a munkahelyek gé­pesítése, korszerűsödött a technológia, tervszerűbbé, szervezettebbé vált a tevé­kenységük is. Mindezek elle­nére a munka termelékeny­sége, és eszközellátottsága el­marad az országos átlagtól, de még a szervezettség és a munka minősége sem meg­felelő. — Az idén jelentősebb ter­melő beruházások építésének elősegítése volt a fő feladat. Az ütemnek megfelelően épül Martfűn a Növényolajgyár, a karcagi Phylaxia s terv­szerűen halad a hűtőgépgyá­ri beruházások kivitelezése. Eredményeinket veszélyezte­ti, hogy egyes területeken tervmódosítások, tervhiányok hátráltatják a munkát. Ked­vező jelenség, hogy a válla­lati beruházások előkészítő tennivalóit, a döntéseket szakmai vizsgálat előzi meg. A célkitűzés és a döntés kö­zötti idő azonban nagy, s ez együtt jár a műszaki előké­szítés késésével. Szerződések és a fegyelem A mezőgazdasági létesít­mények kivitelezéséről Barta László elmondta, visszaveti a munkákat az egyes termelő- szövetkezetek korábbinál kedvezőtlenebb pénzügyi helyzete. A tanácsi beruházá­sokról szólva többek között megemlítette, hogy azok elő­készítését, megvalósítását a résztvevő szervek és vállala­tok érdekeltsége, az előfel­tételek bizonytalansága, a pénzügyi helyzet alakulása, az építők teljesítő képessége sokrétűen befolyásolja. A he­lyi tanácsok korlátozó ténye­zők hatására vagy önállósá­guk hibás értelmezése követ­keztében eltérnek a megye által igényelt céloktól, irá­nyoktól. Ezután a legfonto­sabb tennivalókról szólva így folytatta: — A termelő beruházások­nál rövidíteni kell az előké­szítési munkákat, s meg kell szüntetni a többszöri terv- módosításokat. Biztosítani kell a megye egész területén az építői kapacitások egyen­letes elosztását, részben a megyei vállalatok vidéki épí­tésvezetőségének létrehozá­sával, részben a helyi építő­ipari üzemek jobb személyi és anyagi feltételeinek meg­teremtésével. Tanácsi beru­házásoknál a kiemelt felada­tok — lakás, gyermekintéz­mények, — végrehajtásának folyamatosságát kell biztosí­tani. Szorosabb együttmű­ködésre van szükség a beru­házások megvalósításában résztvevő valamennyi szerv, vállalat, s intézmény között, s mindezek mellett javuljon a szerződések betartásánál a fegyelem. Az előadást hozzászólások követték. Elsőként Császár János, a Növényolajipari Vállalat martfűi gyárának igazgatója számolt be a 2.3 milliárd forintos létesítmény beruházási helyzetéről. El­mondta, jövőre már megkez­dik az import gépek szerelé­sét, az itthon gyártott beren­dezések visszaigazolásánál azonban igen sok a problé­ma. Megjegyezte; a szakmun­kásképző intézetekben már tanulnak a gyár leendő szak­munkásai. Dr. Novotni_ Já- nosné, a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnökhelyettese elmondta, az építési igények nagysága meghaladja teljesí­tő képességüket. A rangsoro­lás, hogy melyik létesítmény munkálatait kezdjék hama­rabb, időnként szinte meg­oldhatatlan feladat elé állít­ja a szövetkezet vezetőit. Dr. Kovács Árpád felszólalásá­ban többek között az elké­szült s üzembe helyett léte­sítmények nem megfelelő ki­használásáról beszélt. Néhá- nyuknál a piac késedelmes felmérése, máshol a kivitele­zés hiányossága okozza ezt. A vállalatok előnyben része­sítik a tőkés importból szár­mazó gépeket, a szocialista államok vagy a hazai üze­mek termékeivel szemben. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon a beruházá­sok elkészítéséhez szükséges idő duplája a fejlett országo­kénak. Tamasi Mihály, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat panelszerelő brigád­jának vezetője arról beszélt, vállalásaik sikeres megva­lósításával hogyan segítették a tervek teljesítését. Csömör József, a Hűtőgépgyár fej­lesztő mérnöke megemlítette, hogy a tervezőket nem ösz­tönzi semmi, legfeljebb a megrendelő erőszakossága, a takarékosabb, az olcsóbb be­ruházások megvalósítására. Panaszolta, hogy a magyar szerszámgépek igaz, jó mi­nőségűek, mégsem lehet be­szerezni őket a hazai piacon. KGST-országokból is csak többségében olyan berende­zések kaphatók, amelyek a hazai szabvány- előírások­nak nem mindig felelnek meg. Eszenyi Kálmán, a Szolnok megyei ÁÉV pártbi­zottságának titkára a Széche­nyi lakótelep negyedik üte­mének építési akadályait ecsetelte, míg Lukács László, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat igazgatója arról be­szélt, hogy a nemrég alakult műszaki-gazdasági csoport­juk segíti a beruházások ér­tékének megközelítően pon­tos megállapítását, bár a gyakran változó árak nehezí­tik munkájukat. Rente Fe­renc, Tiszafüred nagyköz­ség tanácselnöke elmondta: a helyi Vegyesipari Szövetke­zet, s a költségvetési üzem a járás építési igényeinek if­iét sem tudja kielégíteni. A résztvevők kapcsolata A hozzászólásokra Barta László válaszolt, majd Szűcs János összegezte az aktíván elhangzottakat. Elmondta, hogy az idén élénkebbé vált a beruházói tevékenység, az év első felében 13 százalék­kal volt nagyobb, mint ta­valy. Kedvező jelenség, hogy a nagy iparvállalatok az üzembe helyezett létesítmé­nyekkel korszerűsítették ter­mékszerkezetüket, s megkez­dődött a megyei pártbizott­ság cselekvési programjában szereplő nagy élelmiszeripari beruházások kivitelezése. Ja­vult a beruházások anyagi, műszaki összetétele, növeke­dett a gépek beszerzési ará­nya, teljesült az időarányos lakásépítési terv, s javult az átadások ütemessége. Hang­súlyozta, néhány területen továbbra sem lehetünk elége­dettek az előrelépéssel. Az épülő létesítmények módosí­tott költségelőirányzata pél­dául tíz százalékkal maga­sabb az eredetileg elképzel- teknél, megkezdett beruházá­soknál, így például az ÁFOR szajoli bázisának, a Phylaxia karcagi gyárának építésénél sorra jelentkeznek a hiányos, vagy a hibás tervek miatt a költségemelkedések. Említette, legfontosabb fel­adatunk, a középtávon meg­fogalmazott tervcélok követ­kezetes megvalósítása a fo­lyamatban levő munkák .be­fejezése, az új létesítmé­nyek megfelelő előkészítése, a szervezettségi, a határidő, a költség és a minőség köve­telmények betartása.-11 J­A nagyberuházás befejezé­séről Juhász Mihály, a Pa­píripari Vállalat vezérigaz­gatója tett jelentést. Elmond! ta, hogy a könnyűipar eddigi legjelentősebb beruházását négy év alatt, az eredeti ha­táridőnél kereken negyed év­vel korábban adhatják át Ezen belül a hullám-alappa- pírgyár egy hónappal, a de­vizamegtakarítás szempont­jából legjelentősebb doboz­üzem pedig fél évvel koráb­ban üzembe állt. Hangsú­lyozta, hogy a határidő-rövi­dítésen túl a beruházás a 4,3 milliárd forint előirányzatot betartva és jó minőségben valósult meg. Az új dunaúj­városi hullámpapírgyár ed­dig összesen 125 000 tonna terméket gyártott, együttesen mintegy 13 millió dollár ér­tékben. Ez a nagyszerű mun­kasiker a tervezők és irá­nyítók és a kivitelezők öt­ezer főnyi seregének, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny­nek és a KISZ-védnökség ke­retében végzett töEb mint 110 ezer társadalmi munka­— Azokban a vagonokban óriási tartályok utaznak — mondta a vasutas rejtélye­sen, rámutatva néhány hatal­mas tekercsbe hajtogatott le­mezre. Tartályok? Nem ér­tettem. A rejtély Alekszander Mihajlovics Kogan szovjet vezetőszerelő segítségével Szajolban megoldódott. — Én és a munkatársaim szaktanácsadóként dolgozunk a szajoli ÁFOR-bázistelep tartályainak építésén. Gondo­lom, egy nem szakmabélinek furcsa a módszer, ahogy mi ezeket a jókora hengereket készítjük. A Szovjetunióban lemezekből összehegesztik a palástnak valókat, azután te­kercsbe sodorják, mondhatni cseppet sem piciny gépeken, így érkezik az anyag Magyar- országra. Itt a helyszínen da­ruk segítségével kihajtogat­juk és összehegesztjük a tető­elemekkel. — Ez a hegesztés bonyolult apparátust igényel. — Óriási méretek, óriási követelmények. Egymás fölé öt varratot kell rádolgozni. Salak alatti hegesztési mód­szerrel dolgozunk — ez a leg­modernebb eljárások közé tartozik. Minden egyes var­ratot ellenőrzünk röntgennel. Két daruval emelgetjük a te­kercseket, illesztjük egymás­hoz az elemeket, ötven ton­na súlyt is elér egyik-másik, s úgy kell egymás mellé he­lyezni őket. hogy a millimé­Alekszander Kogan teres méreteltérés már gon­dot okoz. Szóval nem köny- nyű dolog. Néhány szám a méretek­ből: Negyvenöt méter a tar­tály átmérője, tizenhat mé­ter a magassága, űrtartalma 20 ezer köbméter. Egy kisebb színház belefér. — Elégedettek a magyar Az ünnepi munkásgyűlésen ezután Németh' Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban átadta a Köz­ponti Bizottság és személye­sen Kádár János elvtárs üd,- vözletét a dunaújvárosi dol­gozóknak. A Központi Bizott­ság titkára elismerően szólt a nagyberuházás megvalósí­tóiról, tervezőkről, műszaki­akról és munkásokról, akik nagyszerű munkát végezteka dunaújvárosi hullámpapír­gyár létrehozáséval. — Szívből gratulálunk az alkotóknak, akiknek áldoza­tos és pontos munkája testet ölt ebben a világszínvona­lon álló új létesítményben. Nemcsak egy új gyárral gaz­dagodtunk, hanem a jó pél­dával is — mondotta Németh Károly a?zal, hogy a terve­zett költségelőirányzatot be­tartva, határidő előtt fejez­ték be a kivitelezést. A nem­zeti jövedelem és az erre alapozott életszínvonal-eme­lésének ugyanis egyik meg­szerelők és a hegesztők tu­dásával ? — Válaszoljon Vologya, neki van összehasonlítási alapja — vágja rá Alekszan­der Kogan. Vlagyimir Ah­Vlagyimlr Ahmagyejev magyejev szerelő huncutká- san hunyorít: — Az van...! De itt is olyan jókezű munkások dol­goznak, mint Szőnyben. Tu­dom, mert a tartályok építé­sénél ott is közreműködtem. Szóval hamar megtanulták a szajoliak, hol vannak a leg­kényesebb pontok, mire kell a legjobban ügyelni. — Udvarias válasz... So­sem volt nézeteltérésünk? — Nincsen gép zörgés nél­kül. Kezdetben néhány szak­mai kérdésben eltérőek vol­tak a vélemények. Ma már mondhatom, fél szóból is megértjük egymást. Kiválóan halad a munka. Jó együttmű­ködéssel a szaporán dolgozó Kun Béla szocialista brigád­dal már az egyik tartály épí­tését lassan befejezzük, a másik egyharmada elkészült, s ezekkel egyidőben hozzá­kezdünk a harmadikhoz is. Alekszandr Sesztopalov he­gesztő az építkezés harmadik szovjet állampolgára az ott­honról beszél: — Ufából jöttünk mind­annyian, Baskiria fővárosá­ból. Kőolaj- és vegyipari be­rendezéseket exportáló vál­lalat dolgozói vagyunk. A családunk jó néhány tagja is velünk jött, itt vannak fe­leségeink és gyermekeink, bár az én kislányom pénz­ügyi technikumba jár, így aztán otthon maradt. — Hol lakik a család? — Szolnokon. Én és Kogan elvtárs a Domus melletti tíz­emeletes házban lakunk, Vo­logya pedig a József Attila határozó, dinamikus eleme a beruházások hatékonysága. — A napokban jelentették a Csepel Művek dolgozói, e munka verseny 'kezdeménye­zői, hogy határidő előtt ele­get tettek vállalásaiknak, s ezeknek a nemes erőfeszíté­seknek is köszönhető, hogy országunk előreláthatóan tel­jesíti idei legfontosabb cél­kitűzéseit. Az eredmények közül azt tartjuk a legna­gyobbnak, hogy a termelés nevekedését teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből értük el. Eb­ben az évben a hullámpa­pírgyárhoz hasonló további 19 nagyságrendű beruházás fejeződött vagy fejeződik be, terveinknek megfelelően emelkedtek a bérek és jöve­delmek, számtalan egészség- ügyi, kulturális, oktatási lé­tesítménnyel gyarapodott az ország. Sok ország elfogadna ebben a munkaerő- és ener­giaszegény világban olyan fejlődési ütemet, mint szo­cialista hazánké, ahol az idén várhatóan 8 százalékos nem­zeti jövedelemnövekedés rea­lizálódik. Németh Károly nagy taps­sal fogadott beszéde után Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter kitüntetéseket adott át a nagyberuházás megva­lósításában kiemelkedő mun­kát végzett dolgozóknak. úti lakótelepen. Szép laká­sokban, szép városban. Már a szomszédok is ismernek ben­nünket, köszönnek nekünk: zdrásztvujtye, mi meg úgy, hogy jó napot!... Egyik nap elromlott a televíziónk. Mondják, szóljunk ennek és ennek az embernek. Az eljön, megcsinálja, aztán mondja nekünk, ő a házmester. Fel­írja a nevét egy lapra, s hoz­záteszi, csak keressük nyu­godtan, ha van valami prob­lémánk. Mondják, általában a házmester nagyhatalom. Hát ez nem látszott rajta. Engem nagyon megkapott a magyar emberek kedvessége. Hamar jó kapcsolatot alakí­tottunk ki velük. — Nemrég vendégségben voltam például Martinkovi- cséknál — betűzi a nevet Vlagyimir Ahmagyejev, s hozzá nevet: Én is szeretem a bort, megvendégeltek, el­fogadtam a meghívást. Szó esik még a közös lab­darúgó-mérkőzésekről, az eg­ri kirándulásról, moziról, Alekszandr Sesztopalov színházról. Hogy meddig dol­goznak itt? Alekszandr Ko­gan válaszol: — Nehéz kérdés. Nyolc tar­tályt kell elkészíteni, ha ki­csit nagyobb lenne a létszám, talán két év alatt fel tud­nánk építeni. Nehéz kérdés, mert 8 tar­tályt kell felépíteni két év alatt. Rossz előkészítés miatt elhúzódott a beruházás "mun­kálatainak kezdése, féléves lemaradásuk van a kivitele­zőknek, a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat dolgozóinak. Kemény munka vár rájuk, ugyanúgy, mint a szovjet szakértőkre, hogy a létesít­mény határidőre elkészüljön. Hajnal József órának is köszönhető. Tartályok szakértői

Next

/
Thumbnails
Contents