Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 29. Talajművelés, racionális földhasználat A termőföld racionális használata Magyarországon mindig alapvető feladat volt. Sikerét elsősorban a minden­kori anyagi-műszaki ellátás színvonala határozta meg. Az iparosodás térhódításával a termőföldhasználat is rhaga- sabb fokra emelkedett. Az általános fejlődés, az ipari hát­tér megerősödése amellett, hogy számos új lehetőséget teremtett a földhasználat racionalizálásában, egyidejűleg magasabb mércét is állított a termőföldet hasznosító me­zőgazdaság elé. A mind több ipari terméket befogadó és felhasználó, egyre kevesebb munkaerővel rendelkező mező- gazdasági termelésnek ma már olyan szintet kell elérnie, hogy a növekvő termelési költség mind magasabb haté­konysággal párosuljon. A távközlési mesterséges holdak jövője Összetett feladat A termőföld ésszerű hasz­nálatában mindig meghatá­rozó szerepe volt a talajmű­velésnek, amely évezredek óta a földművelés (trágyá­zás, talajjavítás, gyomirtás stb.) alapját képezi. Az ok­szerű talajművelés egyaránt feltétele mind a föld termő­képessége maximális kihasz­nálásának, mind a termőké­pesség fenntartására és fo­kozására irányuló tevékeny­ségnek. Feladata a korszerű gazdálkodás feltételei között több vonatkozásban lényege­sen megváltozott, de jelentő­sége aligha csökkent, sőt nö­vekedett. A termőföld egyre mélyülő művelt rétege ma is az a közeg, amelyben a növény él, fejlődik. Míg azon­ban korábban a talajműve­lésnek a tápanyagfeltárás, a gyomirtás és a kártevők gyé­rítése volt az egyik alapvető feladata, addig ma elsősor­ban az igen költséges mű­trágya, gyomirtó és talajfer­tőtlenítő szerek érvényesülési feltételeit kell maradéktala­nul biztosítania. A cél tehát olyan talajállapot létrehozá­sa, amely egyidejűleg bizto­sítja a talajba juttatott anya­gok megfelelő időben történő feltáródását, érvényesülését, kielégíti az új fajták, hibri­dek talajjal szemben tá­masztott egyre növekvő bio­lógiai igényeit, megteremti a gépesítés hatékony alkalma­zásának feltételeit. Ez több vonatkozásban új, magasabb igényt támaszt mind a talaj- műveléssel, mind a talajmű­velés végrehajtásával szem­ben. A technika korszerűsödésé­vel a talajművelésre egyre hatékonyabb eszközök áll­nak rendelkezésre. A nagy traktorok és a nagy munka- szélességű munkagépek al­kalmazásával a talajművelés időszükséglete felére, egyhar- madára csökken. A munka­sebesség növekedésével, a jobb minőségű és több mű­veletet végző munkagépek (kombinátorok) alkalmazásá­val lényegesen javult a mun­ka minősége is. Lehetővé válik megfelelő talajállapot mellett áz agronómiailag op­timális időben történő mun­kavégzés. Megteremtődik az egyre inkább nélkülözhetet­lenné váló minőségi munka feltétele, és ezáltal „a legke­vesebb munkával a legjobb minőség” elvének maradék­talan érvényesülése. Ehhez azonban az szükséges, hogy a korszerű technika, megfe­lelő munka- é$ üzemszerve­zéssel, az agronómiái igények pontos meghatározásával, a munkavégzés minőségének ellenőrzésével és nem utol­sósorban a munkát irányí­tó és végző szakember igé­nyességével is párosuljon. • Ráfordítás, kihatás Talaj művelésre átlagosan 5—9 órát fordítunk hektá­ronként, ami 4—6 normál­hektár gépi munkát jelent. Forintban kifejezve, a talaj­művelés költsége 600—1100 forint között változik. A me­gye évelő növényekkel csök­kentett szántóterületét (350 ezer hektár) figyelembe vé­ve, a talajművelés átlagosan évi 250 ezer tízórás munka­napot, 1 millió 800 ezer nor­málhektár gépi munkát, és mintegy 300 millió forint költséget jelent. Nem szüksé­ges hangsúlyozni, hogy a ta­lajművelés tervezésénél, ér­tékelésénél ezek a mutatók és összegek perdöntőek. Ugyanakkor fel kell hívnia figyelmet arra, hogy a köz­vetlen munka- és költség- hányadon messze túlmutat a talajművelésnek az a köz­vetett hatása, ami a hektá­ronként 4—8 ezer forint költ­séget jelentő műtrágya, gyomirtó- és talajfertőtlení­tő szerek jó vagy rossz ér­vényesülésében, a talaj kul- túrállapotának fenntartásá­ban, termékenysége fokozá­sában, a jó magágy által biz­tosított egyenletes kelésben és fejlődésben jut kifejezés­re. E körülményt veszi figye­lembe az az egyre terjedő szemlélet is, miszerint a kor­szerű gazdálkodás a talaj- művelést minőségileg új rangra kell hogy emelje. E szemlélet terjedését különö­sen időszerűvé teszi a drága, magas üzemelési költségű (3—400 forint műszakórán­ként) erő- és munkagépek alkalmazása. Energiaigény Fokozódik a figyelem a ta­lajművelés, iránt az energia­felhasználás, az energia-ta­karékosság vonatkozásában is. A mezőgazdaságban fel­használt gázolaj tekintélyes fogyasztója a traktorüzem, amely már ma is, de a jövő­ben méginkább a talajműve­lés kiszolgálója lesz. Átlago­san 55 kg hektáronkénti üzemanyag-felhasználást szá­molva, a megyében évente közel 20 ezer tonna gázolajat igényel a talajművelés. A kialakult energiahelyzetben nem lehet közömbös az ész­szerűségre vaió törekvés, sem a termelési költség, sem az ország energiagazdálkodása szempontjából. A racionális energiafelhasználásban az erőgépek kielégítő műszaki állapotának biztosítása, a helyes beszabályozás, a meg­felelő munkaszervezés mel­lett a legjelentősebb ered­ményt a munkaműveletek helyes megválasztásával, a talajállapot messzemenő fi­gyelembe vételével és nem utolsósorban a talajművelés és a vetésváltás összhangjával lehet elérni. A talajművelés a racioná­lis földhasználat olyan ele­me, amelyet ha időben, jó minőségben, szervezetten a talaj és a termesztendő nö­vény igényének megfelelően végeznek, egy időben lesz ta­karékos és hatékony is. Dr. Józsa Árpád tudományos osztályvezető a DATE Karcagi Kutató Intézete A nagy távolságú távközlés igényeit a hagyományos rendszerek ma már semmi­képpen sem tudják kielégí­teni. Mintegy 15 évvel ezelőtt az akkor 90 millió amerikai és 50 millió európai távbe­szélőállomás között a tenger alatti kábelekkel mindössze 300 összeköttetési csatornát lehetettt kialakítani. Ma az Intelsat—4 típusú holdakkal egyenként 9000 csatorna hoz­ható létre. Hasonlóképpen a kontinen­sek között a televíziós átvitel csakis a mesterséges holdak Vizsgálatok magasfeszültséggel A szakemberek műszerek­kel figyelik a magasfe­szültségű laboratóriumban lejátszódó jelenségeket A Szovjetunióban a szakem­berek korszerűen felszerelt ma­gasfeszültségű laboratóriumok­ban próbálják ki a távvezeték alkotórészeinek elektromos tu­lajdonságait és azok biztonsá­gosságát. Hatalmas mesterséges villámok segítségével „vizsgáz­tatják” a szigetelőanyagokat és a kábeleket. A kábelmintát 7 millió voltnyi feszültségnek te­szik ki; a próba néhány mlkro- másodperclg tart. Ha kibírta a kábel ezt a hatalmas terhelést, ha a feszültség nem ütötte át a szigetelést, ez azt jelenti, hogy a vizsgált típusra nézve gyakor­latilag semmiféle túlterhelés nem lel: et veszélyes. A feszültségimpulzusokat kel­tő hatalmas és bonyolult beren­dezés több méter magas szige­telő lábakon áU. Ellipszoid ala­kú „feje” van, kisebb fémko­rongokból, olyan ernyőből, amely megakadályozza a korona kialakulását a generátor kilépő szakasza fölött, ahol a feszült­ség eléri a maximumot. A gigan­tikus generátor mellett parányi­nak tűnik az a próbapad, amely­be a vizsgálandó kábel egy da­rabját, vagy a megfelelő távve­zetéki alkatelemet elhelyezik. A próba során nemcsak azt vizs­gálják, hogy az anyag kibírj a-e a szupernagy feszültséget, ha­nem azt Is, hogyan viseli el a hőmérsékleti Ingadozásokat, a légköri hatásokat, a mechanikai terheléseket. A próbák megkezdésének idő­pontjáig mindenkinek el kell hagynia az ablakok nélküli, tá­gas kísérleti csarnokot. Az óriás villámok világában még elenyé­szően kis kockázatról sem lehet szó. A vizsgálatot végző szak­emberek biztonságos távolban, a műszerek adataira támaszkodva követik figyelemmel a magasfe­szültségű laboratóriumban folyó próbákat. A mérések eredmé­nyét regisztrálják is. a kapott adatokat később részletesen ér­tékelik és feldolgozzák. segítségével valósítható meg. Nagy szárazföldi távolságo­kon a mikrohullámú láncok kiépítése nem gazdaságos. A világon ma működő távköz­lő rendszerek bizonyítják, hogy megbízhatóan lehet to­vábbítani mind a televízió, mind a telefon, és távgépíró jeleit a mesterséges holdak segítségével. Kétségtelen, hogy már a nem távoli jövőben a mes­terséges holdak mind na­gyobb mértékben átveszik mind a tengeri kábelek, mind a szárazföldi mikrohullámú Földünk Az embert mindig megra­gadják a természet szépsé­gei, a szín és forma gazdag­sága, a méretek nagysága és változatossága. Különösen a térben és időben hatalmas méretek nyűgözik le az em­bert a természetben. Különö­sen a fák között találhatók olyanok, amelyek mérete, magassága, kora méltán ejti bámulatba az embert. A világ legmagasabb fái az ausztráliai eukaliptuszok kö­zött találhatók. A mandula­levelű eukaliptuszok magas­sága pl. 140—152 méter, tör­zse derékmagasságban 6—8 méter vastag, 70—90 méter magasban kezd elágazni. A legmagasabb életkort a fák között az afrikai baobafa tartja, amelynek korát 5150 évre becsülik. Méretei közül vastagsága jelentős, 9—10 méter, míg magassága csak 25 méter. Koronája a 30 mé­ter átmérőt is eléri. Az összes földrészek közül az amerikai kontinensen ta­lálható a legtöbb és legin­kább megcsodált faóriás. Dél-Amerikában az arauká- riák 50—70, esetleg 90 méter magasságot érnek el, és Bra­zíliában él egy fafaj (Erio- dendron samauma), amely­nek 64 méter átmérőjű ko­ronája alatt tízezer ember is elfér. Az igazi faóriások azonban Észak-Amerikában találhatók. Itt több fényőfaj láncok szerepét. Néhány éven belül megjelennek a mester­séges holdakon működő te­levíziós állomások is, ame­lyek adásai a szokásos vevő- készülékekkel közvetlenül felfoghatók. Az ilyen adóbe­rendezések létrehozására csak akkor kerülhet sor, ha kifejlesztették az üzemben tartásukhoz szükséges ener­giaforrásokat, a kellő telje­sítményű, kis méretű és hosz- szú ideig működő atomreak­torokat. Szinte beláthatatlan,, hogy mit jelenthet a fejlő­désben elmaradt országoknak, ha az ilyen távközlési rend-’ szer révén bekapcsolódhat­nak például egy nemzetközi iskolatelevíziós hálózatba. Ugyancsak a távközlési mesterséges holdak bázisán jöhet létre esetleg nem is na­gyon sokára az információs holdak hálózata. Az ilyen holdakon valóságos archí­vumok foglalnak majd he­lyet, s a rádión hozzájuk jut­tatott kérdésekre azonnal szolgáltatják a kívánt adato­kat. Az információs holdak állandóan „napra kész” ál­lapotban lesznek, ugyanis memóriarendszerükbe a földi központ folyamatosan betáp­lálja az új adatokat. Hasonló tájékoztatáshoz manapság csak a fejlettebb országok információs és do­kumentációs központjaiban, könyvtáraiban lehet hozzá­jutni. Az információs holdak révén az efféle szolgáltatások az egész földkerekségre kiter­jednének. faóriásai eléri a 60—100 méteres ma­gasságot, törzsük 2—8 méter átmérőjű és a kétezer éves kor sem ritka. A legnagyobb faóriások a kaliforniai mammutfenyők. Fehér ember szeme mintegy 150 évvel ezelőtt látta meg először ezeket az óriás fákat, amelyeket az indiánok áhíta- tos félelemmel tiszteltek, s ezért sokáig titkolták a fe­hér ember előtt. San Francis- cóból három és fél órás uta­zással érhető el a „big tres” (óriás fák) állomása, amely­nek közelében található egy óriás fákból álló erdő. A mammutfenyőnek két faja él Kaliforniában: az egyik a Csendes-óceán part­ján található tengerparti mammutfenyő, a másik a Si- erra Nevada hegység egy­néhány helyén csoportokban még fellelhető óriás mam­mutfenyő. Tudományos ne­vük Sequoia, a Sequoiah ne­vű indián törzsfőnökről ne­vezték el őket. Mindkét fenyőfaj térben és időben is óriás. A tengerpar­ti mammutfenyő átlagos mé­retei: 110 méter magasság, 8 méter derékátmérő (ebből a kéreg vastagsága 25—50 cen­timéter). Legmagasabb élet­koruk négy-ötezer év. A múlt században Európa számos országában telepítet­tek mammutfenyőt, így ha­zánk néhány kastélyparkjá­ban is található. Forradalmi változások az építőiparban Az építőiparban a vasbetonépítés klasz- szikus formája sokáig a helyszínen készült, zsaluzatban megszilárduló monolitbeton volt. A vasbetonépület hagyományos alak­jaként pedig a pillér—gerenda—lemez kombinációt ismerték. E szerkezetek tech­nológiája fokozatos fejlődésen ment át, mígnem kialakultak a korszerűsített mo- nolit-vasbetonépítés legújabb módszerei. A korszerű vasbetonváz a klasszikustól lénye­gesen különbözik. A hagyományos pillér— gerenda—lemez szerkezetet a vasbeton­falból (esetleg pillérekből) és összefüggő, alul-felül sík vasbeton lemezből álló, bor­dák és gerendák nélküli vázkonstrükció váltotta fel- A korszerűsített monolit-vas- betonépítésnek a magasépítésben elsősor­ban azoknál az épületeknél van létjogo­sultsága, ahol az azonos méretek és az azonos méretű szerkezetek sokszor ismét­lődnek. A mélyépítésben elsősorban tám­falak, szennyvíz- és közműcsatorna építé­sénél alkalmazható. A forradalmi változások időszakát élő építőipart sokféle technológiai irányzat jellemzi. Az iparosított építéssel, a kor­szerű építéstechnológiával a helyszíni, vizet igénylő munkák kizárhatók. Meg kell szün­tetni, illetve folyamatosan csökkenteni kell a falazó és vakoló munkát, szerelő jelle­gűvé kell változtatni a befejező munká­kat is. Az iparosított építés, vagyis az üzemi gyártás és szerelés alkalmazásának klasz- szikus formája az acélszerkezet. Korszerű formája a könnyűacél-szerkezetes építési rendszer, a gyárilag magas készültségi fo­kon előállított könnyűszerkezetek ugyan­csak helyszínen összeszerelő építési módja. Könnyűszerkezetes üzemcsarnok építése A „Symphonia" nyugatnémet-francia távközlési műhold földi állomása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents