Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

I

1977. szeptember 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

SZÓFIÁTÓL LENINGRÁDIG

Autós emléktúra Október tiszteletére

Vasárnap Szolnok fogadta a résztvevőket

Az idén nyáron Balatonkenesén a szocialista országok honvédelmi és sportszervezeteinek — az MHSZ testvérszervezeteinek részvételével megtartott konferencián határozták el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére autós emléktúrát rendeznek. A túra „déli csoportja” Szófiából indult, s a szovjet, bolgár, román és magyar autósok szombaton érkeztek Magyarországra. Vasárnap délelőtt Debrecenből indultak tovább Budapest felé. Ütjük közbeeső állomása Szolnok volt, ahova délben futott be a négy nemzet zászlóival és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának emlékét állító feliratokkal díszített tizenkét gépkocsi a Tiszaliget előtti Felszabadulási emlékműhöz.

Fellobogózott út, pattogó ritmusú fúvószene, mintegy kétezer főnyi tömeg és úttörők sorfala fogadta az emléktúra küldöttségét a szolnoki ünnepségen. Az érkezőket Szolnok megye és a város párt- és állami vezetői üdvözölték, majd vendégek és vendéglátók az emlékműhöz vonultak. A fogadásra rendezett ünnepségen, melyen részt vett Szekeres László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, Sándor László, a Szolnoki

városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Köszöntötte a városba érkező küldöttséget és a megjelent résztvevőket, majd a túra politikai jelentőségét hangsúlyozva így szólt: „Önök elvtársak barátaink, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülve a világméretű összefogás szép példáját bizonyítják ...”

A nemzetközi autótúra küldöttségének nevében Kirill Kirillov altábornagy, a bolgár delegáció vezetője válaszbeszédében elmondotta, hogy útjuk során „ ... a Bolgár Népköztársaságban, a Román Szocialista Köztársaságban és itt Magyarországon történelmi nevezetességű emlékhelyeket tekintettek meg, melyek népeinket és nemzedékeinket a Nagy Október eszméiért harcoló hősökre emlékeztettek. Beszéde végén köszönetét mondott a kedves fogadtatásért. A rövid ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget.

Ezt követően a küldöttségek tagjai a tis2aligeti KISZtáborban találkoztak a propagandista továbbképzésen részt vevő KISZ-fiatalokkal. A jó hangulatú beszélgetés után a Marx parknál álló Lenin-szobrot koszorúzták meg. Alekszej Leonyidovics Mamajev ezredes a szovjet, Kirill Alekszander Kirillov altábornagy a bolgár, Vlesce- anu Haralambieu vezérőrnagy a román és Kutika Károly nyugalmazott vezérőrnagy a magyar küldöttség nevében helyezte el a megemlékezés virágait a szobor talapzatára.

Az autótúra a délutáni órákban indult Budapestre. (Képünkön a fogadóünnepség résztvevői.)

Te^P a nemzetközi autós emlékmenet résztvevői a Magyar Partizán Szövetségbe látogattak, a kora délelőtti órákban pedig a Parlament épületét tekintették meg, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi épületében Borbély Gábor, a KISZ KB titkára fogadást adott a vendégek tiszteletére.

Üj eljárások,

magasabb színvonal, jelentős társadalmi munka

Teljesítik, ami* vállaltak

Kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátós brigádok munkaversenye

A Nagy Októ- _ béri Szocialista

LJfJ V\ Forradalom 60.

j j évfordulójának ' ' méltó megünneplésére kibontakozott országos méretű mozgalomba megyénk kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozói is bekapcsolódtak. A csepegi felhíváshoz valamennyi szocialista brigád csatlakozott. Az évfordulóra tett vállalások, felajánlások a tervek teljesítését, túlteljesítését, új eljárások bevezetését, az önköltség csökkentését és a hatékonyság növelését tartalmazzák.

Az évforduló tiszteletére több mint 700 szocialista brigád hétezertíz tagja egészítette ki vállalásait, és huszonkét új brigád is alakult százötven taggal. Azokban a kis boltokban, amelyekben brigádok nem alakulhatnak, ott a Kiváló bolt címért küzdenek a dolgozók. A legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél egyéni munkaverseny is indult: sokan a Legjobb üzletvezető, felszolgáló, eladó, szakács címet szeretnék elnyerni, ezenkívül ifjúsági versenymozgalom is kezdődött.

A kereskedelemben, a ven- géglátásban dolgozó szocialista brigádok nem tudnak látványos dolgokat produkálni, de vállalták, hogy javítják a lakosság ellátásának színvonalát, túlteljesítik az áruforgalmi terveket. (Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádjai 25 millió forinttal akarják túlteljesíteni a vállalati tervet.) A szállító partnerekkel szocialista szerződést kötnek, hogy ezzel is növeljék a választékot. (A szolnoki Sztár áruház November 7. szocialista brigádja a RÖVIKÖTtel kötött hasonló szerződést.) Vállalták továbbá az ésszerű takarékosságot, a közétkeztetés javítását, a félkész ételek és a szeszmentes italok forgalmának fokozását. Szűkítik a hiánycikkek körét, korszerűsítik az üzem- és munkaszervezést, bővítik szakmai és politikai ismereteiket, javítják reklám- és propaganda-munkájukat, áru- és divatbemutatókat szerveznek, a korszerű táplálkozás elterjesztésére kóstolókat rendeznek.

Külön figyelmet érdemelnek a társadalompolitikai feladatok segítésére irányuló vállalások: a csecsemő- és gyermekételek választékának növelése és árusítása, a gyermekétkeztetés megoldása, az iskolatej és tejtermék ellátásának megszervezése, a friss zöldség- és gyümölcsellátás biztosítása megfelelő, szolid árak kialakításával és az ifjúság igényeit kielégítő ruházati cikkek árusítása.

Rendkívül jelentősek ' a társadalmi munka felajánlások is: a FŰSZERT karcagi telepén dolgozó szocialista brigádok 810 órai munkát vállaltak, a szolnoki Kultur- cikk áruház két brigádja 400 társadalmi munkaórát ajánlott fel, az Állami Biztosító szolnoki fiókjánál dolgozók az idén kommunista műszakot szerveznek és a munkáért járó bért gyermekintézmények fejlesztésére adják. A Felszabadulás Halászati Szövetkezén szocialista brigádjainak tagjai egyenként 20 órai társadalmi munkát vállaltak, a szolnoki Áfész brigádjai az idei 7 ezer 724 órai társadalmi munkát „megtoldották” 640 órával, a ZÖLDÉRT Vállalat 21 szocialista brigádja ez évben 5 ezer 129 társadalmi munkaórát

teljesít. A karcagi Áfésznél 7 ezer 500, a tiszafüredinél pedig 3 ezer órát ajánlottak fel. A szocialista brigádok társadalmi munkában munkahelyük környékét szépítik, bölcsődét, óvodát, iskolát patronálnak, nyugdíjas, idős embereket segítenek.

A munkaversenyhez csatlakozó szocialista brigádok tagjai rendszeresen járnak politikai oktatásra, részt vesznek állami, párt- és szakszervezeti testületek munkájában.

A 60. évforduló alkalmából különböző kulturális vállalásokat is tettek a brigádok. Ki tud többet a Szovjetunióról címmel rendeznek vetélkedőket a szolnoki, a mezőtúri, a törökszentmiklósi, a tiszafüredi, a tiszaföldvári, a karcagi és a jászapáti áfészek- nél, a Centrum Áruház, az OTP, az ÁJlami Biztosító, az iparcikk és az élelmiszer kis- kerek, a vendéglátó vállalat szocialista brigádjai. Szovjet írókkal, költőkkel találkoznak majd az iparcikk kisker, a vendéglátó vállalat, a szolnoki Áfész és az OTP dolgozói. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat ifjúsági brigádjai komszomolista brigádokat hívtak meg. A mezőtúri Áfész brigádjai szovjet, NDK és lengyel népi és ipar- művészeti kiállításokat rendeznek.

A gazdasági és a társadalmi munkavállalásokat kéthavonta értékelik a munkahelyeken. A versenyjelentéseket megkapja a KPVDSZ megyei bizottsága is, ahol összesítik az eredményeket. Az eddigi értékelések alapján elmondható, hogy a kereskedő, a pénzügyi és a vendéglátós brigádok helytállnak a munkában, és teljesítik, amit vállaltak. ,

Sz, E.

Elkészült az ország egyik legnagyobb tömegtakarmány üzeme, amelyet mintegy 30 milliós beruházással létesített a Lajtahansági Állami Gazdaság. Évente megközelftöen 10 ezer tonna dúsított takarmányt állít elő a gazdaság Jánossomorjai telepén létesült üzem,

centizgettem, amíg sűrített levegővel csak megfogtam. Ott maradhattunk volna.

— Huszonöt éve van távol a családtól.

— Megszokták már, és megszoktam én is. Nyolc napot dolgozunk háromműszakos munkarendben, azután következik négy nap pihenő. Ha szabadságon vagyok, két hét után már hiányzik a torony. Jó a fizetésünk is. Egy kezdő megkapja a négyezret. Az én havi jövedelmem hat és fél ezer forint. Azután jó a kollektíva is. Itt, távol a világtól, hamar megismerik egymást az emberek.

— ön fúrómester, hat ember munkáját irányítja.

— Szép szóval beszélek mindenkihez, hacsak lehet. No, de ez nem hivatal, hogy azt mondanám, miközben az éket rakjuk be: ha megtennéd, légy szíves... Látom, hogy rossz szelephez nyúl, már kiáltok is, az anyád...! Hisz pár perc múlva repülhetünk.

— Amióta olajbányász, sokszor talált gázt és olajat. Megdobog a szíve, ha mostanában ilyenre bukkannak?

— Meg az! Tudja, furcsa dolog, hogy a prémiumot a rétegek után kapjuk. Mindegy, hogy olaj van benne vagy melegvíz. A munka szempontjából viszont cseppet sem az, mert ha víz van benne, akkor betömjük a lyukat betonnal, hamar végzünk vele. Ha olaj ? Kifúj a védő mellett, mocskosak vagyunk, mint az ördögök. Meg kell mérni a hozamot, a minőséget, szóval egy csomó jellemzőt. Elpepecselünk pár napig vele, mégis ennek örülünk mert hát ez a munkánk célja.

A telepvezető

Ha nem állnának az udvaron a gázfogadó-berendezések, ha nem morogna a kazán szivattyúja, azt hinné az ember, veteményes kertbe csöppent. Körben káposzta, krumpli, zöldségfélék. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat berekfürdői telepén vagyunk. Szabó János a telepvezető:

— Gondolkodtunk, hogy hagyjuk csupaszon a földet, vagy salakozzuk be? Csúnya lett volna így, kiosztottuk hát egymás között, a parcellákat mindenki maga műveli. Munkaidő után, esetleg munkaidő közben. Ne csodálkozzék, szakaszos

üzemben dolgozunk. Ha nem megy a gáz a telepről, a távvezetékekbe, akkor állunk, javítgatunk, karbantartunk, esetleg parcellát gondozunk.

Mindehhez hozzáteszi a fiatal telepvezető, hogy a jó kezű tapasztaltabb szakmunkások ezekben a napokban, esetleg hetekben, elmennek máshová, például nagyobb beruházásokra dolgozni. Még pár mondat erejéig a veteA fúrómester

Szivattyúk, kompresszorok s a lyukbefejező művelet berendezései dolgoznák. Mezőtúr határában. A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem munkásai földgáz, után kutatnak.

— Mi az a lyukbefejezés?

— Ez az utolsó művelet — igazít el Dobó László fúrómester, aki éppen negyed- százada dolgozik ebben a szakmában. — Itt derül ki hogy olajat, gázt, meleg vizet találunk, vagy semmi sem rejtőzik a földalatti rétegekben. Itt dolgozom 25 esztendeje, igaz a régiekhez képest egészen más körülmények között. Nem volt akkor a fúrótornyok mellett 'kis vityilló, irodával, hűtő- szekrénnyal, melegvizes fürdővel, mint mostanában. Autóval szállítanak be bennünket a munkásszállóba, műszak után, vagy lakást bérel nekünk az üzem. Akkoriban néha 400—500, öt- venkilós zsákot mozgattunk meg nyolc óra alatt. Most tartályból szivattyúzzuk a baritot. Nem emlékszem másra, csak hogy sár volt, meg sár, és rengeteget gyalogoltunk. Mire idáig eljutottam, bejártam a szó szoros értelmében az egész Al- föläet Battonyától, Szegeden-keresztül Szolnokig.

— Hogyan lesz a kezdő emberből fúrómester?

— Szép fokozatosan sajátítja el a szakmát mindenki. Lesz kapcsoló, aztán kulcsos. Ezek funkciók a torony mellett. A kapcsoló például

fenn a toronyban a csövek ki- beillesztésének a gazdája. Megjegyzem a fúrómes- temek szakmunkásbizonyítvány is kell, meg jókora tapasztalat. Enélkül nem megy.

— Azt mondják veszélyes üzem. Miért?

— Sose tudni pontosan, mi van a föld alatt. Igaz, a műszerek szépen jeleznek, de elég annyi, hogy valahol eltörjön a kifáradt anyag. Kiszabadul a gáz. Egyszer, nem is olyan régen leszakadt a szerszám, zuhant az egész. Én már csak ordítani tudtam, ugorjának az emberek. Persze aztán addig

ményesnél maradunk: mire jók a parcellák?

— Ez a község télen ezer lakosú, nyáron a lélekszám eléri a 12 ezret. Mire visz- szamegyünk a telepről, a boltokban igen-igen gyéren találni friss árut. Rossz az ellátás, így aztán magunk pótoljuk.

— Hogyan került a telep Berekfürdőre?

— Már régebben is észlelték, hogy a fürdővíz mellett gáz is található. Ezzel fűtötték az üveggyár kemencéjét, s ezzel tüzelnek ma is. Berekfürdő alatt egy közepes nagyságú gázmező található. Hogyan kezdődött az építkezés? Amikor idejöttem keresztül vágtam a napraforgótáblán, láttam egy bódét, néhány betonkeverőt. Nehéz volt elképzelni, hogy évek múlva egy 30 millió forintos üzem működik. A munkások, akik ide kerültek, régebben többnyire paraszti munkát végeztek. Né- hányan akkor láttak először szivattyút vagy műszert. Nem volt könnyű eleinte szót érteni: egy tacskó — jómagam — adta az utasításokat. Igaz, együtt kellett tanulnunk a telep kezelését.

— Volt eset arra, hogy félt?

— Inkább, csak megijedtem. Jobban mondva megijedtünk. Az egyik kútnál a csőbe befagyott a víz, jégdugó keletkezett. Száz atmoszféra nyomás itt, nulla, amott. Tudtuk pár perc és szétcsattan a cső, cselekedni kellett. összeszedtünk rő- zsét, meg száraz csutkát, alágyújtottunk a csodarabnak, aztán ki merre látott, szaladtunk. Nagy robaj, megindult a gáz áramlása. Sikerült.

— Felesége a helyi általános iskola igazgatója.

— Szokták is mondogatni, ezért olyan jó a 'kapcsolat a suli és a telep szocialista brigádja között, pedig dehogy. Jöttek szó nélkül a tagok betonozni az udvart, készíteni a sportpályát. Végül is a mi gyerekeink pattogtatják ott a labdát.

A telep munkásai kékeszöld munkaruhában dolgoznak, rajta sárga embléma felirattal: NKFV. Ismerik

őket a „faluban”. Mondogatják is a gyerekek a versikét: „Mi leszek, ha nagy leszek? NKFV leszek”.

Dobó László fúrómester, a bányásznap alkalmából megkapta a Bányászszolgálat Érdemérem ezüst fokozatát. Szabó János telepvezető ugyanezen a napon vette át a 15 éves szolgálatért járó kitüntetést és jutalmat.

Bányászaitok