Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
e SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 23. II nemzetközi szociáldemokrácia U PARKOK VÁROSA Interjú Horn Gyulával, az MSZMP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetőjével Korunk egyik rendkívül fontos elméleti, politikai problémája a kommunista és a szociáldemokrata mozgalom viszonya, a kommunista és a szociáldemokrata, szocialista pártok kapcsolata. Olyan kérdés ez, amely számos konkrét vonatkozással rendelkezik napjaink világpolitikájában, fontos szerepe van a két világrendszer kapcsolatai, illetve az enyhülés alakulásában. Ezért kértük rrleg Horn Gyulát, az MSZMP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetőjét, a terület jeles hazai szakértőjét, hogy foglatja össze a problémakör leglényegesebb elemeit. — Mi a jelentősége napjainkban a szociáldemokrata pártokkal való együttműködésnek? Miért tartjuk fontosnak a kapcsolatok javítá- sát? — Abból indulunk ki, hogy a szociáldemokrácia ma a tőkés országokban — elsősorban Nyugat-Európában — nagyon jelentős társadalmi és politikai tényező. Sőt az egyik vezető erő az állami politika szintjén is, hiszen 13 országban van szociáldemokrata, szocialista kormányzat. Tény az is, hogy a szociáldemokrata vezetőknek számottevő szerepük volt abban, hogy Európában megszilárdult a béke és a biztonság, hogy megkötötték az NSZK és több szocialista ország szerződéseit, s egyáltalán abban, hogy Helsinkiben lezárták a második világháború nyomán keletkezett vitás kérdéseket, nemzetközi elismerést nyertek a földrajzi-politika' realitások. A mi kapcsolataink — nagyjából időrendben — az olasz, a finn, a belga, a nyugatnémet, az angol, a francia szociáldemokrata, illetve szocialista pártokkal jöttek létre és 'dónként kontaktusaink vannak a holland, a svéd, a svájci és a norvég szociáldemokrata pártokkal. Mindez egybeesett a hideg- háborús korszak eltűnésével, tehát a kapcsolatok lényegében akkor kezdődtek, amikor kibpntakozott az új erőegyensúly alapján az enyhülés folyamata. Itt kell megjegyezni azt, hogy a szociáldemokrácia az egyes országokban belső helyzete, politikája szempontjából meglehetősen differenciált. Tehát nem lehet szó teljesen azonos felfogású és politikájú szociáldemokrata pártokról. Ez persze befolyásolja kapcsolataink alakulását. De mit is jelentenek ezek a kapcsolatok az MSZMP számára? Elsőrendű fontosságúnak tartjuk, hogy a közvetlen kontaktusok lehetőséget adnak egymás helyzetének és álláspontjának alapos megismerésére, ami azért is lényeges, mert az egyes szociáldemokrata vezetők nemegyszer áldozatául esnek a szocialista országokkal szembeni propagandának. Tehát már önmagában a felfogásunkkal, törekvéseinkkel való megismerkedés is jótékonyan hat a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatokra. A másik döntő szempont, hogy meg tudjuk határozni — a kapcsolatok fejlődése során kölcsönösen törekedtünk is erre —, azokat a területeket, kérdéseket, amelyben a szociáldemokráciával az érdekeink, céljaink hasonlóak, vagy közösek. Ilyen a nemzetközi béke és biztonság ügye, pontosabban az enyhülés továbbvitele, az államközi kapcsolatok fejlesztése a szocialista országok és nyugat-európai tőkés országok között. Nagyon fontos továbbá az, hogy a szociáldemokrácia is érdekelt abban, hogy fellépjen a burzsoázia legszélsőségesebb köreinek tekintélyuralmi, fasiszta típusú törekvéseivel szemben. Ez különösen megnyilvánult a chilei tragédiát követően, amikor a szociáldemokrácia ismételten meggyőződhetett arról, hogy a fasiszta fordulatok az ő létüket ugyanúgy veszélyeztetik, mint a kommunistákét. Kapcsolatunk harmadik lényeges eleme, hogy folyamatosan konzultálunk. Több szociáldemokrata párttal eljutottunk arra a szintre, hogy rendszeres találkozók keretében __vitathatjuk meg az a dott időszak legfontosabb, főleg nemzetközi, politikai kérdéseit. Ide tartozik végül az is, hogy e kapcsolatok eredményeként a szociáldemokrata sajtó sokkal reálisabban ír rólunk, mint tenné ezt enélkül. — A szociáldemokrata pár, tok három évtized alatt eljutottak a hidegháború kiszolgálásától az enyhülés irányzatának támogatásáig. Ez pedig számukra is azt jelenti elsősorban, hogy együttműködjenek, javítsák a kap- csolatokat a kommunista vezetésű országokkal, a szocialista tábor államaival. Mivel magyarázható akkor, hogy néhány jelentős szociálde- mokrata párt nem hajlandó semmiféle együttműködésre országán belül a kommunista párttal? — Itt is fontos hangsúlyozni a különbségeket az egyes szociáldemokrata pártok magatartásában. Mert míg például a belga, a finn, az ólasz, a francia és részben a spanyol szocialista párt együttműködik, vagy jó kapcsolatokat tart fenn, közös akciókat is szervez a kommunista pártokkal, — bár ez az együttműködés nem problémamentes —, ugyanakkor több szocialista, szociáldemokrata párt, mint az angol, a nyugatnémet, a portugál, vagy az osztrák párt kategorikusan elutasít mindenféle egj’üttműködést. Mi okozza a szociáldemokrácia bizonyos •kommunistaellenességét? Az ellentétek, a problémák, a különbségek már több évtizedes keletűek, tulajdonképpen a század elejére nyúlnak vissza, amikor a munkás- mozgalomban bekövetkezett a történelmi szakadás, a forradalmi és a reformista szárny szétválása. Ma az a döntő tényező, hogy szinte valamennyi országban a kommunista pártok, — ha nem is egyforma súllyal, — konkurrenciát jelentenek a szociáldemokrata pártok számára, mindenekelőtt a munkásosztály körében. Idetartozik az is, hogy a kommunisták politikai követeléseikkel, következetes antikapitalista vonalukkal megvilágítják a szociáldemokraták reformizmusát. Nem arról van szó, hogy a kommunista pártok ellenezzék a dolgozók tényleges érdekeit szolgáló gazdasági-szociális reformokat. Sőt maguk is harcolnak ezekért, s számon kérik azoknak a reformígéreteknek a teljesítését, amelyeket a szociáldemokrata pártok hangoztatnak. A kommunisták politikai küzdelmének végső célja nem a kapitalizmus megformálása, hanem gyökeres megváltoztatása. A kommunisták a helyi szakszervezetekben, az üzemekben — sokkal inkább mint a felső szintű politikai szervekben — tényleges alternatívát nyújtanak csaknem valamennyi nyugati országban, sőt több helyütt ellensúlyozzák a szociáldemokraták súlyát és befolyását. Végül a szociáldemokrácia soraiban meglévő kommunistaellenes előítéletek is hátráltatják az együttműködést. Például a Portugál Szocialista Párt vezetésében ezeknek a szubjektív tényezőknek nem lebecsülendő a szerepük. Más viszont a helyzet velük kapcsolatban. A szocialista országok kommunista pártjaival való együttműködés nem jelent konkurrenciát a szociáldemokraták számára az adott országban. Másrészt a jelenlegi nemzetközi helyzetben — különösen a nyugat-európai országokban — egyetlen szociáldemokrata párt sem arathat sikert, nem növelheti tömegbefolyását egy kifejezetten a szocialista országok ellen irányuló politikával. Erre jó példát adtak a tavaly őszi választások az NSZK-ban, ahol a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció az enyhülési politika és a szocialista országokkal való együttműködés folytatása iránti elkötelezettség hangsúlyozása nélkül nem győzött volna. Tehát a velünk való együttműködés olyan realitás, amelyet a szociáldemokraták nem utasíthatnak el annak veszélye nélkül, hogy ne ártsanak önmaguknak. EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁVLATIBB CÉLOKKAL KOMMUNISTA PÁRTOK KONKURRENCIÁT JELENTENEK — Mennyiben zavarja, vagy esetleg segíti az együttműködés fejlesztését az a tény, hogy jónéhány szociál- demokrata párt kormányon van vezető tőkés országok- ban? — Megítélésem szerint (z a kapcsolatok fejlődését nem akadályozza, sőt talán inkább segíti. Jóllehet a tapasztalat azt mutatja, hogy a szociáldemokrata pártok részéről akkor erősebb a kapcsolatok keresésére való törekvés, amikor ellenzékben vannak. A finn és a nyugatnémet szociáldemokrata párt kivételével valamennyi más európai szociáldemokrata párttal akkor kerültünk kapcsolatba, amikor ellenzékben voltak. Ez érthető, hiszen a politikai pozíciók megszilárdítása érdekében, a tömegek ilyen irányú igényeit kielégítendő keresik velünk a kapcsolatokat. Szinte kivétel nélkül jellemző a szociáldemokrata kormányokra, hogy helyzetük nem stabil, ezért minél többet akarnak produkálni a kormányzás évei alatt, hogy a következő választáson növeljék esélyüket. Az pedig a nemzetközi helyzet mai realitása, hogy külpolitikai téren csak az államközi együttműködés fejlesztése irányában lehet előre lépni. — A kormányra került szociáldemokrata pártok a kapitalista országúkban szűk. Ságképpen a tőkés rendet igazgatják minden esetleges szocializmust emlegető programszólamuk ellenére. Ez felveti .a kérdést: végérvényesnek tekinthető-e, hogy a szociáldemokraták hosszú tápon nem hajlandók a kommunistákkal egységfrontban fellépni a kapitalizmus ellen? — Bár a kérdés indítása jogos, mégsem árt egy kicsit pontosítani. Mert a kormányon lévő szociáldemokrácia is elég sok olyan intézkedést tesz, amely közvetlenül szolgálja a dolgozók érdekeit. Jóllehet ezek az intézkedések nem változtatnak a tőkés rendszer lényegén, de fontosak, különösen manapság, a kapitalizmus mélyülő válságának időszakában, amikor döntő jelentősége van a demokratikus — szociális vívmányok védelmének, vagy továbbfejlesztésének. Meg kell mondanunk, hogy egy sor nyugat-európai országban a szociáldemokrata vezetés nagyon komoly eredményeket tud felmutatni ezen a téren az elmúlt két évtizedben. Nos, ami az együttműködést illeti: ma már van olyan viszony kommunisták és szocialisták között, amely nem csupán a napi problémák megoldását célozza, hanem átfogóbb, távlatibb együttműködést jelent. Például Franciaországban — az ösz- szes ismert probléma, nehézség ellenére. Hiszen a szociáldemokrata pártok közül egyedül a francia szocialisták programjában szerepel — még ha korlátozott értelemben is — a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételének követelése, s a közös kormányprogram a szocializmus építésének megkezdését tűzi ki célul. Ilyesfajta együttműködés van Olaszországban is, és kezd kibontakozni a spanyol kommunisták és szocialisták között. Ennek oka az, hogy ezekben az országokban a jobboldali szociáldemokrácia súlyos vereségeket szenvedett, lejáratta magát a dolgozók körében, s a szocialista, szociáldemokrata párt mögött álló tömegek rákényszerítik pártjukat a kommunistákkal való együttműködésre. Mindenesetre rendkívül jelentős tény, hogy míg néhány évtizede, például a harmincas években a kommunisták és a szociáldemokraták együttműködése csak konkrét veszély, így a fasizmus elleni harc érdekében jött létre, addig ma már minőségileg magasabb szintű a viszony, hiszen az együttes fellépés célja a fennálló társadalmi rendszer demokratikus átalakítása is. Legalábbis az említett országokban. POLITIKÁJUK ELLENTMONDÁSOS, PROGRAMJUK ŰTOLOHULÓBBN — Tekinthetjük-e hát ma a szociáldemokrata mozgal- mat a munkásmozgalom részének, pártjait munkáspártoknak? — Alapvetően igen. Ugyanis ezeknek a pártoknak a legfőbb bázisuk a munkás- osztály. Például a Német Szociáldemokrata Párt tagjainak több mint fele fizikai dolgozó. A szakszervezetekben, a dolgozók érdekképviseleti szerveiben egyes országokban meghatározó a szerepük, máshol pedig igen komoly, számottevő. A választó tömegek helyi képviseleti szerveiben hasonló a helyzet. A másik szempont: a szociáldemokrata pártok, a megany- nyi következetlenség ellenére — mint említettem — igyekeznek a dolgozók érdekeit is szolgálni. Meg kell itt jegyezni, hogy az elmúlt években fejlődés figyelhető meg ebben a tekintetben. A szociáldemokrata pártok konkrét napi jelszavai, törekvései közelebb kerültek az élethez, a valóságos problémákhoz, a dolgozókat valóban érintő és foglalkoztató ügyekhez. Jóllehet egyes országokban — a válság hatására — keletkeztek problémák a szocialista pártok vezetése és tagsága között, hiszen ezek a pártok nem akarják alapvetően megváltoztatni a tőkés rendet, s sok intézkedést hoztak a tőke érdekében, ami a dolgozók érdekeit sérti. Dehát ezek az ellentmondások mindig is jellemezték a szociáldemokrata politikát. Végül munkáspárti jellegüket az is meghatározza, hogy programjaikban szocialista célok vannak megfogalmazva. Persze az ő elképzeléseik erről gyökeresen különböznek a miénktől, de mégis csak ott vannak a programokban, amelyeket mostanában csaknem valamennyi párt igyekszik átformálni, időszerűsíteni. Mindezek alapján tekintjük mi munkáspártoknak a szociáldemokrácia pártjait. Avar Károly Az utóbbi években a régi házak helyén impozáns toronyházak épültek, amelyeket szintén parkokkal vettek körül. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, Pozsony, fekvésével kétségkívül a Duna mentén fekvő legszebb városok közé tartozik. Nagy Pozsony három, egymástól különböző területen fekszik: a Kis-Kárpátok vidéke, a Bécsi-medence és a Duna- menti-alföld egy részén. — Mindegyik terület a maga nemében egyedülálló és ez határozza meg a város jellegét. Már a régmúltban is voltak Pozsonyban parkok és kertek. Az első nyilvános park 1776-ban létesült a Duna jobb partján, Petrzalkán. Ebből az időből sok értékes fa maradt fenn. A harmincas években itt a parkban rózsakertet alakítottak ki, amelybe 500 értékes rózsafát ültettek ki. A rózsakertet pavilonok, vízmedence, szobrok és lócák egészítették ki. 1966 óta a park főútjai tengelyében áll Jankó Král’ szlovák, költő szobra, akiről a park a nevét kapta. Pozsony nyugati körzetében fekszik a város második természetes parkja; a Hors- ky (hegyi) park, amely a múlt század végén Justi városatya ösztönzésére létesült. Az eredeti százéves tölgyek, kőrisfák, borókafenyők és szelíd gesztenyefák közé egzotikus fafajtákat ültettek ki, s olyan fákat is, amelyek ezen a területen eredetileg nem nőttek. A zöldterületek, parkok, kertek kibővítésének igénye együtt nő az új lakótelepek, emlékművek, terek és rakpartok felépülésével. Reprezentatív parkos terület létesül a Slavinon, a szovjet hősök emlékműve körül; a Duna-parton, amely a Botanikus-kertben folytatódik; a Szlovák Nemzeti Felkelés terén, ahol hatalmas magnóliákat és szubtropikus örökzöld növényzetet találunk. Nagy parkerdő létesül a Vaskutacska kirándulóhely mellett is. Ahol soha nem dohányoztak A bort viszont szeretik „Kérek egy doboz „Szían- ce” cigarettát!’’ — „Nincs" — a válasz. Hát akkor kérek „BT-t” .— „Az sincs" — „Hát akkor milyen cigaretta van?" — „Semmilyen, mert a falunkban senki sem dohányzik.” Ennek a bolgár falunak a neve Tatarica, a Duna-part- ján van, közel Szilisztra városához. Ebben a faluban soha nem dohányoztak, lakói számára a dohányzás törvényszegés lenne, mert ez itt azoktól az ősapáktól maradt íratlan törvény, akik ezelőtt két évszázaddal telepedtek le itt Oroszországból jövet. Az idő fenntartotta ezeknek a szálas szőke embereknek a szokásait, dalait, nyelvét. Az útján járva az ember azt hinné, hogy nem a Duna, hanem a Volga partján van... A házépítésben megtartották építészeti stílusukat: faragott fából készült elemekkel a tornácokon, ereszeken, tetejükön szélkakasokkal, homlokzatukkal keletnek fordulva. Cigaretta nincs, de éppen talán, hogy ezt ellensúlyozza, minden házban szívesen fogadják a vendéget egy pohárka borrál. A falu lakói híres bortermelők. Szőlészet, halászat, borászati ez volt a helyi főfoglalkozás ezelőtt 20 éve még. Manapság már az itteni lakosság is a megyeközpont iparában dolgozik. Sokan mentek mérnöki, tanári, orvosi pályára. Foglalkozásuktól függetlenül vasárnap és ünnepnap mindenki csónakba száll. A vérükben van _a halászat, másutt üresen maradhat a halászháló, de' itt soha!... Az emberek és a falu szép földrajzi fekvése gyakran idevonzza a filmeseket. Csak ne legyen dohányzás a filmben!!! Még most is rosszallóan említik egy falubelijük tévészereplését; Sziepan ugyanis pipával mutatkozott a képernyőn. Hiába bistihy- gatta, hogy nem égett, vége lett a bizalomnak... LENINGRÁDBAN Szakmunkásképző kombinát épül Tornaterem, céllövölde, uszoda Leningrádban elkészült egy hatalmas szakmunkásképző kombinát terve, melynek építését tavasszal kezdik meg. A kisebb város méreteinek megfelelő intézet 11 blokkból áll majd, és 30 különböző rendeltetésű épületét átjárók, galériák kötik össze. Így lehetőség lesz arra, hogy a tanulók az intézet elhagyása nélkül látogassák az órákat, betérjenek az étkezdébe, a szórakozóhelyekre és sporttermekbe. Egyidejűleg 3600 építőipari szakmunkástanulót oktatnak majd itt; számos tanműhely « áll a rendelkezésükre gyakorlati foglalkozásokhoz és több mint 100 tanterem, laboratórium az elméleti foglalkozásokhoz. A lakótömb ezer 3—4 személyes szobából áll. Az intézet 900 személyes dísztermében konferenciákat, előadásokat tarthatnak, s mellette könyvtár, múzeum, kiállítótermek várják a tanulókat. öt univerzális tornaterem, három céllövölde, egy uszoda, s ezenkívül kölcsönző, cipő- és ruházati javítóműhelyek is épülnek ebben a korszerű oktatási központban.
