Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 22. A szovjet nép jóváhagyta A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége 1977. május 27-i ülésén törvény- erejű rendeletet hozott arról, hogy orszá­gos vitára bocsátja a Szovjetunió új alkot­mánytervezetét. Ugyanakkor jóváhagyta a Szovjetunió új állami himnuszának szöve­gét és zenéjét. A szovjet alkotmánytervezet a szovjet emberek figyelmének középpontjában áll. Októberben tartják a Legfelsőbb Tanács soron következő ülésszakát, amikor az al­kotmánytervezetet a megfelelő módosítá­sok után jóváhagyják. Az új alkotmány el­fogadása nemcsak a szovjet nép nagyje­lentőségű történelmi dátuma lesz, de ha­talmas jelentőségű nemzetközi esemény is. Az egész országban folyó gyűléseken a szovjet emberek büszkén sorolják a jelen­leg érvényben lévő, 1936-ban elfogadott al­kotmány óta eltelt 40 év sikereit. Az új alkotmány tükrözi a szovjet tár­sadalomnak az utóbbi évtizedekben bekö­vetkező változásait, továbbfejleszti a szo­cialista demokráciát. Tökéletesebbé váltak a szovjet állampolgárok jogait megfogal­mazó részek. Ilyen a munkához, a pihe­néshez, az egészségvédelemhez, a társada­lombiztosításhoz, a művelődéshez, a kul­turális eredmények élvezéséhez, a szólás- szabadsághoz, a lelkiismereti szabadság­hoz, a tudományos-műszáki és művészi al­kotó munkához való jog. Az állampolgárok jogai tartalmasabbak és mélyebbek, a mö­göttük álló anyagi biztosítékok teljesebbek és nagyobb súlyúak lettek. ' A szovjet emberek az alkotmánytervezet­ben a párt és a kormány meggyőző gon­doskodását látják, szocialista hazájuk fel­virágzását, az állampolgárok alkotóerejé­nek fejlesztése és felhasználása, a szemé­lyiség harmonikus fejlesztése érdekében. Képünkön a Moszkvai Lihacsov Autógyár­ban a munkások egyetértésüket fejezik ki. _______—--------------------------------------------­T fz ország közös vállalkozása az észak-déli autópálya Magyar—lengyel Egy pillantás Európa autó­térképére, S meggyőződhe­tünk róla, hogy milyen egyenetlenül alakult ki kon­tinensünk úthálózata. Míg Nyugat- és Észak-Európát kiváló minőségű országos és nemzetközi útvonalak kötik össze, Közép- és Dél-Euró- pának gyakorlatilag nincs olyan közlekedési főútvonala, amely megfelelne a mai for­galom követelményeinek. Ezt tartotta szem előtt Lengyel- ország és a Magyar Népköz- társaság, amikor öt évvel ezelőtt az ENSZ illetékes fó­rumán felléptek az észak-dé­li transz-európai autópálya építésének tervével. A javas­latot támogatta az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Prog­ramja — az UNDP — és a világszervezet Európai Gaz­dasági Bizottságának fel­ügyeletével hamarosan meg­kezdődtek az előkészületek. Mindenekelőtt fel kellett mérni azt, hogy az egyes ál­lamok milyen mértékben ér­dekeltek az autópálya épí­tésében. Ezért tárgyalásokat folytattak több ország illeté­kes intézményeivel, szerveze­teivel és kormányképviselői­vel. Ezek során a vállalko­zásban való részvétel kész­ségét tíz ország jelentette be: Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia, Görögország, Jugosz­lávia, Lengyelország, Ma­gyarország, Olaszország, Ro­mánia és Törökország. E tíz ország első találkozóját Genfben rendezték meg 1975. decemberében. Akkor a résztvevők megállapodtak abban, hogy szakemberek vi­tassák meg a tervezési, mű­szaki és szervezeti-pénzügyi problémákat, s azóta már több találkozóra került sor. Ezek természetesen nehéz és hosszantartó tárgyalások voltak, hiszen Európában, de még a világon sem volt pél­da arra, hogy tíz, politikailag és gazdaságilag eltérő rend­szerű ország ilyen nagysza­bású vállalkozásba kezdjen. Az előzetes tervek szerint az autópálya mintegy 10 000 kilométer hosszú lesz. Az kezdeményezes északi kiindulópontja Gdansk, majd déli irányban, Varsó felé halad, itt átszeli a Kelet-Nyugati autópályát, s ezután Krakkón és Szilézi­án át Gieszynbe vezet, ahol átlépi a lengyel—csehszlovák határt. A további irány pre­cíz meghatározása ma még nehéz feladat, mivel számos elágazást terveznek, amelyek az autópálya szerves részei lesznek. Néhány fontos cso­mópont azonban már isme­retes: Bmo, Pozsony, Buda­pest, Bécs, Trieszt, Belgrád, Bukarest, Constanta, Szófia, Athén, Isztambul, Ankara, majd elágazások az iráni és a szíriai határ irányába. Ez az út tehát összeköti majd Skandináviát — a len­gyel—svéd komphajó révén — a Közel-Kelettel, s a Földközi-tenger medencéjé­ben lévő országokkal. Az észak-déli autópályát a legigényesebb európai mű­szaki előírásoknak megfele­lően építik, s a minőségi jel­lemzők változatlanok lesznek Lengyelországtól Törökor­szágig. Az útépítés nemzet­közi vállalkozás, de minden államnak jogában áll rész­letesen meghatározni saját területén az út irányát. Az építkezést a tervek sze­rint 1990-ben fejezik be. Több ország — egyebek kö­zött Csehszlovákia — azon­ban bejelentette, hogy a munkát már a mostani öt­éves tervidőszakban meg­gyorsítja. Várható tehát, hogy az észak-déli autópálya egyes szakaszai már jóval a kitűzött határidő előtt elké­szülnek. A Lengyel Népköztársaság­közlekedési miniszterhelyet­tese, Andrzej Markowski, aki á márciusban tartott genfi tanácskozás elnöke, nemrég egy sajtónyilatkozatban ki­jelentette: „...Az Észak-Dél autópálya nemcsak gazdasá­gi, hanem politikai tény is, amelynek hatalmas jelentő­sége van egész Európa szá­mára,” Hűk, fontos posztokon Egy nemrég készült felmérés tanúsítja, hogy a bolgár nők fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. Száz munkaképes korban levő nő közül 84 dolgozik, vagy ta­nul. A népgazdaságban 1976-ban foglalkoztatottak 47 százaléka nő volt. Az iparra ebből 48; a mezőgazdaságra 47 százalék ju­tott; az egészségügyi dolgozók­nak pedig 73,5 százaléka nő. A középiskolát és egyetemet végzett szakemberek 55.8 száza­léka nő. Számuk állandóan nö­vekszik: az 1976—1977-es tanév­ben 100 tanuló közül 49, az ' egyetemeken 54, a főiskolákan pedig 78 a lány. A bolgár nők képzettsége és aktív részvétele a termelőmun­kában lehetővé teszi, hogy je­lentős mértekben részt vegye­nek az ország irányításában is. A társadalom-politikai szervek­nél. szervezeteknél töltenek be többnyire vezető szerepet. A Ha­zafias Népfront tagságának 50 százaléka kerül ki a ..gyengébb nem" soraiból. A megyei és a városi Hazafias Front Bizottsá­gok elnökeinek 40—43 százaléka nő. A bolgár országgyűlés képvi­selőinek 20 százaléka nő, míg az Államtanácsban 26 százalék az arányuk. Így a bolgár lányok és asszonyok mindenütt jelen van­nak, ahol a politika formálódik és ahol Bulgária gazdasági, kul­turális és társadalmi fejlődésére vonatkozó határozatok születnek. KészUlfidés a VIT-re Az 1947-es első VIT óta tíz al­kalommal gyűltek össze a világ fiataljai, hogy kifejezzék béke- vágyukat, szolidaritásukat az elnyomott népekkel, hogy ba­rátságot kössenek egymással. Prága, Budapest, Berlin, Buka­rest, Varsó, Moszkva, Bécs, Hel­sinki, Szófia és Berlin után — 1978-ban — Havanna lesz a VIT színhelye. Kuba fiataljai, akik jelen vol­tak mind a tíz fesztiválon, és nagy részük volt a DÍVSZ meg­alakításában is, őszinte lelkese­déssel készülnek a vendégfoga­dásra. A XI. Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága az idén Havannában tanácsko­zott a feladatokról. Meghatároz­ta a XI. VIT jelszavát; ..Az an- tümperialista szolidaritásért, a békéért és a barátságért!” A nemzeti előkészítő bizottság el­nöke maga Fidel Castro mi­niszterelnök, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, de a bizott­ság munkájában részt vesznek miniszterek, országos szervek és Kuba mind a 14 megyéi ének a vezetői Az előkészítő munkából — az állami és társadalmi szervek mellett — részt vállal az ország egész lakossága. GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A szovjet celluóz- és pa­píripar fejlődése gyakorlati­lag a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után kez­dődött. Ma, amikor visszate­kintünk a szovjet hatalom hatvan éve alatt megtett út­ra, helyénvaló megemlékez­nünk arról, hogy még 1917. decemberében —, közvetle­nül azután, hogy az össz- oroszországi Végrehajtó Bi­zottság és a Népbiztosok Ta­nácsa dekrétuma megjelent a Népgazdaság Legfelsőbb Tanácsának létrehozásáról — megalakult a Papírügyi Bi­zottság. Napjainkban a szovjet pa­píripar több mint nyolc­százféle cikket, papírt, kar­tont és az ezekből készült termékeket állít elő. E cik­kek gyártásának mennyisé­gét tekintve a Szovjetunió Európában az első helyen áll. Ami a cellulózt illeti, felhasználják műszál, illetve műrost, a későbbiekben pe­dig rövidszálú selyemszöve­tek készítéséhez, sőt még az abroncsiparban is. A termé­szetes és műszálak összessé­gében ez az alapanyag 14 százalékot képvisel a gyapot­hoz, a lenhez, a gyapjúhoz, illetve a többi műszálakhoz viszonyítva. — Ahhoz, hogy a megter­melt papíráruk ilyen nagy mennyiségét és választékát lehessen előállítani, nyilván­valóan igen nagy termelé­kenységű technikára van szükség. Mit jelent ez a szovjet papíriparban? — A legbonyolultabb ké­szülékeket és berendezése­ket. Hiszen nem véletlen, hogy a világ ipara fejlődésé­nek történetében az egyik első folyamatosan működő aggregátot éppen papír elő­állítására használták. A mo­dern papírgyártó gép egy hatalmas aggregét. Egy több emelet magas, és száz vagy annál is több méter hosszú kolosszus. A folyékony pa­pírmassza — növényi rostok szuszpenziója — ebben auto­matikusan alakul át húsz­egynéhány tonnás papírhen­gerekké. Egy néhány méter széles újságpapírból egy óra alatt hatvan hektárnyi ké­szül. Egy év alatt annyi, hogy tízszer körülémé az egyenlítőt. A papírgyártó gép összes elektromos berende­lésének teljesítőképessége több tízezer kilowatt —, ele­gendő lenne egy negyedmil­liós város elektromos ellátá­sára. Ezt az aggregátot mind­össze négy szakember keze­li. Nos, ilyen egy korszerű papírgyártó gép. — Hogy mennyire tökéletes, azt egy Éjszakai felvétel a tajgában vagy más ország gépipará­nak fejlettsége határozza meg. — Az efféle gépek min­den bizonnyal hatalmas mennyiségű nyersanyagot „falnak fel". Csakhogy, a természetben semmi sincsen korlátlan mennyiségben. Mi­lyenek a nyersanyagtartalé­kai ennek az ágazatnak? — A Szovjetunió a világ legnagyobb erdőtartalékai­val rendelkezik, a farost pe­dig, mint ismeretes a cellu­lóz- és papírgyártás alapvető nyersanyaga. Szerencsére — eltérően az ásványi forrá­soktól — a fa nyersanyáaz ember aktív és ésszerű köz­reműködésével időről időre újratermelődik. Csakhogy a fát nem olyan egyszerű csak úgy „elővenni” a természet tárházából. Nem ritkán ne­Interjú K. Galansinnai, a Szovjetunió cellulóz-és papíripari miniszterével hezen megközelíthető, kevés­bé barátságos vidékeket kell meghódítani hogy a közelé­be férkőzhessünk, utakat és településeket kell építeni — tehát megteremteni azt, amit infrastruktúrának neve­zünk —, és ez hatalmas anyagi ráfordításokat igé­nyel. Ezért egyidejűleg ku­tatnunk kell a rosszabb mi­nőségű nyersanyagok és a fakitermelő valamint fűrész­ipari hulladékok hasznosítá­sának módját is. Súlyaránya ezeknek, 1975-ben elérte az ágazat öszes fafogyasztásá­nak 40 százalékát. Ezeknek a problémáknak a megoldásában mind nagyobb részt vállalnak a KGST-or- szágok. A Szovjetunió, Bul­gária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, és Ro­mánia közös erőfeszítésével épül jelenleg Irkutszk kör­zetében az évi 500 ezer ton­na cellulóz előállítására ter­vezett uszty-ilimszkl cellu­lóz kombinát. Első gyártóso­rát már 1979-ben üzembe­helyezik. Ezzel egyidőben a Szovjetunió technikai segít­séget nyújt a KGST-tagor- szágainak összesen mintegy húsz papíripari vállalat ter­vezésében és építésében. A különféle papírok és karto­nok gyártástechnológiáit is kicserélik egymás között. — Mi történik az előállí­épülő uszty—ilimfszki kombinátról tott termékek minőségének javítása érdekében? — A minőség kérdésének igen nagy jelentőséget tulaj­donítunk. Azt tervezzük, hogy a legmagasabb minő­ségű kategóriát — amely je­lenleg az összmennyiségnek 20%-a - idővel 100 százalékos­sá fejlesszük. Nagy szerepet játszik ebben, hogy a vállala­toknál bevezették az elektro­nika, az automatika, a szá­mítástechnika használatát. Küszöbön áll a számítóköz­pontok üzembehelyezése il­letve bővítése Arhangelszk- ben, Szegezsszkben, Balah- nyinszkben. Kamszkban és más kombinátokban, a ter­melési folyamatok automa­tikus vezérlésének több mint harminc szisztémjét alkal­mazzák majd. Létrehozzuk az ágazat automatizált irá­nyítási rendszerét is. Külön szeretnék kitérni a sajtó számára készülő papír minőségére. Ezen a terüle­ten szoros kapcsolatot tar­tunk-fenn a nyomdászokkal, közös értekezleteket, konfe­renciákat tartunk. Ifjúsági — Komszomol komplex brigá­dok alakultak, kutatóintéze­tek, cellulóz- és papíripari vállalatok, valamint a nyom­daipar szakembereiből. A brigádok ellenőriznek min­den munkát, a papír előállí­tásának kezdetétől, a nyom­dai felhasználásig. Az ered­mény nem maradt el. A kamennogorszki papírgyár­ban és a szovetszki kombi­nátban sikerült megnövelni az offszetpapír felületének tartósságát. A Szuhanszki Kombinát áttért a fényesí­tett nyomópapír gyártására, fehérebb és fényesebb lett a krétapapír. A korjukovszki papírgyárban új —, művé­szi reprodukciók, kiadvá­nyok nyomására alkalmas — papírt előállító új berende­zést állítottak üzembe. — Hogyan egyeztethető össze a minőségért folytatott harc a mennyiség növelésé­nek követelményével? — Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határoza­tot fogadott' el a sajtó szá­mára készülő papír termelé­sének fejlesztéséről az 1977 —80-as években. A határo­zat kimondja, hogy az új­ság- illetve nyomópapír ter­melési kapacitását 40 száza­lékkal növelni kell. egyrészt a technikai felszereltség ja­vítása, másrészt az üzemek bővítése révén. Építési tar­talékokat hoznak létre a kö­vetkező, XI. ötéves terv idő­szakára is. A szélesformátu­mú papírgyártó gépek so- ronkövetkező rekonstruk­ciójának az lesz az eredmé­nye, hogy előirányzott telje­sítőképességük mintegy évi 100 ezer tonnával növekszik. Kiemelkedő fejlesztést kap a Sziktikraszki Faipari Komp­lexum, a tervek szerint en­nek a gyárnak termelési ka­pacitása 1985-ig el kell hogy érje az évi 820 ezer tonna nyomópapír termelését. Or­szágunkban három és félsze­resére növekszik a krétapa­pír gyártása, az időszakos tömegkiadványok számára újfajta nyomópapírok előál­lítását is megkezdik. — Igen érdekes és fontos kérdést érintett. Az újfajta papírokat. Mondana erről bővebbet? Hogyan születnek az új termékek? — Alkotó baráti együtt­működésben. Sok példa van erre. 1976-ban együttműkö­dési szerződést kötött a Központi Papíripari Tudo­mányos Kutató Intézet, az Össz-szövetségi Nyomdaipari Kutató Intézet, a Sziktivk- raszki Faipari Komplexum, a Csehovszki Nyomdaipari Kombinát, valamint a Poli- tizdat, a Szovremennyik, a Gyetszkaia Lityeratura, és a Szovjetszkij Piszatyel könyv­kiadók. A szerződés a leg­fontosabb feladatként a saj­tótermékek jó minőségének biztosítását jelölték meg. (APN) Épül a fafeldolgozó Uszty-llimszkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents