Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-04 / 208. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 4. Etióp—Szomáliái harcok Nairobiba érkezett jelentések szerint Etiópia délkeleti részében, Ogaden térségében folytatódnak a fegyveres összecsapások az etiópiai és a Szomáliái csapatok között. Az etiópiai katonai parancsnokság közleménye hangsúlyozza, hogy az utóbbi napokban különösen heves harcok voltak Jijiga város körzetében. Az etiópiai fegyveres erők egységei megállították az ellenséget és ellentámadásba mentek át. Az etióp parancsnokság Tegnap délelőtt, Joszip Broz Tito pekingi tartózkodásának utolsó napján Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök négyszemközt tárgyalt a JKSZ és a JSZSZK elnökével. A megbeszélést követően a kínai vezető ebédet adott vendége tiszteletére. Ezzel Tito ötnapos pekingi programja lezárult. A jugoszláv tájékoztatás szerint mindkét közleménye szerint továbbra is súlyos harcok folynak Togo Wuchiale és Tafari Bér helységek környékén, Jijigá- tól keletre az etióp csapatok súlyos veszteségeket okoztak a támadóknak. A harcok során 24 Szomáliái katona meghalt, 10 megsebesült. Az etióp hírügynökség beszámolt arról is, hogy Shewa tartományban kivégezték a jobboldali Etióp Demokratikus Szövetség (EDU) 11 tagját. A milícia a szövetség 136 tagját pedig őrizetbe vette. fél jónak, pozitívnak értékeli a látogatást, őszinte véleménycserét folytattak a kölcsönös érdékű kérdésekről, és egyetértettek abban, hogy jó alap van a kapcsolatok akadálytalan fejlesztéséhez minden téren. Tegnap délután Joszip Broz Tito és kísérete Pekingből országjáró körútra indult. Az út állomásai: Hancsou, Sanghaj, Urumcsi. Megkezdődött az drab Liga ülése Az Arab Liga 21 tagállama küldöttségeinek részvételével tegnap Kairóban megkezdte munkáját az Arab Liga tanácsának külügyminiszteri szintű 68. ülése. Több mint 40 témát tárgyalnak meg a különböző bizottságokban. Ezek közül a legfontosabb a külügyminiszterekből álló politikai bizottság, amely Mahmud Riad helyzetbeszámolóját vitatja meg. További napirenden szereplő kérdések: az afro-arab együttműködés, a 8. arab csúcskonferencia összehívása. Letette az esküt Ciprus új elnöke Szpirosz Kiprianu, Ciprus új elnöke tegnap Nicosiában a képviselőház tagjai előtt letette az esküt, s ebből az alkalomból beszédet mondott. Közölte, hogy országa ismét az ENSZ-közgyűléshez fordul majd a Ciprusra vonatkozó ENSZ-határozatok megvalósításának kérelmével. Tito vidéki körútra indult HÉTFŐ: Az iráni sah Csehszlovákiában. - Közvetítési kísérletek az egyiptomi-libiai viszályban. KEDD: Tito Phenjanbál Pekingbe utazik. - A genfi leszerelési bizottság befejezi nyári ülésszakát. SZERDA: A Szomáliái államfő moszkvai megbeszélései. - Bejelentik a Gromiko-Vance találkozó elhalasztását. CSÜTÖRTÖK: Lázár György szófiai útja, magyar-bolgár kormányfői találkozó. - A nemzetközi békenap megünneplése. - Az Egyesült Államok és Kuba kölcsönösen diplomáciai képviseleteket nyit. PÉNTEK: Mindkét Oldalról elutasítják az angol-amerikai Rhodesia-tervet. - A baloldal kormányprogramjának vitája Franciaországban. - Waldheim hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. SZOMBAT: Összetűzések Dél-Libanonban, az Arab Liga ülésszaka. - Szolidaritási hét kezdődik a chilei nép harcának támogatására. - A pakisztáni rendőrség letartóztatja Bhutto volt miniszterelnököt. Fegyveres harcok és diplomáciai tárgyalások folytak szinte párhuzamos vágányokon Libanontól Ogadenig, s Rhodesiában egy választási komédia tette még bonyolultabbá a hetet. A szocialista országok a fajgyűlölő rendszerek felszámolása mellett szállnak síkra, szolidárisak az antiimperialista erőkkel és őszintén kívánják a független afrikai országok közötti konfliktusok békés megoldását. Ilyen szellemben foglalt állást, a többi között, a szófiai magyar—bolgár kormányfői találkozóról kiadott közös közlemény nemzetközi vonatkozású fejezete is. Miután csaknem minden kiszivárgott — hivatalosan is közzétették London és Washington „legeslegutolsó” Rhodesia-tervét. Kevés sikerrel: visszautasította a hazafias front, mert nem ad biztosítékokat a többségi uralom gyors megteremtésére, ugyanakkor eleve le akarja szerelni az afrikaiak harcát, de nem fogadta el a Smith-rezsim sem. Igaz ugyanis, hogy ez a terv sokmindent átmentene, de Smithnek le kellene mondania. A telepes miniszterelnök azonban úgy megy, mintha jönne, s gyorsan összeütött egy választási komédiát. A 66 tagú parlament 16 fekete képviselőjét a hatmilliós színes lakosság 7400 „kiválasztottja” választotta, míg a fehérek 50 mandátumát egy- től-egyig Smith pártja nyerte el. így azután „antidemokratikus” lenne — mondják — Smith leköszönése. Az időzítés annyira tökéletes, hogy a világsajtó egy- része hajiamos szereposztásról beszélni: nehezen hihető, hogy miután amerikai—angol részről annyi lehetőséget kihagytak a Salisbury rezsim megbuktatására, most egyszerre szigorúak és kérlelhetetlenek lesznek. Ráadásul Afrika felsorakozását gátolja, hogy a kontinens független országait éppen ezekben a kritikus napokban belső ellentétek osztják meg s különösképpen Afrika szarva körül nőtt meg a feszültség. A rendszertelenül érkező hadijelentések mellett folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések: a hét krónikájához tartoznak a malgasi vezetők közvetítő kísérletei, afrikai országok felhívásai a harcok beszüntetésére s rövid közlemény adta tudtul a Szomáliái elnök moszkvai és kairói útját. Egyelőre korai lenne még az ellentétek feloldásáról beszélni, de az idő és a körülmények Sürgetnek: az afrikai országok egymással folyó torzsalkodása elvonja a figyelmet arról a területről ahová most összpontosítani kellene: a kontinens déli végeiről. Amint a Közel-Kelet válságában az arabközi ellentétek — a hasonlítás sajnos túlontúl kézenfekvő — az imperialista erők malmára hajtják a vizet. Bizonyos értelemben meglepetés volt egy halasztási hír: Bécsben mégsem tartják meg Gromiko és Vance szerdára tervezett találkozóját, a két külügyminiszter csak a hónap végén tárgyal, amikor a szovjet diplomácia vezetője az ENSZ ülésszak nyitányára, az Egyesült Államokba utazik. Közrejátszottak dátumbeli egybeesések is, a bécsi találkozó tervezett időpontjában kerül sor Washingtonban az amerikai— panamai csatornaszerződés aláírására s vendégként több latin-amerikai külügyminiszter jelen lesz. Az igazi okot a világsajtó mégis az amerikai „tudathasadásban” látja, Washington szemmel- láthatólag még mindig nem határozta el magát lépésre a SALT ügyében. Nem titok, hogy egy szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó napirendjén elsősorban a fegyverkezési hajsza megfékezésének kellene szerepelnie. Tehát érdemi állásfoglalásra van szükség a SALT—1 meg- hosSzabítására (az öt évre kötött megállapodás októberben érvényét veszti) és a vajúdó SALT—2 előmozdítására. De ott halmozódnak a többi problémák: az új tömegpusztító fegyverrendszerék eltiltása. Géniben esett róluk szó szakértői szinten; a vegyi fegyverek korlátozása; a teljes atomcsend; a leszerelési világ- konferencia, vagy első lépésként az ENSZ leszerelési kérdésékkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívása; s végül, de nem utolsósorban a neutronbomba ki- fejlesztésének megakadályozása. A Szovjetunió álláspontja közismert, minden területen a katonai enyhülés híve, kész a szükséges kompromisszumokra és ésszerű egyezményekre. Az Egyesült Államokban, miután magasra korbácsolták a hisztériát, Carter charlestoni beszédével némi visszakozás történt, most viszont a kulcskérdés, hogy a szavakat tettek kövessék. Remélhetőleg, a halasztás után, a gyakorlati cselekedetek nyelván fognak szólni.., Réti Ervin A fokozódó ciprusi feszültség egyik félreérthetetlen jele: görög tankot tesznek partra az egyik partszakaszon (Telefotó - KS) Morál és politikai harc A marxisták azt vallják, ^ hogy a nemes erkölcsiség 1 y\ ad morális jogot a forra- ] ] dalmároknak a tömegek vezetésére. A forradalom előtt 1917-ben elhangzott lenini megfogalmazás szerint a párt a kor „agya, becsülete és lelkiismerete”. Vagyis a párt" vezetőszerepéhez önmagában még a legböl- csebb politikai sem elégséges. Az októberi forradalom és a mai kommunista mozgalom tapasztalatai arra vallanak, hogy a kommunista ideológia nemcsak azért válik vonzóvá, mert utat mutat a tömegeket foglalkoztató problémák megoldásához, hanem erkölcsi tisztaságával is eleven hatóerő. A munkások és katonák forradalmi tudatának növekedése 1917 februárjától októberéig együtt járt a leghaladóbb erkölcsi nézetek fejlődésével, a burzsoá-földesúri rendszer által sugallt elképzelések ellen vívott harccal. A februári forradalom után megszülettek a munkásküldöttek szovjetjei, a katonai és gyári tanácsok, amelyek nemcsak mint a forradalom sorsáért felelős szervek léptek fel, hanem új morális légkört is teremtettek. A tanácsok dokumentumaiban „ a még nem öntudatos elvtársakhoz” címzett izgalmas sorokat olvashatunk, például arról, hogy a politikai megvesztegetés a régi önkényuralmi rendszer öröksége és nincs helye a szabad forradalmi Oroszországban. „Ha valaki saját érdekében meg akarja vesztegetni azt, akit megválasztott, annyit jelent, hogy sárba tiporja saját lelkiismeretét, bepiszkítja másokét, különösen a megválasztottakét”. A gyári munkásbizottságok arra hívták fel a dolgozók figyelmét, hogy „tanuljanak és nevelődjenek át az új életre”, figyelmeztettek rá, hogy a lopás, lógás, garázdaság és hasonló ügyekben a bizottság fog ítélkezni, de ez lelkiismereti bíróság lesz, s a régi hatalom idején ismeretlen szigorú büntetést szab majd ki. Lenin azt a meggyőződését, hogy a győzelem a kizsákmányoltaké lesz más tényezők mellett azzal is összekötötte, hogy a tömegek minden önfeláldozás és becsület hordozói. Megtartják-e a bolsevikok a hatalmat című írásában nem sokkal az októberi forradalom előtt arról írt, hogy a forradalom győzelméhez a régi hatalom teljes erkölcsi és politikai csődje szükséges és az, hogy a tömegek meg legyenek győződve a bolsevizmus igazáról. A lenini párt megteremtette a társadalom ma erkölcsileg is a kapitalista valóság fölé emelkedik és méltán gyakorol vonzerőt minden tisztességes ember szívére és érzelmeire. Antonio Gramsci írta a tőkés társadalomról: „Semmiféle parlamentáris kormány sem tudja megakadályozni, hogy a pénzeszsákok megvásárolják a kormányhi- vátalnokokat, katonatiszteket, egyházi méltóságokat, újságírókat, s a számukra kedvező közhangulatot alakítsanak ki”. A kapitalizmusban ma mind nyilvánvalóbbá válik a a korrupció, s a kapitalizmus általános válságának egyik megjelenési formája lett a morális hanyatlás. Az erkölcsi normák megrendülése, ugyanakkor az antikapitalista tudat fejlődésének forrása lehet. Olaszországban, Franciaországban és más államokban azért szavaznak sokan a kommunistákra, mert meggyőződtek a kommunisták becsületességéről, s bennük látják védelmezőiket a korrupció és a különféle mesterkedések ellen. Az Olasz Kommunista párt 1975-ben megtartott XIV. kongresszusán nagy figyelmet szenteltek az eszmei harc és az erkölcsiség. kérdéseinek. „Miben rejlik ma a tömegformálás alapja? Minden bizonnyal elsősorban abban, hogy nem fogadják el az igazságtalanságot és a visszaélést — hangoztatta beszámolójában Enrico Berlinguer főtitkár. — S arra a meggyőződésre kell alapozni, hogy az új társadalmi viszonyok megteremtéséért kollektív harcra van szükség”. Az Olasz Kommunista Párt a helyhatósági választások előtti kampányban kiadta a jelszót: „Becsületes, hatékony és demokratikus közigazgatásra van szükség”. Nápolyban a korrupció átszőtte a városi közigazgatás minden pórusát a polgármestertől —, akit az olajtársaság megvásárolt — a városi pénzek elherdálásáig. Amikor 1976-ban először választottak kommunista polgár- mestert, az új városi vezetés legnagyobb újítása a becsületesség volt. Az egész világon visszatetszést keltettek a japán és más tőkés állami hivatalnokok megvesztegetéséről szóló leleplezések. Az amerikai Lockheed cég sok ország parlamenti képviselőit és magasrangú állami hivatalnokait vesztegette meg, megmutatva, hogy a mai business gyakorlatában megszokottá váltak ezek a módszerek. A kommunista pártok valóban korunk lelkiismeretévé váltak. Olaszország sötét erőinek machinációiról írta a L’Humanité: „az antikommunizmus soha és sehol nem kötődött olyan nyilvánvalóan a tisztességtelen emberek csoportjához, mint ott. Természetesen nem azért, mert Olaszországban minden antikommunista becstelen ember, nem, egyszerűen arról van szó, hogy a becstelen emberek egyben antikommunisták és sokan közülük mindenre kaphatók, csakhogy mentsék a bőrüket”. A nagy társadalmi változások közeledtével így a politikai harc mind szorosabban összefonódik a morális probfémákkal, s a kommunisták mindazokat szövetségesükké tehetik, akik nem akarnak megbékélni a megvesztegetéssel, a korrupcióval és a becstelenséggel. A hanyatló tőkés társadalom mélységesen megosztott. Egymást követik a botrányok és sok polgári lap is elismeri, hogy a korrupció „már rég elválaszthatatlan a kereskedelmi és politikai moráltól. Aggódva írnak a forradalmi pártok vonzerejéről, amelyek frissítőén gondoskodnak az erkölcs tisztaságáról. A polgári sajtó azon kesereg, hogy az „erkölcsiség ismét fokozatosan az egyik legelső forradalmasító érvvé válik”. Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban leleplezte a burzsoázia képmutatását, amely saját erkölcstelenségét megpróbálja a munkásosztály ideológiájának nyakába varrni. Mit nem írtak már a kommunistákról — „felszámolják a családot”, „a nők közös tulajdonát” hirdetik stb. S milyen új rágalmakat találnak ki manapság, csakhogy erkölcstelen, becstelen embereknek, lelketlen fanatikusoknak, minden emberi vonás elfojtóinak tüntessék fei őket. A munkásosztály történelmi előrehaladása azonban mind nyilvánvalóbban feltárja, hogy kizárólag a munkásosztály morálja gyűjti magába mindazt a legnemesebbet, amit az emberiség megalkotott, s az képes a jövőben általános emberi morállá válni. A kommunisták feladata ennek a folyamatnak az elősegítése is. Borisz Leibzon APN PLOVDIV Todor Zsivkov, a Bolgár Komunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke a 33. plovdivi nemzetközi vásár hivatalos megnyitása után megtekintette a szocialista országok kiállítását, s ennek során látogatást tett a magyar pavilonban, ahol őt Szénási Géza nagykövet, Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Maracs- kó László, a magyar kereskedelmi kirendeltség tanácsosa fogadta. LISSZABON Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága határozatot tett közzé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója alkalmából. A dokumentum méltatja az októberi forradalom korszakos jelentőségét, a Szovjetunió világraszóló eredményeit, békeszerető külpolitikájának következetességét, a nemzetközi eseményeket döntőben befolyásoló erejét. BONN Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Giscard d’Estaing francia államfő pénteken hosszabb telefonbeszélgetést folytatott egymással. Mint egy bonni kormányszóvivő pénteken este közölte, a gazdasági helyzet javítását célzó kormányintézkedésekről volt szó. A két államférfi megállapodott egymással abban, hogy a jövő hét folyamán rendszeresen tartják a kapcsolatot a konjunkturális intézkedések összehangolására. ULÁNBÁTOR A Mongóliában tartózkodó dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyészt és kíséretét Ulánbátorban fogadta Zs. Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. LAHORE A tegnap reggel letartóztatott Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnöknek szeptember 13-ig meg kell jelennie a legfelsőbb bíróság előtt. Azzal vádolják, hogy hivatali ideje alatt törvénytelen letartóztatásokat rendelt el. A feljelentést két volt tartományi miniszter tette, akik 21 hónapos fogva- tartás után a júliusi katonai hatalomátvételt követően nyerték vissza szabadságukat WASHINGTON Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma pénteken Hodding Carter szóvivőn keresztül * tudatta, hogy nem tesznek további lépéseket a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel kiépítendő kapcsolatok érdekében, „mert a PFSZ nem hajlandó elismerni Izrael létjogosultságát”. LUSAKA A zambiai kormány a szombattól kedd.ig terjedő időre teljes elsötétítést és kijárási tilalmat rendelt el az ország négy városában köztük Lusakában. Ezek a városok a rhodesiai határtól kevesebb mint 80 kilométerre fekszenék, s a 'kormány döntését a térségben uralkodó háborús helyzetre hivatkozva hozta,
