Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
1977. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A FIM Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár Widente gyáregysége 1974-ben települt Rom- hányba. Évi 140 millió forint értékben különböző nagyságú, keramikus kötésű csiszolókorongokat és hajlékony, tárcsás eszközöket: polirkorong rotasmirg csiszolótárcsákat, stb., valamint gumi és bakelit kötésű csiszolókorongokat gyártanak az üzemben. Képünkön: Megfelelő formára vágják a csiszolóidomokat. fllvenezer rizscsomag müszakontént Nagyszabású rekonstrukció a hántolóban Nagy rekonstrukciós munka folyik a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karcagi rizshántoló üzemében. A korábbi évek fejlesztési programját továbbfolytatva az elmúlt hónapokban újabb csomagoló gépsort helyeztek üzembe. A két automata géppel műszakonként 50 ezer 1 kilogrammos rizst tudnak előállítani a kereskedelem részére, 15 kilogrammos fólia egységcsomagokba gyűjtve. Ezzel a fejlesztéssel lényegében megoldódott az üzem korábbi munkaerőgondja, sőt lehetővé vált 32 dolgozó átcsoportosítása a csomagolóból más munka- területre. Jól jár a kereskedelem és a fogyasztó is, mert rendszeresen nagy mennyiségű csomagolt rizst tudnak szállítani az üzletekbe. Dolgoznak az üzemben a már elavult koptatórész rekonstrukcióján is. A kiöregedett tisztító gépek helyett, korszerű szovjet—dán tisztító berendezéseket szerelnek be. A hántoló üzem speciális osztályozó gépeit az úgynevezett paddy-asz- tal gépsorait ugyancsak felújítják, a selejtezésre váró gépek helyett modern NDK gyártmányú gépeket állítanak üzembe. Ezek a korszerűsítések már az őszi fel- dolgozási idénytől javítják a rizs minőségét és a feldolgozás hatékonyságát. A rekonstrukció ilyen arányú ütemét az tette lehetővé, hogy az elmúlt évi gyengébb termés következtében a feldolgozást lényegesen korábban hagyták abba, és a kényszerszünetet a felújítási műveletekre használták fel. A KITE-be tömörült Szolnok megyei rizstermelő gazdaságok azt a célt tartják szem előtt, hogy hazai rizstermésből fedezzük az ország rizsszükségletét. Ezt igazolja, hogy az üzem körzetében a tavalyi, szinte katasztrofálisan gyenge terméseredmények ellenére a rizs vetésterületét nem csökkentették, s a kedvezőtlen tavaszi időjárással sikeresen megbirkózva, jó minőségben vetették el a magvakat. A termelési folyamatok során igyekeznek kamatoztatni azokat az előnyöket, amelyeket az iparszerű termelési rendszer nyújt az üzemeknek. A termelési kedvet egyébként kedvezően befolyásolta, hogy a tavaly; kiesés ellensúlyozására a rizstermelő gazdaságok igen jelentős állami segítséget kaptak. a „Baikál” A vártnál jobb eredményeikkel zárják a félévet a Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászjákóhalmai telepén. A Jákó szekrénysorból 74 garnitúra készült el az év elején. A szövetkezet ezzel teljesítette a kereskedelem megrendeléseit és lezárta egyik legrégibb termékének gyártását. A régi termék helyett kezdték el az NSZK exportra készülő „Baikál” sarokszekrények gyártását. Az „átállást” 1 millió forint értékű gépesítés —'egyedi célgépek, sablonok beállítása, új technológiák Bevezetése — előzte meg. Befejezés előtt áll a 2 millićf forint költséggel épülő szerelőműhelyből és készáruraktárból álló, 600 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok. Az új létesítményt várhatóan július 30-án adják át. Eredmény: az év első hat hónapjában 2 ezer 240 sarokszekrény készült el. Az új termék bevált, a „Baikál” az egyik legkeresettebb bútorfajta lett. A megrendelő az év második felében az eddigi mennyiségnek akár a többszörösét is átveszi a szövetkezettől. Az első félév eredményeihez tartozik, hogy a szövetkezet hiánytalanul teljesítette a belföldi megrendeléseket. A Jövő Asztalosipari Szövetkezet többi telephelyével kooperálva szállodai berendezésekhez alkatrészeket, a Magyar Optikai Művek megrendelésére dísz- óratokokat gyártott. Két termelöszöuetkezetben NEB-vízsgálat Karcagon A karcagi Népi Ellenőrzési Bizottság a város két termelőszövetkezetében azt vizsgálta, hogyan készültek fel az idei feladatok végrehajtására. Megállapították, hogy a szövetkezetek jól felkészültek a termelési tervek teljesítésére, az ehhez szükséges anyagi, technikai, személyi feltételeket biztosították! Nehéz helyzetet teremtett a szövetkezetekben, hogy a mezőgazdaság tavaly viszonylag rossz évet hagyott maga mögött és a felhasznált legfontosabb termelési' anyagok árai is emelkedtek az elmúlt évben. Súlyosbította a körülményeket a tavalyi alacsony rizstermés is, hisz a karcagi termelőszövetkezetek termésszerkezetében — más alföldi üzemekétől eltérően — magas a rizs aránya. A Május 1. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet idei tervében 10 százalékos termelési értéknövekedés szerepel, az árbevételt 27,4 százalékkal kívánják emelni. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz a termelési érték 11 százalékos, az árbevétel 8 százalékos növekedését tervezte. A termelőszövetkezetek a vetésszerkezet kialakításában igyekeztek eleget tenni a népgazdasági igényeknek, ugyanis mindkét tsz-ben növekedett az ipari növények és a zöldségfélék aránya- A termelőszövetkezetek eltérő fejlesztési elképzeléseiből adódik, hogy a tehén- és anyakoca-létszám a Május 1. Tsz-ben, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben pedig az anyajuhlétszám emelkedik gyorsabb ütemben. Az állati termékek értékesítése általában megfelel a városi célkitűzésnek. Az állattenyésztéshez szükséges takarmány a Május 1. Termelőszövetkezetben rendelkezésre áll, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz pénzügyi fedezetet biztosított a hiányzó mennyiség vásárlására. A mezőgazdasági üzemek gyengébb gazdasági helyzetük ellenére sem csökkentik jelentős mértékben a gépvásárlásokat, így a technikai színvonalban nem várható visszaesés. A szövetkezetek pénzügyi helyzete romlott 1976-ban, ez természetesen érződik majd ebben a gazdasági évben is, ezt a tényt rövid lejáratú hitelek biztosításával kívánják ellensúlyozni — állapította meg a Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB javasolta a Május 1. Termelőszövetkezet vezetőinek, hogy a korszerű agrotechnikai követelmények betartása mellett a tápanyagmérleg alapján történjen a műtrágyázás. Javasolta továbbá, hogy a réti talajoknál, lehetőleg a nyár végén, szárazság idején végezzenek altalajlazítást. Indítványozta’ hogy ott ahol a talaj és terepadottságok lehetővé teszik a felületi öntözés korszerűbb módszereit is alkalmazza a termelőszövetkezet. A Népi Ellenőrzési Bizottság felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a bevetetlenül maradt 658 hektáros területet takarmánynövények termesztésére hasznosítsák, azoknak a területeknek a kivételével, ahol rizstelep-rekonstrukciót terveznek. Automaták pótlólag Kép 1972-ből, színhely a jászberényi Hűtőgépgyár 1. számú üzeme. Két munkás áll a dübörgő 600 tonnás prés mellett. Az egyik rakja a szerszámba az alumínium pogácsákat, a másik fogóval kapkodja ki onnan a sajtolt hüvelyeket. Be-ki, be-ki, nyolc órán keresztül, izzadva mert a gép mellett nyaranta a hőmérő higanyszála felkapaszkodik az 50 fokig is. Az 1930-as években készített masina mellett a hőmérséklet a melegebb napokon most is eléri ezt az értéket. A kép viszont jócskán megváltozott körülötte. Sziszegő hangok kísérik, végálláskapcsolók vigyázzák az alakító szerszám útját. A gép egyik oldalán acélkar, végén csuklóval — a műszakiak úgy mondják: manipulátor —szedegeti az adagoló asztalról az ezüstös színű pogácsákat, s rakosgatja a két „pofa” közé. A másik oldalon egy hozzá hasonló kapkodja ki a leendő szifontesteket s teszi a szállítóvályúba. Az adagoló asztal végén egy asszony figyeli a megújhódott présgép működését. o A gyár célgép osztályán dolgozták ki a folyamatot, amellyel jelentősen megváltozott a gép mellett dolgozók munkája, nem beszélve arról, hogy nőtt a masina termelékenysége. Régi, már-már elavult berendezésre szereltek fel tehát új, korszerű pneumatikus vezérlésű szerkezetet — pótlólag automatizálták. A Hűtőgépgyárban három éve kezdték el vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehetne az említett példához hasonlóan megkönnyíteni a munkások dolgát, növelni a gépek teljesítményét. Elkészült egy tanulmány is, amely elsősorban a prések utólagos — vagy pótlólagos — automatizálásával foglalkozik. Miért éppen ezekkel a gépekkel? A Hűtőgépgyárban szép számmal akad belőlük olyan, amelyen egy műszakban ugyanabból az alkatrészből 10 ezernél is többet készítenek. Ennyiszer kell megnyomni a kapcsológombot, ennyiszer kell továbbítani az acéllemezt, ami fárasztó és kézzel lassú. Még akkor is, ha a munkás sietve dolgozik. Kiszámolták, néhány alkatrész gyártásánál automatikus lemezadagolóval, készülékekkel — amelyek eltávolítják az alakító szerszámokból a préselt terméket — a termelékenység a hagyományos kézi módszerhez képest tízszeresére nő. Más esetekben viszont létszámot takaríthatnak meg, vagy a fizikai munkát teszik könnyebbé. De a kiegészítő berendezések segítségével jelentősen csökkenthető a hulladék mennyisége is. e Mi kell a pótlólagos automatizáláshoz? Egy régi gép, valamint néhány modern készülék és műszer. (A Hűtőgépgyárban bebizonyosodott, hogy nem minden berendezés alkalmas a „fiatalításra”. Tudni kell, mi készül a jövőben a gépen, és abból mennyit gyártanak, műszakonként néhány termékért gazdaságtalan lenne a kiegészítés.) Mindez persze ötlet nélkül kevés. Minden gyár azon igyekszik, hogy jól képzett műszaki gárdája oldja meg a feladatokat. Sok esetben azonban a munkások újításai segítenek a megrekedt elgondolásokon. A pótlólagos automatizálás útja ma még elég rögös. Nem az imént említett „szellemi kapacitás” hiánya miatt, bizonyítja ezt a jászberényi példa. Három évvel ezelőtt készült el a tanulmány, s ennek ellenére ma még nagyon kevés az olyan régi gép, amelyet új automatikus berendezésekkel láttak el. Nehéz a kiegészítő készülékek, műszerek beszerzése, s ebben gyakran az árak is közrejátszanak. Egy apróságnak tűnő lemezadagoló például, amely a prés utólagos automatizálásának a lelke, a régi gép árán is túltesz — külföldről kell beszerezni. (Igaz, az utóbbi években már Egerben, a Finomszerelvények, vagy Budapesten a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában is készítenek az import cikkek minőségével vetélkedő készülékeket.) Akad viszont a jó minőségű termékeknek ellenpéldája is. A Hűtőgépgyár egyik présének „frissítésénél” nyolcszor kellett kicserélni a hazai szövetkezet gyártotta, több ezer forintos számláló műszert. A megfiatalodott gépek újabb és újabb problémákat hoznak napvilágra. Igaz, hogy a kezelő munkásoknak csak a gép működését kell figyelniük, de mi történik ha a berendezés leáll? Ha elromlik a pneumatikus vezérlés, az integrált-áramkörös irányítás? A hiba megállapításához a szakmunkás-bizonyítvány már kevés. Egyre többen látják ezt a Hűtőgépgyárban is: három év alatt százhúszan vettek részt a pneumatikus, hidraulikus berendezések kezelését, javítását oktató tanfolyamokon. Igaz, nem a pótlólagos automatizálás, hanem az újonnan vásárolt modern gépek, gépsorok varázsa az oka a nagy érdeklődésnek. De az elromlott berendezések szempontjából ez teljesen mindegy. Problémát okozhat a raktározás is. Az automatizált masinák — ma még ez a jellemző — nem mindig illeszkednek a gyártósorba. Többet tudnak a régieknél. Az elkészített termékeket to- további megmunkálás előtt valahol tárolni kell. Szakmai berkekben úgy nevezik ezt: gyártásközi raktározás, amely a rakodólapok feltalálásával — s nem utolsósorban használatával — jelentősen egyszerűsödnek o A felsorolt problémák ellenére a Hűtőgépgyárhoz hasonlóan egyre több vállalatnál szentelnek nagyobb figyelmet a pótlólagos automatizálásra. (A miértre egyszerű a válasz: megéri. Megéri kiegészítő berendezésekkel felszerelni a régi, elavult gépeket, ahelyett hogy újakat vásároljanak.) A hűtőgépgyárival ellentétben azonban sok esetben ez esetleges, véletlenszerű. s nem szervezett. Nehéz bizonyítani azt is, hogy a pótlólagos automatizálással foglalkozó üzemek száma sok vagy kevés. Annyi biztos, hogy táboruk növekszik. Szakértők, akik nemzetközi, gazdasági mutatók összehasonlítására vállalkoznak, a magyar gépipar termelékenységét a nyugat-európai fejlett országokénak 40—50 százalékára becsülik. Vagyis van még pótolnivaló a pótlólagos automatizálás esetében is. Hajnal József (Foty tatjuk) Kozmikus geodézia A kozmikus geodézia legújabb eredményeiről adnak számot 21 ország szakemberei a Technika Házában kedden megkezdődött négynapos tudományos tanácskozáson. A kozmikus geodézia a műholdak földi megfigyeléséből nyert pontos adatokat a földfelszínkutatáshoz, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezte szimpóziumon az ehhez szükséges műszaki berendezésekről tartanak előadásokat a hazai és a külföldi résztvevők. A műholdak segítségén alapuló földfelszín-kutatáshoz széleskörű nemzetközi együttműködés alakult ki, ebbe a munkába hazánk is bekapcsolódott, s e célra a Magyar Geodéziai Szolgálat az elmúlt évben felállította Pencen központi obszervatóriumát. Az obszervatóriumban most helyezik üzembe a KGST-országok közösen készített legmodernebb úgynevezett műhold lézerét — egyik előadás ennek részleteit ismerteti a konferencián. Az új berendezés használatával pontos koordináták, támpontok jelölhetők ki a földfelszínen, ez pedig egyebek mellett a térképkészítéshez szolgál segítségül. A szolnoki MEZŐGÉP tószegi gyáregységében az NDK-beli Kombinát FORTSCHRITT részére gyártják az E-295 típusú silókukorica betakarító adaptert. Képünkön szállításra vár a kétezredik gép.
