Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

1977. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Teljesíti vállalását a brigád Jászfényszarun, a Béke Tsz-ben Holnap ismét Centrum-hétfő Ötszörös eladótér, dupla forgalom Egy év a korszerű áruházban A gazdaság állattenyészté­sében meghatározó szerepe van a lucernatermesztésnek, a betakarításnak, a feldol­gozásnak. Az értékes takar­mány előállításában a Vö­rös Csillag Szocialista Bri­gád vállal évek óta megha­tározó szerepet. A nagy szorgalommal és hozzáértéssel végzett munka jelentőségét az idén a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére tett vállalások növe­lik. Erről beszélgettünk Jász­fényszarun a Béke Tsz-ben Rusai István brigádvezető­vel. A tizenöt tagú kollektíva kezdeményezte 1969-ben a termelőszövetkezetben a szo­cialista munkaversenyt. A brigád a megalakulását kö­vető időszakban kiemelkedő eredményeket ért el a ter­melésben, a munkahelyért, a lakóhelyért végzett munká­ban. Elnyerte a bronz-, az ezüst-, majd az aranyplaket­tet. — Brigádunk azzal a meg­győződéssel és jóleső tudat­tal dolgozik, hogy munkánk­ra szükség van. Ezt bizonyít­ja, hogy több mint másfél millió forint értékű gép mű­ködik a kezünk alatt, és 774 hektár területen a lucerna betakarítását és részbeni fel­dolgozását ránk bízták. A bizalmat jó munkával igyek­szünk meghálálni. A HESS- TON 4000-es lucernabetaka­rító gépen a 4 ezer üzem­óra alatt meghibásodás nem fordult elő. Tavaly a terve­zett 200 vagon lucernaliszt és pellet helyett 262 vagon­nal állítottunk elő. A brigád az évforduló tiszteletére vállalta, hogy a tervezett 250 vagon lucerna- tíszt-termelést az idén 5 Százalékkal túlteljesíti, az egy mázsa lucemaliszt előál­lításához eddig felhasznált 24 liter tüzelőolajat 5 száza­lékkal, a lucernatermelési ágazat költségtervét 2 száza­lékkal csökkenti, a villamos- energia-fogyasztásban pedig 10 ezer forintos megtakarí­tást ajánlott fel. Vállalta, hogy a lucernapelletet tár­sadalmi munkában szállítja a tárolóhelyre, ami 20 ezer forint megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Az üres tá- pos zsákok felhasználásával 30 ezer forintot „mentenek meg”, a szárítási szezonban három kommunista műsza­kot teljesítenek. Vállalásait a brigád példa­mutatóan teljesítette. Augusz­tus végére a tervezett 250 vagon lucernaliszt helyett 301 vagonnal állított elő, ami 20 százalékos túlteljesí­tést jelent. Három kaszálás­sal a tervezett 60 mázsa hek­táronkénti lucernahozamot 61 mázsára növelték. Tüzelő­olaj-fogyasztásban 5 százalé­kos csökkentést vállaltak, a fogyasztás az év első felé­ben hét és fél százalékkal volt kevesebb. A óvodaépí­téshez a brigád három kom­munista műszakkal járult hozzá. Társadalmi munkával segített a szövetkezet szociá­lis épületének villamosításá­nál, az épület környékének fásífásánál, füvesítésénél. I. A. A levegő is jobb lesz Több mint ezer ember végzi a munkáját nap mint nap a Baromfifeldolzó tö­rökszentmiklósi üzemében. Évente 2800 vagon élőárut dolgoznak fel, ha van hozzá elég munkáskéz. Ebben a hónapban a tervezett 250 va­gon helyett, munkaerőhiány miatt csak az előirányzott mennyiség 70 százalékát tel­jesítik. Országos jelenség, s ebben az üzemben is gondot okoz a hiányzó munkások pótlása. A feldolgozóból ki­áradó és terjengő bűz se va­lami munkáscsalogató. Hamarosan változás tanúi lehetnek azonban a környék lakói és az üzem dolgozói. Ugyanis az eddigi korsze­rűtlen, bűzt árasztó mellék­termék-eltávolító technoló­giai berendezéseket moder­nebbekre és higiénikusab- bakra cserélik. Kemecsey László, a BOV törökszent­miklósi főmérnöke megelége­déssel mondja: — Mostanáig a feldolgo­záskor keletkező mellékter­mékeket, meglehetősen el­maradott .körülmények kö­zött kezeltük. Egy év alatt az Állatiféhérje Takarmányo­kat Előállító Vállalat 270 vagonnal szállított el belő­le tőlünk. Amíg az „anyag” a tartálykocsikba ért, rend­kívül sok kényelmetlenséget Okozott. A folyamat igen munkaerő-igényes, egyálta­lán nem higiénikus, az el­csúszások miatt nagy a bal­esetveszély, nem is beszélve a KÖJÁL állandó és jogos kifogásairól. Ha a hét végén az ÁTEV valamilyen ok mi­att nem szállított, hétfőn olyan bűz terjengett, hogy még a legedzettebb orrú dol­gozóink is jócskán fintorog­tak. — Mikor határozták el, hogy változtatnak rajta? — A tröszttel egyetértés­ben tavaly olyan döntés szü­letett, hogy a törökszentmik­lósi üzemben 1977-ben kor­szerűsítjük a melléktermék eltávolítását. Békéscsabán és Kecskeméten már megoldot­ták, így mi is sorra kerül­tünk. — Kitől és mennyiért vá­sárolták a berendezéseket? — Egy holland cégtől vet­tük mi is, mint a már emlí­tett szomszédos üzemek. A technológiai berendezéseket éppen most szállítják, és már megkezdődött a gyűjtő­bunker építése. Az egész 3 millió forintba kerül. Mind­össze egy hét alatt szerelik be úgy, hogy közben a fel­dolgozás sem szünetel. A szállítók — kérésünkre — a hét végén és éjszakánként végzik a munkát. A bun­kert és a garatokat a BOV emberei készítik. — A vákumos technológia nyilván egyéb változásokkal is jár. — A melléktermék feldol­gozásában jelentős különb­ség mutatkozik majd a ko­rábbihoz képest. Emberi kéz érintése nélkül szállít­ják el a bűzt árasztó anya­gokat. — Ezek szerint munkaerőt is megtakarítanak. — Nemcsak munkaerőt, feleslegessé válik néhány balesetveszélyes gép is. Üze­münkben jelentősen javul­nak a higiéniai viszonyok. Miután Lehel Sándor mű­szaki osztályvezető végigka­lauzolt bennünket a feldol­gozócsarnokokban, olyan dolgozóval beszélgettem, aki a vákumos technológia be­szerelése után „elveszti” a munkáját. Éppen ebédszü­netben találtuk meg Ökrös Antalt: — Elég régen, 1963-ban jöttem ide. Azóta mindig a melléktermék-eltávolítóknál vagyok. — Mennyit keresett mos­tanában? — Általában 2400—2500 fo­rintot. — Tudja-e, hogy rövide­sen megszűnik ez a munka­kör? — Igen, már szóltak róla. Nem is bánom, mert nagyon kellemetlen volt, de azt is tudjuk, hogy továbbra is itt fogunk dolgozni az üzemben, a vagonrakodásnál vagy a hűtőházban. A munkakörül­ményünk, biztos, hogy jobb lesz, és talán a fizetés is. Avar László Egy év és pár nap telt el azóta, hogy a megyeszékhe­lyen megnyílt az új Cent­rum Áruház. Az országos há­lózatban előzőleg sok gond­dal-bajjal küszködött a szol­noki. Alapítása óta összesen három helyen árusított, több­nyire mostoha körülmények között. A Centrum-pavilon is csak átmeneti megoldás volt, hiszen nem volt raktá­ra, s eladótere is mindössze 472 négyzetméter volt. A most egyéves új áruházban 2198 négyzetméter az el­adótér, s több mint hatszáz négyzetméteres raktár van. I. Ideális körülmények, mondhatnék, hiszen tudjuk azt is: a korábban itt dolgo­zó 98—100 kereskedőnek nem volt megfelelő öltözője, pihenőhelye, s a zsúfolt áru­házban a portéka kínálata, be­mutatása is nehézkesen sike­rült. így érthető, hogy az öt­szörösére nőtt eladótér, a korszerű áruházakat jellemző lehetőségek most mind a ve­vők jobb szolgálatát, az áru kényelmesebb bemutatását eredményezik. Az áruház je­lenleg havonta 35—37 milli­ós árukészlettel várja a vá­sárlókat. Nem minden az árukész­let, a választék. A szolnoki­ak valahogyan megszokták a régi, kis áruházat. A Cent­rum régi dolgozóit is. Mond­hatni jó ismerőseik voltak, akiktől szívesen elfogadtak tanácsot, javaslatot. Kérdés hogy a megnövékedett terü­letű áruházban a megnöve­kedett számú személyzet va­jon hasonlóan örvendhet-e a megyeszékhely vásárlókö­zönsége bizalmának? Az új áruházban ugyanis pontosan a réginek duplája, kétszáz ember dolgozik. Egyfelől ez jó, hiszen több ember több emberrel és áruval tud fog­lalkozni. Másfelől azonban azt is jelenti, hogy sok olyan dolgozója van a Centrum­nak, akiknek nemcsak szak- képzettsége hiányos, hanem kevésbé alkalmazkodik a ha­gyományokhoz, nő fel a ve­vő bensőséges szolgálatának igényeihez. Az áruház el­adóinak 44 százaléka képesí­tés nélküli. Jó törekvés, hogy amíg a régi boltban csak évente hat-nyolc tanuló volt, addig az új áruházban har­mincöt-negyvenet szerződ­tetnek. Az első év tapasztalataiból kár lenne messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Az azonban bizonyos, hogy a ré­gihez mérten az új értékesí­tési tervét 160 százalékban állapították meg 1977-re. Szeptember 21-ig a teljesítés 190 százalékos, tehát majd­nem a duplája annak, ami 1976-ban, hasonló időszak alatt volt. Napjaink vásárlókedvét ismerve, a forgalom ilyen mértékű emelkedését koránt­sem csak a megnövekedett áruháznak, a nagyobb el- adókömek, a harmincmilliót meghaladó árukészletnek kell betudni. Ruházati szak­mában például évek óta stagnál a kereskedelem. A kereslet — mondják — elto­lódott a tartós használati cikkek, a műszaki és lakás­felszerelési áruk javára. A forgalmat csak az a keres­kedelmi szervezet tudja nö­velni. amely érzékeny a ke­resletre, aszerint alakítja kí­nálatát. A másik, feltétlenül a forgalmat növelő lehetőség: az áruházi szolgáltatások kö­re. 2. A Szolnoki Centrum az el­telt egy év alatt élt a nagy­áruház adta lehetőségekkel a szolgáltatások fejlesztésében is. Helyben intézik az OTP- hitelleveleket, vizsgáztatott, forgalmi engedélyű motorke­rékpárt kínálnak a vásárló­nak, a műszaki cikkeket ki­választás után szakemberei felszerelik a vásárló otthoná­ban, a vevő méretére igazít­ják az öltönyt, a ruhát, a ka­bátot, megvarrják az áruház­ban vásárolt függönyt, ház­hoz szállítják a vevő cso­magját, divattanácsokat ad­nak a vásárlóknak — ezzel még nem is merítettük ki szolgáltatásaikat. Kétségte­len például, hogy milyen nagy eredményt hozott a mo­torkerékpárok ilyetén áru­sítása. Míg tavaly egy félév alatt 50—60 ezer forint érté­kű jármű kelt el náluk, az idén több mint kétmillió fo­rintért adtak el motorkerék­párt. A szolgáltatásokhoz tarto­zik néhány, a vevő kényel­mét jelentő kezdeményezés is. Az áruházban órajavító dolgozik, árusítanak virágot és hírlapot, könyvet és totó-, lottószelvényeket is. Hamaro­san automata büfé is lesz és a múlt héten elkészült a moz­gólépcső, ami kényelmesebbé teszi a közlekedést. 3. Az újra törekvés koránt­sem ér véget ezzel. Az orszá­gos hálózatú Centrum az utóbbi években jelentősen növelte a csak náluk kapha­tó árucikkek számát és vá­lasztékát. Az összes központi beszerzésekből a ruházati szakmában 48, az iparcikkek­ből pedig 15 százalék ilyen áru volt. A saját, áruházi üzemek is a monopolcikkek számát szaporítják. A szolgáltatások sorába tartozik a jó néhány éve megszokott kedvezmény is, a Centrum-hétfő, amelyen egy-egy áruféleség húsz szá­zalékkal olcsóbban kapható. Korábban lapokból, hirdeté­sekből adták tudtára a nagy- közönségnek, miért érdemes egy-egy hétfőn felkeresni az áruházat. Tavaly — úgy mondják központi elhatáro­zás alapján — a hirdetések elmaradtak. Az áruház is ta­karékosságra szánta el ma­gát. Így hirdetés nélkül, mindössze áruházi közle­mény alapján folytatja az akciót. Talán meggondolandó lenne: a takarékosságnak más, kevésbé forgalmat befolyáso­ló útja is lehetséges? A szolgáltatások bővülő körét vizsgálva, az objektív tények mellett az ember aka­ratlanul is megtoldja egy szubjektív igénnyel. Azzal, hogy várnánk, az eladók is legyenek szolgálatkészek, udvariasak. Tudjuk, a törzs­gárda ilyen volt, és ilyen most is. Az áruházi dolgozók szocialista brigádjai ezt ösz­tönzik, erre nevelik az új dolgozókat. Erre különben az is buzdít, hogy a jó forga­lom után az idén nőtt a bér- színvonal az áruházban, a tavalyinál mintegy 2,4 száza­lékkal magasabb. Egy éve s pár napja, hogy méltó helyre, igazi áruházba költözött Szolnokon a Cent­rum. Az országos hálózatú nagyvállalat általában 1976- ban forgalomcsökkenéssel zárta az évet. A szolnoki Centrum az 1976-os eredmé­nyeit most — a nagy beru­házás után — várhatóan megduplázza. Az első év ta­pasztalatai azonban további erőfeszítést követelnek: rész­ben az áruválaszték és -kíná­lat, az áruházi szolgáltatások további fejlesztését, a célra­törőbb áruházi propagandát. S. J.- . Hirni» 6 iska helye 9 ü f A táskagyártásról a farmernadrágok készítésé­re térnek át a Bőr- és Textilipari Szövetkezet szolnoki telepén. A ke­resett termékekből •jelen­leg napi 200 darab ké­szül, NDK-exportra. Korszerűsítések a Baromfifeldolgozóban

Next

/
Thumbnails
Contents