Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 6. Moszkva vendége Kurt Waldheim fl Szovjetunió következetesen állást foglal a teljes leszerelés mellett A Szovjetunióban tartózkodó Kurt Waldheim és felesége lá­togatást tett egy moszkvai balettiskolában. (Telefotó — KS) Tényleges vezető a tényleges vezetőnek? Giscard meglepő levele Teng Hsziao-pinghez Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, a szovjet kormány meghívására vasárnap hiva­talos látogatásra Moszkvába érkezett, és tegnap megkezd­te tárgyalásait Andrej Gro- mikóval, a Szovjetunió kül­ügyminiszterével. A tárgyszerű légkörben le­folyt megbeszéléseken Gro- miko és Waldheim véleményt cserélt az ENSZ tevékenysé­gét érintő kérdésekről, vala­mint néhány időszerű nem­zetközi problémáról. Hang­súlyozták az ENSZ erőfeszí­tései aktivizálásának szüksé­gességét az alapokmányban meghatározott feladatok meg­valósítása, a nemzetközi bé­ke és biztonság előmozdítása, az új háború veszélyeinek kiküszöbölése érdekében. Andrej Gromiko tegnap ebédet adott az ENSZ főtit­kárának tiszteletére. Rövid beszédében a szov­jet külügyminiszter rámuta­tott: — Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben, az enyhülés időszakában, az ENSZ-nek és az egyes kor­mányoknak egyaránt minde­nekelőtt a leszerelés terén kell tényleges előrehaladásra törekedniük — hangoztatta Gromiko. Leonyid Brezsnyev szavait idézve hozzáfűzte: ma nincs égetőbb probléma, fon­tosabb feladat, mint az, hogy megakadályozzuk a fegyver­kezési versenyt, gyakorlati lépésekre térjünk át a lesze­relés terén. A külügyminisz­ter leszögezte: a Szovjetunió következetesen és állhatato­san állást foglalt az általá­nos és teljes leszerelés mel­lett, s ezt teszi ma is; elérte, hogy a végső célhoz vezető úton a gyakorlatban tegye­nek lépéseket — mondotta, majd rámutatott: az ENSZ a Szovjetunió kezdeményezé­sére az elmúlt években e té­ren számos jó és hasznos ha­tározatot fogadott el s ha e határozatok néhány elő­irányzata mindezideig nem valósult is meg, azért nem a Szovjetuniót terheli a fe­lelősség. „Szeretném röviden .érinte­ni a hadászati fegyverzetek korlátozásának rendkívül fontos kérdését — folytatta a szovjet külügyminiszter. — A hadászati fegyverek korlá­tozása iránt az egész világon rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg, s ez teljesség­gel érthető is, hiszen e meg­oldásra érett kérdés gyors rendezését követelik meg a nemzetközi biztonság megol­dásának, s az enyhülés to­vábbfejlesztésének érdekei, ez szükséges ahhoz, hogy kedvező feltételeket biztosít­hassunk a fegyverkezési ver­seny más irányzatai ellen ví­vott harchoz, a leszerelésért folytatott küzdelemhez.” Andrej Gromiko kifejtette az SZKP-nak és a szovjet ál­lamnak a közel-keleti kon­fliktus halaszthatatlan és igazságos rendezésével kap­csolatos elvi álláspontját. Ez a következőket tartalmazza: az 1967-ben Izrael által meg­szállt minden arab terűiét felszabadítása, a Palesztinái arab népnek az önrendelke­zésre és saját nemzeti álla­mának megteremtésére való törvényes jogának megadása a térség valamennyi állama és népe békés, független és biztonságos léthez való jogá­nak biztosítása. — A Szovjetunió az ENSZ egyik alapító tagja — foly­tatta Andrej Gromiko. — A világszervezetben hasznos és fontos eszközt látunk, amely hozzájárul az időszerű nem­zetközi politikai problémák rendezéséhez. Andrej Gromiko végezetül hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban nagyra értékelik Kurt Waldheimnek az ENSZ alapokmányában rögzített cé­lok elérésére irányuló tevé­kenységét. Kurt Waldheim válaszbe­szédében kijelentette: nagy megtiszteltetés számára a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójának esztende­jében ellátogatni a Szovjet­unióba. Az ENSZ főtitkára őszinte jókívánságait fejezte ki a jubileum alkalmából a Szovjetunió népeinek. Waldheim rámutatott, hogy az ENSZ-közgyűlés rövidesen Nagy sikerrel zárult Bécs- ben az Osztrák Kommunista Párt központi lapjának két­napos ünnepe, A Volksstim­me fesztivál. Minden eddigi­nél többen keresték fel a Práter nagyrétjét, ahol ked­vükre válogathattak a poli­tikai-, kulturális-, sportren­dezvények között. megkezdődő ülésszaka sok fontos kérdést, így a leszere­léssel és a biztonság megszi­lárdításával kapcsolatos kér­dést vitat majd meg. Ezek közül nem egy — így a szer­ződéstervezet, amely előirá­nyozza az erőszaknak a nem­zetközi kapcsolatokból való kizárását — szovjet javaslat­ra került a napirendre. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete örvendetesnek te­kinti a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia között a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltásá­ról megkezdett tárgyalások októberre kitűzött folytatá­sát. Hasonlóképpen üdvöz­lendőnek tartjuk a leszere­lési bizottság munkájában a vegyi fegyverek betiltása te­rén elért haladást. Különö­sen azt az eredményt, ame­lyet a Szovjetunió javaslatai alapján a rendkívül nagy ha­tású vegyi fegyverek betil­tása terén értek el. — Nagyra értékelem az ál­talános és teljes leszerelés el­érésére irányuló szovjet kez­deményezést, amelyet a szov­jet kormány memoranduma részletesen kifejtett — foly­tatta Waldheim. Bizonyosak lehetnek abban — mondotta befejezésül a világszervezet főtitkára — hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete min­dent megtesz azoknak a fon­tos problémáknak a megol­dása érdekében, amelyektől jelentős mértékben függ az egész világ békéje. Az osztrák főváros dolgo­zóinak ünnepén ezúttal is hangsúlyt kapott a politikai agitáció. Tízezrek írták alá a körözött íveket, amelye­ken követelték a neutron- bomba gyártásának betiltá­sát, illetve fölszólítottak a dél-afrikai népek szabadság- harcának támogatására. MOSZKVA Szovjet—japán tudomá­nyos tanácskozás kezdődött tegnap Moszkvában az ázsiai béke és biztonság kérdései­ről. SANGHAJ Joszip Broz Tito, a JKSZ köztársasági elnöke, jugosz­láv államfő és kísérete, teg­nap Kína legnagyobb váro­sába, Sanghajba érkezett. A jugoszláv delegációt elkísér­te Li Hszien-nien, a KKP KB alelnöke, a Kínai Köz­társaság Államtanácsának al­elnöke is. GENF Tegnap Genfben megtar­totta 207. ülését a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon résztvevő szovjet és ameri­kai küldöttség. LONDON Londonban tegnap 66 éves korában elhunyt John Gol- lan, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának volt főtitkára. PÁRIZS Tegnap délután kétnapos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett Husszein jordániai király. Párizs Orly repülőterén az uralkodót Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök fogadta. Ma dél­előtt Giscard d’Estaing négyszemközti megbeszélést folytat Husszein királlyal, majd a két fél küldöttségei­nek részvételével tartanak tanácskozást. CARACAS A Venezuelai Kommunis­ta Párt vasárnap megtartott 8 konferenciáján Hector Mujica írót, újságírót és egye­temi tanárt választották meg az 1978. évi elnökválasztások kommunista párti jelöltévé. KOPPENHÁGA Chilei menekültek Dániá­ban élő gyermekei Chile koppenhágai nagykövetsége elé vonultak, hogy tiltakoz­zanak a Chilében uralkodó viszonyok, különösen a be­börtönzött, illetőleg munka- nélküli szülők gyermekeinek életkörülményei miatt. Ak­ciójukhoz dán dolgozók is csatlakoztak. Kínában nyilvánosságra hozták Giscard d’Estaing Francia Köztársasági elnök Teng Hsziao-pinghez, a KKP KB és a Kínai Állam­tanács alelnökéhez intézett üdvözlő levelét. A levélben Giscard, hi­vatkozva azokra a „rendkí­vül fontos felelősségekre” amelyek a július közepén re­habilitált Tengre „a Kínai Kommunista Pártban és kor­mányban várnak” kijelenti: levelének címzettje „nagy szerepet fog játszani Kína új, történelmi jelentőségű korszakában”. Pekingben meglepetést keltett a levél nyilvánosság­ra hozatala. A francia el­nök, a szövegből ítélhetően, személyes természetűnek szánta gratulációit — emel­lett szól, hogy a levél nem a szokásos úton, a pekingi francia nagykövetség révén, hanem valószínűleg Kína új párizsi nagykövete közre­működésével jutott el a kí­nai fővárosba. Nem érdektelen vonása az ügynek, vajon miért adott a személyes természetű kom­munikációnak Kína nyilvá­nosságot. A rehabilitált és pártalelnöki tisztében a XI. kongresszus által megerősí­tett Tenget külföldről ed­dig senki más legalábbis do­kumentálhatóan — nem üd­vözölte, még kevésbé vál­lalkozott arra, hogy a poli­tikusnak „nagy szerepet” jó- soljan Kína életében. A Giscard-levél olyan be­nyomást kelt, mintha a „tényleges vezető” írt volna a „tényleges vezetőnek” és alig valószínű, hogy a kínai­ak ezt a közlés előtt ne fog­ták volna föl. Kommentárunk A kairói konferencia Az egyiptomi fővárosban ülésezik az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsának 68. ülése. A magas sorszám­név jól érzékelteti, hogy az arab országok e szervezete nagy múltra tekinthet vissza. Ha azonban ez a szám a liga által már megoldott kérdéseket jelezné, aligha lenne ilyen magas. A szervezet területi, vallási és po­litikai motívumokra épül, de főleg ebben az utóbbi ér­telemben sosem jellemezte — nem is jellemezhette — az egyértelmű egység. Ez természetes. Az arab országoknak megvannak a maguk közös érdekei, de — legalább ennyire — létez­nek társadalmi-politikai különbségekből fakadó nézet- eltérések is. A kairói tárgyalóasztal rendkívül gazdag, több mint negyven napirendi pontból áll „terítéke” most is egyformán jól érzékelteti a szervezet lehetősé­geit és korlátáit. Kezdjük a lehetőségekkel. Mint várható volt, a kon­ferencián meglehetős egység mutatkozik néhány Izrael­lel kapcsolatos alapvető kérdésben, elsősorban Begin legutóbbi telepítési bejelentései nyomán, az Arab Liga ebben az ügyben viszonylag könnyen és gyorsan fo­gadott el egységes akciótervet a küszöbönálló ENSZ- közgyűlésre. Izrael dél-libanoni fenyegetésével kapcsolatban már nem lesz ilyen könnyű a dolog. Ebben a kérdésben már közvetlenül érdekelt a PFSZ — márpedig a pa­lesztinokhoz való viszony a ligán belül nem éppen az egység kovásza... Erre — a sok közül — jó példa az a most elterjedt (és cáfolt) hír, hogy Husszein jordániai király a közelmúltban találkozott Dajan izraeli kül­ügyminiszterrel. A kairói ülésen számos olyan terv került szóba, ame­lyek — megvalósulásuk esetén — látszólag egységtö­rekvések jelei lennének, tartalmilag azonban alaposan megkérdőjelezhetők. A ligán belül mind erősebb a re­akciós arab országok olaj-dollármilliárdokban gazdag tömbje, amely adott esetben nyilván megpróbálhatja a saját céljaira felhasználni a létrehozandó „arab dön­tőbizottságot”, vagy éppen az ENSZ-csapatok mintájá­ra megteremtendő „összarab katonai erőt”. Az ilyen tendenciák léte, sőt erősödése világosan ki­derült a haladó etiópiai rendszer elleni akcióknak nyújtott eddigi támogatósa jellegéből, amelynek politi­kai előjele félreérthetetlen. E jórészt Szaud-Arábiából kiinduló magatartás lényege a szokásos. A köntös ugyan vallási, de az alatt megcsillan a politikai cél: a térség konzervatív hadállásainak erősítése minden haladó kísérlettel szemben. Politikai, kulturális rendezvények a Volksstimme fesztiválján Adolf Hitler — A frankfurti mozi előtt hosszú sor: az a film megy, amelynek hír­verésénél csak a nyomában támadt vita nagyobb. „Hitler — egy karri­er”. Egy ugyancsak nagy port ka­vart könyv szerzője írta. Bizonyos Joachim C. Fest, aki néhány évvel ezelőtt rengeteg pénzt keresett Hit­lerről írott könyvével, pedig már talán Festen kívül senki sem hitte, hogy e témában még egyszer fel le­het csigázni a közönség érdeklődé­sét. A mozi bejárata mellett újságos- stand, a Spiegel címlapján — Hitler. A Stern címlapján: Hitler, Goebbels- szel. A Quick címlapján meztelen afrikai nők, de ez csak látszólagos eltérés. Ugyanis a lap nagy riport­jához tartozik: „Leni Riefenstahl — Életem legszebb képei”. Leni Rei­fenstahl Hitler kedvelt filmrendező­je volt, ő készítette az 1933-as nürnbergi párt napról a filmet, az „Akarat d,iadalá”-t. Vagy tíz esz­tendeje áttért a fotóművészkedésre: a többi között Afrikáról adott ki ké­pes albumot — amit csinált, nem ép­pen rissz, dehát Riefenstahlnak so­ha nem a tehetségével volt baj. És Joachim C. Festnek sem lehet a szemére vetni, hogy kontár mód­szupersztár? jára nyúl ahhoz az anyaghoz, amely­nek egy jelentős részét egyébként éppen Leni Riefenstahl forgatta an­nak idején. Mert a Hitler-film, ter­mészetesen, „eredeti dokumentumo­kon” nyugszik. Hogy mennyire azok? Wim Wenders, a neves nyugatné­met filmrendező a Die Zeitben el­mondta: az „eredeti filmdokumen­tumok” kivétel nélkül azoknak az optikáján keresztül láttatják Hitlert, akik tettestársak voltak, akiknek együttműködése, segítsége Hitler „karrierjét” nem utolsósorban lehe­tővé tette. Vagyis: azt a propagan­daanyagot vetítik a mozikban, ame­lyeket Hitler készíttetett saját ma­gáról. A Hitler-film készítői pedig éppen tárgyilagosságukkal érvelnek. Mond­ván: elérkezett az idő, hogy „érzel­mektől mentesen” foglalkozzanak a korszakkal és annak kiemelkedő személyiségével. így aztán a film nézői eredetiben megismerhetik a hitleri demagógiát: antikommunista és antiszemita tirádák harsognak a mozik hangszórójában. A film nem annyira leleplez, mint terjeszti a hitlerista eszméket. Persze úgy, hogy „perbe száll” Hitlerrel, akinek a bű­ne szerintük nem az volt, hogy há­borút indított, hanem az, hogy azt olyan módon tette, amely súlyos vereséghez vezetett. Fest filmje az NSZK-ban is tilta­kozási hullámot váltott ki. Közvé­leménykutatásokkal és körkérdések­kel bizonyítják, hogy a fiatalság, amelynek ezt a művet szánták, tév­eszmékkel hagyja el a mozit. Egyál­talán nem „érzelmektől mentesen”. Hanem legjobb esetben is azzal, hogy nem világos számára, atyáik, akik mindazt megérték, miért jellemezték előtte ördögként Hitlert és pokol­ként a birodalmát. Lehetetlen észre nem venni, hogy az úgynevezett „Hitler-hullám” fel- korbácsolásával egyidejűleg meg­élénkült a szélső jobboldal, a neo­nácik tevékenysége. Maga Willy Brandt is figyelmeztetett erre, éle­sedő bírálatok hangzanak el az NSZK nyugat-európai szomszédai­tól, politikai és katonai szövetsége­seitől. Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Belgiumban, Ang­liában és Franciaországban. A leg­tekintélyesebb francia magazinok például szintén a Hitler kérdés­nek szentelték augusztus utolsó előt­ti hetében címlapjaikat. Az L’Ex- press ezt kérdezi: „Hitler szuper­sztár?” Az NSZK sajtójának nagy része, köztük kétségtelenül jó szándékú hírlapírók és kommentátorok is, megbántva, sőt helyenként kétség­beesve teszi szóvá: kialakult egy Az „új" Hitler-kép (A berlini Horizont karikatúrója - KS) kép a „rossz Németországról”, amely nem felel meg a valóságnak. Stöbb megértést kérnek a szomszédoktól. Érvük: a náciknak az NSZK-ban már nincs talajuk, és ha a „szabad demokratikus rend” lehetővé is te­szi fasisztoid szervezetek létezését, azok jelentéktelenek. Igaz, száznál több neonáci újság és folyóirat lé­tezik, de heti összpéldányszámuk még a kétszázezret sem haladja meg.. Adolf Hitler tehát ma nem vezér, — „szupersztár”. Nagyon „tárgyila­gosnak” kell lenni ahhoz, hogy az embernek ne szoruljon ökölbe a keze. Pintér István Bolgár—román tárgyalások Négynapos hivatalos bará­ti látogatásra tegnap Bulgá­riába érkezett Nicolae Ceau- secu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő és Manea Manescu román kor­mányfő. A szófiai repülőtéren Ni­colae Ceausescut és kíséretét vendéglátójuk, Todor Zslv- kov, a BKP első titkára fo­gadta. Sűlyos harcok Etiópiában Hírügynökségek tegnap a nyugat-szomáliai felszabadí- tási front közleményére hi­vatkozva arról számolnak be, hogy a front egységei elfog­lalták Jijiga városát Etiópia Ogaden tartományában. A je­lentés szerint a nyugat-szo- máliaiak vasárnap visszaszo­rították a városból az etióp csapatokat. A frontnak a mo- gadishui rádióban tegnap beolvasott közleménye továb­bi súlyos harcokról számol be Jijigától nyugatra,

Next

/
Thumbnails
Contents