Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

1977. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VÖRÖS OKTÓBER FÉNYEI (ommunista Hatvanmillió 1 2 A cári Oroszország ■ néptömegei — a bur­zsoázia körében lenézett orosz munkások és muzsikok — a modem civilizáció fej­lődése mérföldkövének szá­mító győzelmes Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat 1917-ben a bolsevikok párt­ja, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja vezetésével vívták ki. Ezzel az első szocialista forradalomban kezdetét vet­te a Lenin által az imperia­lizmus körülményeire tovább fejlesztett marxista elmélet gyakorlati megvalósítása. Hatvan éve, az Októberi Forradalom idején még csak egyetlen kommunista párt a Szovjetunió Kommunista Pártja létezett. A párt tagsá­ga 1917 márciusában még csak 24 ezer, októberében, a forradalom végrehajtásakor pedig 350 ezer volt. A Szov­jetunió Kommunista Pártja ma több mint 16 millió tagot számlál. A Lenin pártja, a világ első kommunista párt­ja által képviselt marxizmus —leninizmus napjainkra — kiállva a gyakorlat próbáját — korunk nagy szellemi ere­jévé vált. S mint az SZKP- nak az októberi forradalom 60. évfordulójára kiadott té­zisei hangsúlyozzák: „Ma nincs egyetlen olyan ország, egyetlen olyan nép sem, amely ilyen, vagy olyan mó­don ne tapasztalná a lenini eszmék, a létező szocializ­mus gyakorlatának és esz­méjének pozitív befolyását.” A lenini eszmék, a világ első kommunista pártjának tevékenysége az októberi forradalom győzelmétől mind szélesebb körben hatottak forradalmasítóan Földünk ki­zsákmányolt, elnyomott né­pei között. Erről az arab-ke­let térségére vonatkozóan a Pravdában megjelent cikké­ben a Szíriái Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Khaled Bagdas így írt: „Az októberi forra­dalom és a lenini eszmék ha­tására az 1930-as években, sok arab országban alakultak meg kommunista pártok, vagy kommunista csoportok, áramlatok. Ma ezek a pár­tok, illetve mozgalmak olyan erővé váltak, amellyel feltét­lenül számolni kell, és amely feltétlenül befolyásolja szá­mos arab ország politikai' irányvonalát.” A Lenin alapította új tí­pusú, ' forradalmi munkás­párt nemzeti osztagainak a száma napjainkra tekinté­lyesre gyarapodott. Ma több mint 90 marxista-leninista párt működik, s tagjaik szá­ma meghaladja a 60 milliót. Ebből 33 kommunista és munkáspárt, több mint 30 millió taggal Európában te­vékenykedik. Az európai kommunista mozgalomnak a számokban kimutatható ere­je is bizonyítja, hogy a szo-i cializmus és az imperializ­mus közötti küzdelemnek Európa a fő színtere. S ezt a küzdelmet különösen kiéle­zi, hogy Európában földraj­zilag is koncentráltan alakult ki a Varsói Szerződés szer­vezetében és a KGST-ben tö­mörült szocialista országok közössége, s így mint a Mor­ning Star-nak adott interjú- jában Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának főtitkára, Gordon McLenan is megál­lapította: „Ami Nyugat­Európában történik nem lég­üres térben megy végbe..., a szocialista országok vala­mennyi európai fejlemény­ben fontos tényezőt alkot­nak.” Kontinensünket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi években jelentős sikereket ért el a kommunis­ta párt Olaszországban és Franciaországban. E két párt nagy politikai erő, jelentősen kiszélesítette tömegbázisát és megerősítette tekintélyét. Ezek a pártok az utóbbi években olyan pozíciókat vívtak ki, hogy gyakorlatilag Vétődnek fel előttük a kor­mányban való részvétel le­hetőségével összefüggő prob­lémák. Ez lehetővé teszi, hogy több esetben már ma is olyan nyomást fejtsenek ki a burzsoáziára, amellyel az illető ország uralkodó körei kénytelenek számolni nem­csak a belpolitika, hanem a külpolitika kidolgozásában és végrehajtásában is. Jelentő­sen kiszélesítették befolyásu­kat a kommunisták Portugá­liában, Görögországban, Dá­niában és Finnországban is. Földünk többi kontinensé­nek társadalmi fejlődésére is hatást gyakorolnak a kom­munisták. Ázsiában 21 kom­munista párt van. E pártok közül különösen sikeresen alkalmazta a marxizmus— leninizmus elméletét Indokí­na viszonyaira a Ho Si-Minh alapította Vietnami Kommu­nista Párt, amelynek útmu­tatásaival és irányításával Vietnam, valamint a szom­szédos Laosz és Kambodzsa népe a legutóbbi 30 évben két imperialista . hatalom — a francia és az amerikai — agressziójával szemben vívott győzelmes ellenállási harcot, s ennek nyomán az egyesí­tett, 50 milliós Vietnam, s a szomszédos 3 milliós Laosz a szocializmus dél-kelet- ázsiai bástyájává váltak. Az észak- és délamerikai országokban 25 kommunista párt tevékenykedik, össztag- létszámuk meghaladja az 500 ezret. S a szocializmus a Kubában csaknem két évti­zede lezajlott fegyveres füg­getlenségi harcot követően az amerikai kontinensen is gyökeret eresztett. A Kubai Kommunista Párt vezette szocialista Kuba napjaink­ban nagy befolyást gyakorol Latin-Amerika és Afrika ha­ladó mozgalmaira. Afriká­ban mintegy 20 ezer taggal 9 kommunista párt tevé­kenykedik. E rövid áttekin­tés számai is tanúsítják, hogy megszilárdultak a kommu­nista pártok pozíciói. Ma­napság a világ nem szoci­alista részének 75 országá­ban működnek kommunista és munkáspártok. Taglétszá­muk 1971-től 1976-ig több mint 1 millió 200 ezerrel nö­vekedett. A kommunista mozgalom sorainak kiszélesedése a mozgalom tekintélyének nö­vekedésével jár együtt.„ A kommunisták sok nemzeti- és nemzetközi szakszerveze­ti, nő- és más társadalmi szervezet vezető erői. A vá­lasztásokon több mint 400 millió választó szavaz a kom­munista pártok képviselőire. Jelenleg a világ nem szoci­alista övezete 27 kommunis­ta és munkáspártjának van­nak saját képviselői a legfel­sőbb törvényhozási szervek­ben. Mintegy 30 kommunis­ta párt széles körű képvise­lettel rendelkezik a helyi ha­talmi szervekben. Az előbbiekben ismertetett tényekre gondolva hangsú­lyozta az Olasz Kommunista Párt elnöke, Luigi Longo, hogy: „Az októberi forrada­lom talán legjelentősebb eredménye azoknak az esz­méknek és elveknek széles, semmihez sem fogható elter­jedése, amelyek a forrada­lomhoz vezettek. Ezeket az eszméket és elveket azoknak az országoknak a nemzeti ta­pasztalatai, politikai és kul­turális hagyományai gazda­gítják, amelyekben valóra váltak vagy megvalósulóban vannak.” A kommunista mozgalom sorai kiszélesedtek, po­zíciói megerősödnek, s nö­vekszik a mozgalom befo­lyása a világesemények ala­kulására és jellegére. Nap­jainkban nincs a nemzetközi politikának egyetlen olyan létfontosságú kérdése sem, amelyet meg lehetne oldani a kommunista mozgalom ál­láspontjának figyelembevé­tele nélkül. A kommunista mozgalom pozícióinak meg­erősödése egybeesik a mun­kásosztály számának, harcá­nak és befolyásának növeke­désével. Erről szól soroza­tunk harmadik része. Bőgős László (Folytatjuk) Kanna születik Konyhai edényeket, vegy­szerkannákat és csoma­golóeszközöket készítettek (M Alumlinlumárugyár ti­szafüredi Gyáregységében. A 140 millió forintos évi termelésnek 80 százaléka dollár expótra kerül Percenként egy kannát forraszt Kökényes! Ernő- K. I. ­A következőkben szó lesz arról, miért romlik el egy számítógép, miért építették rossz helyre a SZUV szolnoki központját? Milyen kapcsolatban vannak a programozók, a karbantartók, miért poros a számítógép teteje, s hogyan érheti el a kihasználási mutató ezt az értéket: 90 százalék Nem szeretik, ha karban­tartóknak hívják őket. Az a szó viszont, hogy technikus, nem felel meg a valóságnak, hisz többségük üzemmérnöki vagy mérnöki diplomával rendelkezik. Tény az: ők ja­vítják a számítógépet a SZÜV szolnoki központjában. A műszaki osztályhoz tartoz­nak, osztályvezető Szlabon Ferenc: — Itt a minimális követel­mény az — mondja —, hogy meg legyen az érettségi. Azonban az egyetemi diplo­ma nem jelenti azt, hogy ide belép az illető, s tudja, mit csináljon, hova nyúljon, ha baj van. Tanfolyamokon ké­pezzük az embereinket évről évre. Itt a tanulás nem lehe­tőség, hanem követelmény. — Mitől romlik el a gép? — A hibák fele mechani­kus eredetű. Bármennyire is hihetetlen, itt is van mozgó alkatrész. Persze, ha a gép „gondolkodik,” akkor nem csattog, csörög. Az operatív tár, ez a gép egyik része, na­gyon érzékeny berendezés, benne apró alkatrészek tö­mege, azokban még apróbb szálak. Könnyen elszakad­nak, a gyűrűcskék elpattan­nak. Előfordul az is, hogy tönkre mennek az integrált áramkörök. Rossz a forrasz­tás, vagy nem jó a tokok le­zárása. Ilyenkor megáll a gép, vagy egymásután buta­ságokat, helytelen informá­ciókat közöl. Ekkor szólnak nekünk. Örömet munkában keresek... — Itt vagyok ni — szólal meg a pótkocsi árnyékában pihenő Tenyeri Imre, a jászkl- séri Lenin Tsz traktorosa. — Vizet hoztam a teheneknek, s várom, hogy lefollyon a tartályból... Egyébként a takarmányos brigádban dolgozom. Elég jól keresek, megvan havonta az ötezer. Csak az nem tetszik, hogy se ünnepem, se vasárnapom. Lassan már másfél éve, de sehogyan sem tudtunk még megegyezni a vezetőkkel. Pe­dig járna a szabadnap és otthon ugyan­csak akadna munkám. — Van két tehenem. Amióta magamra mgyok utalva, állandóan tartok. Ebben az évben — januártól júniusig — csaknem 6.600 litert vittem a csarnokba. Ezért min­den reggel négykor kelek. Etetés, ápolás, aztán gyerünk a termelőszövetkezetbe. Ép­pen húsz éve, hogy beléptem, hét éve va­gyok a brigád traktorosa. Naponta hordom a takarmányt, a vizet, a trágyát... Nem mondom, hogy én vagyok ott a legfonto­sabb, de szükség van rám. Ügy gondolom, hogy az ember a munkáját végezze el be­csületesen, és akkor rendben megy minden. A tsz-ben sincs olyan, hogy ehhez, vagy ahhoz semmi köze valakinek. Azzal csak jót tehetek, ha megmondom, hogy valamit jobban is lehetne csinálni. — Se földem, se házam nem volt, ami­kor aláírtam a belépési nyilatkozatot. Az­óta már van két és fél családi házam. Ab­ban lakunk a nagyszülőkkel. Belekerült vagy 300 ezer forintba. Kölcsönt csak 50 ezret vettem fel, a többit sikerült összerak­ni. Állandóan fejtünk, így volt egy „kis” mellékes is, A? idén körülbelül 35 ezer fo­rint tiszta nyereségre számítok a tejből. Kell a pénz, lesz még helye. Fürdőszoba van, de a boyler még hiányzik. Központi fűtést is akarunk, és a ház elé egy jó be­tonkerítést. — Az embernek vannak céljai, amiket szeretne elérni. Mi is így vagyunk a felesé­gemmel. Egyébként ő feji a Gyémántot és Virágot, így hívják a két tehenünket. „Gyenge fejős” korukban ötvennégy litert adtak naponta. Ügy vettem meg ezeket a jószágokat, hogy azt mondtam a gazdájuk­nak: „Ahány liter tejet ma kifej, annyi ezrest adok érte.” Meg is volt az alku, s az egyiket 12, a másikat 17 ezerért hoztam ha­za. Az egykori tulajdonosok 21—22 litert tudtak náluk elérni. Nálam 27-et adtak az első évben. A gondozástól és a tartástól függ minden. — Takarmányt a téesz ad, természetesen pénzért. Tavasszal és nyáron magam is ka- szálgatok az utak mentén és az árokpar­ton. Amíg fejjük a teheneket, addig napon­ta 6 kiló abrakot kapnak. Se többet, se ke­vesebbet ... Vannak most ezek a fekete­tarkák. En azt mondom, lehet, hogy azok­nak több tejük van, csakhogy 15 kiló abra­kot esznek meg naponta. Nem adnám én el a teheneimet semmi pénzért. Ezek a ma­gyar-tarkák sokkal jobb húsformájúak, mint a Hoksein Frízek, és nekem ez is fon­tos. Ugyanis én minden tehenemnek az utolsó gazdája vagyok. Feljavítom őket, aztán irány a vágóhíd. — Szórakozásra nemigen van időm. Este viszem a tejet, visszafelé bekapok egy fe­lest, vagy két korsó sört, de többet nem. Mire hazajövök, már vége van a Tévéhír­adónak. Pedig az érdekel. A Déli krónikát is meg szoktam hallgatni, és a jó filmeket szeretem a tévében. Csak az a baj, hogy mire odakerülök: „Mára már végeztem” — fél kilenc. Kirándulás, üdülés nem jön szó­ba nálunk, nincs rá idő! Amíg a fiam isko­lába járt és el-elment valahová, akkor meglátogattuk... Nem panasz ez, dehogy. Hisz örömet a munkában keresek ... — avar — Azt hihetnénk, a karban­tartó vagy a javító fogóval, csavarhúzóval a kezében már röpül is. Pedig nem ígv van. Ezeket a szerszámokat itt ritkán használják. Előke­rülnek viszont a műszerek, s egy kis jegyzetfüzet a techni­kus zsebéből. Mielőtt azon­ban a javításról, s a hibák okairól szólnánk, beszéljünk arról, miért kulcsember az adatfeldolgozási folyamat­ban a karbantartó. Szlabon Ferenc: — Hatezer-ötszáz forintba kerül egy óra géphasználat. Három műszakban dolgo­zunk. Az esetek többségében határidőre. Ha állunk, akkor ez a határidő forog kockán. Márpedig ha egy vállalat­nál, amely nálunk rögzíti az adatokat, késve kapják meg a munkások a pénzüket, nem lehet a fizetési szalagra oda­írni: elnézést, a SZÜV tech­nikusa nem találta meg a hibát. Mi az állás oka? Erről Kiss Ferenc végzős üzemmérnök beszél: — Előfordulhatnak például a gyártás miatt. De érzékeny a gép az időjárási viszonyok­ra is. Vihar, vagy nagyobb elektromos kisülések már „idegesítik”. Sajnos, a köz­pontot nem megfelelő helyre építették. A talaj feltöltött, jiem tudjűk biztosítani a működtetéshez a megfelelő földelési ellenállást. Aztán itt van tőlünk száz méterre a vasútállomás. Ha elmegy egy villamosmozdony az első vágányon, az már zavarja a munkánkat, a mágneses ha­tások miatt. Adódhatnak hi­bák, apróságok miatt. Előt­tünk az utcában áll a víz, ha esős időszak van, ha száraz­ság, akkor az autók csapják fel a port. Végigsímítom a gép tetejét, ott a finom por. Márpedig ez a gép ellensége. A terem — ahol dolgozunk .— álpadlózata pvc-ből ké­szült. A kezelők, vagy a ja­vítók a járkálás miatt feltöl­tődnek elektromossággal. Sokszor szikrát vet az ember keze, ha a székekhez ér. — Milyen a programozók és a javítók kapcsolata? — Néha előfordul, hogy a programban valamit elszúr­tak. ilyenkor persze először a gép rossz, aztán a munka. Azért jól megvagyunk. Mind­kettőnknek érdeke az, hogy dolgozzék a masina. Néha szemünkre vetik: nyugodtan javítunk. Ez nem azt jelen­ti, hogy lassan is, csak nyu­godtan, mert ezt kapkodva nem lehet csinálni. Hogyan dolgoznak a kar­bantartók? Sohasem egyedül, s éjjel-nappal, ha baj van. — Azért nem egyedül — mondja Tóth János üzem­mérnök, mert könnyen vak­vágányra jut az ember. Meg­áll a gép: egy kis lámpa jel­zi, körülbelül merre kell ke­resni a hibát. Ilyenkor az ember kezd gondolkodni, lo­gikusan végigvezeti a műkö­dési folyamatot, s apránként sorról sorra megközelíti a problémás helyet. Olyan ez, mintha valaki a Holdról akarna Zagyvarékasra eljut­ni. Tudja, hogy először a Földre kell érkeznie, aztán Európába, Magyarországra, s így tovább, Itt nerp a? a munka, hogy meg kell tisz­títani a mágnesszalagoknál az úgynevezett fejeket. Van úgy, hogy csak jegyzetelünk: ekkor és ekkor a gép ezért romlott el. Az adatokat ké­sőbb felhasználhatjuk. Hogy honnan tudja, ho­gyan lehet eljutni a néhány- tized milliméter vastag el­pattant szálig, amikor van belőle több tízezer? Megta­nulja. Hogyan? Joó Imre üzemmérnök szerint: — Egyrészt a vállalat, másrészt a gyártócégek min­den esztendőben rendeznek továbbképző tanfolyamokat. Én például nemrég jöttem haza a szovjetunióbeli Minszkből. Három és fél hó­napon keresztül tanultuk az R—22-es új gépünk javítását. Külön a műszakiak, külön a programozók. — Ki fizette a taníttatást? — 3enne volt a gép árá­ban. A gyár oktatói működő gépeken mutatták be, melyek a kritikusabb részek. Akár bele is nyúlhattunk. Elmé­letben, gyakorlatban megis­merhettük a legapróbb része­kig. Naponta öt-hat órát ta­nultunk. Egy hét múlva Brüsszelbe mennek a köz­ponttól az úgynevezett nagy­lemezes tanfolyamra. Ezeken a lemezeken 29 millió adat fér el. A gép hibáit nemcsak ki­javítják, sok esetben a be­rendezéseket tovább is fej­lesztik. Amikor az R—20-as garanciája lejárt, — ez a ré­gebbi gép, — kiegészítették újabb részekkel. Végrehaj­tottak olyan módosításokat, amelyeket azóta átvettek az ország többi központjában is, ezekkel jelentősen csök­kenthetők a hibák, s növek­szik a teljesítőképesség. A műszakiak — tizenhatan — brigádban dolgoznak. Kiss Ferenc, a brigádveze^ő: — Minden évben vállal­juk, takarékoskodunk. Itt­honról szerezzük be az anya­gokat és nem külföldről. Szétnézünk, szerelés után mit dobhatunk el és mit nem. Például: egy lámpa két fo­rintba kerül. Ha úgy adják mint számítógép-alkatrészt, akkor nyolcba, pedig ugyan­az. Szóval itt lehet valamit megtakarítani. Ebben az esz­tendőben 150 ezer forintot terveztünk. Szerződést kötöt­tünk a Hűtőgépgyár KISZ- szervezetével — ugyanis ott új R—20-as számítógépet vár sároltak — ha valamilyen problémájuk akad, az üzem beindításánál, készséggel se­gítünk. Eddig nem kerestek fel bennünket. Ügy látszik, minden jól megy. A SZÜV szolnoki központ­jában 90 százalékos a gép ki­használása. Az országosl át­lag 70—80 százalék, ezzel az értékkel tehát a legjobbak között állnak. A számítógép javítói fiatalemberek, több - ségük harmincon innen. Ál­talában mindannyiuknak tankönyvvel folytatódik a munka utáni otthoni prog­ram. Éjjel-nappal dolgoznak, ha hívják őket, ott vannak — mint mondják, ez termé­szetes dolog. Nem mindenhol és nem mindenkinek. Hajnal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents