Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
1977. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fejlődő szolgáltatás, kielégítetlen igények Felelősséget nem vállalunk A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására a szolgáltatások iránti igények is robbanásszerűen növekednek. így például a motorizáció elterjedése, a nők fokozott munkavállalása, az urbanizáló- dás következtében a család a házimunka helyett sokféle szolgáltatást „megvásárol” (például a mosást elvégezteti). Emellett a növekvő lakásállomány karbantartása és az egyre több, úgynevezett tartós fogyasztási cikk javítása is kiterjedt szolgáltató- hálózatot és jó minőségű munkát igényel. A lakosság és a közületek a tulajdonukban levő fogyasztási cikkek szereléséért, javításáért, szállításáért, a kereskedelmi és személyi szolgáltatásokért fizetnek, és ez az összeg képezi a szolgáltatóhálózat teljesítményértékét. Több, mint 2 ezer fajta ilyen szolgáltatást tartunk nyilván. Ez az összérték országosan a lakosság fogyasztásának mintegy 4 százalékát képezi, míg a legtöbb szocialista országban ennél már jóval magasabb. o Megyénkben a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke a negyedik ötéves terv időszakában közel más- félszeresére emelkedett, miközben a szolgáltatások árai több, mint 10 százalékkal nőttek. Annak ellenére, hogy a növekedési ütem jóval gyorsabb volt az országosnál, a lemaradást még sem sikerült pótolnunk, ugyanis 1976- ban az egy lakosra jutó érték (785 Ft) 23 százalékkal kisebb volt az országos átlagnál, és az alföldi megyéktől — leszámítva Szabolcs- Szatmárt — is elmaradunk. Sőt, az egy lakosra jutó, a szocialista szektor által teljesített érték alapján az említett Szabolcs-Szatmár mellett csak Borsod-Abaúj- Zemplént és Nógrádot előzzük meg. Jogosan feltehető a kérdés, hogy van-e ilyen kielégítetlen igény? Nos, a szervezett keretek között működő szolgáltatóhálózat nem elegendő, ugyanis egy országos számítás szerint a kontárok, fusi- zók és barkácsolók „teljesítménye” eléri a szolgáltatással foglalkozó szocialista és a magánszektor teljesítményét. A szolgáltatások iránti igényeket a szervezett hálózat tehát még csak körülbelül 50 százalékban képes kielégíteni. A személygépkocsik javításának 50—60, a háztartási gépek javításának 30, az „Röstellem a ház elejét, de mit tehetek, hetek óta nincs falfesték a boltban. Naponként benézek a háztartásiba, mind hiába...” — panaszolja Tiszaföldváron egy háziasszony. Utunk során csak percnyi időre álltunk meg pihenni, és ő úgy hitte, hogy házát mustráljuk. A közvetlen beszélgetésből még megtudtam, hogy „van itt már sok újdonság, gépek, városi divat szerinti készruhák, turmixgépek és automata vasalók. No láthatja, nem panaszképp mondom, de ha nekem ilyen filléres és fontos dolog kell, az nincs. Bécsi fehéret már egy fél éve nem mérnek, van az a praktikolor, de színező ahhoz nincs, pedig drága portéka...” A szomszéd porta kétszintes házát most húzták fel, a gazda a kerítés mellett, ö is bólogat, és hozzáteszi, megálltak a munkával, mert a parkettát lakkozni szeretnék költözés előtt, de nem építőipari javításoknak közel a felét a szervezett szolgáltatóhálózaton kívül végzik. o Megyénkben a szervezett szolgáltatóhálózatban — a szocialista szektorban és a magánkisiparban — hétezren dolgoznak, vagyis többen, mint például a megyei székhelyű építőiparban. A szocialista szektorban dolgozók száma 1976 végén meghaladta a háromezerhat- százaf, és a létsizám egy év alatt 11 százalékkal nőtt. E létszám fele az iparban, 16 százaléka a személyi szolgáltatásban, 13 százaléka az építőiparban, 12 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A tiszta profilú szolgáltató vállalatok létszáma mintegy ezer volt. Megyénkben összesen 1432 felvevőhely és 994 szolgáltatóhely működött 1976 végén, ezek nagy része a szövetkezeteknél található. A szolgáltatóhelyek száma különösen a mezőgazdasági szervezeteknél növekedett jelentős mértékben, mert 1976- ban 172 működött az 1975. évi százharminckilenccel szemben. Erre viszont szükség is van, ugyanis a kisebb települések és a külterületek ellátásáért a kisiparosok mellett a termelőszövetkezetek tehetnek a legtöbbet. A szocialista szektor teljesítményének volumene 1976- ban összesen két százalékkal nőtt, a szolgáltatások árai pedig három százalékkal emelkedtek. Különösen erőteljes felfutás tapasztalható az ipari szolgáltatásoknál (15 százalékos növekedés), viszont az építőipari javítások volumene 15 százalékkal visszaesett. Ez év első felében — igaz, hogy folyóáron — az ipar- vállalatok és szövetkezetek 7, az építőipariak 13 és a személyi szolgáltató szervezetek 12 százalékkal több munkát végeztek a lakosság részére, mint egy évvel korábban. e Megemlítjük azt is, hogy a kormányhatározatban kiemelt hatféle szolgáltatás volumene 1976-ban több mint 9 százalékkal fejlődött, és ezen belül a személygépkocsi-javítás egyharmadával növekedett. Ennek ellenére a személygépkocsi-javítás egy lakosra jutó értéke még csak 48 forint volt az országos 116 forinttal szemben. Fokozódó mértékben vesszük igénybe a Patyolat Vállalat mosó, kelmefestő és vegytisztít^ tevékenységét is, viszont az egy lakosra jutó teljesítmény 12 forintos összege még csak lehet: ha vilupál van. akkor edző és hígító nincs, vagy fordítva. Bejárta a környéket, most ígérte a sógor, hogy ha Pesten jár, ott is szétnéz. Benéztem a környéken néhány üzletbe „festék ügyben”. Nem volt se Cibakházán, se Nagyréven. Mester- szálláson — a legjobban ellátott háztartási boltban volt egyedül a régi, hagyományos festékből néhány szín, de fehér ott sem. Parkettabevonó van. Az üres polcok után a mesterszállási üzletben elgyönyörködött az ember a zsúfolt eladótérben, a tömött pultok áruiban. „Hogy csinálta?” '— kérdezem a boltvezetőt. „Előrelátó voltam. Még év elején mindenből a többszörösét kértem a szokásos mennyiségnek. Ez a módszer hátránnyal is jár, menni alig tudtam az árutól, a raktár- készlet — első látásra — ijesztő volt. Igazam lett. Vállaltam a rizikót, és jól jár egyharmada az országosnak. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítása iránti igény és a teljesítmény is fokozatosan növekszik. Mindezen kétségtelen fejlődés mellett megyénk szocialista szektorában a munkateljesítmény az országosnál kisebb színvonalú. Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel ugyanis 1976-ban a magyarországinak a háromnegyed részét érte el, és 1975- höz viszonyítva több, mint tíz százalékkal visszaesett. A magánkisipar 1976-ban — sajnálatos módon — csökkenő létszámmal dolgozott, különösen a községekben. Teljesítménye összesen ,egy százalékkal csökkent, az árszínvonal pedig négy százalékkal nőtt. Az Elnöki Tanács 1977-ben megjelent törvényerejű rendeleté egyértelműen kimondja, hogy a magánkisipar alapvető feladata a szolgáltatások végzése. Szükség is van erre, mert a még ellátatlan területeken — a kisebb községekben — a hálózat gerincét a kisiparosok képezik. Az utóbbi három évben főként a cipészek, ácsok, kőművesek, szobafestők, villanyszerelők és fodrászok száma fogyott. Az új adórendszer viszont kedvezőbb feltételeket teremt az ipar kiváltására, és a másodállásban dolgozók száma is növelhető. Ez utóbbiak megyénkben mintegy ezren vannak, de gyakran anyagellátási gondokkal küzdenek. o Végeredményben erőteljes fejlesztés szükséges ahhoz, hogy lemaradásunkat a lehetőségekhez képest pótoljuk. Erre szolgál e tervidőszakban a 63 millió forintos szolgáltatásfejlesztési alap, amelynek felhasználása eddig tervszerűen halad. Lehet azonban beruházás nélkül is előre lépni. Termelékenyebben dolgozó szervezeteket, például több tiszta profilú szolgáltatóegységet célszerű kialakítani. Szükséges lenne az eddigieknél is fokozottabb koordináció az egyes vállalatok, érdekképviseleti és irányító szervek között, az igényfelmérés, a hálózat és létszám, helyiség, anyag- és alkatrészellátás tekintetében. Távlati célok szerint a szolgáltatás szerepe fokozatosan növekszik, és 1990-ig az itt dolgozók létszáma a mostaninak kétszeresére nő. A fokozódó igények kielégítése csak megfelelő és célszerűen működő hálózattal lehetséges. Dr. Végső Zoltán a vevő. Azóta sem kaptam a mostani hiánycikkekből.” A vegyiáru nagyker látja el — közvetett úton — a megye valamennyi üzletét. Érdeklődésemre elmondták, hogy a bécsi fehér valóban korlátozott mennyiségben érkezik, egyetlen gyár készíti Magyarországon. A praktikolor viszont kapható, csak egy példát: az idén, az első félévben kétszeresére nőtt a „fogyasztás” az elmúlt évihez viszonyítva. Színezők is vannak a lerakatban, a földvári — jogos — panaszt azonnal felülvizsgálják. A parketta-lakkal kapcsolatban : valóban volt elakadás az eltelt hónapokban, de megérkezett — késve — a nagykereskedelmi vállalathoz a szállítmány. Igaz, a két komponensű lakkok egyik tartozéka nélkül, de az is meglesz,'úgyhogy a legkisebb falvak boltjai is megkapják hamarosan a várt háztartási szert. T. Sz. E. Pecsenye és húsliba Jánoshidárúl Az év elején eldöntötték, hogy a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz az idén 24 ezer pecsenye- és húslibát ad át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Mivel az ízletes baromfihús iránt a hazai és a külföldi piacon egyaránt nőtt a kereslet, a vállalat kérésére a itsz elhatározta, hogy gyorsítja a szállítást. A vállalást teljesítve az év első hét hónapjában 18 ezer, vágásra alkalmas libát adott át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Az egyenként 4 kilogrammos libákért 2 millió 600 ezer forintot kapott a szövetkezet. Ismét teljes kapacitással Az egymás után következő leállások s karbantartási munkálatok után ismét teljes kapacitással termel hazánk legnagyobb műtrágya- gyára, a Péti Nitrogénművek. Az egész további termelési folyamatot meghatározó karbantartási munkálatokat a gyár kollektívájának összhangja éis odaadása jellemezte. A gyár szocialista brigádjai vállalták, hogy határidőre befejezik e fontos munkát, sőt felajánlották a 6 hónapos garanciát is. Speciális műszerek a bányákba A Magyar Szénbányászati Tröszt megbízásából a Várpalotai Szénbányák Vállalat rendezkedett be a termelés irányításához szükséges híradástechnikai berendezések gyártására. Ebben az esztendőben már több mint 35 millió forint értékben készítik a speciális műszereket, berendezéseket és felszerelik azokat a dudari, a tatabányai és a salgótarjáni bányákba. VALAHÁNYSZOR benyúltam a zsebembe, mindig nyugtalanított egy cédula. Illetve nem is egy, hanem kettő. Az egyik keményebb fogású, a másik puhább. A keményebb színes papíron ez olvasható: „Tanácsi Konfekcióipar 6. Üzemág: XII. Böszörményi u. 20— 22. Termék száma (ITJ sz.) 77—31—41. Megnevezés: Attila. Modellszám 5 474. Minőség: I. o. Árforma: 3.700. Anyagösszetétel: Nappa...” A bőrzakó szürkéskék színe és különös ismertetőjele a puhább tapintású cédula, amit a keményebbre ragasztottak. A használati utasítás szerint: Anyaga: juhnappa, vasalni, mosni tilos, tisztítását csak 'szakember végezheti, tárolása lehetőleg vállfán történjen. Kisebb... — de ezt hadd tegyem idézőjelek közé — „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vál- launk”. Egyszerű kijelentő mondat, a 3700 forintos, tehát nem is olcsó, első Osztályúnak minősített juhnappa zakón. Hónapok óta hordom, nézegetem a cédulát. Gondoltam előbb-utóbb belenyugszom: ha nem vállalnak felelősséget, hát nem vállalnak, én alaposan megvizsgáltam a zakót, nem fedeztem fel rajta kisebb hibát, akkor, amikor megvettem, később is csak a selyem bélésen kezdtek lefelé szala- dozni a szemek. Ez kisebb hiba. A felelősség tehát engem terhel. Reklamációnak helye nincs. Előre nem látható más hiba. Legfeljebb tetetek bele egy új bélést, ha már ilyen rossz minőségi ellenőrnek bizonyultam. Nem segített az önvígasz- talás, mert minduntalan eszembe jutott; hogy minden termelő üzemben van minőségi ellenőr, még azokban is, ahol a brigádok arra jogosultak, hogy maguk minősítsék az általuk gyártott terméket. Ha van minőségi ellenőre a Tanácsi Konfekció Iparnak, akkor mit csinál vajon? Cédulát ír? „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk”. Nem azt írja: „A zakót megvizsgáltam. Első osztályúnak minősítettem, de a kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalok X. Y. minőségi ellenőr.” ö is a divatos' többesszámban ír. A felelősség tehát kollektív, vagyis senkit sem terhel felelősség. Az anyaghiba adódhat sok mindenből: megsérti az anyagot a varrógép, rosszul dolgozták ki a bőrgyárban, már a birka nyúzásakor megsértették az írhát, de az is lehet, hogy már a birka ’sem vigyázott eléggé a bőrére. Téhát mindenki felelős lehet. És itt véget ér a felelősség. A vásárló is benne van a kollektív felelősség kategóriában, és végül is egysze- mélyben ő a felelős az esetleges kisebb hibákért. Magára öltötte a zakót és ezzel a teljes felelősséget is. Felelős a minőségi átvételért, amit olyan hebehurgyán végzett el a boltban. Mentségem csak az: nem vagyok szakember, fogalmam sincs arról, mi számít hibának egy juhnappa zakón. Mentségem továbbá az is, hogy ott a boltban fel sem merült bennem: hivatalosan ki mernek jelenteni ilyenmit. A minőségi ellenőr pedig tovább írja a cédulákra: ..Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk”. Tudomásom szerint ma még csak a tanácsi konfekció- iparban, de ki tudja, holnap, holnapután nem jelenik-e meg több árucikken is ez a mondat? ELŐFORDULHAT. Hacsak az illetékesek alaposan utána nem néznek a leírt tényeknek, amelyekben ugyan kisebb hibák előfordulhatnak, de „E kisebb hibákért felelősséget nem vállalunk.” Vállalja érte a felelősséget a tanácsi konfekcióipar! K. S. Bécsi fehér és társai A kombájnoktól beszállított búzát szennyezettség és fajta szerint osztályozzák a tárolóban Készül a vetőmag Teljes a nagyüzem a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság hibridüzemében: a gabonafeldolgozásra is alkalmas berendezéseket vetőmagbúza készítésére hasznosítják őszig a kukorica szezon beindulásáig. Ezer hektárnyi, a gazdaságban termesztett búza termését tisztítják, szárítják, csávázzák és fémzárolják. Az idén feldolgozásra kerülő vetőmagbúzából 18 millió forint bevételt tervezett a gazdaság. A hibridüzem laboratóriumában vizsgálják nedvességtartalmát, tisztasági százalékát, fajsúlyát Az automata adagoló géppel naponta tízórás műszakban húsz vagon vetőmagot készítenek elő fémzárolásra Fotó: T. F,
