Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 12. Robotgépek az ember szolgálatában Robotokkal végzett kísérletek (APN fotó: Baranovszkij felvétele - KS) A leningrádi „Kalinyin” Műszaki Főiskola mellett kü­lönleges kibernetikai szer­kesztőiroda működik, amely az ipari robotok létrehozásá­val kapcsolatos munkálatok vezető szervezete az ország­ban. Az alábbiakban Jevge- nyij Jurjevics professzor, a műszaki tudományok kandi­dátusa, a szerkesztőiroda ve­zetője válaszol az APN tu­dósítójának a robottechnika fejlődésével kapcsolatos kér­désekre. — Milyen típusú robotok kerülnek so­rozatgyártásra? — A tervben egyaránt sze­repel az első" nemzedékhez tartozó, merev program alap­ján dolgozó, valamint az „ér- zékesített” robotok sorozat­ban való előállítása. Ez utób­biakat olyan elemek rendsze­rével látták el, amelyek le­hetővé teszik, hogy lássák, tapintsák a tárgyakat, meg­hallják a parancsokat. A munkafeltételek megváltozta­tása esetén be nem progra­mozott cselekedeteket is vég­re tudnak hajtani. Az elmúlt években a szov­jet tudósok a különböző nem­zedékekhez tartozó robottípu­sok tucatjait állították elő. A leningrádi „Kirov” trak­torgyárban a „Ciklon” robo­tok ugyanannyi idő alatt másfélszeresét végzik annak a munkának, amire a 250 tonnás présekkel dolgozó leg­képzettebb munkások is csak a legkörültekintőbb munka- szervezés mellett voltak ké­pesek. A leningrádi Optika Mű­szaki Egyesülésben robotok készítik a fényképezőgépek alkatrészeit, a fémművekben robotok „etetik” 160 kilós munkadarabokkal a forgácso­ló gépeket. Ezeknek az üze­meknek a tapasztalata azt mutatja, hogy még a drága robotok is két-három év alatt megtérülnek. — A robottechnika előtt álló egyik fel­adat a szerelés auto­matizálása. Hogyan oldják meg ezt a problémát a Szovjet­unióban? — Konkfét példával kez­dem. A petrodvoreci óragyár­ban robotok munkába állítá­sával automatizálták a szere­lés bonyolult munkamenetét: robotok végzik a kerékrend­szerek szerelését, az óra köz­ponti hídjának precíziós be­helyezését. A „gépkezek” al­kalmazásával négyszeresére emelkedett a munkatermelé­kenység. A műszeripari sze­relő robotok hasonló arány­ban növelték a termelékeny­séget. A Szovjetunióban különbö­ző típusú szerelőrobotokat, köztük adaptív vezérlésű „ér- zékesített” robotokat is ké­szítenek, amelyek alkalmaz­kodnak a változó munkakö­rülményekhez. Most elvileg új típusú robotokat fejleszte­nek ki a szerelés bonyolult fajtáihoz, tökéletesítik a meg­lévő robotokat. — A robottechnika milyen fő problémáin dolgoznak ma a szov­jet tudósok? Gyomorba juttatható, kis­méretű kapszulába helye­zett műszert dolgoztak ki le­ningrádi tudósok. Segítségé­vel bizonyos távolságból is figyelemmel kísérhető a gyo­morbetegek pillanatnyi álla­pota, a gyomorsav szintje, stb. A vizsgálat lefolyása igen egyszerű: a páciens lenyeli a műszert tartalmazó kap­szulát, derekára pedig rá­dióadóval felszerelt övét csa­tol. — Az egvik legáltaláno­sabb probléma a robotok mesterséges „végtagjainak” és a hozzájuk való támasz­tás- és mozgásrendszereknek a kidolgozása, új programok, algoritmus — azonos típusú feladatok megoldási szabá­lyainak egymást követő lépé­sekbe való elrendezése — létrehozása. A szovjet kutató­kollektívák ugyanazzal a problémával foglalkoznak, mint kollégáik az Egyesült Államokban, Angliában, Ja­pánban, nevezetesen a célirá­nyos cselekedeteket végző ember magatartását modelle­ző technikai szerkezetek lét­rehozásával. — Milyen típusú robotokat készítenek az ön vezetése alatt álló szerkesztőirodá­ban? — Mintegy 12 különböző típusú — pneumatikus, elek­tromechanikus — ipari robo­tot készítettünk. A több gép ellátásával kapcsolatos prob­léma megoldása során két utat követtünk: az első — olyan mozgó robotok kifej­lesztése, amelyek az üzemi berendezés fölött sínen vagy a földön kerekeken „járnak”, a második út — sokkezű ro­botok létrehozása például festési munkák végzésére. Robotjaink már dolgoznak Moszkvában, Leningrádban, Togliattiban. Eredményeink közé tarto­zik a különböző gépgyártási műveletek komplex automa­tizálására szolgáló univerzá­lis „robotbrigád”. Ebbe a bri­gádba a mesterséges intellek­tus elemeivel ellátott mintegy 20 robot és merev program alapján dolgozó 40 robot tar­tozik. „Brigádvezetőjük”, egy speciális vezérlőrendszer, A rádiópirula folyamato­san továbbítja a jelzéseket. A rádiójeleket grafikon for­májában egy „RITM—SZM” funkcionális diagnosztizáló berendezés rögzíti. Az így kapott adatok feldolgozása mindössze néhány percet vesz igénybe. A műszert nemcsak a gyomornedvek vizsgálatá­nál alkalmazzák széles kör­ben. de fontos szerepet kap a diéta hatásosságának el­lenőrzése során is. amely elektronikus számító­gép alapján működik. Olyan robotot is' konstruáltunk, amely sajátos modellnek te­kinthető a mesterséges intel­lektus rendszereinek kifej­lesztésére: szóban kapja a pa­rancsokat, két keze „érzéke­li” a tárgyakat, a „szeme” pedig a tévékészülék. Ezenkívül országos vezető szervezetként mi koordinál­juk a robottechnikával kap­csolatos munkákat: manap­ság ugyanis a Szovjetunióban a robottechnika problémáival több tucat kutatóintézet, s több száz vállalat foglalko­zik. N. Jampolszkaja APN—KS „Legyen az atom munkás...” A szovjet ipar egyik leg­gyorsabban fejlődő ágazata az atomenergetika. Míg a kilen­cedik ötéves tervben, 1971— 1975. között az ország hőerő­művei termelésüket 40 szá­zalékkal fokozták, addig az atomerőművek a korábbi energiamennyiség ötszörösét állították elő. A jelenlegi ötéves tervben az atomerőművek közel 15 millió kilowattal növelik tel­jesítményüket. A tervek sze­rint hatalmas, gyorsneutro­nokkal működő kísérleti ipa­ri berendezéseket helyeznek üzembe, és tovább folytatják a tudományos kutatómunkát a termonukleáris energia te­rületén. A szovjet energetikusok eredményeinek jobb megis­merése céljából nemrég egy nemzetközi újságíró csoport körutazást tett a szovjet atomenergetikai központban. Útjukat Uljanovszkban kezdték, majd Dimitrovgrád- ban az Atomreaktorok Tudo­mányos Kutatóintézetében folytatták, ahol a nukleáris energia legfontosabb kutatá­sait végzik. Itt már 1969. óta dolgozik a gyorsneutronokkal Rádiójeleket sugároz a gyomor Magyar számítógéppel a teogereu Ebben az évben második útjára indul az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Déltenge­ri Biológiai Intézetének „Pro­fesszor Vogyanyickij” nevű új tudományos kutatóhajója. Jelenleg már teljes erővel folynak az előkészítő mun­kálatok. A legfontosabb fel­adat most a magyar Video­ton Gyár által készített „ESZ —1010” típusú harmadik ge­nerációs számítógép beszere­lése az adott határidőre. A KGST-n belüli együtt­működésre utal maga a kom­puter is. Bár fő egységei Szé­kesfehérváron készülnek, vannak alkatrészek és kise­gítő berendezések — így pél­dául a mágnesszalagos táro­lók, az olvasó berendezések, a lyukasztók — melyeket Lengyelország, Bulgária és a Német Demokratikus Köztár­saság szállít. A „Professzor Vogyanyic­kij” nevét viselő kutatóhajón felállításra kerülő számító­gép rendkívül kényelmesen kezelhető. Méreteiben egy íróasztalhoz hasonlítható, rendeltetése a tudományos kísérletek automatizálása; technológiai folyamatok mo­dellezése. mérnöki-tervezői számítások előkészítése. Az ESZ—1010 típusú számítógép megbízhatóságára vonatko­zóan Ukrajnában már ko­moly tapasztalatokkal ren­delkeznek. Hosszabb ideje működik hasonló berendezés a termelőerők lehetőségeinek kérdéseivel foglalkozó Uk­rán Kibernetikai Intézetben. Tengerjáró hajón ..ESZ— 1010” számítógép alkalmazá­sára azonban első esetben kerül sor, így bizonyos mér­tékig kísérletről beszélhetünk. Hogyan vélekedik erről Vla­gyimir Greze. a Déltengeri Biológiai, Intézet igazgatója, az Ukrán SZSZK Tudomá­nyos Akadémiájának levele­ző tagja: — Az i-re a pontot — az­az a „Professzor Vogyanyic­kij” kutatóhajón összegyűj­tött anyagok feldolgozását — kétségtelenül egy centralizált tengeri számítóközpontnak kell feltennie. Ezt a szere­pet szánjuk a baráti Magyar- országról érkezett számító­gépnek. Borisz Jenyevics APN — KS Munkára fogják a napot Az Uzbég SZSZK Tudományos Akadémiájának Fizikai-Mű­szaki Intézetében a heliotechnikai kutatással foglalkozók kísérleti olvasztókemencét próbálnak ki. A tükrök segítsé­gével előállított hőmérséklet eléri a 3000 Celsius fokot. Külföldi újságírók a Kólái Atomerőműben Fotó: APN - KS) működő kísérleti reaktor. A program következő állo­mása a Szovjetunió európai területének déli részén fek­vő Novovoronyezsi Atomerő­mű volt. Az erőmű turbina­termének falán ez a felirat olvasható: .Legyen az atom munkás, ne pedig katona”. A Novovoronyezsi Atomerőmű­ben üzembe helyezett 440 ezer kilowatt teljesítményű energiablokk képezte azok­nak a sorozatban gyártott atomerőműveknek az alap­ját, amelyeket nemcsak a Szovjetunióban, de Bulgáriá­ban, az NDK-ban, Csehszlo­vákiában, Magyarországon és Finnországban is üzembe he­lyeznek. A szocialista országok új­ságírói az erőművekben ta­lálkoztak honfitársaikkal, akik a szovjet mérnökök ta­pasztalatait sajátították el. Az utazás az Északi-sarkkö­rön túl. a Kola-félszigeten végződött, ahol a Kólái Atom­erőművet tekintették meg. Az erőmű szakemberei részt vesznek a hasonló objektu­mok külföldi szerelésében. APN—KS Ez az első pillantásra kö­zönséges hűtőszekrény napenergiával működik. A Nap energiáját a hű­tőszekrény hátoldalán lé­vő tűkörrendszer gyűjti össze. (APN fotók - KS) Üzbég tudósok sikerrel fogják munkára a Napot. Segítségével főznek, hegesz- tenek és fémet öntenek. A sugárenergia képes házak hűtésére vagy fűtésére, gyü­mölcs és zöldség fogyasztá­sára, szárítására, valamint édesvíz előállítására is. A köztársaság több kolho­zában és szovhozában építet­tek napenergiával működő akkumulátorokkal üzemelő üvegházaikat. Készítettek hordozható konyhákat és édesvíz előállító berendezé­seket, hűtőgépeket és más olyan eszközöket, amelyek széleskörű alkalmazást nyer­nek a mindennapi életben és a népgazdaságban. Az esz­közök sorozatgyártása hama­rosan megindul. Különös figyelmet fordí­tanak a napenergiával fűtött házak építésére. Már eddig is készültek kisebb házak, nemrég pedig a tudósok az építészekkel összefogva meg­tervezték az első, Nappal fű­tött háromemeletes házat. A napenergia biztosítja a ház lakóinak teljes meleg­víz szükségletét. Az ilyen házak építése különösen a sivatagokban és a hegyvidé­keken jelentős, ahol alig van borús nap, és ahová a szo­kásos energiahordók nem szállíthatók gazdaságosan. APN — KS

Next

/
Thumbnails
Contents