Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

V XXVIII. évf. 174. sz., 1977. július 26., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jól megvagyunk egymással... Senki sem szereti p feszült légkört. Még az is lehango­ló, ha az utcán, az üzletben vagy egyéb semleges helyen csetepaté támad körülöttünk. Az meg különösen feszélyező, ha ez a családban, vagy a munkahelyen történik. Mi­után ez a két utóbbi a köz­vetlen környezetünket, érzel­mi világunk talaját jelenti, itt még az is zavaróan hat, ha csupán némi neheztelés­sel találkozunk. Érthető, hogy aki csak teheti, igyek­szik — néha még önérzetének rovására is — nem okot szol­gáltatni feszültségekre, konf­liktusokra. Ámde a családi életben, a magánérintkezésben is előbb vagy utóbb visszaüt, ha őszin- tétlenül — elvtelenül — min­dig, mindent a békesség sze­líd takarója alá söprűnk, ahol aztján idővel úgy fel­gyülemlik az indulati salak, hogy lassan-lassan eltorla­szoljuk az utat embertől em­berig. Életünk legfőbb társadalmi közegében, a munkahelyen pedig nemcsak egyéneknek, hanem egész közösségeknek, és nemcsak erkölcsi, hanem anyagi vonatkozásban is mérhetetlen károkat okoz a békesség kedvéért való min­dent elnézés, mindent elhall­gatás, a közvetlen környezet­tel való jóbanlevés tűzön­vízen megóvása. Tudjuk — szinte már köz­hely — a vezető poszton le­vőket a legegyszerűbb bírál­ni. A kirívó kivételektől el­tekintve alig van veszélyte­lenebb dolog, mint a két emelettel lejjebb vagy feljebb dolgozó főmérnök, igazgató, főorvos, üzemvezető — bár­ki vezető tisztségben levő munkatárs vélt vagy valódi hibáit, mulasztásait feltárni. Mi történhetik? A munka­helyi demokratizmus, a bí­rálat szabadsága szilárd erő­dítmény, falainak biztonsága mögül többnyire nincs nagy kockázata a szókimondásnak. A ' közvetlen kollegával már más a helyzet. A szom­széd gépnél, a szemközti író­asztalnál dolgozó munkatárs­sal hétszámra, évszámra na­ponta nyolc órát kell eltöl- tenünk. Baráti, szinte csalá­di kapcsolat köt vele össze. Sokadikán tőle lehet kérni egy százast. János napkor együtt rúgtunk ki a hámból, közösen lottózunk, ismerjük egymás családi gondjait. Hogy rosszul vagy semmit sem dolgozik? Hogy amit csinál, azt egyszerűbben, oko­sabban is lehetne? Mondja meg neki más. Mi­nek keverni a dolgokat? Jól megvagyunk egymáissal — fő a nyugalom. Minek min­dent szóvá tenni? Egy em­ber úgysem tudja megválta­ni a világot. Különben is: a főnök dolga, hogy szóljon, ha valami hibádzik. Csak semmi fontoskodás, végül is a szekér döcög tovább. Meggyőződésem, hogy mil- liárdokba kerül az ország­nak, az egész társadalomnak ez a lelki kényelem. És mennyi energia, idő, biza­lom, munkakedv csordogál szét a semmibe csak azért, mert nem akarjuk, nem tud­juk megkeresni, megtalálni azt a hidat, amely a „fő a békességtől” átvezet a való­ban bensőséges munkatársi kapcsolatig! Pedig enélkül nem lehetünk meg igazán jól egymással, N, I. Az országban elsőkánt h Szolnok megyében befejeződött az aratás Dz alapos előkészítés, a jó szervezés eredménye A múlt héten még ponto­san 26 364 hektáron volt lá­bon a gabona. Jó finist vág­tak ki az aratók az elmúlt hat nap legfeljebb helyi, kis esők jelentettek csak akadályt. A hét közepén az állami gazdaságok learatták a búzát és a tavaszi árpát, s a termelőszövetkezetekből, amelyek korán learattak se­gítségére indultak a kom­bájnok. A gazdaságok utol­só nagy erőpróbája sikert hozott. Vasárnap estig a megye termelőszövetkezetei is befejezték a legnagyobb nyári munkát. Mindezt a szervezési bi­zottság nyugtázta örömmel és elismeréssel tegnap reg­geli ülésén. A jelentésekből és a helyszíni szemlékből azt is megállapították, hogy meggyorsult a szalma beta­karítása, s helyenként a ta­laj munkák is nagy lendü­lettel haladnak. 4850 hek­tár földön terveztek má­sodvetést a gazdaságok, ter­vüket eddig 73 százalékban teljesítették. Az aratással együtt jól szervezték meg a gabonaát­vételt is. Tegnapig 25 500 va­gon kenyérgabona került a raktárakba. A Gabonafor­galmi és Malomipari Vál­lalat néhány helyen már nem is tart készenlétet, míg ahol szükség van rá, — nem fejezték be az átadást, — továbbra is ügyeletet tar­tanak. A szakemberek hangsú­lyozták: változatlanul a leg­fontosabb tennivalók közé tartozik a szalma betakarí­tása, a talajmunka és a szervestrágyázás. A napra­forgó, a cukorrépa és a ku­korica a nagy melegben szomjas, — igényli a vizet, az öntözést. Ez, valamint a lucerna betakarítása, és a magfogás a hét további sür­gető feladatai. A szervezési bizottság gyors értékelése szerint —az eredményeket ezután elem­zik — ,az aratás rekordidő alatti befejezése a gondos előkészítésnek, a gazdaságok szervező munkájának, ope­ratív cselekvési egységének az eredménye. Gazdasági vezetők és kétkezi munká­sok egyaránt megállták a he­lyüket, a vártnál is nehe­zebb körülmények között. Bár a termésátlagok szá­mítása még ezután követ­kezik, az már bizonyos, hogy a nehéz nyár, a belvizes, illetőleg száraz tavasz elle­nére is jobb a termés, mint tavaly. Helyenként és üze­menként rekordterméssel fizetett a búza. A szervezési bizottság ülésén szó volt arról a se­gítségről is, amelyet a Szol­nok megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége, a helyi párt- és tanácsi szervek adtak a mezőgazda­ság nagy erőpróbájához. Leninvárosban évi hárommillió tonna kőolaj feldolgozására 6,5 milliárd forintos beruházással, finomitót építenek, amely a jövő év végén már termelni fog GYENES ANDRÁS FOGADTA A SVÁJCI MUNKAPART ELNÖKÉT Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap fogadta Jean Vineentet, a Svájci Munka­párt elnökét, aki rövid láto­gatást tett Budapesten. A szí­vélyes elvtársi légkörű talál­kozón megbeszélést folytattak a két párt kapcsolatáról, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. FÁBRI ZOLTÁN ÁTVETTE A MOSZKVAI FILMFESZTIVÁL FŐDIJÁT Tegnap a Kulturális Mi­nisztériumban Molnár Ferenc államtitkár köszöntötte Fábri Zoltán Kossuth-díjas film­rendezőt abból az alkalom­ból hogy az Ötödik pecsét cí­mű alkotása elnyerte á X. moszkvai nemzetközi film- fesztivál aranydíját. A díjat — amelyet a fesztivál „A filmművészet humanizmusá­ért, a békéért és a népek ba­I rátságáért” jelmondata díszít, a fesztiválon részt vett ma­gyar küldöttség vezetője, Sza­bó B. István filmfőigazgatö nyújtotta át a zsűri és a fesz­tivál-igazgatóság jókívánsá­gait tolmácsolva a művész­nek. Az ünnepélyes díjátadáson megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője és je­len volt kulturális életünk több más vezető személyi­sége. ROMANY PÁL MOSZKVÁBA UTAZOTT A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának 46. ülé­sére hétfőn Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével küldött­ség utazott Moszkvába. Az ülésen ünnepélyesen megem­lékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról és a KGST tagállamok együttműködésé­nek jelentőségéről a mezőgaz­daság fejlesztésében, NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI TÁBOR Nemzetközi ifjúsági építő­tábort nyitottak tegnap Nyír­egyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A pe­dagógusképző intézmény szovjet, lengyel és NDK-beli •testvérfőiskoláiról érkezett fiatalok mellett a tábori munka résztvevői azok az idén felvételizett hallgatók, akik szeptembertől a főisko­lán folytatják tanulmányai­kat. ELINDULT A TISZA-TÚRA A Csengéméi — a Szamos hídnál rendezett ünnepséget követően — vasárnap vízre- szállt a X. nemzetközi Tisza- túra mezőnye. A jubileumi eseményen ezúttal öt nemzet 129 vízitúrázója vesz részt. A magyarokon kívül NDK- és NSZK-beli, svájci és cseh­szlovák túrázók is vállalkoz­tak a mintegy 570 kilométe­res útvonal megtételére. A mezőgazdasági üzemek a betakarításban sok helyütt számítanak a „segítő" diákkezek munkájára. A jászkisári és a tiszasülyi általános iskolások a Palotási Állami Gazda­ság földjein dolgoznak: uborkát szednek a tiszasülyi kerü­letben Baromfigyar a zöldövezetben Tíz hektáron épül, 450 millióba kerül Jóformán már emberi kéz érintése nélkül dol­gozzák fel az élő barom­fit Török^zentmikióson, a Baromfifeldolgozó válla­latnál. Az öreg üzem be­rendezéseiben, felszerelé­sében megfiatalodott. A hely azonban még meg­lehetősen szűkös. Ezért évek áta tanulmányozzák a fejlesztés, a bővítés le­hetséges útjait — Már a negyedik ötéves terv idején volt elképzelé­sünk a fejlesztésre — mond­ja Hajós Ferenc igazgató. — Aztán, 1974—75-ben tanul­mányterv is készült. Elem­zése új gondolatokat is fel­vetett. A.zt például egyértel­műen tisztázta, hogy az 1935 ■—37-ben évi 60—100 vagon kapacitásra alapított, manu­fakturális üzem további tol- dása-foldása nem oldja meg az alapvető célokat. Ráadá­sul a felújítás miatt évekre le kellene állítani az üzemet. Az indulók a Szamoson 50 kilométeres hajózás után érik el a Tiszát. Tokajnál csatla­kozik hozzájuk a Bodrog tú­ra mezőnye, amely Sárospa­takról kezdi vízi útját. A tú­rázók július 29-én érkeznek meg Tokajba, majd Leninvá- ros és Tiszaörvény érintésé­vel augusztus 6-án Szolnokra. EGY MONDATBAN — Magyar szakszervezeti tisztségviselők egy csoportja utazott tegnap Ausztriába, ahol az osztrák szakszerveze­tek tevékenységét tanulmá­nyozza. ugyanakkor a magyar szakszervezetek munkájának megismerésére osztrák szak- szervezeti küldöttség érkezett hazánkba. — A Rába-parti Rum köz­ségben, Fürst Sándor szülő­falujában vasárnap rendezték meg a fiatalok hagyományos Fürst-emlékünnepségét és ta­lálkozóját. — Tolna megyében vasár­nap gyümölcsszedő diáktábor nyílt az Alsótengelici Állami Gazdaság alsópéli kerületé­ben. Rendkívül jelentős szenny­víz- és vízgondok is bekövet­keznének, ami elsősorban a város amúgy is nehéz hely­zetét súlyosbítaná. Bennün­ket különben az egyre többet termelő mezőgazdasági hát­tér és a higiénia követelmé­nyei új, jobbb megoldás ke­resésére ösztönöztek. így vetődött fel: települ­jön új üzem, s lehetőleg zöld­övezetbe Törökszentmiklóson. Új tanulmányterv készült, már zöldövezeti, új telepítés­re. Érdekes végeredményt hozott: csupán 30 százalék­kal kerül többe, mint a régi felújítása. Érthető, hogy az iparvezetés úgy döntött: akkor inkább az új, a min­denképpen korszerű. És az se mindegy, hogy ebben az -esetben ngm kell évekre le­állni a termeléssel. Az új, tíz hektáron elterü­lő üzemben már nem lesz zsúfoltság. Két, úgynevezett nagypálya dolgozik majd, a csirkepályán óránként 4800 csirke, a nagytestűek pályá­ján 2500 pecsenyekacsa vagy 1200 liba feldolgozása lehetséges. Kétszáznyolcvan munkanapra számolva (tehát évente) ez 2500 vagon ba­romfi feldolgozását jelenti. Persze nemcsak a feldol­gozás lesz korszerűbb helyen. A szakemberek máris tanul­mányozzák, hogy svéd, dán vagy holland gépsorokat vá- sároljanak-e az új üzemhez. És idejekorán meg is rende­lik. mert a régi üzemben al­kalom lesz a bejáratásukra. A tervek szerint 80 vago- nos hűtőtároló, óránként 10 tonna áru gyorsfagyasztója is épül — a szociális létesít­ményekkel együtt — korsze­rű üzemben. A helykijelölés szerint a város Szolnok felé vezető országútjának bal ol­dalán, az iparvágány köze­lében. — Mikor? Hajós Ferenc igazgató sze­rint a 450 milliós beruházás előkészítése még az • idén megkezdődik. A vállalat meg­szervezte beruházási osztá­lyát, gondoskodik megfelelő szakemberek biztosításáról is. Az új feldolgozó 1980 vé­gén kezdi meg a tervek sze­rint a munkáját. Addig tel­jesítik azt a tervet is, amelyet az új technológia fogadásá­ra készítettek — átképzésre, szakmai továbbképzésre. S. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents