Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
1977. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BARÁTSÁG HÉTKÖZNAPJAI Együttműködés a tejiparban I Tártul Tejkombinát és a Szolnok megyei Tejipari Vállalat kapcsolatai Gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött az észtországi Tartui Tejkombinát és a Szolnok megyei Tejipari Vállalat. A megállapodást — az előzetes tervek egyeztetése után — a napokban írták alá. II gondolat Tartuban született A sajtmester az észt módszerrel készült hengersajtokat ellenőrzi Nem új keletű a két vállalat kapcsolata: több éve műszaki-technológiai együttműködés van köztük. Az idén, április 19-én, a Szovjetunió Hús- és Tejipari Minisztériuma és a Magyar Népköztársaság Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma gazdasági és műszaki tudományos együttműködéséről készült jegyzőkönyv egyik fejezete pozitívnak értékeli a szovjet és a magyar vállalat gazdasági kapcsolatát, és javasolják az együttműködés további szélesítését. Az észt tejkombinát vezetői levélben keresték meg a szolnoki partnert: meghívták a magyar kollégákat látogatásra, egyben felajánlották a kapcsolat szorosabbá tételét. Létrejött a találkozó, majd június 20-án aláírták a megállapodást. A szovjet partnerek központi gyára Tartuban, Észtország második legnagyobb városában van. A 100 ezer lakosú település minden hatodik lakója diák. Híres egyeteme mellett jelentős tudóban, termelési értékben háromszor nagyobb a szolnoki vállalatnál. Fő profilja a félkemény sajt gyártása, de nagy mennyiségben készít vajat, túrót és — sovány tejből — tejport. Évente 180—190 millió liter tejet vásárolnak fel a kolhozokból, a szovhozokból és a mintegy 9 ezer magánszállítótól. Érdekességként említhető, hogy a magántermelők az országutak mentén felállított állványokra szerelt 25 literes kannákba gyűjtik a tejet, ahonnan a „menetrendszerűen” érkező tejszállító autó, vagy a lovasfogat tartályába szivattyúzzák a tejet. A 117 lovaskocsi a föld- utakon közlekedik. Nagy a technológiai fegyelem Eltérően a magyar kereskedelmi szervezettől, ők termékeiket a nagykereskedelmi vállalatoknak adják át, sajtkádak. Gépeik zöme szovjet gyártmányú, de van NDK és finn tejfeldolgozó és adagoló gépük is. Rendkívül jól szervezett a belső szállítás és az anyagmozgatás, nagy a technológiai fegyelem, példás a tisztaság. Termékeik 40 százaléka „Kiváló” megjelöléssel kerül a forgalomba. Munkaverseny-mozgalmuk hasonló a magyar vállalatokéhoz, szervezésük, értékelésük, jutalmazásuk ugyanúgy történik, mint például a szolnoki vállalatnál. Jók a munka- és a szociális körülmények a kombinátban. Saját üdülőjük van, ahol térítésmentesen tölthetik a szabadságukat a vállalat dolgozói, ugyancsak díjmentes minden egyéb üdülés is. Szerződés öt évre Az igazgatók, a párt- és a szakszervezeti titkárok kézjegyével ellátott szerződésben megállapodtak, hogy a két vállalat a felvásárlásban, a termelésben, a technológiák fejlesztésében, az új termékek gyártásában, a munka- szervezésben és a termékek értékesítésében segíti egymást. Ismertetik a szocialista munkaversenyben és a brigádmozgalomban elért eredményeiket is. Évenként látogatást szerveznek Tartuba, illetve Szolnokra. Mindkét vállalatnál ismertették a szerződés tartalmát, véleményt kértek a munkásoktól a kapcsolat teljesebbé tételéhez. Hengeres bolygóskódban a híres sajt massiája a tejkombinát rannói üzemében mányos és kulturális központ, műemlékei sok turistát vonzanak. A tejkombinátnak tíz üzeme van, ahol mintegy nyolc- százán dolgoznak. Létszámközvetlenül nem szállítanak a boltokba. Több üzemükben megtalálhatók a magyar ÉLGÉP által gyártott vándorkeverős A közeljövőben a Tartui Tejkombinát vezetői lesznek a Szolnoki Tejipari Vállalat vendégei. T. Szűcs Etelka A karcagi kertbarátok A Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében kertbarát körök kezdték meg munkájukat tavasszal Karcagon. — Hármas cél vezetett bennünket, amikor a szervező munkához kezdtünk — mondja Örlős Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. — Elsősorban a város akadozó zöldségellátásán kívántunk ily módon is javítani. A kertbarát kör tagjainak száz-kétszáz négyszögöles parcelláit jórészt olyan területeken jelöltük ki, ahol a földet eddig semmire sem használták. Csaknem három hektárral növeltük így a város zöldségtermő területét. Nem utolsó sorban sok üzemi munkásnak, hivatali dolgozónak, nyugdíjasnak biztosítottunk lehetőséget a szabad idő hasznos eltöltésére. Azt tudjuk, hogy a zöldségellátás hiányosságait a kertbarát körök egydül nem oldják meg. Már az is eredmény viszont, ha tagjaik megtermelik azt, amire saját maguknak szükségük van. Több zöldségféle, konyhakerti növény marad így az üzletek és a piac kínálatára szorulóknak. Örlős László, a Petőfi kertbarát kör elnöke: — Jelenleg huszonketten, 1.3 hektáron gazdálkodunk. A földet minimális összegért — évi 260 forintért — öt évre béreljük a városi tanácstól. Igaz, az idén még rengeteg bajunk volt vele. A terület sokáig parlagon volt, tavaly még legfeljebb ha libák legelésztek rajta. Tavasszal a nagy esőzések miatt a szántás sem sikerült tökéletesen. Ennek ellenére, aki rendszeresen művelte a földjét, jó eredményeket ért el rajta. Csak konyhakerti növényeket termelünk — petrezselymet, sárgarépát, burgonyát, karalábét, káposztaféléket, padaricsomot, paprikát, zöldbabot és uborkát már értékesítettünk is. Az Áfész — ha a minőség jó — minden esetben átveszi tőlünk az árut. A kezdeti tapasztalatok jók, és reméljük, hogy a jövő is hasonlóképpen alakul. A jelenlegi huszonkét tag helyett — a jelentkezések alapján — ősszel már százan látunk munkához. A városi tanács még tud számunkra földet biztosítani. Kovács Gyula, a Rózsa Ferenc kertbarát kör elnöke: — Negyvennyolc taggal alakult meg kertbarát körünk. Már évek óta „dicsekedtek” a jászberényi és a gyöngyösi kollegák a kis „hobby- telkeikkel”. Az idén már nekünk is lesz mit mesélni, hisz beérett az első termés a mi „parcellánkon” is, 1,4 hektár területen dolgozunk. Közösen szántatjuk fel tavasszal és ősszel, és a nagyobb mennyiségben szükséges vetőmagokat is közösen vásároljuk. Jövőre már az öntözés sem jelent gondot, hisz még az idén kutat fúratunk. A szerszámos kamrák mellé néhány gyümölcsfát is telepítünk. Szép terveink vannak, reméljük a termés szép lesz. T. E. Traktorok számítógépen 7 Az országban kevés termelőszövetkezet van, amelyik annyira gépesítette volna ügyvitelét mint a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet. Az anyagvásárlás és felhasznár lás könyvelését, a bérek számfejtését ASCOTA típusú gépek végzik. Nyilvántartólapok, főkönyvi számlák, gépi „vezetése” azonban nem egyedi eset. A Magyar—Bolgár „specialitása”: a havi készletváltozások, a bérek lyukszalagra írt adatait számítógépek dolgozzák fel. A komputer készítette táblázatokból azután minden, a gazdaság irányításához szükséges szám gyorsan kiolvasható. Kevesebb „irodista” Az 1976-ban három szövetkezetből (Lenin, Béke, Dimitrov) alakult gazdaságban szükség is van a gépek munkájára. Az 1400—1600 dolgozónak évente körülbelül 50 millió forintot fizetnek ki. Ha kézi könyveléssel dolgoznának, a mostaninál két- szerte több „irodista” kellene. A tizenhét raktárban tárolt 15 ezer féle anyag sorsát sem tudnák annyi emberrel figyelemmel kísérni mint ma. Pontosabban a hagyományos adatszolgáltatás talán még nem is kívánná meg, hogy sokkal több ember üljön az íróasztalok mögé. Ha azonban minden, ma megkapott adatot és táblázatot kérne a vezetőség, akkor a jelenlegi ügyviteli létszám kétszerese se lenne elég. Mert az anyag- és bérgazdálkodás számítógépre vitelének legnagyobb előnye az, hogy az operatív vezetéshez szükséges információk mind gyorsan megkaphatok. Olyan adatok is, melyek kiszámítása, rendszeres „előállítása” szinte megoldhatatlan feladatok elé állította volna a régi ügyviteli gépezetet. A renge: teg munkát igénylő részletesség okozta volna a legtöbb gondot. Kézi könyvelést (adatfeldolgozást) alkalmazva pédául elképzelhetetlen volt, hogy hónap végén a gazdaság minden erőgépére ismerjék a legfontosabb teljesítmény- és költségmutatókat. Megalapozott döntések A gépesítés után, a számítógép segítségével viszont már azt is megmondhatják, hogy például a huszonegyedik DT 75-ös traktor teljesítményével arányban áll-e üzemanyagfogyasztása. Az esetleges túlzott költségfelhasználás kimutatása pedig kiinduló pontja lehet egy műszaki vizsgálatnak: érdemes-e még kijavítani a gépet; egyáltalán miért folyik el a megengedhetőnél több pénz ennél a traktornál? A számítógéptől kapott táblázatokból az is kideríthető, egyenletesen terhelik-e az erőgépeket, nem lenne-e eggyel kevesebb lánctalpas is elég? Az anyagnyilvántartásnál a gépi adatfeldolgozás gyorsasága a legnagyobb előny. Hónap vége után már két- három nappal mindenből ismerik a készlet nagyságát. A havi forgalom, az eladások és vásárlások kézi összesítése sokkal tovább tartana. A régi módszert alkalmazva addig is elhúzódott, amikor a szükség alkatrész beszerzésére már nem volt elég idő. A bérfizetések adatainak gépre vitele pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes üzemrészek bérgazdálkodását figyelemmel kísérjék, az esetleges aránytalanságokat megszüntessék. Fontos az előkészítés Eddig a gépi adatfeldolgozás gyorsaságáról, a munkamegtakarításról az operatív vezetés megalapozottabbá tételéről esett szó. Az említett előnyök azonban nem minden fáradtság nélkül poty- tyantak a szövetkezet ölébe. A gépesítés rengeteg szervezést igényelt. Például meg kellett állapítani, hogy melyik munkafajtából mennyi ér egységnyi munkabért. Az anyagok számbavétele, csoportosítása sem volt egyszerű feladat. A gazdaság vezetőinek azt is meg kellett határozniuk, milyen összesítéseket, táblázatokat készíttessenek a számítógéppel; milyen újabb adatok ismerete szükséges a szövetkezet gazdálkodásának javításához. Azonban nemcsak az előkészítésre, hanem a folyamatos, pontos adatszolgáltatás megszervezésére is szükség volt. Szigorították például a raktári fegyelmet. Az igazi munka azonban akkor kezdődött, amikor a gépi adatfeldolgozás feltételeit már megteremtették, az új rendszer működött. A gyors, pontos adatok segítségével dönteni kellett, hol, mit változtassanak a szövetkezeti munkán. Ellenvélemények A Magyar—Bolgár Barátság Tsz vezetői szerint megérte az adminisztrációt korszerűsíteni. Persze ellenkező vélemények még ma is elhangzanak. Van akinek a fokozott fegyelem, a magasabb képzettséget, pontosságot igénylő munka ellen van kifogása. Mások túl drágának találják a gépesítést. A bírálók azonban elfelejtik: hagyományos módon a termelőszövetkezetek irányítása egyre nehezebbé válna. Nem veszik figyelembe azt sem, hogy az adatonként 5,50 forintos feldolgozási költségért egy tucat olyan táblázatot kapnak, melyet a döntésekhez okosan felhasználva ezer forintokat takaríthat meg, vagy nyerhet a gazdaság. V. Sz. J. A BHG kunhegyest gyárában készített telefonközpont-sávok elektromos vizsgálatát eddig Budapesten végezték. Nemrég érkezett Kunhegyesre az első vizsgálókészülék (képünkön), amelyet hamarosan még néhány követ. 1980-ra valamennyi itt gyártott sávot minőségileg jóváhagyva továbbítanak Kunhegyesről a BHG központjába Tászapátin Utócímerező brigádok a miskolci helyiipari yásáron Sláger a játszótéri felszerelés Megközelítően hatvanezer látogató kereste fel a miskolci helyiipari kiállítást és vásárt. A mintegy háromezer négyzetméter területet elfoglaló vásáron Észak-Magyar- országról több mint százhúsz kiállító — minisztériumi, tanácsi és kereskedelmi vállalatok. valamint szövetkezetek és kisiparosok — mutatták be túlnyomórészben fogyasztási termékeiket. A vásár slágerei a miskolci Kertészeti Vállalat újdonságnak számító játszótéri felszerelései, A jászapáti Velemi Tsz- nek évek óta szerződése van a Törökszentmiklósi Állami Gazdasággal hibrid kukoricavetőmag szállítására. Az idén 256 hektáron termesztik a vetőmag-kukoricát, és ebből 7 millió forint árbevétele lesz a szövetkezetnek. A tsz szocialista brigádjai védnökséget vállalatak a vetőmag-kukorica termesztése felett. A védnökséghez 27 brigád 300 taggal csatlakozott. Vállalták, hogy munkaidő után és folyamatosan elvégzik a kukoricatáblákon az utócímerezést, Ugyanakkor felajánlották, hogy a munkáért járó bért a gyermekintézmények fejlesztésére, támogatására fordítják. A dicséretes vállalást becsülettel teljesítik. Az utócímerezést folyamatosan végzik, a vetőmag-kukorica szépen fejlődik. A gyermekintézmények támogatásáról szóló vállalásuknál a sort az „Ernst Thälmann” brigád nyitotta meg. A kollektíva 4 ezer forintot adott az új helyre költöző jásziváfiyi óvoda vízvezetékhálózatának építéséhez,
