Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 26. Bizonytalan tűzszünet az egyiptomi—líbiai határon MOSZKVA Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin üdvözölte Fidel Ca'strót a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát, az Államtanács és miniszterta­nács elnökét, a köztársaság ünnepe — a nemzeti felke­lés 24. évfordulója alkalmá­ból. *** Vasárnap a Szovjetunióba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Gierek a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága meghí­vásának eleget téve szabad­ságát tölti a Szovjetunióban. ISLAMABAD Pakisztánban a július 5- én hatalomra jutott katona­tisztek szabadon bocsátottak több olyan politikust, aki­ket még a volt miniszter- elnök, Bhutto kormányzata idején zártak börtönbe fel­forgató akciók szervezésé­nek vádjával. COLOMBO Sri Lankában két nappal a parlamenti választások után több helyen súlyos za­vargások voltak. A colom­ból rendőrség vasárnapi je­lentése szerint húsz személy életét vesztette és sokan megsérültek. PERING Kurt Waldheim az ENSZ- főtitkára az utolsó pillanat­ban elhalasztotta hétfőtől esedékes hivatalos kínai lá­togatását — jelentette az AFP francia hírügynökség megbízható kínai forrásokra hivatkozva. MADRID Spanyolországban hétfőn 0 órától emelkedtek a ben­zinárak. Ugyanakkor meg­drágult a kávé. a szója­olaj és a szállítás is. Mindez a peseta július 12-én végre­hajtott 20 százalékos leér­tékelésének egyik közvetlen következménye. Líbia külügyminisztere tegnap tiltakozott az ENSZ főtitkáránál az or­szágát 'ért egyiptomi ag­resszió miatt, de nem kérte a biztonsági tanács összehívását A líbiai jegy­zék hangoztatta, ha az agresszió tovább folytató­dik, Libia fenntartja ma­gának a jogot, hogy megfelelő mádon vála­szoljon biztonsága és te­rületi integritása védelmé­ben. A jegyzék leszögezi, hogy a fegyveres agresz- sziáért teljes egészében Egyiptomot terheli a fe­lelőség. Bár hírügynökségek már korábban közölték, hogy Szadat elnök, Bumedien al­gériai államfő közbenjárá­sának eredményeképpen el­rendelte a tűzszünetet, hétfő estig Líbia nem erősítette meg a harcok megszűntéről érkezett híreket. A PFSZ kairói szóvivője tegnap dél­után úgy nyilatkozott, hogy Arafat a PFSZ VB elnöke erőfeszítései nyomán mind­két fél beszüntette az ellen­ségeskedést. Egy hétfői líbiai katonai közlemény szerint az egyip­tomi ejtőernyős egység tá­madást intézett Dzsagdub líbiai oázis ellen. A támadó­kat a helyi milícia vissza­Washingtonban befejeződ­tek azok az amerikai—angol tárgyalások, amelyek a dél­afrikai helyzettel, közelebb­ről a rhodesiai kérdéssel foglalkoztak. A megbeszélé­sek célja az volt, hogy ki­dolgozzák az Egyesült Álla­mok és Anglia összeegyezte­tett álláspontját a rhodesiai problémát illetően és to­vábbra is fenntartsák az or­szágban folyó események fe­letti ellenőrzést. Ismeretes, hogy a két ha­talom már régóta foglalkozik a rhodesiai helyzet rendezésé­nek módozataival. Ezeknek a kísérleteknek a lényege abban áll, hogy a rhodesiai rendezést letérítse a dekolo- nizációs útról és azt neoko- lonialista alapon oldja meg. A gyakorlatban — lega­lábbis ezt mutatja a tapasz­talat — a rendezés nyugati „receptjei” eddig még nem adtak választ a legfonto­sabb kérdésekre, így arra, hogy végülis mikor biztosít­ják Zimbabwénak a függet­lenséget? Ki és hogyan fog­verte, s három egyiptomi tisztet foglyul ejtett. Egyip­tomi részről elismerték a tá­madás tényét, de hangoztat­ták, hogy a „tűzszüneti fel­híváskor félbeszakították az akciót”. A konfliktus elsimítását célzó diplomáciái erőfeszí­tések hétfőn is folytatódtak. Bumedien algériai államfő a délelőtti órákban Alexand­riában megbeszélést folyta­tott Szadat egyiptomi el­nökkel majd Tripoliba uta­zott. JasSzer Arafat a PFSZ VB elnöke vasárnap éjjel tért vissza Tripoliból Kairó­ba. Líbia koppenhágai nagy­követe hétfőn délután sajtó- értekezletet tartott állomás­helyén, s közölte, hogy a foglyul ejtett egyiptomi pi­lóta vallomása szerint a Kuf- ra oázis ellen vasárnap in­tézett egyiptomi légitáma­dásban résztvett repülőgé­pek Szudán területéről in­dultak célpontjuk felé. A nagykövet az egyiptomi— líbiai konfliktust politikai jellegűnek minősítette, amely, véleménye szerint a két állam egymástól telje­sen eltérő álláspontja miatt robbant ki. Kijelentette, hogy a támadással Egyip­tom szabad kezet akart biz­tosítani magának az alku­dozáshoz a genfi konferen­cián. ja megvalósítani az úgyne­vezett átmeneti időszakot? Ki fogja biztosítani a tör­vényességet és a rendet az országban ebben az idő­szakban? Andreotti Washingtonban Giulio Andfeotti olasz miniszterelnök, Forlani kül­ügyminiszter társaságában, tegnap elutazott Washing­tonba, ahol hivatalos látoga­tás keretében — találkozik Carter elnökkel, Cyrus Van­ce külügyminiszterrel és az amerikai gazdasági, pénz­ügyi vezető körök képvise­lőivel. Látogatásának Ró­mában rendkívüli jelentősé­get tulajdonítanak. Albán döntés A tiranai kormány közöl­te a Kínai Népköztársaság nagykövetségével, hogy Al­bánia a jövőben nem tart igényt a kínai szakértők se­gítségére. Belgrádba érkezett jelen­tések szerint Albánia nem hosszabbítja meg a kínai szakértők tartózkodási enge­délyét. Albániában jelenleg több mint 2 ezer kínai gaz­dasági szakértő dolgozik. Angola ellen Dél-afrikai provokáció A luandai rádió London­ban lehallgatott hétfői adá­sa szerint dél-afrikai csapa­tok a Cubango-folyónál el­foglalták az Angola és Na­míbia határán levő Cuangar városát. A rádió-közlemény szerint Cuangar elfoglalását számos provokáció előzte meg, ame­lyeket a pretoriai fajüldözők követtek el Angola déli ha­tárainál azzal a céllal, hogy szétzúzzák a fiatal Angolai Népi Köztársaságot és ily módon akadályozzák meg a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) feltartóztat­hatatlan előretörését. TASZSZ-kommentár 0 rhodesiai rendezésről Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Fidei Castróhoz DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének Havanna Kedves Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada lak­tanya elleni támadás 24. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa, a magyar dolgozó nép és a magunk nevében őszinte, testvéri üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a testvéri Kuba népének. A magyar nép elismeréssel tekint a kubai nép maradandó eredményeire, amelyeket a társadalom szocialista átalakítá­sában, a néphatalom intézményes megszilárdításában, a nép­gazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A kubai munkásosztály élcsapatának, a Kubai Kommunista Pártnak vezetésével elért nagy sikerek, Kuba következetes internacio­nalista politikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca példaként szolgál a függetlenségért, és a társa­dalmi haladásért küzdő népek számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése mind eredményesebben szolgálja a szocialista építőmunkát és a szocialista államok közösségének összefogását az impe­rializmus ellen, a társadalmi haladásért, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk önnek, tisztelt Fidel Castro elvtárs és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy a Kubai Kommunista Párt első kong­resszusa által megjelölt úton haladva, érjenek el további sikereket a szocialista társadalom építésében, hazájuk felvi­rágoztatásában közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1977. július 25. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÄZÄR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Begin nyilatkozata Menahem Begin izraeli kormányfő, aki tegnap dél­után érkezett vissza was­hingtoni és New York-i láto­gatásáról, a repülőtéren adott nyilatkozatában igyekezett jelentős sikernek feltüntetni Carter amerikai elnökkel folytatott tárgyalásait. Miközben bírálta elődjé­nek politikáját, egyúttal hangoztatta, hogy tárgyalá­sait két szempontból tekinti igen jelentősnek: egyfelől, mert sikerült bizalmas és baráti személyes kapcsolatot létesítenie az amerikai el­nökkel, másfelől pedig, mert — úgymond — elfo­gadtatta azt a tervet, hogy az araboknál tartandó bár­miféle tárgyalásnak az át­fogó rendezésre kell irá­nyulnia. Ugyanakkor elismerte, hogy Tel Aviv és Washing­ton között továbbra sincs nézetazonosság a megvita­tott kérdések részleteit ille­tően, de látogatása „kiemel­kedő eredményének” nevez­te, hogy a Carter-kormány- zat hozzájárult 250 millió dollár értékű új fegyverzet eladásához Izraelnek. Az új fegyverek között Izrael 19 Cobra típusú helikoptert is kap, — mondotta Begin. Repülőtéri nyilatkozatá­ban az izraeli kormányfő ezúttal is elismételte, hogy elutasít a PFSZ-szel való mindenfajta tárgyalást. Október előkészítésének kongresszusa 1917 július 4-én a bolse­vikok vezetésével Pétervá- rott a munkások, katonák és a kronstadti tengerészek ha­talmas, félmilliós tüntetést rendeztek. A békés menet tagjai elsősorban azt köve­telték, hogy minden hatal­mat adjanak át a szovjetek­nek, hogy szüntessék be a támadást a fronton, hogy osszák ki a parasztoknak a földbirtokosok földjeit, és a munkások vegyék át a ter­melés ellenőrzését. A békés tüntetés ellenére az ideigle­nes kormány tűzparancsot adott. Munkások és katonák vére folyt a pétervári utcá­kon. A forradalom békés idő­szaka véget ért. A júliusi sortűz utáni megváltozott politikai helyzet szükséges­sé tette, hogy a bolsevik párt új taktikát és új jelszavakat dolgozzon ki a szocialista forradalom győzelméért ví­vott harcban. Ezt a fel­adatot teljesítette a VI. pártkongresszus. Az OSZDM/b/P hatodik kongresszusa fél-illegális viszonyok között, munkás­osztagok védelme alatt zaj­lott le 1917. július 26. és augusztus 3. (augusztus 8— 16-a) között Pétervárott. Az illegalitásban élő Lenin nem lehetett jelen a kongresszu­son, de gondolatai, eszméi kicsendültek a küldöttek felszólalásaiban, visszatük­röződtek a záródokumentu­mokban. Lenin a kongresz- szus küszöbén „A politikai helyzet”, a „Három válság”, ,,A jelszavakról”, „Az alkot­mányos illúziókról” című cikkeiben és más munkái­ban alaposan elemezte a ki­alakult helyzetet, megindo­kolta, miért kell a pártnak új taktikára áttérnie. Kidol­gozta az új feladatokat és jelszavakat, megvilágította a forradalmi fejlődés táv­latait. Lenin javasolta, hogy a kongresszus vonja vissza a „Minden hatalmat a szovje­teknek!” jelszót. Figyelmez­Az OSZDM/b/P VI. Kongresszusának évfordulóján tetett azonban arra, hogy ez egyáltalán nem jelent le­mondást a szovjetek hatal­máért vívott harcról. „A szovjetek — írta Lenin „A jelszavakról” című munká­jában — keletkezhetnek és kell is, hogy keletkezzenek ebben az új forradalomban, de nem olyanok, mint a mostani szovjetek, nem a burzsoáziával való paktálás szervei, hanem a burzsoázia elleni forradalmi harc szer­vei. Hogy mi akkor is amel­lett leszünk, hogy az egész állam a szovjetek mintájá­ra épüljön fel, az bizonyos. Itt nem általában a szov­jetekről van szó, hanem a jelenlegi ellenforradalom el­len és a jelenlegi szovjetek árulása ellen folyó harc­ról ...” A bolsevikok, bennmarad­va a szovjetekben, azt to­vábbra is platformként használták fel, hogy lelep­lezzék a mensevikek és esz- szerek politikáját, hogy pro­pagálják eszméiket, és hogy a megalkuvó szovjeteket bolsevik szovjetekké változ­tassák. A kongresszuson 157 sza­vazati joggal és 110 tanács­kozási joggal rendelkező küldött vett részt, 240 ezer párttag képviseletében (az áprilisi konferencia idején a bolsevikok száma 80 ezer volt.) A párt megerősödése különösen szembetűnő lett a reformista pártok belső né­zeteltéréseinek a fényében. Így például az esszerek párt­jából kivált a baloldali szárny, a „baloldali” essze­rek, akik a parasztok for­radalmi hangulatát fejezték ki, és követelték a burzsoá­ziával folytatott megalkuvó politika megszüntetését. A mensevikek soraiban is meg­erősödött a „baloldaliak”, az úgynevezett „internaciona­listák” csoportja. Az akkori politikai hely­zet elemzése alapján a kong­resszus megállapította, hogy a békés fejlődés és a szovjetek békés hatalomát­vétele lehetetlen, mert a ket­tős hatalom megszűnt, a ha­talom a valóságban már át­került az ellenforradalmi burzsoázia kezébe. A kongresszus megerősí­tette Leninnek azt az elmé­leti következtetését. hogy a szocialista forradalom győ­zelme lehetséges egyet­len országban, és a szocialista forradalomra, a burzsoá ideiglenes kor­mány elleni fegyveres felke­lés megszervezésére vett irányt. A határozat ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a fegyveres felkelés nem azonnali feladat, hanem az újabb országos forradalmi fellendülés függönye. Pre- obrazsenszkij és Buharin elképzeléseit — akik az oroszországi, a szocialista forradalmat a nyugati pro­letárforradalom győzelmé­től tették függővé — a több­ség nem fogadta el. A kongresszus megvitatta és jóváhagyta a párt gazda­sági platformját: a földbir­tokosok földjeinek elkobzá­sát, a bankok és a nagyipar államosítását, a termelés és az elosztás munkásellenőr­zésének megvalósítását, stb. A kongresszus határozatai megerősítették Leninnek azt a tételét, hogy a prole­tariátus és a szegénypa­rasztság szövetsége a szo­cialista forradalom győzel­mének szükséges előfeltéte­le. A szakszervezeti mozga­lomról szóló kérdéssel kap­csolatban elítélték a semle­ges Szakszervezetekről szóló mensevik elméletet. A do­kumentumok hangsúlyozták, hógy az Oroszország mun­kásosztálya előtt álló törté­nelmi feladatok csak abban az esetben valósíthatók meg, ha a szakszervezetek harcos osztályszervezetekké vál­nak, amelyek elismerik a bolsevik párt politikai ve­zetését. A kongresszus határozatot hozott „az ifjúsági szövet­ségekről”, ' amelyben elő­irányozta olyan önálló po­litikai tömegszervezet létre­hozását, amely a párt veze­tésével a szocialista eszmék propagandáját folytatja az ifjúság körében. A kongresszus kiáltványa ezekkel a szavakkal fejező­dik be: „Készüljetek fel az újabb csatákra, harcostár­saink! Szívósan, bátran és nyugodtan, ne dőljetek be a provokációknak, gyűjtsé- tek az erőt. sorakozzatok harci oszlopokba! A párt zászlaja alá. proletárok és katonák! Zászlónk alá, el­nyomott falvak!” A felhívásnak 1917. .ok­tóber 25-ének éjszakáján (november 7-én) lett végső foganatja. Valentyina Zsuzsakina APN — KS Miért nem megy az autó? (A vartól Szpilky karikatúrája - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents