Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 14. Brezsnyev — Waldheim — ENSZ-nyilatkozat Növelni kell az ENSZ szerepét a leszerelésre irányúié erőfeszítésekben ENSZ-körökben nagy ér­deklődést keltett az a meg­beszélés, amely Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Kurt Wald­heim között, az ENSZ fő­titkárának a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása ide­jén folyt le. Az ENSZ-ben hivaatalos nyilatkozatot adtak ki a megbeszélésről. Ez hangsú­lyozza : Leonyid Brezsnyev tárgyalásai Kurt Waldheim- mel pozitív és szívélyes lég­körben folytak le és az ENSZ főtitkárának vélemé­nye szerint igen hasznosak voltak. A nyilatkozat rámu­tat, hogy a megbeszélés so­Honecker Szófiában Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál- laffltanácsának elnöke tegnap hivatalos baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség élén Szófiába érkezett. A magasrangú vendéget Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, számos bolgár párt­ós állami vezető fogadta. Barátságmüszak Magyar résztvevők Arhangelszkbe érkeztek tegnap a papíripari dolgozók nemzetközi barátságműszak­jának külföldi résztvevői, köztük a magyar küldöttek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett műszakon hat szocialista or­szág papíripari dolgozói vesz­nek részt, szovjet társaikkal együtt. Az ünnepi műszak 29 szovjet résztvevőjét a szakszervezetek országos ver­senyén választották ki. Kommentárunk rán fokozott figyelmet szen­teltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek és hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés kiszélesítésé­nek szükségességét a világ- problémák megoldásában és a nemzetközi enyhülés elmé­lyítésében. ,.Leonyid Brezs­nyev aláhúzta azt a szerepet, amelyet az ENSZ-nek mind­ezeknek a poblémáknak a megoldásában be kell tölte­nie és hangsúlyozta, hogy növelni kell az ENSZ szere­pét a leszerelésre irányuló erőfeszítésekben” — hangzik a nyilatkozat. „A rendkívül fontos meg­beszélés ismét meggyőzően alátámasztotta, hogy a Szov­jetunió mint az ENSZ egyik megalapítója és mint a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagjának egyike nagy és konstruktív szerepet töltött be a világszervezet létének; egész 32 esztendős időszaká­ban” — így értékelték az ENSZ-ben hivatalos köriek­ben Leonyid Brezsnyev- és Kurt Waldheim megbeszélé­sét. Mint az ENSZ-körök il­letékesei a TASZSZ tudósí­tójának elmondották, ez a megbeszélés is meggyőző erővel bizonyította, hogy a Szovjetunió következetes harcot vív a béke megszi­lárdításáért és a leszerelé­sért, azért, hogy az ENSZ konkrét lépéseket tegyen ezen a területen. Politikai csatározás az NSZK-ban Géppisztolyos rendőrök őrzik CSU vezér bonni lakását. A bonni kormány és Hanns-Martin Schleyer el­rablói között — Denis Payot genfi ügyvéd közvetítésével — akadozva bár, de kiala­kult egyfajta kapcsolat. A terroristák újabb ultimátu­máról és a nyugatnémet ha­tóságok válaszáról azonban az újból megerősített hírzár­lat miatt nem kerültek nyil­vánosságra részletek. II pakisztáni kötélhúzás Hírügynökségi jelentések szerint óvadék ellenében ismét szabadon bocsátották Zulfikar Ali Bhutto-t, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság volt kormányfőjét, akit mintegy másfél héttel ezelőtt vettek őrizetbe. A hír azt jelenti, hogy ismét új felvonás kezdőd­het a nagy és fontos ázsiai ország rendkívül fordula­tos belpolitikai drámájában. A háttér dióhéjban a kö­vetkező: Bhutto és pakisztáni néppártja elsöprő többséggel megnyerte a választásokat. Az eredménybe azonban a kilenc jobboldali ellenzéki pártot tömörítő úgyneve­zett Nemzeti Szövetség egyszerűen nem nyugodott bele. Egymást követték a véres tüntetések, rágalmak és el­lenvádak. A helyzet olyan kilátástalannak tűnt, hogy a június elején Ziaul Hak tábornok vezérkari főnök által végrehajtott sikeres katonai puccsot szinte senki nem tartotta meglepőnek. A tábornok megígérte, hogy a hadsereg szerepe az október 8-ra meghirdetett új általános választás pár­tatlan előkészítésére szorítkozik. Zia azt állította, hogy nem megszüntetni, hanem megolajozni kívánja a pol­gári közigazgatás csikorgó gépezetét és egy ideig úgy tűnt, ezt is teszi. Hamarosan kitűnt azonban, hogy Hak tábornok­nak a számára legveszedelmesebb helyről, a hadsereg sáncain belül is ellenállással kell számolnia. Ennek a legfőbb oka, hogy a hadsereg csúcsai összefonódnak a pakisztáni — nem utolsósorban Pandzsáb állambeli földbirtokos-réteggel és a kereskedelmi-ipari arisztok­ráciával. Ennek az összefonódásnak szinte megtestesülése az ellenzéki pártszövetség egyik vezetője, Ashgar Khan légimarsall, aki — kollégáival egyetemben — nem nézte szívesen Bhutto földreform- és profitnyirbáló kísérle­teit. Ráadásul a fegyveres erők főtisztjeinek egy cso­portja — Lahoreban állomásozó negyedik dandárra tá­maszkodva — szabályos ultimátumban figyelmeztette Ziát, „ne adja ki kezéből könnyelműen a hadsereg ne­hezen megszerzett pozícióit”. Ilyen előzmények után került sor Bhutto letartóz­tatására, olyan vádak alapján, hogy a volt kormányfő saját céljaira használta fel a biztonsági erőket és poli­tikai gyilkosságokban is szerepet adott ennek az ala­kulatnak. A letartóztatáskor úgy tűnt, eldőlt, hogy Bhutto „nem rúghat labdába” az októberi választáso­kon. Lehet, hogy ez így is marad, mert Bhutto tár­gyalását még a választások előtt, szeptember 24-re ki­tűzték. Az új fordulat tehát nem csökkenti, hanem sza­porítja a pakisztáni kérdőjeleket. Gustáv Husák életrajza Fran* Josef Strauss nyugatnémet (Telefotó - KS) Miközben NSZK-szerte to­vább tart a bizonytalanság a Schleyer-üggyel kapcsolat­ban, egyre erőteljesebbé vá­lik a viszály a polgári pártok között a felelősség és a ten­nivalók kérdésében. A jobb­oldali pártok igyekeznek tő­két kovácsolni az SPD—FDP kormány nehéz helyzetéből, áltjalSnos támadást indítva a nyugatnémet baloldal ellen. A bajor CSU eleve elhárí­tott magáról minden felelős­séget a terroristákkal kap­csolatos döntések ügyében. A jobboldali személyiségek egyre erőteljesebb támadása már előrevetíti egy olyan vi­ta árnyékát, amely a Schle- yer-ügy befejeztével hosszú időre megbéníthatja a nyu­gatnémet közéletet. Mint a mértéktartóbb nyugatnémet lapkommentárok már utal­nak rá, félő, hogy a közvet­len terrorista veszély előlié­vel általános „boszorkányül­dözés” indul meg mindazok­kal szemben, akik — jobbol­dali megítélés szerint — a rendszer ellenfeleinek tekint­hetők. WASHINGTON Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter jövőheti washingtoni látogatásán a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló első egyezmény meg­hosszabbítása is napirendre kerül. A szovjet külügymi­niszter James Carter elnök­kel és Cyrus Vance külügy­miniszterrel találkozik. NEW YORK New Yorkban megkezdte munkáját a leszerelési világ­értekezlet előkészítésével foglalkozó különleges bizott­ság, amelynek munkájában 40 állam — köztük a Szov­jetunió és más szocialista országok — képviselői vesz­nek részt. A leszerelési vi­lágértekezlet összehívása — amelynek kezdeményezője a Szovjetunió — továbbra is a nemzetközi közösség egyik időszerű feladata. HAVANNA Több mint kétszáz fiatal érkezett Kubába Portugáliá­ból, Spanyolországból, Bel­giumból, Olaszországból és más nyugat-európai orszá­gokból. A Jósé Marti nevét viselő nemzetközi brigád tag­jaiként lakóházak építésében és mezőgazdasági munkában vesznek részt. Szabadidejük­ben kubai fiatalokkal talál­koznak, ipari és mezőgazda- sági létesítményeket, tudo­mányos központokat keres­nek föl. MADRID Egynapos tanácskozást tar­tott Madridban a Demokrati­kus Centrum Unió politikai tanácsa. Az ülésen döntést hoztak arról, hogy végrehaj­tó bizottságot neveznek ki, felállítanak hat politikai tit­kárságot és támogatásukról biztosítják a Suarez kormány politikáját. KAIRO . Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter vasárnap Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon James Carter amerikai elnökkel. Kairói kormányforrások közlése sze­rint az egyiptomi diplomá­cia vezetője a genfi közel- keleti békekonferencia fel­újításának lehetőségeiről ta­nácskozik majd az amerikai elnökkel és külügyminiszte­rével, majd New Yorkba uta­zik az ENSZ-közgyűlés vitá­jára. Gustáv Husák 1913. január 10- én született — munkáscsalád negyedik gyer­mekeként — Po­zsonyban. 1929- ben — 16 éves korában — belé­pett a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségbe, amelynek tagja­ként aktívan te­vékenykedett a forradalmi ifjú­sági mozgalom­ban. 1933-ban — a Komensky egyetem jogi karán tanult — tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. A pártban sokoldalú tevékeny­séget fejtett ki, főleg az ifjú­ság körében, a haladó sajtó­ban és a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális köze­ledés egyesületében dolgo­zott. Amikor a hazai és a külföldi fasizmus fenyegette az országot, részt vett a köz­társaság védelméért folyó küzdelemben. 1939-ben a kommunista párt betiltása és a Csehszlovák Köztársaság szétzúzása után az illegali­tásba kényszerült Szlovák Kommunista Pártban dolgo­zott. E tevékenységéért több­ször bebörtönözték. 1943-ban — Karol Smidke- vel és Ladislav Novomesky- vel — megalakította a Szlo­vák Kommunista Párt V. Il­legális Központi Bizottságát, amely a pártból, felújítva az üldöztetéstől erősen szét­zilált szervezetét, a fasiszta­ellenes és a nemzeti felsza­badító küzdelem akcióképes< tömegeket képviselő erejét hozta létre. Gustáv Husáknak döntő érdemei vannak abban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács az-egységes össznépi ellenállás köz­ponti csúcsszer­veként jött létre. Gustáv Husák szervezője és ve­zetője volt az 1944-es szlovák nemzeti felke­lésnek. A felszabadu­lás után külön­féle vezető álla­mi és pártfunk­ciókat töltött be. Az újonnan lét­rejött szlovákiai kormányszerv­ben u megbízot­tak testületében a belügyi és közlekedési tárcát vezette, 1946 májusától pedig a tes­tület elnökének funkcióját látta el. Ugyanakkor tagja lett az alkotmányozó nem­zetgyűlésnek is. 1949-ben a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkársá­gának tagja lett. Csehszlová­kia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán, 1949-ben a CSKP KB tagjává válasz­tották. Az ötvenes évek ele­jén koholt vádak alapján megfosztották funkcióitól és bebörtönözték. Az ellene fel­hozott vádak alól 1963-ban rehabilitálták. 1963 és 1968 között tudományos munkát végzett a Szlovák Tudomá­nyos Akadémián. 1968 áprili­sában a csehszlovák kormány elnökhelyettese lett, augusz­tus végén pedig a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává választották. 1969 áprilisában a CSKP KB első titkárává, 1971 májusában- a XIV. kongresz- szuson pedig a KB főtitkárá­vá választották. 1975 máju­sában megválasztották a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökévé. Gazdasági kérdések a francia—lengyel tárgyalásokon Giscard d’Estaing és Ed­ward Gierek tegnapi négy- szemközti megbeszélése utáni francia és lengyel irészről egyaránt közölték, hogy a két ország szerdán „fontos gazdasági egyezményeket” köt. A francia szóvivő szerint a két államférfi új, „merész” javaslatokat tett és olyan gazdasági szektorokkal is foglalkozott, amelyek erede­tileg nem szerepeltek a meg­beszélések napirendjén. Len­gyel részről hozzáfűzték, hogy az egyezmények a vegyipar­ra, a lengyel szénszállítások­ra, a kis- és középvállalatok együttműködésére vonatkoz­nak. Franciaország a terve­zett mennyiségen felül a következő évtizedben 10 mil­lió tonna szenet vásárol Len­gyelországtól. Szomáliái csapatgyfizelmek Etiópia tegnap azzal vá­dolta Szomáliát, hogy nem­zetközi méretűvé akarja ki­szélesíteni az Ogadenben ví­vott háborút. Etiópia és Szo­mália viszályát Addisz Abe­ba azonban inkább az Afri­kai Egységszervezet közre­működésével kívánja rendez­ni, nem pedig az ENSZ se­gítségével — jelentette ki az etiópiai külügyminiszter. Hír érkezett arról, hogy Moham­med Sziad Barre Szomáliái államfő ismét Szaúd-Arábiá- ba érkezett. A Nyugat-szo- máliai Felszabadítási Front pedig legutóbbi hadi jelenté­sében — amelyet a Moga- dishui Rádió adott hírül — a Szomáliái fegyveresek győ­zelméről tudósított a jijigai harcokban. A magyar csehszlovák vízerftmtt terve A Duna—Majna—Rajna­csatorna megépítése a roha­mosan növekvő áruszállítás szükségessé teszi a hajózás biztonságossá tételét a ma­gyar Duna-szakaszon, külö­nösen a Szigetköz térségé­ben. A folyó hirtelen esésválto­zása nagy mennyiségű horda­lék felhalmozódását és gáz­lók képződését idézi elő, így legnehezebben hajózható a Rajka-Gönyű szakasz. A megfelelő hajózási fel­tételek biztosítása itt 7—8- szor annyi ráfordítást igényel mint egyéb Duna-szakaszo- kon. A nemzetközi „szabvány­nak” megfelelő hajózási utat a Budapest—Pozsony közötti 210 km-es Duna-szakasz komplex hasznosításával kí­vánják megoldani a magyar és a csehszlovák szakembe­rek. Ennek fontos láncszeme a két ország közös tulajdonát képező Gabcikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer. A be­ruházás célja a villamosener­giatermelésen (3,6 milliárd kW/év), a hajózás (1500 ton­nás hajók) biztosításán kívül a környező területek sokolda­lú gazdasági hasznosítása. A vízlépcsőrendszer egyes ob­jektumainak helyét részletes éghajlati, hidrológiai, geoló­giai és gazdasági vizsgálatok alapján határozták meg. A tervek szerint a 130 km2 terü­letű dunakiliti—hrusovi tá­roló 60 millió m3 vizet tarta­lékol. A Gabcikovoi vízerő­mű ellátást 4000 m3/sec víz- szállításra alkalmas 17,6 km hosszú csatorna biztosítja. 700 MW-os teljesítményű erőműve évente 2,6 milliárd kWó energiát ad. A nagyma­rosi vízlépcső duzzasztási szintje kb. 1 m-rel haladja meg az eddig észlelt legma­gasabb vízállás, ezzel 16 km2- nyi vízfelület keletkezik. Az itt felépülő vízerőmű 146 MW teljesítményű turbi­nái évente 1,0 milliárd kWó villamosenergiát termelnek. összehasonlításul a Kiskö­rei vízlépcső erőműve csak 28 MW kapacitású, évente 100 ezer kWó elektromos energiát termel, biztosítja az 1350 tonnás hajók hajózását, viszont 300 ezer ha öntözését teszi lehetővé. Természetesen egy-egy vízlépcső jelentős befolyással van a vízgazdál­kodásra és a területfejlesz­tésre. A tárolók megteremtik a környező területek üdülési és idegenforgalmi célokra történő hasznosítási lehetősé­geit is,

Next

/
Thumbnails
Contents