Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 16. Tito elnök ma érkezik Moszkvába ÖSSZNÉPI VÉLEMÉNYCSERE 1 Ifi taazú Ij SZOT fjet alki ítmány ról Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JSZK elnöke ma hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezik. A szovjet sajtó, a rádió és a televízió ebből az alkalomból mégkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a szocialista Jugoszlávia életével. Moszkvai politikai körökben az a határozott vélemény alakult ki, hogy a küszöbön álló csúcstalálkozó újabb lendületet ad a baráti kapcsolatok fejlődésének. A moszkvai rádió hétfői híradásaiban a jugoszláv Kommuniszt véleményét ismertette arról, hogy Joszip Broz Tito és Leonyid Brezs- nyev megbeszélései várhatóan ösztönzést adnak az állam- és pártközi kapcsolatok erősítéséhez, jelentőségük ugyanakkor túlnő a kétoldalú kapcsolatok körén. Részletesen idézik Moszkvában azt a jugoszláv tételt is. Az arab világban óriási vihart kavart az izraeli kormánynak az a vasárnap bejelentett döntése, hogy kiterjeszti a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a gazai övezetben élő arab lakosságra az Izrael területén érvényben lévő egészségügyi és szociális rendelkezéseket. Mint a TASZSZ hírügynökség rámutat, az izraeli hatóságok döntését nem lehet másnak tekinti, mint a megszállt arab területek an- nexiója felé tett újabb lépésnek, amelyre Izraelnek sem erkölcsi, sem jogi alapja nincs. amely szerint a szovjet—jugoszláv viszony pozitív demokratikus elveken, a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás elvein; a szocialista fejlődés különböző útjainak tiszteletben tartásán alapul. Tito elnök legutóbbi szovjetunióbeli baráti látogatása, az 1973-as kijevi csúcstalálkozó óta,, közel négy esztendő telt el. Moszkvai politikai megfigyelők szerint ebben az időszakban a két ország viszonyának fejlődése egyenletes, pozitív és felfelé ívelő volt. Magától értetődő tehát, hogy Joszip Broz Tito, akit Moszkvában egyébként is a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyik legtekintélyesebb személyeként tisztelnek, mostani látogatása idején a fővárosban, és tervezett vidéki utazása során is a Szovjetunió legközelebbi barátait, egy testvérnép vezetőjét megillető szívélyes fogadtatásban részesül. Hogyan lehet a megszállt területek arab lakosságának „egyenlő jogairól” beszélni, amikor az izraeliek — egy a helyszínen járt amerikai jogászküldöttség megállapítása szerint — alacsonyabb rendűeknek tekintik ezeket az embereket, s megfosztják őket legelemibb jogaiktól is. A Jordán-folyó nyugati partvidékén például a gyermekhalandóság az utóbbi években megkétszereződött, s az arabok gyógykezelésére csupán néhány tucat kórházi ágy áll rendelkezésre. NDK—NSZK tárgyalások Kurt Nier, az NDK külügyminiszterhelyettese a dr. Michael Kohl nagykövet, a Német Demokratikus Köztársaság állandó NSZK-beli képviseletének vezetője és Hans — Jürgen Wischnewski, a kancellári hivatal államminisztere között Bonnban pénteken megkezdett NDK— NSZK tárgyalásokról nyilatkozott. „Az NDK számára — mondotta a miniszterhelyettes — ezeken a megbeszéléseken az enyhülés politikája, s a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak további normalizálása áll az előtérben. Ebbe tudvalévőén olyan kérdések tartoznak, mint az államok szuverenitásának és szuverén egyenlőségének tisztelete, az NDK és az NSZ közötti határoknak két szuverén, egymástól független állam között húzódó államhatárokként való tiszte- letbentartása, a belügybe való be nem avatkozás, az állampolgárság kérdése és egy sor egyéb probléma”. Az NDK külügyminiszterhelyettese részletekről nem nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a két fél megállapodott: a megbeszéléseket bizalmasan kezelik. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev és Alek- szej Koszigin táviratban üdvözölte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőit abból az alkalomból, hogy az ország 32 éve szabadult fel a japán gyarmati uralom alól. VARSÓ Vasárnap hazaérkezett a Szovjetunióból Edward Gi- erek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására a Krímben üdült. WASHINGTON A Fehér Ház vasárnap nyilatkozatban jelentette be, hogy Carter elnök szeptemberben találkozni fog az ENSZ közgyűlés ülésszakán résztvevő arab és izraeli Jíü- lügyminiszterekkel. A bejelentést megelőzően Cyrus Vance külügyminiszter tájékoztatta az elnököt a Közel- Keleten és Londonban folytatott tárgyalásairól. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Berlinben hétfőn tanácskozott dr. Joachim Mitdank nagykövet, az NDK kormányának és Gerhard Kunze tanácsos, a nyugatberlini szenátusnak a megbízottja. A tárgyszerű légkörben lezajlott találkozón a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin kapcsolatainak további rendezéséről volt szó. BRÜSSZEL Kinshasában rövid kommüniké adta tudtul, hogy Mobutu Sese Seko államfő utasítására letartóztatták Nguza Karli Bond külügyminisztert. A kommüniké szerint a külügyminiszter nem tett olyan tárgyilagos jelentést, amelynek alapján a Za- ire-i kormány felkészülhetett volna Shaba tartomány „inváziójára ... Karli Bond felelős tehát azért, hogy „a lázadók nemzeti gyászt okozhattak” Zaire-nak — mondotta a kommüniké. „Ma is őrzöm az Izvesztyijának azt a számát, amely 1918-ban az dlső szovjet alkotmányt tette közzé, összehasonlítottam a mostani alkotmánytervezetet az előzővel — amely 1936 óta jelenleg is érvényben van — és a legelsővel, vagyis az 1918-ban megjelenttel.” Az idézet P. Básztrikinnek, a Moszkvai 1. számú Golyóscsapágygyár dolgozójának a Nagy Honvédő Háború veteránjának leveléből származik. Eleven cáfolata azoknak a nyugati lapokban megjelent írásoknak, amelyek azt bizonygatják, hogy a Szovjetunió új, sorrendben negyedik alkotmánya nem keltett különösebb érdeklődést, nem tartalmaz lényeges új elemeket az előzőhöz képest. alkotmány és történelem A Szovjetunióban zajló több mint két hónapja tartó össznépi vita során — amely a legteljesebb nyilvánosság előtt, a rádió és a televízió közreműködésével, a napilapok hasábjain folyik — nem egyszer elhangzott a kérdés: mi tette szükségessé az új alkotmány kidolgozását. A kérdésre egy kis történelmi visszapillantással válaszolhatunk. Az első szovjet alkotmányt 1918. július 10-én, a szovjetek V. összoroszországi kongresszusa fogadta el. Az első alaptörvény szövege az esze- rekkel és a „baloldali kommunistákkal” vívott elkeseredett vitában született. Az akkori körülmények között a maihoz hasonló széleskörű össznépi vitáról szó sem lehetett. A demokratizmust, az össznépi vitát a bolsevikok, különösen pedig Lenin felvilágosultsága helyettesítette. Az első alkotmány törvényesítette a proletár- diktatúrát a tanácsok hatalmának formájában, megalapozta a föderációs berendezkedést, meghirdette a nemzetek és a fajok egyenjogúságát és minden egyes állampolgár kötelességévé tette a munkát, biztosította a választás és a választhatóság jogát, kizárva annak gyakorlásából a megbuktatott cári rend képviselőit, a kizsák- mányolókat, a papokat és a hatalom más képviselőit. A második szovjet alkotmányt, amely egyben a Szovjetunió első alkotmánya Volt. 1924. január 31-én fogadták el. Ez a dokumentum a Szovjetunió központi államhatalmi szerveinek jogkörébe utalta a külpolitikát, a hadüzenet és a békekötés jogát, a Szovjetunióba való felvételt, a fegyveres erők Sikeresen lezajlott Kaliforniában az első kísérlet az űrkomppal. Az „Enterprise” nevű űrkompot az Edwards-légitá- maszpontról egy Boeing—747-es repülőgép vitte fel 6700 méter magasságra, majd 45 perccel később az űrkomp levált a repülőgépről és két utasával, Fred Haise és Gordon Fullerton űrhajósokkal, 5 perces motor nélküli siklórepülés után simán leszállt az előre kijelölt sivatagi terepen. Az „Enterprise” 37 méter hosz- szú farokrésze egy ötemeletes ügyeit, valamint a népgazdasági tervezést. Ugyanakkor minden köztársaság megőrizte saját alkotmányát és jogát az unióból való kilépésre. Az 1924-es alkotmány megfelelt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasági és politikai viszonyainak, de a tulajdonviszonyok változásával, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával újabb alaptörvény kidolgozása vált szükségessé. Ezt a mai napig érvényben lévő alkotmányt a szovjetek VIII. rendkívüli össz- szövetségi kongresszusa fogadta el 1936. december 5- én. Ez a nap negyven éven át piros betűs ünnep volt a Szovjetunióban — az alkotmány napja. Napjainkban sok tényező indokolta az új alaptörvény kidolgozását. Ezek közül az egyik legfontosabb a Szocialista demokrácia további elmélyítésének és kiszélesítésének szükségessége. A harmincas évek második felében, a szocialista társadalmi és tulajdonviszonyok általánossá válása mellett sem voltak meg a megfelelő kül- és belpolitikai feltételek a szocialista demokrácia teljes kibontakozásához, míg napjainkban a Szovjetunió politikai és gazdasági életének valamint nemzetközi1 helyzetének számos sajátossága kedvezően befolyásolja és szükségszerűvé teszi az alkotmányos demokratizmus tökéletesítését. a társadalmi, politikai polgár- és szabadság- jogok hangsúlyosabb megfogalmazását. Érdekes észrevételek Az új alkotmány szövege, s a legfontosabb módosítások ismertek. Ezért azok helyett vessünk egy pillantást arra, milyen érdekesebb észrevételek és módosító indítványok fogalmazódtak meg az alkotmányozó bizottsághoz, a lapok szerkesztőségeihez érkezett levelekben és a gyűléseken elhangzott nyilvános vitákban. A szovjet emberek érdeklődésére és gondolkodásmódjára vall N. Bogatirjovnak, a voronyezsi gépgyár szerelőjének levele, aki egyebek között ezeket írta: — A munkához való jog Október nagyszerű vívmánya. A szovjetek országában a dolgozó embert megbecsülés és tisztelet övezi. De mi legyen azokkal — kérdezi — akik nem akarnak dolgozni, és nem becsületes úton akarnak érvényesülni? Bogatir- jov véleménye szerint az új alkotmánynak rögzítenie kell a szovjet emberek döntő többségének elítélő állásépület magasságának felel meg, a két szárny fesztávolsága pedig azonos egy DC—9 típusú repülőgép szárnyai fesztávolságával. A tervek szerint az űrkomp, amely 7 személy szállítására alkalmas, 1980-tól kezdve mintegy „ingajáratban” fog a világűr és a Föld között személyeket és űrlaboratóriumi felszereléseket szállítani. Az „Enterprise” űr- komppai a továbbiakban még 3—5 kísérletet hajtanak végre. A következő kísérlet időpontja augusztus 30-a, a közeljövőben összesen 5 űrkompot építenek. (Telefotó — KS) pontját a munkakerülőkkel szemben. Javaslat az „ártátlanság vélelméről” A vitában sokan szólnak hozzá az ifjúságot érintő kérdésekhez. N. Szimonov a közgazdaságtudományok kandidátusa a Pravdának írott levelében ezt írta: „Nem értek egyet azzal, hogy 18 éves korra szállítsák le a választhatóság korhatárát.” Ellenvetését azzal indokolja, hogy a középiskolából éppen csak kikerült fiataloknak sem szakmai ismeretük, sem élettapasztalatuk nem lehet elegendő. Vajon valóban eredményesen láthatják-e el tanácstagi vagy képviselői megbízatását, különösen ha a legfelsőbb államhatalmi szervek küldötte? — kérdezi. Mint már említettük, az új alkotmánytervezet egyik legfőbb vonása a szocialista demokratizmus és a jogrend további erősítése, tökéletesítése. Hogy ez a kérdés mennyire foglalkoztatja az embereket, az kitetszik A. Golovkov minszki jogászprofesszor észrevételéből. A tervezet meghatározott esetekre szavatolja az állampolgárok bírósági jogvédelmét (például életük, egészségük, vagyonuk és személyes jogaik elleni támadások esetében), de nem mondja ki, hogy az állampolgárok ^ alkotmányos jogait a bíróság szavatolja. A professzor ilyen értelmű kiegészítést javasol a jövendő alkotmányhoz. A. Pavil moszkvai ügyvéd egyetértőleg idézi levelében az 'alkotmánytervezetnek azt a tételét, hogy bírói ítélet nélkül senki sem büntethető, de ennek előzményeként az „ártatlanság vélelme” néven ismert fontos jogi elv alkotmányba iktatását is javasolja. Talán ez a néhány példa is elegendő annak alátámasztására, hogy a Szovjetunió új alkotmányáról folyó országos vita valóban össznépi és érdemi. Jogászok és egyszerű munkások szólnak hozzá a legfontosabb kérdésekhez, ha úgy tetszik, bírálják a dokumentum egyik vagy másik megfogalmazását és konkrét javaslatokat tesznek. Aligha kétséges, hogy a javaslatok egy része tükröződik majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóján életbe lépő új alkotmányban. K. A. Bőröndbe rejtve Megszökött a háborús bűnös Megszökött hétfőre virra- -dóra a római börtönkórházból Herbert Kappler náci háborús bűnös —, jelentették be az olasz fővárosban. Az egykori SS-ezredest 1948-ban ítélték életfogytig1- lani börtönbüntetésre, mert Róma gestapo-főnökeként az olasz partizánok egy akciójának megtorlásul 1944. március 24-én kivégeztetett 335 olasz polgári személyt. Vito Lattanzio olasz hadügyminiszter hétfő délutáni sajtóértekezletén elmondotta, hogy az alig 48 kilóra lesoványodott Kapplert nyugatnémet felesége Anneliese szöktette meg egy nagy bőröndbe rejtve a háborús bűnös őrzésére kirendelt csendőrök szeme láttára. A szökést csak több, mint tíz óra múlva fedezték fel. Közben Bonnban Ármin Grünewald nyugatnémet kormányszóvivő bejelentette: telefonhívást kaptak Kappler feleségétől és eszerint az egykori gestapo-főnök az NSZK-ban tartózkodik. Helsinkiben tárgyal a román miniszterelnök. Manea Manescut (bal oldalt) a repülőtéren finn kollégája, Kalevi Sorsa fogadta (Telefoto - KS) Kommentárunk „Magyarázom a bizonyítványom” Jimmy Carter az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaságnak, az ABC-nek nyilatkozatot adott tevékenysége féléves mérlegéről. Bár ilyenkor mindig akadnak, akik úgy vélik, az efajta mérleget inkább másoknak kell megvonniuk és nem magának a meg- méretettnek, de hát ízlések és pofonok különbözők. Sőt, mint tudjuk, az osztályzatok is. A nyilatkozat, amelynek nyugodtan adhatnánk a híres Karinthy-írás címét („Magyarázom a bizonyítványom”), nem is túl szerénytelen. Carter úgy fogalmaz, hogy tevékenysége első száznyolcvan napja „meglehetősen jó jegyet” érdemel. Mivel az elnöki hatáskör közismerten széles az Egyesült Államokban, Carter végül is nyilatkozhatott volna még nagyobb elragadtatással a saját eredményeiről és a legkisebb kockázot nélkül adhatott volna magának akár „egyértelműen kitűnő” osztályzatot is. Mi történhetett volna? Legfeljebb a hazai és a nemzetközi közvélemény nem ért vele egyet- Ez pedig nem éppen először fordult volna elő. A nyilatkozatból kiderül, hogy a magának adott osztályzat nem éppen szigorú. Carter ugyanis kijelentette, legfőbb célja az USA gazdasági helyzetének megjavítása, a közel-keleti rendezés és az Afrika déli részén kialakult helyzet >,megjavítása” valamint a SALT-tárgyalások továbbvitele. Hát nézzük: 1. Az Egyesült Államok gazdaságában vannak ugyan konjunkturális jelek, de a két legfőbb baj, az infláció és a munkanélküliség viszonylatában nincs semmi frontáttörés. 2. Cyrus Vance éppen most tért vissza Közel-Keletről és útját Washingtonban is borúlátóan ítélik meg- 3. Afrika déli részén még csak remény sincs arra, hogy az angol—amerikai terv valóban komolyan segítse az igazságos kibontakozást. 4. A döntő fontosságú SALT-tárgyalások kilátásait nem növelte, hogy Carter oly sokszor beavatkozott a Szovjetunió belügyeibe, majd gyártatni kezdte a szárnyas rakétát és a tömegpusztító fegyverek arzénnál jába új szörnyű fegyvert helyezett, a neutron- bombát ... Ezek a tények. A többi... bizonyítványmagyarázat. flz izraeli intézkedések visszhangja Kísérlet az űrkomppal A kísérlet sikerült. Az űrkomp levált a repülőgépről
