Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
1977. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hárommilió forintos költséggel ABC-óruhózat épít Tiszoroffon o Középtiszai Afész. Az új vásárlóközpontot, amelyben húsbolt és presszó is lesz, jövő tavasszal adják át a vásárlóknak. Felkészítés a pártéletre A kommunistává érés bonyolult, hosszú folyamat. Ebben a folyamatban az egyén számára legjelentősebb esemény, amikor felveszik a pártba. A tagfelvétel pillanatában azonban a legtöbb párttag még nem kész kommunista. Emberi és politikai fejlődésük tovább folytatódik az alapszervezet kollektívájában, gyakorlati politikai munka közben. Természetesen az új párttagoknak már a pártba lépés pillanatában rendelkezniük kell bizonyos alapokkal: a párt politikájával való egyetértésen túl elméleti és gyakorlati téren is fel kell készülniük a pártéletre. Volt idő, amikor már a marxizmussal, vagy a szocializmussal való ösztönös szimpátia alapján, a kommunistává érés korai szakaszában is bekerülhettek emberek a mozgalomba, mert ezt kívánta a történelmi helyzet. Nagy részük a mozgalom harcai közben tanult, vált a párt hűséges harcosává. Napjaink történelmi helyzete, a fejlett szocialista társadalom építése azonban többet követel. Ezt a gyakorlati követelményt fogalmazta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata és a határozat nyomán a megvalósítást kezdeményezve a Politikai Bizottság 1975. szeptember 23-i döntése is. E döntés alapján a párttagnak jelentkezőik még a felvételt tárgyaló taggyűlés előtt kis kézikönyvből egyéni tanulással felkészülnek a párttagtól elvárható legfontosabb elméleti és politikai alapismeretekből. Az alapismeretek tanulmányozásának befejezésével pedig az ezzel megbízott és erre felkészült aktivistával konzultálniuk kell. Csak ezután kerül taggyűlés elé felvételi ügyük. Jó tapasztalatok Amikor másfél éve a pártszervek hozzákezdtek a leendő párttagok felkészítéséhez, sokan nem látták világosan a felkészítés új módjának lényegét. Ügy látták, hogy ez csak a szervezeti szabályzat és a pártprogram áttanulmányozását jelenti, egy e célra kiadott brosúra alapján. Mi ebben az új ? — kérdezték. Hiszen ezek ismerete eddig is követelmény volt! Valóban így van, de a tagfelvétel mechanizmusában nem volt meg a helyük. Legfeljebb megkérdezhették a jelölttől, hogy ismeri-e. Az új rendszerrel a leendő párttag már a vezetőségi ülés után kézbe kapja a felkészüléshez szükséges kézikönyvet, amelyben a legfontosabb ismeretek megtalálhatók. Maga a kis kézikönyv érthető és világos olvasmány, az összes lényeges dolgot közli. Foglalkozik a párt helyével, történelmi szerepével, programjával, a szervezeti szabályzattal. Még a párt Szervezeti felépítésének vázlatát is tartalmazza. Közben sokat megtudunk a tagfelvétel rendszeréről, a párttag életmódjával kapcsolatos elvárásokról, világossá válnak a párttag jogai és kötelességei. A párttagnak jelentkező még egyszer átgondolhatja, milyen politikai mozgalomhoz, milyen társadalmi célok megvívásához köti életét, és hogy ez milyen kötelmeket jelent számára. A konzultáns szerepe Amikor a párttagnak jelentkező már kérte tagfelvételét, kiállította a kérelmet, önéletrajzot írt és a vezetőségi ülés után megkapta a felkészülés segédanyagát, azt a tapasztalt régebbi párttagot is kijelölik, akivel az anyag elsajátítása után lehet és kell konzultálnia. A kijelölt konzultáns területenként más szempontok alapján kapja e megbízatást. Van 'olyan pártszerv, ahol a végrehajtó bizottság, pártbizottság tagjai, van ahol a pártépítési munkabizottság tagjai látják el a feladatokat. De gyakori az a megoldás is, hogy régi párttagok közül a legtapasztaltabbak, legfelkészültebbek kapják fő pártmunkaként. A konzultánsok módszerével, helyével, szerepével kapcsolatban is akadt itt-ott félreértés. A konzultálást egy- egy helyen iskolás vizsgáztatásként fogták fel. Máshol a konzultáns és a párttagnak jelentkező ajánlói nem tudtak megosztozni a feladatokon. A vezető pártszervek közreműködésével ezek a félreértések általában tisztázódtak, s a megbízott tanácsadó a tagfelvétel előtt már legalább 4—6 héttel kapcsolatba lép a jelölttel. Segít a párttagnak jelentkező fiatal felkészülésében, közösen tisztázzák a felmerülő kérdéseket. Kedvező tapasztalat, hogy a konzultáns később, már a tagfelvétel után, idősebb elV- társaként figyel az új tagra mellette áll tanácsaival, tudásával, tapasztalataival segíti. (Ezáltal a párton belül is tovább erősödik a generációk elvtársi együttműködése.) Tevékenysége ugyanakkor nem csökkenti, és nem csökkentheti a pártvezetőség, a taggyűlés és az ajánlók felelősségét. A tagfelvételre jelentkező felkészüléséről tájékoztatja a vezetőséget, meghívhatják a felvételt tárgyaló taggyűlésre (ha nem annak az alapszervezetnek a tagja), ott elmondhatja a jelöltről alkotott véleményét. Türelem és felelősség A kedvezőtlen tapasztalatokat is kötelessége az illetékes pártszerv tudomására hozni. Az információ birtokában a taggyűlés esetleg elutasítja a jelentkezőt. De az ajánlás, a felvétel felelőssége mindenkor teljes, egészében az ajánlóké és a taggyűlésé. Nagy felelőssége van persze a konzultánsnak is. De felelőssége más mint az ajánlóé. Felelős azért, hogy kellően felkészüljön a leendő, többnyire fiatal párttag, már az induláskor, mert az ő generációjuk fogja egykor továbbépíteni a pártot. Felelős azért is, hogy a fiatal párttagnak jelentkező esetleg kellemetlenül ható, vagy türelmetlen kérdéseit ne értse félre, legyen mindig meggondolt és körültekintő. Munkája a propagandistáéhoz hasonló, szép és fontos tevékenység, de jelentőségét sem szabad eltúlozni. Ez nem valamiféle különleges jogokkal járó funkció. Pártmunka, amelynek már eddig is sok eredménye született, és még ezután is sok eredménye lesz. H. A. Ötletnap Karcagon Nemcsak a közös gazdaságban, a városban is újszerű volt a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet kezdeményezése: tegnap délután csaknem félszáz szövetkezeti dolgozó és tag részvételével mezőgazdasági ötletnapot rendeztek. A tsz versenybizottsága előre eljuttatta a különböző munka- területekről meghívottakhoz azoknak a megoldásra váró feladatoknak a jegyzékét, amelyek végrehajtásához jó ötletekkel, ésszerűsítési, esetleg újítási javaslatokkal adhatnak segítséget a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók. Csak néhányat a tegnapi ötletbörzén árverésre bocsáj- tott kérdésekből. Hogyan lehetne megoldani a mezőgazdasági melléktermékek, például a cukorrépakorona, a kukoricaszár, vagy éppen a morzsolt csutka nagyüzemi gépi betakarítását? Vétek lett volna parlagon hagyni a várakozáson felül jól sikerült ötletnapon elhangzott számos javaslatot, amelyeknek legtöbbje a műhelydolgozóktól származott, és amelyek főként költségmegtakarítást eredményeznek. Varga István villamos- sági szerelő például az erő- és munkagépekben használt akkumulátorok házilagos felújítására tett évente sok ezer forintot érő javaslatot, ajánlott biztonságosabb üzemelést elősegítő megoldást. Cs. Nagy Lajos műhelyvezető újítása a saját tervezésben és kivitelezésben készülő vontatható mérleg, az állat- tenyésztésben dolgozók munkáját, az állatok súlygyarapodásának folyamatos figyelemmel kísérését segítené. T. F. HETI JEGYZETÜNK Fogjuk meg és vigyétek? A közelmúltban egy bohóc nyilatkozott a rádióban. Foglalkozása mesterfogásait elemezve többek között arról beszélt, hogyha a porondon nagyokat nyögve, szánalmas képet vágva alig mozdít öt ven kilót, akkor sokkal fergetegesebb sikert arat annál, aki játszi könnyedséggel, mosolyogva felemel egy mázsát. Csak nyögni kell, jó nagyokat sóhajtani, tehetetlenül topogni, mintha a világ minden terhét neki kellene cipelni. Hogy feladatával nem tud megbirkózni? Kit érdekel az? A tapsot, a jutalmat nem a munkáért, hanem a jól tálalt buzgalomért kapja. Okfejtése elgondolkoztatott. Mély ember- és életismeret csendült ki szavaiból. Bizonyára mindenki ismeri azt a mondást, sajnos sok helyen a gyakorlatból: „fogjuk meg és vigyétek”. Persze, a valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. A munka bohócai nem csörgősapkás, magamutogatók. Nagyon is komoly képet vágnak, ha munkáról van szó, homlokukat töröl- getve, lélegzetet sűrűn véve hajtogatják, hogy ami sok, az sok, ezt nem lehet bírni, megszakad az ember, és így tovább, és így tovább. Ezt hallva mindig egy régi vicc jut eszembe: tíz diák elhatározta, hogy megtréfál egy vásárra igyekvő parasztot. Egymástól tisztes távolságra helyezkezdtek el az út mentén, és mindegyikük azt kérdezte: „Bányám, hová viszi azt a kecskét?” Az öreg jót nevetett az első diák kérdésén, s úgy felelt: „Nem kecske az fiam, hanem tehén”. A többi diák is azt kérdezte; hová viszi a kecskét? Az öreg elbizonytalanodott, s mire a tizedik az iránt érdeklődött; hová viszi a tehenet, az öreg rezignáltan azt válaszolta: „Nem tehén ez fiam, hanem kecske”. Ki tagadná, hogy — mint a példában említett öreg paraszt esetéljen is — nagy hatása van az örökösen ismétlődő szónak? A munka bohócai jól tudják ezt, s bizton alapoznak rá. Sok esetben elég nekik annyi, hogy munkatársaik megunják az örökös nyafogást, s magukra vállalják a bohócok terhét is. Ekkor kezdődik számukra a jó világ. Több idejük jut arra, hogy sirámaikat főnökeik fülébe harsogják. Ismeretes a Bibliából, hogy a nagy harsogásnak Jerikó falai sem tudtak ellenállni.... Mire megy a jáétk? A nagyobb vagy legalábbis az érdemtelen jutalomra. Kiosztására a legfőbb indok: X. Y. nem csinált semmit rosszul. Kollégái viszont tudják, hogy nem csinált semmi rendkívülit se. Sőt, még átlagosat se. Az üzemi légkör ilyenkor aztán nem a legjobb. Ezért kellene oda hatni, hogy jutalmat csak az kapjon, aki megtanulja: az ékes szónál szebben beszél a tett. Simon Béla Aprómagból nagy nyereség Több mint 70 vagon fűmag Karcagról Valutát ér, jobb mint a külföldi Ki gondolná, hogy Magyarország importálni kényszerül olyan anyagot is, amit hazai körülmények között elő tudnának állítani, mégpedig jó minőségben. Először hihetetlennek tűnik, de így van. S hogy még elképesz- tőbbnek hasson: a fűmagról van szó. Szarvasmarha-tenyésztési programunk fokozott rét- és legelőgazdálkodásra ösztönözte a gazdaságokat. A telepítések pedig egyre több fűmagot kívántak. 44o és mi történt? A hazai fűmagter- mesztés visszaesett, ami. betudható a szakmai ismeretek hiányának, illetve az árviszonyok alakulásának. Ma mintegy 250 vagon az a fűmagmennyiség, ami a hazai igényeket kilégítené. Ezt még korántsem állítjuk elő, sőt az egésznek 40 százalékát nyugati és 20 százalékát szocialista országokból szerezzük be. Ez pedig kemény valuta igényét néhány százezer dollárral megemeli. Ez már önmagában is arra késztet, hogy magunk biztosítsuk szükségleteink kielégítését. Ám nemcsak ez az egyedüli indítóok. A Hollandiából, Egyesült Államokból • és Űj Zélandból behozott vetőmag jóval gyengébb biológiai értékű, eléggé ellenőrizhetetlen, azonkívül nem felel meg a magyar szabványkövetelményeknek. Amíg a hazai fajtáknak sokkal jobb a télállósága, az aszálytűrő képessége, az import fajták nehezen szokják meg a magyarországi kontinentális klímát. Ezért aztán nem meglepő, hogy azokon a területeken, ahol a külföldről beszerzett vetőmagot telepítették el, két-három év múlva kipusztul az állomány. Ugyanakkor a magyar viszonyokat megszokott hazai fajták hat évig maradnak a termesztésben. Nem kell hozzá különösebb ökonómiai beállítottság, hogy bárki észre vegye, nemcsak azért drágább az import, mert valutát köt le, hanem mert kétszeres vetőmag-mennyiséget kíván ugyanannyi időre, mint a saját fajtáink, s közben még telepítési költség is terheli. A felsoroltak és még más tényezők is arra ösztönöztek, hogy szervezetten meg kell teremtenünk a feltételeket a hazai fűmagigényeink kielé18 millió elem Háromféle szárazelemből közel 18 millió darabot gyártottak már az idén az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnika üzemében. Jövőr? növelik a termelést - az R-ó-os típusú ceruzaelemből mintegy 2 millióval többet gyártanak mint az idén. gítésére. Fáziskéséssel, de 1974-ben a Karcagi Állami Gazdaság vállalta az alföldi fűmagtermesztési társulás megszervezését. A program megalapozása érdekében a gazdaság együttműködési szerződést kötött a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal, valamint a Szarvasi öntözési Kutató Intézettel. Az első évben még csak tizenöt vagonnal termeltek, az idén pedig 70—75 vagon fűmaggal állnak a vásárlóik rendelkezésére. A technológiát sikerült úgy kidolgozni, hogy az a lehető legolcsóbb legyen. Gépigényfelmérést végeztek tíz kiemelt partnergazdaságnál. Kiderült, hogy a gépek túlnyomó többsége a gabona- és a lucematermesztésben használatos, tehát különösebb beruházást nem igényel A termesztés legsarkalatosabb mai problémája, hogy nincs tökéletes magtisztítóberendezés. Ideálisnak a 2—300 hektáros területet tartják a társulás szakemberei, de húsztól egészen négyszáz hektárig is termeszthető. A gazdaságoknak általában gondot jelent a központtól távol eső területek racionális hasznosítása. Ezeken a helyeken gazdaságosan megoldható a fűmagtermesztés még akkor is, ha kedvezőtlen a termőhelyi adottság. A gazdaságoknak mindössze egyetlen feltételt kell biztosítania, hogy öntözhető legyen a terület. Karcagon a 4—5 aranykoronás földeken hektáronként 6—8 ezer forint tiszta jövedelmet értek el. Ezzel is példát mutatva a partnereiknek, hogy milyen eredményekre képes egy sokáig figyelemre alig méltatott, de nagyon fontos és gazdaságosan művelhető ágazat. A. L.
