Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 29. Béke és Szocializmus Tanácskozás Prágában Győri Imre felszólalása „A Nagy Október és a mai világ” címmel tegnap Prágá­ban háromnapos tudomá­nyos-elméleti konferencia kezdődött a Béke és Szoci­alizmusnak, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának ren­dezésében. Az értekezleten több mint 70 kommunista és munkáspárt, továbbá forra­dalmi-demokratikus és nem­zeti felszabadító párt és moz­galom képviselői megemlé­keznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójáról, és elemzik a forradalom történelemformá­ló szerepét, a világ haladá­sára és a mai nemzetközi fo­lyamatokra gyakorolt hatá­sát. A konferenciát Konsztan- tyin Zadorov, a Béke és Szo­cializmus főszerkesztője nyi­totta meg. Utána az első fel­szólaló Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet küldöttség vezetője volt. A délelőtti ülé­sen felszólalt többek között Győri Imre, az MSZMP KB titkára a magyar delegáció vpvptni p Győri’ Imre, az MSZMP KB titkára, a Béke és Szo­cializmus című folyóirat prá­gai konferenciáján résztvevő magyar pártküldöttség veze­tője beszédében a többi kö­zött kijelentette: A Szovjetunió nagy léptek­kel halad azon az úton, ame­lyet az SZKP XXV. kong­resszusa jelölt ki számára. A Szovjetunió' történelmének hat évtizede meggyőzően mu­tatja, hogy az emberiség iga­zi jövője a szocializmus, a kommunizmus. — Az Októberi Szocialista Forradalom nagy ösztönzést adott a nemzetközi munkás- mozgalomnak. Hatására jöt­tek létre az újtípusú marxis­ta—leninista pártok, közöttük a mi pártunk, a Magyar Kommunisták pártja is 1918- ban. Jelentősen elősegítette a népeknek a társadalmi hala­dásért és a nemzeti fel- szabadulásért vívott harcát. A szovjet állam léte, megerő­södése legfőbb támasza lett annak a nemzetközi forradal­mi folyamatnak, amelynek eredményeként létrejött és megszilárdult a szocialista világrendszer, új lendületet kapott a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, széthullott a gyarmati rend­szer. — Napjainkban — folytat­ta — az imperialista körök érezhetően fokozzák fellépé­süket annak érdekében, hogy éket verjenek a kommunista pártok közé, s ezen keresztül megbontsák korunk három forradalmi erejének ösz- szefogását. Éppen ezért fontos követelmény a tartal­mában szüntelenül gazdago­dó, hatásában pedig egyre növekvő proletárszolidaritás elvének és gyakorlatának következetes érvényrejuttatá- sa a testvérpártok kapcsola­taiban. — Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt a mai viszonyok között a proletár­internacionalizmus alapvető ismérvének tekinti a kom­munista és munkáspártok nemzeti és nemzetközi érde­keinek egyeztetését és össze­hangolását, az egység megte­remtésére és megszilárdításá­ra irányuló törekvést, az elv­társi együttműködést, egymás kölcsönös támogatását. Amint azt az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezlete is meg­mutatta, mozgalmunk egysé­ge dinamikus folyamatban, s a kommunista mozgalomra jellemző demokratikus eszkö­zökkel formálódik. — A proletárinternaeiónaliz- mus lényeges elemének tart­juk azt a gyakorlatot, hogy a testvérpártok tanulmányoz­zák és a mechanikus másolás veszélyét elkerülve munká­juk során figyelembe veszik a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatait. A Magyar Szooialista Munkás­párt saját történelmi tapasz­talataira épít, de értékesíti a testvérpártok által leszűrt ta­nulságokat is, tanult és tanul minden forradalmi erőtől. — A magyar nép kezdet­től fogva rokonszenvezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel, azok országunkban is nagy vissz­hangra találtak. Ehhez mél­tóan ünnepli népünk az év­fordulót. Ezt fejezi ki a Cse­pel Művek dolgozóinak jubi­leumi munkaverseny-felhívá- sa, amely hazánkban tömeg- mozgalmat indított el, s örö­münkre nemzetközi méltatás­ra talált, a Szovjetunió és több más szocialista ország dolgozóinak körében is vissz­hangot keltett, — mutatott rá befejezésül Győri Imre. BUKAREST Tegnap Bukarestben meg­kezdte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. Az ország 1978-as állami költ­ségvetési tervezetét és más kérdéseket tárgyalnak meg. MOSZKVA Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottság gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagját, miniszterelnök-helyet­test, a Vietnami Szocialista Köztársaság Állami Tervbi­zottságának elnökét, aki kor­mányküldöttség élén tartóz­kodik Moszkvában. A baráti légkörben lezajlott megbeszé­lésen véleménycserét folytat­tak a szovjet—vietnami együttműködéssel összefüggő kérdésekről­PRÁGA A Szíriái Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártjának (Baath-párt) küldöttsége, amelyet a CSKP KB hívott meg hivatalos baráti látoga­tásra, kedden Prágába érke­zett. A delegáció vezetője Abdallah Ahmer. a párt össz- arab vezetőségének főtitkár- helyettese. A délutáni órák­ban megkezdődött a Baath- párti küldöttség és a cseh­szlovák delegáció megbeszé­lése. WASHINGTON Carlos András Pérez Ve­nezuelai köztársasági elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Kétnapos látogatása alatt megbeszéléseket folytat Čar­ter elnökkel és az amerikai kormány más képviselőivel. PÁRIZS Több mint négy órán át tárgyalt tegnap a baloldal közös programjának idősze- rűsítésére létrehozott tizenöt­tagú bizottság, amelyben a francia kommunisták, szo­cialisták és baloldali radiká­lisok küldöttségei vesznek részt. Az ülés után Charles Fiterman, a kommunista de­legáció vezetője kijelentette, az FKP-nak az az álláspont­ja, hogy a baloldalnak vilá­gos, pontosan meghatározott kötelezettségek alapján kell a választási csatába indul­nia. NEW YORK Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nyújtson segítséget a fajüldöző Smith-rezsim ag­ressziójának visszaveréséhez. A Biztonsági (Tanácsnak a rhodesiai agresszió ügyével foglalkozó első ülését tegnap tartották és erre New York­ba érkezett Marcelino dós Santos, mozambiki gazdaság- tervezési és fejlesztési mi­niszter. PÁRIZS Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun' '.spárt első titkára szeptemberben Fran­ciaországba látogat — közöl­te tegnap Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki a francia—lengyel kormány­közi bizottság lengyel társel­nökeként hétfőn érkezett Pá­rizsba. Jagielskit tegnap dél­után fogadta Giscard d’Esta- ing francia köztársasági el­nök. A megbeszélésen a fran­cia—lengyel együttműködés kiszélesítéséről tárgyaltak. BEJRUT Tegnapi hivatalos adatok szerint a június elején az omani szultánságon végigvo­nult hurrikán következtében 110 ember életét vesztette és mintegy 2000 család fedél nélkül maradt. Kommentárunk Egy nyilatkozat és a háttér Bár a dél-libanoni dombokon ismét fegyverek dörög­nek, a világ ezúttal nem ezért beszél a Közel-Keletről, hanem egy amerikai nyilatkozat miatt. Erről a nyilat­kozatról egyiptomi kormánykörökben azt mondták, hogy „Washington a közel-keleti kérdést illetően még sosem helyezkedett ennyire pozitív álláspontra, mint most.” Bár a kairói reagálásnak megvannak a maga meg­lehetősen sajátos szempontjai, úgy tűnik, a jelenlegi washingtoni állásfoglalás valóban tartalmaz új elemet. Amerika még soha nem jelentette ki kategorikusan azt, amit most kijelentett és aminek a lényege körülbelül ez: Izrael nem számíthat semmilyen tartós közel-keleti ren­dezésre, amelynek ne lenne szerves része az, hogy csa­patainak el kell hagyniok a Jordán-folyó megszállt nyugati partvidékét is. Nem véletlen, hogy Jordániában a lapok még na­gyobb címbetűkkel közölték a washingtoni nyilatkoza­tot, mint Egyiptomban. Husszein király országát eleve közvetlenül érinti ennek a térségnek a sorsa. Jósolni most sem lehet, az azonban tény, hogy az amerikai fogalmazás figyelemre méltó. Mi lehet a hát­tere ennek a nyilatkozatnak? A valószínű fő ok a kö­vetkező: A legutóbbi választások során a Likud-párttal és Menahem Begin személyével a „kemények”, a „hajt­hatatlanok” kerültek hatalomra Izraelben. Nem kel­lett nagy fantázia ahhoz, hogy mindenki azt várja: ez a kabinet megpróbálja számos fontos vonatkozásban kész tények elé állítani az Egyesült Államokat. Was­hington úgy döntött, megelőz egy olyan helyzetet, amelyben „a farok csóválja a kutyát”. A Fehér Ház és a State Department világpolitikai jásztmájába jelenleg „nem fér bele” egy nehezen el­lenőrizhető újabb közel-keleti összecsapás, amely ve­szélyeztetheti a Kissinger által megindított, amerikai szempontból kedvező folyamatot: az általános jobbra- tolódás szorgalmazását az arab világon belül. Ha a Likud szélsőségesei azt tesznek, amit akarnak, az olyan láncreakciót eredményezhet, amelyben újra teret nyerhetnek a haladó arab erők — mindenekelőtt ezt akarta megakadályozni az amerikai nyilatkozat, amely emlékezteti Begint lehetőségei korlátáira. Belgrádi találkozó Nemzetközi nötalálkozó Moszkvában „A nő és a szocializ­mus" címmel a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója al­kalmából nemzetközi nő­találkozó kezdődött teg­nap Moszkvában. A négynapos nemzetközi szemináriumon a magyar nő­mozgalom képviseletében Er­dei Lászlónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnö­kének vezetésével háromtagú küldöttség vesz részt. A nemzetközi találkozót tegnap délelőtt tíz órakor Va- lentyina Nyikolajeva Tyeres- kova, a Szovjet Nőbizottság elnöke nyitotta meg. Üdvö­zölte az 50 európai, afrikai és ázsiai ország nőszervezetei­nek küldötteit, valamint a nemzetközi és regionális szervezetek képviselőit. Jelen van a találkozón Fanny Edel- man, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség főtitkára és Helvi Sipila, az ENSZ főtit­kár szociális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó ta­nácsadója is. Valentyina Tyereskova a találkozó résztvevőinek nagy tapsa közepette közölte, hogy Bülent Ecevit, a június 5-i választásokon jelentős, de a parlamenti abszolút többség­hez nem elégséges győzelmet aratott köztársasági néppárt elnöke tegnap a képviselő­házban ismertette kisebbségi kormányának programját. A negyven oldalas program a fő hangsúlyt a rend helyre- állítására helyezi. Ecevit gazdasági téren a rendkívül elmaradott délke­let-anatóliai körzetek gyors­ütemű ipari fejlesztését ígé­ri programjában. Ciprus kér­désében a program megis­métli a korábbi török állás­pontot, azaz ragaszkodik a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke üdvözölte a ta­lálkozót. Leonyid Brezsnyev üdvözletében rámutatott, hogy „a nők helyzete a Szov­jetunióban és a többi szocia­lista országban valóban lel­kesítő példát jelent a nők milliói számára”. A szovjet párt és állam vezetője üzene­tében kiemelte azt az óriási szerepet, amelyet a nők töl­tenek be a békéért és a nem­zeti felszabadításért folyó harcban, az imperialista dik­tátum az agresszió által el­nyomott népekkel való nem­zetközi szolidaritásban. „A világ haladó erőinek harca a nők valódi egyenjogúságáért jelentős sikereket eredménye­zett az elmúlt időszakban sok országban. A nők az emberi­ség anyagi, társadalmi és szellemi haladásának egyre jelentősebb gyorsító erejévé válnak.” — Hangsúlyozza Le- -onyid Brezsnyev üdvözlete. A nemzetközi nőtalálkozón a délutáni órákban megkez­dődött a küldöttségvezetők felszólalása. A nemzetközi szeminárium ma, csütörtökön és pénteken plenáris ülése­ken és munkabizottságokban folytatja munkáját. „két zónából álló” független, el nem kötelezett föderatív államformához. Az amerikai fegyverszállí­tási embargó kapcsán az or­szág olyan helyzetbe került, hogy készpénzért sem vásá­rolhatott fegyvereket és al­katrészeket szövetségeseitől. E keserű tapasztalatok is mu­tatják, hogy a világ „legér­zékenyebb pontján fekvő Tö­rökország védelmi szempont­ból nem függhet csak egy or­szágtól, s nem engedheti meg, hogy a nemzetvédelem­mel összefüggő kérdésekben más államok döntsenek he­lyette”. Ülést tartott a szerkesztő bizottság Tegnap Belgrádban foly­tatta munkáját a helsinki konferencián résztvett 35 or­szág előkészítő tanácskozása, amely az ősszel sorrakerülő találkozó napirendjének ösz- szeállításán munkálkodik. A plenáris, zárt ülésen kí­vül kedden újabb megbeszé­lést tartott a hétfőn létreho­zott szerkesztő bizottság is. Római „csúcsértekezlet” Közös kormányprogram Tegnap este a Montecito- rió palotában, az olasz képviselőház épületében „csúcsértekezlet” kezdődött a közös kormányprogram kidolgozásán fáradozó hat parlamenti párt vezetői kö­zött. A kereszténydemokra­ta Benigno Zaccagnini, a kommunista Enrico Berlin- guer, a szocialista Bettino Oraxi, a szociáldemokrata Pier-Luigi Romita, a repub­likánus Biasini és a liberá­lis Zanone a tervek szerint aláírja az értekezleten a közel három hónapig tartó tárgyalássorozat eredmé­nyeként kidolgozott prog­ram-megállapodást. A meg­egyezés azt jelenti, hogy az Olasz Kommunista Párt — az e megállapodásban fog­lalt intézkedésekben — tá­mogatja a kormányt. A fáradságosan kidolgo­zott megegyezés intézkedé­seket tartalmaz a közrend megszilárdítására, a gazda­sági politika folytatására, az iskolaválság, a helyi taná­csok pénzügyi nehézségei és számos más probléma meg­oldására. Sokat tartalmaz a megegyezés a baloldal, a kommunisták és szocialis­ták javaslataiból, de csak korlátozott körre terjed ki, mivel a feleknek számos fontos kérdésben nem si­került közös nevezőre jut- niok. A megállapodások el­sősorban a keresztényde­mokraták és a kommunis­ták között születtek, a töb­biek kevéssé tudták csak befolyásolni a nagy párto­kat. A Republikánus Párt nem ért egyet a gazdaságpoliti­kára vonatkozó részekkel, s ezek kivételével hajlandó csak aláírni a megállapo­dást. A liberálisok és a szo­ciáldemokraták szintén bi­zonyos fenntartásokat han­goztatnak az OKP nagy sú­lya miatt. Az OKP vezetői hangoztatják: a program­megállapodás ugyan fontos, de kis lépést jelent csak; nem az a mély és gyökeres fordulat, amelyre az ország­nak jelenleg szüksége lenne. A svájci Lindauban ismét megrendezték a Nobei-dijasok immár hagyományos találkozóját, amelyen többek között amerikai, szov­jet, nyugatnémet és angol tudósok vettek részt (Telefotó: KS) Ecevit tervei Hangsúly a rend helyreállításán A Miile és... egy keresztes hadjárat „összeegyeztetni a kor­mányprogramot az OKP-val, ez megalkuvás. A választók nem fognak követni. A hatal­mon lévő pártok „szövetsé- gesdije” a diktatúra szellemi sivatagát készíti elő. Zaccag­nini, a Mille megfontoltság­ra int!” — egy látványos saj­tókampány során így dörgött a Mille mozgalom* a keresz­ténydemokrata párt és a töb­bi párt (beleértve az OKP-t is) „programegyeztetése” el­len. Ez a csoport az 1976-os po­litikai választások előtt lé­pett föl, akkor felhívta a vá­lasztókat száz olyan keresz­ténydemokrata támogatására, akik „új, felkészült emberek, s nem ismernek kompromisz- szumokat”. Az egészben va­lójában annyi „új” volt, hogy antikommunista alapon meg­próbáltak összehozni olyan politikai áramlatokat, ame­lyek között egyébként a poli­tikai gyakorlatot illetően né­mi különbség volt. Ezen áramlatok közül a legismer­tebb, amelyet Bartolo Ciccar- dini neve fémjelez, s amely­nek a gaulleista „elnöki köz­társaság” a célja, erősen kö­tődött az Agnelli Alapítvány­hoz. Ciccardini mellett a Mil­le másik „ideológusa” Fran- co Ligi ügyvéd, Luigi Gedá- nak, a válást engedélyező törvény hatályon kívül he­lyezéséért küzdő bizottság alapítójának jobb keze, aki a válás ügyében kikényszerített népszavazáshoz szükséges aláírások gyűjtését irányítot­ta. 1976 őszén az „II Giornale” hasábjain egy csomó cikk és olvasói levél látott napvilá­got, melyekben a Mille min­denki számára nyitva álló szervezetnek mutatkozott, egy kis megszorítással: „A Mille senkit sem zár ki, pon­tosabban csupán az állampol­gárok egy bizonyos kategó­riáját zárja ki: a kommunis­tákat”. Ezek a „levelek” olyan körzetekből érkeztek, ahol a katolikus ellenzék nehézsége­ket akart támasztani az új, baloldali többségű városi és tartományi tanácsok megala­kulása elé. Negyvenkét fontos megyé­ben vannak jelen, mintegy ötven vezetőjük időnként a jezsuiták S. Ignazio templo­mának sekrestyéjében tart gyűlést. Esküsznek rá, hogy költségeiket maguk fedezik. Ám 1976. október 29-én Mas- simo De Carolis, akit bizo­nyos konzervatív amerikai köröknek a kereszténydemok­rata párt iránt tanúsított fi­gyelméről kérdeztek, azt mondta: „Figyelemmel kísé­rik (ezek a körök) a kisebb kezdeményezéseket is, ami­lyen például a Mille”. A Giorniból fordította B. A. * A Mille szó a „Movimento Italia libera nella libera Euró­pa” (Szabad Itália a szabad Európában) mozgalom rövidí­tése. Szótári jelentése: ezer. (B. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents