Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 27. Súlyos harcok Egyiptomi-líbiai határon Etiópiában Hallgattak a fegyverek A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség etiópiai tudósító­ja Addisz Abeba-i közlemé­nyekre hivatkozva jelenti, hogy az ogadeni fennsíkon és Etiópia keleti területein súlyos harcok folynak egy­részt a reguláris etiópiai egy­ségek és a népi milícia, másrészt pedig az Szomáliái erők és a helyi felkelők kö­zött. Az etiópiai külügyminisz­térium emlékiratot intézett az Addisz Abeba-i külföldi diplomáciai missziókhoz. Eb­ben bejelenti, hogy tan­kokkal nehéztüzérségi fegy­verekkel és repülőgépekkel támogatott Szomáliái katonai egységék július 23-án, helyi idő szerint hajnali 4 óra­kor, kiterjedt támadást in­dítottak Etiópia keleti hatá­rai ellen, és etiópiai terüle­teken továbbra is harcok folynak. A külügyminisztérium emlékirata hangoztatja, hogy a Szomáliái katonai erők tá­madását egyeztették a helyi felkelők offenzívájával. A felkelőket korábban dobták át a keleti és déli tarto­mányokba, és ugyanezen a napon Ogadenben határőr­ségek tucatjait rohanták le. Az Etiópiai Országos For­radalmi Operatív Parancs­nokság kedd reggel nyilvá­nosságra hozta a keleti fron­ton kialakult helyzetről szó­ló első jelentését. Ez beszá­mol arról, hogy Dagahabur, Kebri Dehar, Varder és Go­déi térségében súlyos har­cok folynak. E négy hely az ogadeni fennsík stratégiai fontosságú pontjának szá­mít. A közlemény szerint e térségben vasárnap és hét­főn vívott harcok során az etiópiai fegyveres erők négy Szomáliái repülőgépet lőttek le és 30 harckocsit megsem­misítettek. A harcokban szá­mos Szomáliái katona és tiszt életét vesztette Az etiö- piai fél szintén vesztesége­ket szenvedett. Lelőttek egy etiópiai szállító repülőgépet és egy utasszállító gépet, amelyen kizárólag polgári személyek tartózkodtak. Be­jelentették, hogy a Szomáliái fél pilótái között egyiptomi illetőségű személyek is vol­tak. Szadat egyiptomi elnök a közvetítő tevékenységet folytató Bumedien algériai államfővel tárgyalt az Egyiptom és Libia között kialakult harci helyzetről (Telefotó - KS) Huari Bumedien algériai államfő — aki az elmúlt há­rom napban diplomáciai köz­vetítő missziót látott el a fegyveres konfliktusba bo­nyolódott Egyiptom és Líbia között — tegnap Tápokból hazaérkezett Algírba. Az al­gériai államfővel vasárnap Alexandriában folytatott megbeszélése után Anvar Szadat egyiptomi elnök tűz­szünetet rendelt el, s ezt kö­vetően hétfőn megszűntek a fegyveres összecsapások az egyiptomi és líbiai haderők között. Egy egyiptomi katonai szó­vivő tegnap Kairóban úgy nyilatkozott, hogy a két szomszédos ország mintegy 1500 kilométeres határvona­lán tegnap is nyugalom ho­nolt, mindkét fél tiszteletben tartja a tűzszünetet. Líbia azonban mindezidáig nem jelentette be hivatalosan a tűzszünet tényét, s ezt diplo­máciai megfigyelők annak az értesülésnek tulajdonítják, amely szerint Egyiptom azt követelte a tűzszünet előfel­tételeként, hogy Líbia távo­lítsa el a határ közelében kiépített elektronikus előre­jelző rendszert. Ezt az ér­tesülést Kairóban cáfolták ugyan, de a tűzszünetről szó­ló líbiai bejelentés elmaradá­sa valószínűsíti, hogy Tápok­ban az egyiptomi követelés tanulmányozása miatt nem foglaltak eddig állást ebben a kérdésben. Líbia tegnap hírül adta, hogy a hatnapos konfliktus során foglyul ejtett egyipto­mi katonák izraeli fegyverek­kel voltak felszerelve. Ez — mutatott rá Líbia — bizonyít­ja, hogy Szadat elnök az amerikai CIA és Izrael ügy­nöke is. Ünnepség Havannában A kubai nép kedden em­lékezett meg a forradalom nagy ünnepéről, a nemzeti felkelés napjáról. Huszon­négy évvel ezelőtt Santiago De Cubában Fidel Castro vezetésével a kubai haza­fiak ezen a napon ostro­molták meg a Moncada ka­szárnyát, a Batista-zsarnok- ság fellegvárát. Az évforduló alkalmából Fidel Castro Camaguey tar­tományban egy tömeggyű­lésen ünnepi beszédet mond. I belgrádi találkozó előkészületei A jugoszláv fővárosban plenáris üléseken folytatja munkáját az őszi találkozót előkészítő tanácskozás. Az őszi találkozó napirendjének meghatározásáról folyó vitá­ban tegnap Svájc és Svédor­szág újabb javaslatot ter­jesztett elő. Az indítványról és az őszi találkozóval kap­csolatos egyéb kérdésekről 35 ország képviselői plenáris üléseken folytatják a vitát. andreotti Washingtonban Guilio Andreotti olasz mi­niszterelnök tegnap meg­kezdte hivatalos washingtoni látogatását. James Carter amerikai elnök a Fehér Ház kertjében rendezett ünnepé­lyes fogadtatáson „személyes barátjaként” és a „világ egyik kiemelkedő államfér­fijaként” üdvözölte az olasz kormányfőt. Andreotti az Egyesült Államokkal való ba­rátságot és a nyugati közös­ségben való részvételt jelölte meg a római külpolitika két pilléreként. Carter szokatlan szívélyes- ségű fogadóbeszédében han­goztatta: „Olaszország a nyu­gateurópai közösség egyik kulcsfontosságú állama” s az Egyesült Államok megbecsült NATO-szövetségese. Andreotti szerint a Was­hingtonra és Nyugat-Euró- pára összpontosító olasz kor­mánypolitika nem akadályoz­za, sőt éppenséggel elősegíti hogy Róma keresse a kapcso­latokat a világ más országai­val és szerepet játsszék a nemzetközi egyensúly megte­remtésében. Andreotti a La Republica című lapnak adott tegnap megjelent interjújában kije­lentette: mélységes meggyő­ződése, hogy az Olasz Kom­munista Párt elkötelezte ma­gát az ország alkotmányában foglalt demokratikus elvek mellett és tartja is magát ezekhez az elvekhez. Kommentárunk Szomorú közjáték Mi tagadás, gyakran esett csorba az arab egységen. Líbia és Egyiptom összetűzésekbe és fegyveres konf­liktusokba torkolló viszálya azonban túlnő a nézetelté­rések eddig megszokott keretein. Annál is inkább, mert a két szomszédos ország vitája viszonylag régebbi ke­letű, szembenállásuk majdhogynem törvényszerűbb. Tripolit korábban rendkívül szoros kapcsolatok fűz­ték Kairóhoz. Amikor 1969. szeptember 1-én fiatal tisz­tek elűzték Idász királyt, Kadhafi ezredes, a forradalmi parancsnoki tanács elnöke eszményképéhez, Nasszer elnökhöz fordult azzal a tervvel, hogy a két ország fö­derációs alapon egyesüljön. Néhány évvel később Szu­dán, Egyiptom és Líbia részvételével a tripoli charta kimondta az államszövetséget. Ez azonban nem vált gyakorlati erővé, mint ahogy utóbb ez lett a sorsa a máig is névleg fennálló föderációnak Egyiptom, Szí­ria és Líbia között. Az utóbbi években az arab világban szemmel látható polarizálódás ment végbe. Kairó és Tripoli: a két pó­lus. Az előbbi — szakított a nasszeri hagyományokkal, az antiimperialista külpolitikával, a szocialista orten- tációjú társadalmi és gazdasági rendszer kialakításá­val. Kairó nyíltan keresi Szaud-Arábia barátságát, S mind a közel-keleti rendezés, mind a Vörös-tenger térségének megítélésében meglepő megértést tanúsít a washingtoni szirénhangokkal szemben. Tripoli merőben más utakon jár. Kadhafi elnök több beszédében „az imperializmus ügynökének” nevezte Szadatot, nyíltan bírálva a kairói lépéseket, amelyek — úgymond — elárulják az arabok ügyét. Az egyip­tomi kormányzat aggasztó gazdasági helyzetében ka­póra jött a Líbiával folytatott éles vita. Az elégedetlen munkások megmozdulásai, az elszaporodott szabotázs­akciók, a vallási fanatikusok fellépése, a diákzavargá­sok bűnbakjául Líbiát állították, s 300 ezres hadsere­gük javarészét felvonultatták nyugati határaikra. Ami a kétségtelen provokáció nemzetközi következ­ményeit illeti, az arab egység számára mindenképpen súlyos vereség. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azo­kat a szovjetellenes kirohanásokat sem, amelyekkel a kairói vezetők igyekeztek a katonai akciót bizonyos körök előtt igazolni. A tűzszünet végül is többek között Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke közvetítésével jött létre. Bizonyságul a palesztin mozgalom józanságának és tekintélyének, ami alighanem a szomorú közjáték egyetlen pozitív vonása. Neutronbomba, szárnyasrakéta Tiltakozás az új fegyverek gyártása ellen Világszerte fokozódik a tiltakozás az új tömegpusz­tító fegyverek. — 'a neut­ronbomba és a szárnyasra­kéta gyártásával kapcsolatos amerikai döntés miatt. Az amerikai hadiipari komplexum propagandagépe­zete és az enyhülés más el­lenségei azit próbálják elhi­tetni a közvéleménnyel, hogy a neutronbomba és a szár­nyasrakéta gyártása nem gyakorol káros hatást a ha­dászati támadó fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalá­sok menetére — írja a bol­gár Rabotnicseszko Delo. — aligha kell bizonyítanunk az ilyen állítások hamisságát, hiszen olyan fegyverekről van szó, amelyek új, a ko­rábbinál is veszélyesebb sza­kaszt nyithatnak a fegyver­kezési hajszában. A neutronbomba — egy Anglia Másfélmillió munkanélküli Júliusban az iskolákból kike­rülőkkel 1 614 000-re emelkedett a munkanélküliek száma Ang­liában. A bűvös egymillió után alig egy évvel tehát Anglia túl­lépett a másfélmillión is. ami 35 éve a legsúlyosabb munka- nélküliséget jelzi. Mivel közben az állásban levők életszínvonala is egyre csökken, és hivatalos adatok szerint a négy év előtti szintre esett vissza, Anglia két­ségkívül háború utáni mélypont­ra ért, és javulásnak még hal­vány jelei sincsenek. Különösen lehangoló, hogy az iskolát elvég­zett fiatalok egyharmada szorul azonnal munkanélküli segélyre. bonni felmérés szerint — más NATO-tagállamok köz­véleményét csak mellékesen érdekli, az NSZK-ban 'azon­ban érzelmeket korbácsolt fel, hatalmas tiltakozó hul­lámot és belpolitikai vitát váltott ki. Ez érthető, hisz nyílt titok, hogy ha a fegy­vereket rendszeresítenék, akkor Nyugat-Európában a legtöbbet az NSZK terüle­tére telepítenek. NEW YORK A világszervezet székhe­lyén nyilvánosságra hozták az ENSZ-közgyűlés XXXII., 1977. szeptember 20-án kez­dődő ülésszakának előzetes napirendjét. A napirend a nemzetközi helyzet 124 idő­szerű kérdését tartalmazza; a legfontosabb helyet a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sével, az általános és teljes leszereléssel, a gyarmatosítás végleges felszámolásával kap­csolatos problémák foglalják el. RÓMA A Szórnál! Demokratikus Köztársaság római nagyköve­te tegnap közölte, hogy autó­baleset következtében köny- nyebben megsérült Moham­med Sziad Barre Szomáliái államfő. Egyúttal cáfolta azo­kat a híreket, amelyek sze­rint a balesetben életét vesz­tette Iszmail Ali Abukar al- elnök, Befejeződött a nyári forduló Kibontakozás akadályai A BÉCSI HOFBURGBAN egyelőre befejeződtek a tár­gyalások, a tárgyaló tizen­egy ország diplomatái ha­zautaznak nyári szabadsá- ra. A záró sajtótájékoztatón kiderült: eredmény ebben a fordulóban Sem született. A rendkívül fontos biztonsági kérdések, amiről a tárgyalá­sok folynak, indokolják, hogy a tájékoztatás általá­ban igen szűkszavú, de in­dokolt az európai közvéle­mény érdeklődése is a bécsi megbeszélésekről. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Közép- Európában csökkentsék a két szemben álló országcso­port fegyveres erőinek lét­számát, s a hadseregek bir­tokában lévő pusztító eszkö­zöket. A megállapodás rendkívül fontos lenne egész kontinen­sünk számára. Az APN szov­jet sajtóügynökség kom­mentátora megírja: „Lehet­séges lenne a jövőben felé­re csökkenteni a térségben lévő fegyveres erőket. Ezzel az érdekelt országok évente 20—25 milliárd dollárt ta­karíthatnának meg.” Hogy ez milyen hatalmas összeg, azt jól szemlélteti az adat, hogy ebből fel lehetne épí­teni 15—20 darab kétmillió kilowatt teljesítményű vil­lamos erőművet, 4—5 millió gyermek számára iskolákat, S 600—800 ezer kórházi he­lyet. Nyilvánvaló, hogy vala­mennyi résztvevő ország rendkívül érdekelt abban, hogy a tárgyalások ered­ményt hozzanak. A szocia­lista országok egyoldalú jó­akarata azonban nem ele­gendő. A több mint három esztendeje folyó megbeszé­léssorozat világossá tette: a Nyugat taktikája azt a célt szolgálja, hogy egyoldalú ka­tonai előnyökhöz jusson. A tárgyalóasztal „nyugati” fe­lén ülő felek (NSZK, a Be­nelux államok. Nagy-Britan- nia, USA és Kanada) nem tettek le arról, hogy a ha­mis „aszimetrta érvre” hi­vatkozva a Varsói Szerző­déshez tartozó országokat (Szovjetunió, NDK, Cseh­szlovákia és Lengyelország) a sajátukénál nagyobb mér­tékű csökkentésre bírják. Az atlanti országok visszautasí- ják a szocialista államok ja­vaslatát az egyenlő száza­lékarányú csökkentésről és azt követelték, hogy a Var­sói Szerződés országai há­romszor annyi katonát sze­reljenek le. mint ők. Ráadá­sul a NATO-fegyverzetet nem semmisítenék meg (bi­zonyos elavult amerikai nuk­leáris harceszközök kivéte­lével). hanem továbbra is az NSZK területén raktároz­nák. Ennek a követelésnek a tarthatatlansága nyilvánva­ló. Nyilvánvaló már csak azért is, mert a két tárgya­ló államcsoport egyaránt SZÖUL Békeszólamok hangoztatá­sával, ugyanakkor a dél-ko­reai potenciál erősítésére tett ígéretekkel fejeződtek be teg­nap Szöulban Harold Brown amerikai és Szu Csőn Csul délkoreai hadügyminiszter kétnapos tárgyalásai. GENF A Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöttségei tegnap Genfben megtartották a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásával foglalkozó beterjesztette Közép-Euró- pában állomásozó fegyveres erőinek létszámát, 's lénye­ges különbség közöttük nincs. A NATO-hatalmak hadseregeiben 981 ezer ka­tona szolgál, a szocialista or­szágok fegyveres erőinél pe­dig 987,3 ezer. A szárazföldi csapatok állománya ebből 791, illetve 805 ezer főt tesz ki. A csapatok fegyverzete természetesen a két oldalon különböző, s ez a tény indo­kolja az egyes fegyverfajták mennyiségében meglévő kü­lönbségeket is. A tények azonban, úgy tű­nik, nem mindenki számára beszélnek magukért. A szo­cialista országok tárgyalási készségét számos tény bizo­nyította. Nyilvánvaló, a Varsói Szerződés tagállamai­nak nem az adok-veszek al­ku, hanem a kölcsönösen elfogadható alternatíva . ke­resése az elfogadható. Ép­pen ezért javaslataikba be­építettek olyan elemeket is, melyeket a nyugati tágya- lófél vetett fel először. Így például hozzájárultak ah­hoz, hogy a csökkentés első szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok Kö- zép-Európában állomásozó csapatait és fegyverzetét csökkentsék. Ugyanakkor azonban nem járulnak hoz­zá olyan nyugati követelések elfogadásához, mint az úgy­nevezett „közös plafon”, ami egyes gazdaságilag gyen­gébb atlanti országok csök­kentéseit a lényegesen harc- képesebb Bundeswehr erősí­tésével egyenlítené ki. A szocialista közösség orszá­gainak vezetői több ízben kijelentették: érdekük a térségben a katonai feszült­ség csökkentése. Ezért példá­ul javasolták: a tárgyaláso­kon résztvevő országok kö­telezzék magukat fegyveres erőik „befagyasztására”. A válasz erre a javaslatra sem volt kedvező. Sőt, a NATO növelte csapatainak létszá­mát. Az atlanti vezetők arra törekednek, hogy tovább erősítsék haderejüket, s a nyugat-európai hadserege­ket még az amerikai cirká­ló rakétával i's fel kívánják szerelni. NYILVÁNVALÓ, a lesze­relési tárgyalások mindig is bonyolult feladatot jelentet­tek. Itt azonban valamivel többről van szó, mint a két tárgyaló államcsoport közöt­ti katonai paritás kérdései­ről. A közép-európai térség évszázadunkban már két ízben volt pusztító világhá­ború színhelye. Felismerte a bécsi zsákutca veszélyét Schmidt az NSZK kormány­fője is. A kancellár reyk- iaviki sajtóértekezletén hangsúlyozta: fontos lenne haladást elérni a közép­európai csapatcsökkentés­ben. M. G. tárgyalások (SALT) 196. ülé­sét, amely másfél órán át tartott. A következő tanács­kozásra július 29-én kerül sor. MADRID Valamennyi spanyol szak- szervezeti központ elégedet­len a kormány gazdasági programjának szociális célki­tűzéseivel. Marcelino Camac­ho, a munkásbizottságok fő­titkára nyilatkozatában kije­lentette, ezekkel az intézke­désekkel az ország nem emel­kedhet ki a válságból, ellen­kezőleg az még súlyosbodni fog. Az egyetlen, ami történt — mondta —, hogy megkísér­lik a válság terheit a dolgo­zókra hárítani. COLOMBO Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint a hétvégi rendbontásokat követően helyreállt a nyugalom Sri Lankában. A legújabb rend­őrségi adatok szerint a hétvé­gi összecsapásoknak 34 halá­los áldozatuk volt,

Next

/
Thumbnails
Contents