Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 21. A nagygyűlés előadója után Valter Klauson lépett a szó­noki emelvényre: — Kedves Elvtársak, Barátaim! Enged­jék meg, hogy Szovjet-Esztó- nia dolgozóinak nevében üd­vözöljem önöket és tájékoz­tassam országunk jubileumi évének legjelentősebb ese­ményeiről. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előestéjén or­szágunk korszakalkotó jelen­tőségű dokumentumot hozott létre. Október 7-én a Szov­(Folytatás az 1. oldalról) emelte a köztársaság iparát, fejlesztette tudományos, kul­turális életét, s az egészség- ügyi ellátottság tekintetében egész Európában élen jár. Ezt követően a megye fej­lődéséről és gondjairól be­szélt. Szólt arról a nagysza­bású munkaversenyről, amely az októberi forrada­lom jubileumára a csepe­liek felhívása nyomán a megyénkben kibontakozott. Ezt követően a szónok mél­tatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi jelentőségét, amely- lyel a föld területének egy- hatodán megkezdődött az új társadalmi rend építése és ezzel a kapitalizmusból a szocializmusba való világ­méretű átmenet egész tör­ténelmi időszakot felölelő korszaka. VALTER KLAUSON: Még gyümölcsözőbbé válhatnak kapcsolataink gét. Demagóg módon támad­ták az új alkotmánynak azo­kat a cikkelyeit, amelyekben az emberi jogokat fogalmaz­tuk meg, s amelyek megha­tározzák az emberek szabad­ságával kapcsolatos törvé­nyeket, az egyik állampol­gárnak a másikhoz való vi­szonyát. Kikezdték az alkot­mánynak az SZKP szerepé­vel foglalkozó fejezetét is. Szándékosan eltorzított pro­pagandájukban a kommunis­ta párt diktatúrájának ne­vezték. Ezeket a támadáso­kat tényekkel és logikus ér­velésekkel visszautasítottuk, — mondta az észt Miniszter- tanács elnöke, majd így foly­tatta : — Az új alkotmány az or­szágunkban folyó szocialista építőmunka új törvénye lesz. Ezután Valter Klauson több olyan meggyőző adatot is­mertetett, amelyek képet nyújtanak arról, hogy milyen nagy a különbség a szocializ­mus jelenlegi fejlődési sza­kasza és az előző, az 1936-os alkotmány megszületésének időszaka között. Az alkotmány vitája során kibontakozott politikai akti­vitás új lendületet adott az októberi forradalom évfordu­lójának tiszteletére, a XXV. pártkongresszus határozatai­nak és a X. ötéves terv tel­jesítésére kibontakozott mun­kaversenynek. A szovjet ipar ebben az esztendőben a ki­lenc hónap termelési tervét túlteljesítette. S nemcsak a mennyiségi mutatók teljesí­tésére törekedtek, hanem a minőség javítására is. A kol­hozokban és a szovhozokban az év első kilenc hónapja alatt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a hús- és a tejtermelést csak­nem tíz százalékkal emelték. Majd a következőkben el­mondta: — Most a Szovjetunió uj alkotmánya alapján mi is megkezdtük Szovjet-Észtónia új alaptörvényének kidolgo­zását, — mondta Valter Kla­uson, ezután beszédének be­fejező részében az Észt SZSZK és Szolnok megye kapcsolatának továbbfejlesz­téséről beszélt. — Minden le­hetőség adott ahhoz, hogy még gyümölcsözőbbé váljék együttműködésünk, hogy át­adhassuk egymásnak tapasz­talatainkat. Vannak az ipar­nak, a mezőgazdaságnak, a tudományos életnek olyan területei, ahol önök lehetnek a mi mestereink. És vannak olyan részterületek, ahol a mi szakembereink tudnak a Szolnok megyeieknek segíte­ni. Végezetül mindannyiuk- nak, s önökön keresztül az egész magyar népnek sike­reket kívánok a szocialista, társadalom építéséhez, — mondta befejezésül az észt miniszterelnök. A munkásgyűlés után az észt vendégek rövid baráti eszmecserén vettek részt a Járműjavítóban. Ambrus Já­nos, igazgató tájékoztatta őket az üzem munkáskollek­tívájának eredményeiről, majd Cseh Sándor, a helyi Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vezetője beszélt a Jár­műjavító dolgozóinak szovjet kapcsolatairól. A találkozón az észt—magyar barátság szimbólumaként Valter Kla­uson átadta azt az ajándékot a Járműjavító kollektívájá­nak, amelyet az észt munká­sok készítettek. Kovács Katalin Fotó: Nagy Zsolt Varsói Szerződés Véget ért a katonai tanács ülése Ez év október 17—20 kö­zött a Bolgár Népköztársa­ságban, Szófiában, Viktor Georgijevics Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokának elnökletével, megtartotta soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek katonai tanácsa. A katonai tanács munká­jában részt vettek a bolgár néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, a lengyel nép­hadsereg, a magyar néphad­sereg, a Német Demokrati­kus Köztársaság nemzeti néphadserege, a Román Szo­cialista Köztársaság hadse­rege és a Szovjetunió fegy­veres erői képviselői. A katonai tanács megvizs­gálta az egyesített fegyveres erők folyó tevékenységének kérdéseit és megfelelő aján­lásokat fogadott el velük kapcsolatban. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából a katonai tanács üdvözletét küldte Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­ge elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a szovjet kor­mánynak, kifejezve őszinte elismerését a Varsói Szerző­dés tagállamai védelmi ere­jének fokozásáról, a testvéri országok, azok népei és had­seregei között kialakult sok­oldalú együttműködés fej­lesztéséről és elmélyítéséről való fáradhatatlan gondos­kodásáért. loszip Broz Tito Algériában Joszip Broz Tito jugoszláv államfő csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Algé­riába érkezett. A vendéget az algíri repülőtéren Huari Bumedien algériai elnök fo­gadta. A jugoszláv elnök portu­gáliai látogatásának befejez­tével érkezett Algériába. Plenáris ülés Belgrádban A belgrádi európai biz­tonsági és együttműködési találkozó tegnap délelőtt zárt plenáris ülésen folytatta tanácskozásait. A földközi­tengeri térség együttműködé­sének kérdéseiről tartott vi­tában ezúttal Marokkó, Tu­nézia és Szíria képviselője szólalt fel. Francia hadügyminiszter Moszkvában Dmitrij Usztyinov mar­sallnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének meghívására tegnap négynapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Yvon Bourges francia had­ügyminiszter. Bourges meg­beszéléseket folytat vendég­látójával és szovjet katonai alakulatokat tekint meg. A Szovjetünió és Francia- ország fegyveres erői, illeté­kes miniszterei között rend­szeres a kapcsolat. A Szov­jetunió elhunyt honvédelmi minisztere, Grecsko marsall korábban látogatást tett Franciaországban, s előzőleg is sor került már a minisz­terek kölcsönös látogatására. Valter Klauson beszédét mondja jetunió Legfelsőbb Tanácsa soronkívüli ülésén fogadta el a szocialista köztársaságok szövetségének új alkotmá­nyát, — mondta bevezető szavaiban a miniszterelnök, majd beszélt arról a hónapo­kig tartó előkészítő munká­ról és össznépi vitáról, amely az alkotmány szentesítését megelőzte. — Az új alkotmány jelen­tősen kiszélesítette a szovjet állampolgárok jogait, hang­súlyozta Valter Klauson. — Az új alaptörvényben a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztése is konkrétabban megfogalmazódott, mint a korábbiban. A szovjet nép egyhangúlag egyetértett azok­kal a célokkal, amelyek a le­nini külpolitika elveit fogal­mazták meg. Az új alkot­mányban kifejeződő nemze­tiségi politika arra a lenini alapelvre épül, amely a né­pek egyenlőségét hangsúlyoz­za. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának egyre erősö­dő vezető szerepe is élet­hűen visszatükröződik az új alapdokumentumban, amely- lyel az ország népe egyetér­tett. — örömmel tapasztaltuk, hogy az új alkotmány nagy érdeklődést váltott ki a szo­cialista közösség országaiban. És figyelemmel kísérték azokban az országokban is, amelyek nemrégiben szaba­dultak fel a kolonializmus igája alól és most rakják le egy igazságosabb társadalom alapjait. Bizonyára önök is tudják, hogy nagy érdeklő­déssel figyelték a Szovjetunió alkotmányának vitáját a ka­pitalista országokban harcoló kommunista és munkáspár­tok is. Ezeknek az országok­nak a politikai vezetői és sajtóorgánumai is tudomásul vették azt a tényt, hogy a Szovjetunió alkotmányának a külpolitikáról szóló fejezete egyértelműen és határozot­tan megerősítette országunk világbékére való törekvését és a népek közötti együttmű­ködés gondolatát. — Tudjuk, hogy az a szé­les körű össznépi vita, amely alkotmánytervezetünkről ki­alakult, intenzíven foglalkoz­tatta az imperialista propa­gandaszerveket is. A hideg- háborús időszakra emlékez­tető módszerekkel igyekeztek kiforgatni tartalmát, megpró­bálták csökkenteni jelentősé­AZ ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE — szovjetunió szerte sokezer emlék­ma hirdeti a szovjet nép gyózelmét, s az áldozatot, amelyet a fa­sizmus elleni harcban hozott nemcsak saját földje, hanem a leigá- zott Európa felszabadításáért is. Erre emlékeztet Lenlngrádban a plszkarjovoi temető monumentális emlékműve. BEKEPOLITIKA AZ ENSZ-BEN — A háború utolsó napjaiban az amerikai kormány (1945 augusztus 6-án) ledobatta Hirosimára az atombombát. A Szovjetunió az első perctől kezdve küzdött a tö­megpusztító fegyverek betiltásáért. Andrej Gromiko (az első sor­ban középen) felszólalása az ENSZ-ben 1947 őszén. KAZAHSZTÁN SZEME — A Szovjetunió gazdasági elszigetelése kudarcot vallott. Az ipar, az újjáépítés évei után rohamtempóban fejlődött. A Kazah SZSZK területén ilyen mo­dern gépek végzik a külszíni szénfejtést. SZÍNES TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉK — A Lvovi Elektron Gyár futószalagjáról 30 másodpercen­ként kerül le egy kész színes tv-készülék, ame. lyet nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is szívesen vásárolnak. BÉKÉS ATOM — A Szovjetunió azzal is példát mutatott a világ­nak, hogy az atomenergiát elsőként alkalmazta békés célokra. A bjelojarszki atomerőmű reaktora. Barátsági nagygyűlés a Járműjavítóban HRTVINÉV TÖRTÉNETE KÉPEKBEN

Next

/
Thumbnails
Contents