Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

1977. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I televízió ?ét _cí ■■•■■■■ ■ mu műso­rában vasárnap lezárult a csökkent munkaképességű­ek helyzetéről indított véle­ménycsere. Orvosok, válla­lati vezetők és munkaügyi­sek keresték a munkúbaál- lítás, a képzés és a gyó­gyítás összehangolt megol­dásait. Recept egyelőre még nincs. Minden megyében a sajátos körülményeket fi­gyelembe véve kell tehát nagyító alá venni a csök­kent munkaképességűek életkörülményeit, s aztán következhetnek a megalapo­zott döntések. A betegekkel és gondjaikkal való foglal­kozás, a párbeszéd csak a televízió műsorában érhe­tett véget. Ennyit a csokorba köthe­tő és általánosítható követ­keztetésekről. A kézenfek­vő vélemények mellett azon­ban sok olyan javaslat is el­hangzott, amelyeket másutt is érdemes fontolóra venni. Mindenekelőtt a szombat- helyi példa ébresztett gon­dolatokat. A vasi székhe­lyen alapos munkával szám­ba vették a mozgássérülte­ket, feltérképezték az üze­mek alkalmazási lehetősé­geit. Nemcsak a törvény diktálta kötelezettségeket kérték számon, hanem új ötletekre, megoldásokra biz­tatták a gazdasági vezető­ket. A tapasztalatokat is­mertetve nyugodtan ülhet­tek a tévékamerák elé, Szombathelyen a „népbeteg­ségnek” számító mozgássé­rülés nem a kelletlenség. s a bürokrácia útvesztőjébe vezeti a sérülteket. Persze az ilyen megoldá­sokhoz elengedhetetlen a szemléletbeli változás. A műsor egyik szereplője fel­sóhajtott: vállalatok mi mindent meg nem tesznek egy százaléknyi „egészsé­ges” munkaerő megszerző­ért! Ugyanakkor a gyárka­pun belül dolgozó száz­százötven csökkent munka- képességű ügyét sokszor fél­vállról veszik. Nem jutnak el a gondolatsor végéhez, az eredményhez: a betegek „okos” alkalmazása nem nyűg, nem ráfizetés, hanem nyereség az üzemnek és a dolgozónak egyaránt. Hoz­zátehetjük, hogy a minisz­tériumok, tanácsok vagy éppen az országgyűlés nem­régiben alakult rehabilitá­ciós albizottságának mun­kája csakis a vállalati ve­zetők eredményes együttmű­ködésével vezethet célhoz. Ahogy a televízió műsorá­ból is kiderült, nem a beru­házásokra, az új munkahe­lyek építésére szánt pénz­hiány okoz gondot, hanem a nemtörődömség. Sok he­lyütt például nem vállalják még az átképzés, az új szak­ma megszerzésének terhét. Pedig, mint a filmbeli sze­replő esetéből is kiderült: a csigolyasérüléssel küzdő kőműves jó néhány más szakmában teljes értékűen alkalmazható. Műszerész­ként például a jövedelme sem csökken. És most nyugodt lélekkel ismertethetünk egy szolnoki példát, amely bár a mű­sorban nem szerepelt, mégis figyelmet érdemel. A me­gyei tanács kezdeményezésé­re a szolnoki általános is­kolákban a szakemberek felmérést végeztek. Kide­rült, hogy a városi tanulók 7,4 százaléka, vagyis min­den tizenharmadik gyerek csökkent munkaképességű­nek számít, ha majdan ál­lásba kerül. Ezek a fiatalok azonban jó néhány szakmá­ban teljes értékűen alkal­mazhatók. A mozgássérültek például szabók, cipészek, bőrdíszművesek lehetnek. Éppen ezért a pályaválasztá­si intézet összefogott a MüM 605. számú Szakmunkásta­nuló Intézet igazgatóságával, s az iskola vezetői segítik a beteg fiatalok szakma szer­zését. 1 módszer túlmutat a-------------------- mai gondo­kon, hiszen nem utólagosan keresi a megoldást, hanem ahogy a gyógyításban mond­ják, a megelőzést szolgálja. Még tágabb értelemben, de hasonló felfogásban kell fog­lalkozni a csökkent munka­képességűek helyzetével, élet- és munkakörülményei­vel a következő években. A több százezer sérülttel való törődés ugyanis nem kam­pány feladat! M . A. Kezdődik az idegenforgalmi főszezon Telt ház a szakszervezeti üdülőkben Június közepén megkez­dődik az idegenforgalmi­üdülési főszezon. Jelenleg is már lü ezernél több külföldi tölti napjait Budapesten, ahol nemcsak a szállodák többsége foglalt, de a Római parti és a Hárs­hegyi kempingben is meg­jelentek az első táborozok. A szocialista országok turis­táin kívül ezekben a napok­ban érkezik 200 olasz ven­dég, az NSZK-ból 160 tagú csoport, s japán turisták is a magyar fővárosban „pi­henik ki” az európai kör­utazás fáradalmait. A Bala­ton mellett is élénkül a for­galom, az IBUSZ szervezé­sében például június 15-én érkezik az idei első külön­vonat az NDK-ból Siófokra, ahol kéthetenként váltják majd a baráti országból ér­kező üdülők egymást. A tóparti vállalati, szak- szervezeti üdülőkben máris teltház van. Az idén mint­egy egymillióan vehetnek részt kedvezményes üdülés­ben az ország különböző pi­henőhelyein. Az iskolai va­káció beköszöntésével most érkezett az elsű turnus a lellei és a zamárdi családos szakszervezeti üdülőkbe és több gyermeküdülőbe. Jú­liustól bővül a SZOT üdü­lőhálózata. Bükfürdőn meg­nyitják a 300 ágyas új szak- szervezeti szállót. A hazai lakosság igényei­hez igazodva elsősorban az olcsó szálláshelyek számát bővítették — összesen mint­egy 3900-zal. Új kempinget adtak át Makón, Agárdon, és Sopronban; Miskolc-Ta­polcán megépült az Éden- kemping, ahol 25 négyágyas faház fogadja a vendégeket, Egerben 90 személyes új hotel kapcsolódott be az ide­genforgalomba, s még e hó­napban megnyílik Agárdon a C-kategóriás turistaszálló. Az ország határátkelőhe­lyein is felkészülten várják a vendégeket. Keresik a kézi kapát — Sarlót lehet-e már kapni? — Mondtuk tegnap is Fe­ri bácsi, hogy nem kaptunk. Az ilyen és ehhez hasonló kérdés-felelet szinte min­dennapos a jászárokszállási vas- és edényboltban. — Milyen az ellátás a kerti szerszámokból? — Gereblyét most tudunk adni, ásó hol van, hol nincs — mondja Oláh Imre bolt­vezető. — Jelenleg kapható. Lapát is ritkán van. Sokan keresik a metszőollót. Most van, de a drágább külföldi. Persze akinek kell megve­szi, hiába kerül 290 forint­ba. Lemezvágó olló, ágfű­rész van bőven. — A községben sok csa­ládnak van kiskertje. A kör- bekerítéshez keresik a drót­hálót. Az olcsóbból az utób­bi két évben egyáltalán nem kaptunk. Tavaly még 10 mé­tert sikerült szerezni, de az idén már ennyit sém. Aztán nincs kertkapuzár. Egyéb biztonsági zárakból kielégít­jük az igényeket. Ezekhez nyerskulcsokat is tudunk adni. A lakatból egyfajta van, az is import. Drágább mint a magyar és nem is olyan biztonságos — nem szeretik a vásárlók. Nincs gumitömlő Jászapátiban a vas- és műszaki boltban- nagy a forgalom, hiszen a nagy­községben 3 ezer 600 lakás van, ennek hatvan százalé­kához kert is tartozik, tehát több mint kétezren foglal­Hiánycikkek nyomóban a Jászságban koznak kertészkedéssel. Kel­lenek a szerszámok, a vas­ból készült különböző cik­kek. Kapa, gereblye, ásó je­lenleg van a raktárban. Nye­let is tudnak hozzá adni. A lapáttal bajban vannak, csak homokszórólapát van. Viszont gumi- vagy mű­anyagtömlőt nem kapnak. Ez országosan hiánycikk. Alkatrész nélkül Jászfényszaruban a 102. számú iparcikk üzletben is panaszkodtak. Kerti szerszámok közül hiányzik a kapa. Igaz je­lenleg 100-sat tudnak adni, de az nagyon nagy. Tizen­két forintos z.öldségkapát egyáltalán nem kaptak, pe­dig minden hónapban öt- venet kérnek. Ásó és lapát is inkább nincs, mint van. Gereblyét lehet kapni, a kasza a napokban fogyott el, sarló szintén nincs a polco­kon. Permetezőből négyfaj­ta közül válogathatnak a ve­vők. Egyetlen probléma: nincs a permetezőhöz sem­miféle alkatrész. Metszőolló, ágfűrész van elegendő. A községben szinte min­den ház' udvarán látni egy­két fóliasátrat. A palánták öntözéséhez sokan keresik a műanyag- vagy a gumicsö­vet, de már . egy hónapja nem kap az üzlet. Jászberényben a vas- és edénybolt vezetőjével Gömö- ri Jánossal beszélgettünk. Kerti szerszámokból — ge­reblye, ásó, kapa, sarló, ka­sza — minden igényt ki­elégítenek. Metszőolló, oltó- és szemzőkés is van. Drót­hálóból csak az erősebb fo- natút lehet kapni, pedig ke­resik — főleg a baromfiólak körülkerítéséhez — a kisebb „lyukút” is. Országosan hiánycikk a különböző lánc­áru. Gumicsövet most ka­pott az üzlet, 1200 métert. Permetezőt lehet venni a hozzávaló felszereléssel együtt. Jelenleg kapható olasz rotációs kapa, amit ke­resnek a vásárlók. Motoros szivattyúból viszont nincs egyetlen egy sem. A lakosságnak hiányzik A jászberényi és a három nagyközségi vas- műszaki boltban szinte azonos gon­dokról beszéltek a vásárjók és a kereskedők. Sok hasznos műszaki cikk eltűnt az üzletek polcairól. Nem gyártják, nem szállít­ják. viszont a vásárlók ke­resik. A nagyobb üzemek­nek valószínű nem kifizető­dő az olcsó áruk gyártása, viszont azt is szem előtt kell tartani, hogy a lakos­ságnak szüksége van ezekre a cikkekre. Gyártani kell, még akkor is, ha az a bizo­nyos termék csak tíz forint­ba kerül. Sz. E. J ókat lehet bosszankodni azon, hogy az ősztől, tavaszig többnyire hasztalanul keresett mélyhű­tött zöldség- és gyümölcsfé­lék nyár elején, amikor az ember inkább már a frissre vágyik, egyszerre csak meg­jelennek a boltokban. No persze akkor se a kirakatok dobozai szerinti választék­ban, hanem ennél jóval sze­rényebb összetételben. Nagy­ritkán előbukkan szinte az egész áruskála, s vele egy név: Nagyréde Szőlőskert Termelőszövetkezet. Ugyanez a felirat fogadja a látogatót a falu felé vezető betonút kezdetén, szimbó­lumként jelezve, hogy egy község — egy tsz. A határban sokszoknyás népviseletben kapáló asszonyok láttán fur­csa következtetés juthatna eszünkbe, de még mielőtt el­hamarkodottan ítélnénk, ko­pogjunk be az elnök ajtaján. — Elég szorosan vagyunk — fújja az illatos pipafüstöt a pazarul berendezett iroda faragott székén Frecska Sán­dor. — A 2800 hektárnak a nyugdíjasokkal és járadéko­sokkal együtt 1450 tagot kell eltartania. Hogyan? Erre a határné­zésre mellénk szegődött kí­sérőnk ad választ, amikor a kocsi mellett elsuhanó há­zakra mutat. — Ez egymillió forintot ér, amaz másfelet... Itt a kerí­tés is legalább 60 ezer fo­rintba kerülhetett. A fiatal erdész szavaiból mintha fanyar keserűség csengene ki, de nem, mert so­rolja, hogy egy jó évben az ágazatvezető átlag 5 és fél ezer forintot visz haza. Így építhetett ő is házat nemré­giben, a pár kilométerre lé­vő Gyöngyösön. A telek ak­kor még olcsó volt, mint itt, és a tsz neki is kedvezménye­sen fuvarozta az építőanya­got. e Miből telik itt arra, hogy ezenfelül legalább minden második ház udvarán ott áll­jon az autó? Az elnök sze­rint: — Egyszerű: szorgalmas munka, málna és szőlő ... Értetlenül nézhetünk, mert Frecska Sándor bővebb ma­gyarázatba kezd. — A nagyrédei határ két­harmada valamikor nagybir­tok volt. Ha itt valaki meg akart élni, akkor ügyesked­nie kellett. Úgyhogy mire a szövetkezet megalakult min­denkinek volt néhány száz négyszögöl málnája, szőlője — ezek régen is a pénzes nö­vények közé számítottak. A gazdaság nem szakitdtt á' ha­gyományokkal, sőt! Hozzálát­tunk a nagyüzemi telepítés­hez, s mivel akkoriban még bőven volt munkaerő, nem jelentett gondot az évi 30 va- gonnyi málna leszüretelése. — A gyümölcsöt a Magyar Hűtőipari Vállalat miskolci telepére szállítottuk, de a hosszú út után eltörődött áru arra a következtetésre jutta­tott bennünket, hogy jobb lesz hűtőházat építeni. A száz vagonnyi termés — málna, zöldborsó, egres — feldolgo­zására. tárolására alkalmas beruházás 68 millióba került, és a tervezők szerencsére úgy méretezték a technológiát, hogy egy év múlva minden változtatás nélkül 200 vago- nosra bővíthettük a mélyhű­tő tárolót. Az egész kombi­nát végeredményben 87 mil­lióba került. A megtérülésre 6 évet szántunk — ezt az évi 70 milliós termelési érték 18—20 százalékos jövedelme­zősége mellett egy nappal se lépjük túl... Elsősorban a saját alapanyagunkat dolgoz­zuk fel, jle mivel most már 14 áruféleséget állítunk elő, a választék miatt 8—10 üzem­mel is kooperálnunk kell. Q Vajon különleges adottsá­gokkal rendelkezik a tsz, hogy az idén attól a málná­tól, amelyet nem vert el a jég hektáronként 150 mázsás ho­zamot várnak? (Országos át­lagra nincs adat, de máshol a 40 mázsás termés is jónak számít). Az elnök válasza egyértelmű nem, hiszen el­mondása szerint a környék teli van kedvezőtlen adottsá­gúnak nyilvánított gazdasá­gokkal. Hát akkor ... ? — Rájöttünk, hogy a bo­gyós gyümölcsöket egyszerű­en nem lehet nagyüzemi mó­don termeszteni. Ezért kiad­tuk háztájiba, minden család annyit vállal, amennyire az ereje futja. A telepítést — 100 négyszögölenként 1600— 2000 forintba kerül — a nö­vényvédelmet, és a sorközi művelést térítés ellenében a tsz végzi, a szedés a dolgozó feladata. A nyereségről csak annyit, hogy tavaly a szőlő­ért, mert borpalackozónk is van, és a bogyósokért 17 mil­lió forintot fizettünk ki a ta­goknak. De ezek után nehogy azt higgye valaki, hogy ná­lunk a közössel nem foglal­kozik senki. Háztájit csak az kaphat, aki 200 tízórás mun­kanapot eltöltött a tsz-ben! Ezzel együtt megéri Nagy- rédén tsz-tagnak lenni. S eb­ben nem kis része van a hű­tőkombinátnak is, ahol fel­tűnően sok a fiatal. — Azzal kezdtük, — ma­gyarázza Kivés János, a hű­tőház vezetője — hogy 25 srá­cot elküldiünk iskolára, s mi­re az építkezés befejeződött már mint szakmunkások lát­tak munkához. Közben végigkísérjük a zöldborsó útját a tisztítástól kezdve a válogatáson, főzé­sen keresztül egészen a mí­nusz 20 fokos raktárig, ahol október elejéig pihen az áru. Egy noteszlapot arra is szá­nunk, hogy felírjam, mi min­den kerül innen majd a fo­gyasztók asztalára, de ennek felsorolásától, helyhiány mi­att, most tekintsünk el. An­nál izgalmasabb az a kérdés, Válogatják az egrest a feldolgozóban hogy mennyi jut ebből Szol­nok megyének? Az elnök után Kivés János is így vála­szol: — Amennyi alapanyagot kapunk, ugyanannyi feldol­gozott terméket adunk vissza. És nemcsak abból az árufé­leségből — például cseresz­nyéből, meggyből, uborkából — amit hozzánk szállítanak, hanem kívánság szerint mind a 14-ből. A pillanatnyi kínos csend­ből érződik, hogy kellemetlen témát érintettünk. Pedig az együttműködésre hajlamos tsz-szel való társulásból nekünk is csak hasznunk lenne. o Egerben se vélekednek másként, Cseh József megyei főkertész így nyilatkozik: — Nálunk a hevesi homok­háton az ottani négy tsz és egy állami gazdaság termeli meg az összes zöldség felét. Az üzemek megpróbáltak ön­erőből létrehozni egy feldol­gozással végződő vertikális társulást, de ez, az újabb tá­mogatási rendszerből fakadó pénzügyi okok miatt, kudarc­ba fulladt. Most a magyar hűtőiparral akarnak koope­rálni, viszont egy jól műkö­dő kombináthoz — mint ami­lyen például a nagyrédei — az éppen ezen a területen szomszédos Szolnok megyei üzemek segítségére is szük­ség lenne. Braun Ágoston Fotó: NZS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents