Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-21 / 248. szám
1977. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 lói halad az ősziek vetése A kunhegyesi Kunság Népe Tsz eddig 300 hektáron a lucerna telepítését, 360 hektáron a repce, 22Ó hektáron az árpa, 121 hektáron a takarmánykeverék vetését befejezte. A tervezett 2 ezer 880 hektár őszi búzából 1800 hektáron a mag már a földben van, a tíz vetőgép a hónap végére végez a búza vetésével. Bauxitfejtés Iharkúton A kutatók már 1984-ig előkészítették a folyamatos termelést és a beruházást az új iharkúti külszíni fejtésre alkalmas bauxitlelőhelyen. A Balatonalmádi Központi Bauxitkutató és a bánya között hatékony együttműködés alakult ki, ez teszi lehetővé, hogy az idén már 80 ezer tonna bauxitot fejtsenek Iharkúton, jövőre 150 ezer tonnát, 1980-ra pedig a külszíni fejtésből származó bauxit mennyiség meghaladja majd az évi 400 ezer tonnát. Szombaton nagy nap lesz Negyedszázados jubileum Huszonöt évvel ezelőtt — 1952-ben — harmincöt karcagi háziasszony elhatározta, hogy szövetkezetét alakít. A város piacterén lévő kis üzlethelyiség volt a munkaterem, az iroda és a raktár. A tervszerű termelés egy évvel később kezdődött: hímzett takarók, horgolt bébicipők és gyári hulladékból készült kötények, törlők, kerültek ki a szövetkezetből. Az első év termelési értéke 450 ezer forint volt. 1960-tól a karcagi szövetkezet termékei meghódították a külföldi piacokat is, a varrott áruk jelentős része, a népművészeti termékek és a vertcsipkék eljutottak a világ számos országába. A mai Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek hatszázharminc tagja van, termelési értékük meghaladja a húszmillió forintot évenként. Szerdán délután a karcagi Déryné Művelődési Központban jubileumi közgyűlésen emlékeztek meg a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulójáról, ahol kitüntetéseket is adtak át. A közgyűléssel egyidőben a művelődési közpon II. emleti termében kézimunka kiállítást is nyitottak. munkadarab, egy vonást húznak a dolgozók. A napi munka végeztével aztán beírják a tabellára a műhelyirodában, hogy hol tartanak, a kilencféle alkatrész melyikéből, Nem lehet fennakadás Az idén januártól új exportmunka, az NDK részére készülő E—295-ös kombájnok alkatrészeinek gyártása teszi ki a gyáregység termelésének kétharmadát. Üj présgépeket, hegesztőket, darabolókat állítottunk üzembe, némelyiSzabados András: „Újabb szakmát tanulunk..." ken még sohasem dolgoztak a cibakiak. — Nem lehet fennakadás — mondja szóváltásnyi időre félretéve a védőpajzsot Szabados András hegesztő. — A hozzáértő brigádtagok vállalták, hogy megtanítják a többieket az új gépek és a szerszámok használatára. Tizennyolcán hozzáfogtunk újabb szakmát tanulni. Azért, hogyha nekünk éppen nincs munkánk, tudjunk segíteni a darabotoknak, ők pedig alkalomadtán ha kell, hegeszthes- senek. Hetenként kétszer Szolnokra járni a szakmunkásképzőbe, nyolcórai kemény munka után könyvet forgatni, nem könnyű dolog. De látják az értelmét mind a tizennyolcán. — Itt tanultam a hegesztést a ^gyáregységben, 1970- ben kaptam meg a szkmun- kás-bizonyítványt. Jó beosztásom van, szeretem a munkám, de úgy gondolom, több szakmával, többet ér az ember. Pénteken és szombaton járunk iskolába. Lenne más dolgom is a hétvégeken. Most hozom tető alá a házam, igaz, halad az építkezés így is. Majd minden vasárnap jönnek segíteni a brigád tagjai. Kivéve a „színházas vasárnapot”, mert megnézünk minden darabot a Szigligetiben. Negyvenhét dolgozónknak váltott bérletet a szak- szervezet. Egy gombnyomás, és a másfeles acéllemez papírlap módjára engedelmeskedik az excenterprés soktonnás nyomásának. Homer Sándorné gyakorlott mozdulatokkal irányítja a hatalmas gépet. — Hét éve dolgozom a préssel, nem könnyű kenyér- kereset. De nem akarunk lemaradni mi se a férfiaktól. Ketten vagyunk asszonyok a Kossuth brigádban, együtt vállaltuk a munkaversenyben, teljesítjük mi is a ránk jutó részt. Itt voltunk a tavasszal meg a nyáron szervezett két kommunista szombaton is. A két hétvégén három és fél ezer órát dolgoztunk, tudtuk, jó helyre kerül a szabadnapon keresett pénz. A tanácsnak kell most a segítség, jövőre új óvodát építenek. berend heti programja Tervezett Teljesített no ám -m *92 tS* í élt 70S utpf V> Tét) f*t •*pt!7 «J<-» Balázs István: „Naponta írjuk hol tartunk ..." Amikor meghallottuk a csepeli elvtársak felhívását, ösz- szehívtuk a brigádokat. Kezdeményezésükre nagyot vállaltak dolgozóink: november hetedikére teljesítjük a felemelt tervet. A darabolóműhelyben a falon, a hegesztőknél a vasajtón mutatja a főművezető a krétával húzott vonásokat, mennyit gyártottak addig. Amit vállaltunk, azt teljesítjük, sőt még többet is. Az erre az évre kért alkatrészmennyiséggel elkészülünk a héten. Teljesítettük már az idei nyereségtervünket is. — Ha elkészül egy-egy Évről évre jobb eredményeket érnek el a szocialista munkaversenyben a MEZŐGÉP szolnoki gyára cibakhá- zi gyáregységének dolgozói. A mezőgazdasági gépek alkatrészeit, tartozékait gyártó üzemben tíz szocialista brigád dolgozik, egy közülük az arany-, három az ezüst- és három a bronzérem tulajdonosa. Az idei, jubileumi munkaversenyben minden eddiginél jobb eredményt ért el a gyáregység kétszázötventagú kollektívája, élen a százötven brigádtaggal. Vonások a mühelyfalon Balázs István főművezető itt kereste a kenyeret már a „traktoros világban” is, amikor még gépállomás volt a cibaki üzem. Ahogy ő mondja, „nagy hajtás volt az idén, de nem hiába.” — Évek óta mindig túlteljesítjük a terveinket. Az idén is vállaltuk, hogy nyolc százalékkal megtold juk a 44 milliós termelési és a 7 milliós nyereségtervet. Csakhogy időközben az előzőt négymillióval, az utóbbit hárommillióval megemelte a vállalat. Japán lámpagyártó gépsor Az Egyesült Izzóban megkezdte próbaüzemét az egymillió dollárért vásárolt japán lámpa« gyártó gépsor. A berendezésein óránként 900 Tungsra-Par típusú lámpa készül. Az izzó alkalmazható kirakatok, kiállítási termek megvilágításánál, $ nagy előnye, hogy burkolat nélkül használható a szabadban is. Képünk: japán szerelő ellenőrzi a gép működését. Beszélik a brigádtagok, hogy nagy nap lesz szombaton. Műhelyről-műhelyre jár a hír: a héten „befejezik az évet”. Horner Sándorné: „Tudtuk, jó helyre kerül a pénz ..." — Ezt a motollalapátot már az ötezredik kombájnhoz lyukasztom — mutatja Hor- nemé. — Az év vége helyett november hétre ígértük, most szombaton, október 22-én útnak indítjuk a kombájnokat gyártó tószegi gyáregységbe az erre az évre kért alkatrészeket. Nem lesz nagy cécó, felrakjuk az autókra, ráteszünk egy táblát: vállaltuk, teljesítettük, ez az ötezredik. Elkísérik majd néhányan az üzemből a szállítmányt. Nem sokan, mert kell majd szombaton a dolgos kéz. Most lesz az idei harmadik kommunista szombatunk. A réginél háromszor nagyobb, új darabolóműhelyt építünk. Szeretnénk azt is befejezni november hetedikéig. T. F. TERVSZERŰBB MEGELŐZŐ MUNKA KEVESEBB BALESET Két megye - Szolnok és Zala - szakszervezeti megyei tanácsának és két ágazati szakszervezet, a Postás, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszetrvezetének képviselői tegnap Szolnokon, az SZMT székházában tájértekezletet tartottak, amelyen az 1967. november 27-i SZOT elnökségi határozat alapján a vállalati, az intézményi és az üzemi szakszervezeti szervek munkavédelmi tevékenységéről tárgyaltak. A tájér- tekezlete'n Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője is részt vett. Az értekezlet után Főcze Lajossal beszélgettünk. — Tíz év telt el az 1967-es SZOT elnökségi határozat megjelenése óta. Ezalatt jelentős beruházások valósultak meg. Lépést tudtak-e tartani a szakszervezetek munkavédelmi felügyelői, felelősei az új, az eddigiektől eltérő teendőkkel? — Nemcsak a gazdasági életben, hanem a szakszervezeti mozgalomban is érezhető ez a minőségi változás. Új tervek, új feladatok sokaságával kellett megbirkózniuk a munkavédelemmel Beszélgetés Főcze Lajossal, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetőjével foglalkozóknak is. Menet közben sok mindent tanultak. Vegyük példának a mezőgazdaságot: tíz év alatt számos új géppel, vegyszerrel, soha nem látott, de a modern gazdálkodást segítő berendezéssel gyarapodott. — Mindenekelőtt hozzáértő emberekkel kellett kiegészíteni a munkavédelmi „stábot”, minden eddiginél határozottabban kellett megállapítani a gazdasági vezetők felelősséget, mind több társszervezetet — népfront, KISZ — kellett megnyerni a munkai védelemnek. Kiemelném a pártszervezetek támogató, javaslattevő szerepét. Nem egy olyan esetet tudnék említeni, amelyben épp a helyi, a városi, a járási, esetenként a megyei pártbizottságok segítettek, tettek javaslatot, illetve kezdeményeztek vizsgálatot. A kérdéshez tartozik: 1978. második félévére „le kell tennünk az asztal- ■ ra” egy tanulmányt, amelyet a'^pinisztériumokkal és az illetékes szervekkel egyeztetve most készítünk, és amelyben „fehéren-feketén” rögzítjük, hogy a beruházásoknál ki miért felelős, mi tartozik a gazdálkodó szervre, mi a SZOT-ra? A felelősség elhatárolásával minden eddigi tisztázatlan kérdést meg kell oldanunk. — Mi a legsürgősebb teendő jelenleg a munkavédelemben? — Egy szomorú statisztikát mondok, ebből kiderül: 1977-ben — az elmúlt szombatig — 302 halálos baleset történt az országban. Több mint tavaly. Ezek közül száztízen közlekedési baleset áldozatai — ez is üzemi baleset! — hatvanan egyéb közlekedési baleset (közülük huszonhármán repülőszerencsétlenség), huszonheten vasúti baleset áldozatai lettek. A KPM vezet ebben a statisztikában. Minden erőnket a közlekedési balesetek csökkentésére kell fordítanunk. Le kell ülni végre a rendőrséggel, a közlekedési szakJ emberekkel, hogy egymástól tanuljunk, egymás munkáját Segítsük. Hathatósabb módszereket fogunk alkalmazni mint eddig. Felelősségre kell vonni azokat, akik a szabálytalanságokat elnézik, elkövetik. Bár elsősorban a közlekedési balesetekről szóltam, vonatkozik ez más területre, a legkisebb műhelytől a legnagyobb vállalatig. — Tapasztalatai szerint javult a munkafegyelem? — Igen, de nem eléggé. Három pontban foglalnám össze a teendőket: tervszerűbb megelőző munkát követelünk, gondolok itt a szociálpolitikai és az üzemegészségügyi tervek következetes végrehajtására. Másodikként a vezetők személyes példamutatását említem, főként a termelést közvetlenül irányítókét. Harmadsorban — de nem utolsó helyen — a munkahelyi rendet és tisztaságot emelem ki. Kell-e magyarázni, hogy az ember közérzetét mennyire befolyásolja a rend? Egy százéves üzemben is lehet — kell a körülményekhez képest rendet tartani, de lehet egy „ultramodern” csarnok is koszos, rendetlen. — Kis dolognak tűnik, de nem az. A munkásokat védő, nyugalmat biztosító feltételek ezek. T. Szűcs Etelka A héten „véget ér az év” Idén csaknem tizenhatezer hektáron termesztettek rizst Szolnok megyében. Október elején öt rizstermclsztő állami gazdaság és több termelőszövetkezet kezdte meg az aratást, s eddig több mint hétezer hektáron végezték el 170 kombájnnal. Hamarosan magtárban lesz a - sajnos meglehetősen gyenge - termés.
