Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Mr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 3. Fogytán a türelem Évtizedes gödör — június 2. Kevés a Konténerhordozó — június 9. Türelemre van szükség — június 16. Címek, dátumok. A címek egy-egy, A szerkesztőség postájából rovatunkban megjelent levél címét jelentik. A dátumhoz annyit: 1976! Pintér Ferenc levele indította el a „soro­zatot”. A környéken évtize­dek óta megvan az ún. Sza­bó-gödör — írta. Vize pisz­kos-bűzös. Odahordják a környék lakói a szemetet is, néha kényszerűségből, mert egyetlen konténer van csu­pán. Türelemre van szükség — írták a városi tanács műszaki osztályáról. A gö­dör íeltöltése érdekében in­tézkedtek. A rossz megköze­lítési lehetőségek miatt a teltöltés csak kedvező időjá­rás esetén, a közelben levő építési munkák ütemének megfelelően lehetséges . . . Nos, 1977. július 22-én is­mét levél érkezett Pintér Ferenc szolnoki lakostól. Csak néhány mondat belőle: „.. .még a mai napig sem történt intézkedés, a gödör bűzét sajnos, nagyon sok családnak el kell viselnie... konténer a környéken egy van, és a gödörbe hordják a szemetet, néha az elhullott állatokat is. Ettől a gödör­parton lakók portáit elözön- lötték a patkányok, melyek­nek irtását anyagiakkal sem lehet sokáig bírni. Igaz, a városi tanácstól kapott vá­laszlevélben ígérték, hogy „Szemét lerakása tilos!” táblát helyeznek el itt... A gödörben most kevés a víz, kérjük, töltsék be, mert ezt az állapotot már nem lehet elviselni ■ ■ Gyermekek találkozója A Néplapból értesültünk arról, hogy a Tiszámenti Vegyiművek­ben napközi otthon működik. Úgy gondoltuk, jó lenne a kis­újszállási fiúotthon gyermekei­nek megismerkedni az ottani pajtásokkal, hiszen szüleik pat­ronálják intézetünket. A keve­rék granuláló üzem szocialista brigádja örömmel fogadta kez­deményezésünket. Az egynapos látogatáson fe­lejthetetlen élményben volt ré­szük a gyerekeknek. A Vegyi­művek napközis pajtásai műsor­ral kedveskedtek, majd a mi fiaink adták elő Vörösmarty Mi­hály Petik éj ét, és nagy sikert arattak a népi tánccal. Ebéd után a fővárosi bábszínház előadásá­ban gyönyörködhettek a gye­rekek. Ezúton is szeretnénk megkö­szönni a Tiszamenti Vegyimű­vek dolgozóinak ezt a kellemes találkozót. Papp Gyulám* Kisú j szállás Rozsdagomba Nagy problémát jelent szá­momra, hogy kerti szegfűi­met, tátikáimat szinte min­den évben meglepj a rozsda. Először az alsó leveleken ke­letkeznek foltok, majd az egész növényt ellepi és a vi- ráo elpusztul. Mivel véde­kezhetnék ellene? Kiss Itnréné Szolnok Kérdésére Korzim Gyula főkertész válaszol: Gyakori kerti virágainkon a rozsda­gomba, különösen a szegfűn, rózsán, tátikán, gladióluszon stb. Először az alsó levelek fonákán jelennek meg a kör alakú apró, sárga, majd meg­bámuló foltok, amelyek az egész növényt, a virágszárat is ellepik, tönkretehetik. Az első foltok észlelésekor azon­nal permetezzen Zineb 0,2— 0,3 vagy Rézoxiklorid 0,5 százalékos oldatával és leg­alább kéthetenként ismételje meg. Szerkesztői üzenetek Réti László, Kisújszállás: A nyugdíjasok foglalkoztatá­sát érintő kérdésére — mi­után többeket is érdekelhet — a következőket válaszol­juk: minisztertanácsi határo­zat értelmében a mezőgaz­dasági nagyüzemeknél (álla­mi gazdaságok, mezőgazdasá­gi szövetkezetek) a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukorrépa beta­karításában július 15. és no­vember 15. között, fizikai munkát végző nyugdíjasok­nak e munkája a foglalkoz­tatási keretbe nem számít be. Szabó Imréné, Tiszafüred: A szolgálati ■ időben lehet megszakítás. Akinek azon­ban egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítása van, annak megelőző nyugdíjévéit csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után legalább öt újabb nyugdíj­évét szerez. E feltétel hiá­nyában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző éve­ket csak annál lehet számí­tásba venni, aki a megszakí­tás előtt a nyugdíjjogosult­sághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül az öreg­ségi nyugdíjra jogosító élet­kort betöltötte, vagy meg­rokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. K. L.-né, Mezőtúr: Tör­vény tiltja és érvénytelennek nyilvánítja azt a végrende­letet, amely két vagy több személy végakaratát ugyan­abba az okiratba foglalja. Űgynevezett közös végrende­letet tenni tehát nem lehet. Még a • házastársak is csak külön-külön' okiratban ké­szíthetnek érvényes végren­deletet. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az így tett végrendelet tartalmilag vagy indokai alapján össze­függjön egymással. Végren­delkezni lehet közvégrende­lettel (közjegyző előtt)1 vagy írásbeli magánvégrendelet­tel is. Az írásbeli magánvég­rendeletet a végrendelkező akár maga is írhatja, akár mással írathatja. A jogsza­bály viszont szigorúan meg­határozza a végrendelet ala­ki és tartalmi követelmé­nyeit, ezért leghelyesebb azt szakemberrel készíttetni. A végrendeletre nem kell ok­mánybélyeg. Nagy Béla, Szolnok: A te­lekadóról szóló 2/1977. PM— ÉVM. sz. rendelet, szerint az olyan adoKöteles beépítetlen telek után, amelynek beépí­tésére a tulajdonost határo­zattal kötelezték, ha az el­rendelt vagy vállalt beépíté­si kötelezettségét nem telje­sítette, az alapadó ötszörösét kell fizetnie. Az építési telek fekvése szerint illetékes vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának pénzügyi szakigaz­gatási szerve a kivetett te­lekadót, a fizetésre kötelezett kérelmére, mérsékelheti vagy elengedheti, ha: a kérelmező szociális körülményei azt in­dokolttá teszik; az építési te­lek beépítését már megkezd­ték, de azt az építkező rajta kívül álló okból (építőanyag­hiány, kivitelező hiánya stb.) nem tudta befejezni. A tulaj­donos az építési telket önhi­báján kívül sem beépíteni, sem elidegeníteni nem tudja. Perek az örökségért ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS fi.) Egy vidéki idős férfi és egy fiatal házaspár három évvel ezelőtt öröklési szer­ződést kötött. Ebben az öregember úgy végrendelke­zett, hogy házát és ingósá­gait a fiatalok öröklik, ők viszont kötelezték magukat, hogy lakásában élete végé­ig eltartják, gondozzák, be­tegség esetén ápolják az öre­get. A szerződést az állam­igazgatósági hatóság jóvá­hagyta. Néhány hónappal később a házaspár beköltö­zött a házba. Egy év múlva azonban a viszony már any- nyira megromlott közöttük, hogy az idős ember nem fo­gadott el semmiféle szolgál­tatást, sőt, el is költözött, s azóta ismerősöknél, roko­noknál lakik. Ilyen előzmények után az idős ember az öröklési szer­ződés megszüntetéséért a járásbíróságon pert indított. A bíróság ítéletében az öröklési szerződést úgy mó­dosította, hogy a házaspár természetbeni tartás és gondviselés helyett, havi 800 forint életjáradékot köteles fizetni. Fellebbezésre ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Egy év múlva az öregúr a járásbí­róságtól ismét az életjára­déki szerződés megszünteté­sét kérte. Arra hivatkozott, hogy 78 éves, önmagát el­látni nem tudja, gondviselő­re van szüksége, aki termé­szetbeni ellátást is nyújt ré­szére. A járásbíróság a ke­resetet azzal az indoklással utasította el, hogy a szem­benálló felek között a vi­szony az első per óta to­vább nem romlott. A városi tanács szociálpolitikai osz­tálya térítés nélküli ebéd­jegyet ad a felperesnek, reggeliről, vacsoráról pedig maga gondolkodik. Tehát szükségletei a havi 800 fo­rinttal fedezettek. A megyei bíróság ezt az ítéletet is helyben hagyta. A jogerős döntés ellen, törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság mindkét al­sófokú bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra kö­telezte. Az indoklás szerint az öröklési szerződésekre is al­kalmazni kell a törvénynek azt a rendelkezését, hogy ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való ellátás lehetetlenné vá­lik, mindegyikük kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződésre való átváltoztatását, ha pe­dig ez nem valósítható meg, a szerződés megszünteté­sét. Olyan esetekben pedig, amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egész­ségi állapota miatt gondo­zásra és ápolásra is szorul, a bíróságoknak különös gonddal kell vizsgálniuk, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e ere­deti célját és rendeltetését. Az új eljárás során ezért részletes tényállást kell megállapítani, hogy az idős ember életkorára, egészségi állapotára, személyes körül­ményeire tekintettel, a mó­dosítás után a szerződés fenntartható-e, avagy meg­szüntetése indokolt. Ennek érdekében szükség esetén orvosszakértőt kell meghall­gatni. Figyelembe kell ven­ni, hogy a szerződés megkö­tésekor már idős, beteg em­ber-volt az örökhagyó, a házaspárnak tehát számol­nia kellett azzal, hogy nem­csak élelmezni, hanem szük­ség esetén gondoznia és ápolnia is kell őt. A jogvita rendezésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a szerződés esetleges megszün­tetése — a házaspár lakáskö­rülményeivel kapcsolatos problémák miatt — ne hozza hátrányosabb helyzetbe az idős embert a jelenleginél. K. S. (Folytatjuk) KIStLUTTENrfSZTÖX HIGY LEHETŐSÉGEI A nyúl karrierje után a húsgalambé következik? Szokás manapság a kisál­lattenyésztés megújhodásá­ról és konjunktúrájáról be­szélni. Ez így igaz. A nyúl például — a szó korszerű értelmében — csak­nem új üzemág nálunk, de már most évi 30—35 millió dollárt hoz az országnak, jelenleg többet, mint a nagy hagyományokkal rendelke­ző juhászat. Sokan azt jó­solják, hogy a nyúl karrier­je után a húsgalamb követ­kezik majd. Valóban, nem­csak azoknak hoz nagy hasz­not, akik a konjunktúrát idejében megszimatolva rá­álltak a tenyészanyag előál­lításra. Bárki kaphat egy ki­ló galambért 95 Ft-ot, ami nem megvetendő bevétel. A kisállattenyésztőnek persze nem kell okvetlenül valami újat kezdeni. Hálás, kitűnő háztáji foglalkozás mindmáig a baromfitenyész­tés. És azt se felejtsük el, hogy a „kisállattenyésztő- nek” nem feltétlenül kis ál­latokkal kell foglalkoznia. A házkörüli sertéshizlalás és tejtermelés változatlanul nélkülözhetetlen tevékeny­ség a népgazdaság számára. E termékeket előállító kis- tenyésztőknek bizonyosan nem kell a közeljövőben ér­tékesítési nehézségektől tartaniok. Aki kedvet érez, csinálja Megújhodásról. konjunk­túráról beszélünk tehát, és joggal. Mindenkit biztatni szeretnénk, aki kedvet érez ahhoz, hogy ebben a tevé­kenységi körben tegyen szert tisztésséges mellékjövede­lemre. Nem szeretnénk azon­ban, ha szaporodna, a csa­lódott emberek száma. Mert ilyenek is vannak. Akik he­behurgyán kaptak bele eb­be a tevékenységbe, és azt érzékeny veszteséggel fejez­ték be. Először is, a kisállatte­nyésztés: szakma. Nem ör- döngös mesterség, de fogá­sait, szakmai tudnivalóit meg kell és meg lehet tanul­ni, begyakorolni. Egyre jobb szakkönyvek jelennek meg, az ágazatnak ma már rend­szeres havi folyóirata van, a „Kisállattenyésztők Lapja’ A szakmához szükséges is­meretek többsége ezekből elsajátítható, csakhogy ak­kor a „tanulópénzt” a magá­nyos kistermelőnek saját ma­gának kell megfizetnie. Ha a tűréshatárom belül akar maradni, akkor az a helyes, ha részt vesz egy szaktanfo­lyamon, ahol kérdezni is le­het; ha belép egy szakcso­portba; vagy legalább összé- barátkozik néhány régebbi tenyésztővel, akik figyel­meztetik a buktatókra, segí­tenek átjutni az első nehéz­ségeken. Hol, miben van fantázia? Nyulat, galambot például egyedül nem érdemes te­nyészteni. Ezeket az állato­kat ugyanis piacon, magáno­soknak nem lehet eladni, ezek exportcikkek. Csak ott érdemes tehát tenyészteni, ahol a közelben van hivatá­sos felvásárló, sőt a legjobb belépni egy működő szak­csoportba. A libamáj nagyon jó üz­let, de ez a tevékenység még kis csoportokban sem űzhető. Van az országban néhány körzet, ahol a ter­melőszövetkezet előállítja a sovány libát, kiadja a kisvál­lalkozóknak, akik tömnek, és gondoskodik takarmányról is. Csak ezeken a helyeken van megfelelő szakmai hát­tér és komolyabb értékesíté­si lehetőség. Tojástermelésben éppen az ellenkezőjét lehet taná­csolni. Ahol a nagyüzemek komoly farmokat tartanak fenn, ahol sok kistermelő működik, ott a kezdőnek sok babér nem terem. Viszont, „szűz területen” ahol kevés a baromfifarm, sokkal bizto­sabb az értékesítés. Ilyen helyeken még kórházak, ke­reskedelmi egységek is Szí­vesen kötnek szerződést a kistermelővel, hogy naponta friss tojáshoz jussanak. A juhászat egyedi eset. A juhtúrónak, gomolyának nagy keletje van a piacon, mégpedig minél távolabb van a nagy termelő körze­tektől, annál nagyobb. Ser­téssel tulajdonképpen min­denütt érdemes és lehet fog­lalkozni. Végül a tej. Tehenet tar­tani mindenütt megéri, ha más nem. a szomszédok megveszik a tejet. De ott á legkevesebb a gond, ahol a tsz segíti ezt a tevékenysé­get. ad takarmányt; és ahol a tejbegyűjtőhely nincsen messze. Eddig a kistenyésztőket „okítottuk” azért, hogy a ta­nulópénz megfizetését köny- nyítsük. Van azonban ezen a területen másnak is tenni­valója. Hajdanán Magyar- országon még egy jobb sza­tócsnál is meg lehetett kap­ni azökat a felszerelési cik­keket, amelyek a hagyomá­nyos, egyszerű állattenyész­téshez szükségesek voltak. Most az állatneveléshez szükséges hagyományos iparcikkek — mint a szeCS- kavágó, répaszeletelő, sőt egyszerű patkószeg — szin­te egyáltalán nem kaphatók. Másnak is van tennivalója <f­A korszerű állattartáshoz szükséges iparcikkekkel má’s a helyzet. Ezeket gyártják. A tatabányai DELTA Ipari Termelőszövetkezet fő profil­jának választotta, évenként százmillió forintos értékben gyártja a nyúl és baromfite­nyésztés modern ketreceit, az önetetőket, önitatókat, stb. Mégis nagyon nehezen lehet kapni. Mégpedig azért, mert az országban nem akad ke­reskedelmi vállalkozás, amely ezeket a termékeket hajlandó volna átvenni, il­letve raktározni, árusítani. Aki szeretne egy valóban jó' nyúlketrechez jutni, annak ezért Tatabányára kell utaz­nia és" ott megrendelnie. Van tehát lehetősége és feladata nemcsak a tenyésztőknek, hanem eszközeik előállítói­nak, forgalmazóinak is. F. B. Hatvanöt asszonynak Hatvanöt asszonynak ad munkát a Jászapáti és Vidéke Afész jász- kiséri kivarró üzemel. Az üzem dolgozói a Hazai Fésűsfonóban, gyártott szövetek szövési hibáit javítják

Next

/
Thumbnails
Contents