Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
1977, június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó vágányon, gyorsabban A munka- és üzemszervezés korszerűsítésének megyei eredményei és a további feladatok . A hosszúkás, üvegfalú teremben nagy faliszekrények sorakoznak. Oldalukon furcsa feliratok: Bodoni, Groteszk, Ariston — betűtípusok nevei. A szekrények előtt kékköpenyes lányok és fiúk állnak. A kéziszedők dolgoznak a Szolnoki Nyomdának ebben a műhelyében. Lassúnak tűnő, nagy türelmet és pontosságot igénylő munkával ólomból rakják ki a nyomtatvány lapok tükörképét. Lányokat és fiúkat írtunk. A teremben dolgozók többsége ugyanis fiatal. Első, másod-, vagy harmadik éves nyomdásztanuló Ismerkednek jövendő munkájukkal, gyakorolják szakmájuk fogásait. Kilencen közülük azonban rövidesen elhagyják a tanulóközösséget. Maradnak a szedőteremben, „csak” beosztásuk változik. Rövidesen szakmunkások lesznek. Bizonyítani Molnár Julianna is holnap kezd vizsgázni. A jövő hét közepétől már szakmunkásként rendezi fémformába az ólombetűket. „Ha minden jól megy...” — teszi hozzá. És miért ne menne jól? Hiszen Julianna első óta az osztály egyik legjobb tanulója. A vizsga légkörét, az izgalmakat is megszokhatta: az idén megnyerte a kézi- szedő-tanulók megyei versenyét, az országos szakmai vetélkedőn pedig hetedik lett. — Éppen a versenysikerek miatt félek nagyon a vizsgáktól — magyarázza. — Bizonyítanom kell: nem véletlenül értem el jó helyezéseket. A nyolcadik után közgazdasági szakközépiskolába vágyó Julianna ma már semmiképpen nem hagyná ott a nyomdát. Nagyon megszerette ezt a türelmet, pontosságot, sok szakmai tudást kívánó, változatos munkát, Persze nemcsak dolgozni szeret.' Szeptemberben már középiskolába jelentkezik. — Szeretem ezt a munkát — mondja, — de a tanulást sem akarom abbahagyni jó volna leérettségizni... A tanáraim azt mondták, alkalmas vagyok arra, hogy elvégezzem a könnyűipari főiskola nyomdászszakát. Ez azonban még távoli cél. A közeli jövő terve: a négyes, vagy ötös vizsga. Azután jöhet a pár napos nyári kirándulás. A szakmunkás-keresetből erre is futja. A vizsga után ugyanis Julianna már fizetést kap, körülbelül kétezer forintot. Mire költi majd? — A legelsőt, az osztálytársakkal már megbeszéltük, egy fillérig elköltjük együtt. A következőkből mint mindenki, ruhákat veszek majd, egy részét pedig berakom a takarékba ... Először azonban anyuéknak segítek. Négyen vagyunk testvérek, és csak apukám dolgozik. Kell a pénz, mert most kapunk lakást a Széchenyin. Megszerettem Molnár Juliannáról írva a pénzről beszéltünk utoljára. Kolozsi Zsuzsa végzős tanuló nyomdász-pályafutása viszont a kereset mérlegelésével kezdődött. Mint az évfolyam több, tagja, az általános iskola befejezése után ő is csak annyit tudott a nyomdáról, hogy ott készülnek a könyvek és az újságok. Nem is kellett jobban ismernie a szedő- és géptermek titkait, hiszen ápolónőnek készült. Egészségügyi szakközépiskolába akart jelentkezni, édesanyja azonban lebeszélte: „Keveset keresnek az egészség- ügyiek —• mondta a mama, — inkább tanulj szakmát”. Zsuzsa elkezdett hát nézegetni egy pályaválasztási füzetet, de nem tudott választani. Aztán nyomdász barátnőit faggatva úgy tűnt, ez „jó kis szakma”. Elment a Szolnoki Nyomdába kéziszedő tanulónak. — A tanulóévek alatt megszerette a nyomdászsá- got. Az tetszik a legjobban, ha az utcán olyan plakáttal találkozom, amit az ólombetűkből én állítom össze, én szedtem ki. Maga a munka is tetszik. Változatos. A félig kész plakátok szöveges részének szedésétől a táblázatok összeállításáig mindent csinálok... A táblázatkészítés például igen bonyolult feladat. Igaz, megkapjuk a vázlatot, de sokat kell számolni, amíg minden betű, lénia és pont a helyére kerül. Amíg beszél, látszik rajta: nem bánta meg, hogy idejött. Megkedvelte a sokfiókos szekrényekben őrzött ólombetűket. A szakma megszerzésével csak nyert. — mondja. Az érettségi bizonyítványról sem kellett lemondania. Szakmunkásként két év alatt befejezheti a középiskolát. („Mert arra azért szükség van”). Kicsit bánja, hogy nem kell többé iskolába járni. A három nap tanulás, három nap munka rendszer jó volt. És a munkaidő után, a nap hátralévő része a pihenés, szórakozás. Olvashatja kedvenc könyveit, moziba mehet. Néhány este pedig megengedhet magának egy-egy discót is. Persze egyelőre a tanulás a legfontosabb. A tanulást kell kiemelni a napi teendők sorából. — „Kurziválni”, — mondják mindketten, nyomdász nyelven. V. Szász József Mindenki állta a szavát A tavaly november másodikén felrobbant 24 lakásos házat már bevakolták. Az emeleteken kékre festették az ablakkereteket. Festők, szerelők dolgoznak a lakásokban. Megy. a munka, mint a karikacsapás. — A hét négy napján tíz órát dolgoznak. de inkább többet. Estefelé ■ ugyanis jönnek a lakók. Nézik, emlékeznek a régi otthonukra. Bár ugyanazon az alapon, ugyanúgy kezdtük az építkezést, a legtöbben azt mondják, hogy szebb lesz, jobb lesz a lakásuk, mint volt. Szabó László főművezetővel egy földszinti kétszobás lakásban beszélgetünk. — Decemberben kezdtük. Nem tétlenkedtünk egy órát sem. Mindig volt anyag, mindig .volt ember kellő számban és szakmában. Kérdezze meg a főnököt az egyes főépítésvezetőségben, mennyi a társadalmi munDugusztusban költözhetnek a lakók ka! Mert azt én meg nem tudom mondani, annyi. Nagy Mihály azt mondja a telefonba: ennél nagyobb és nehezebb kérdést aligha kapott mostanában. Csak az állami építőipar emberei — a legutóbbi napok toka- katos szerelőmunkáin kívül goztak ingyen. Szombatonként meg vasárnap. — És el ne felejtsük, hogy ugyanígy az ÉPSZER, az építő-javító, meg az egyesült szövetkezet munkásai is. Példás helytállás volt ez> mindenki állta a szavát. Az átadás határideje augusztus 31. De hátha még előbb elkészül? — Erről nem nyilatkozunk — mondja Szabó László és Nagy Mihály. — Mi nagyon szeretnénk, hogy előbb elkészüljön, de nem akarjuk elkiabálni. Annak a huszonnégy családnak> amelyik várja az „új-régi” otthonát, inkább kellemes meglepetésben legyen része< nem igaz? Ezért dolgoztak a TIGÁZ- osok a külső szereléseken csakúgy mint a TITÁSZ. a a Víz- és Csatornaművek emberei. Ezért mozdult meg a város, ezért igyekezett mindenki egy szívvel, egy akarattal. Az is, aki fizetségért, az is aki önzetlen társadalmi munkában sietett segíteni. A főművezető azt mondta: — Vagy mindenkit dicsérjenek érte, vagy senkit. Itt mindenki becsülettel dolgozott! Ezért épül fel a huszonnégy lakás! — sj — azdasági fejlődésünk intenzív szakakasza új követelményeket támaszt a gazdasági, irányító és szervező munkában is. Valójában mi is a helyzet megyénkben, hogyan ítélhetjük meg iparvállalataink üzem- és munkaszervezési tevékenységét? Megjegyzem azonban, hogy erre a teljesség igénye nélkül, csupán a legfontosabb kérdések tárgyalására szorítkozva válaszolok. „ Megállapíthatjuk, hogy fellendült a vállalatotok szervezésfejlesztési tevékenysége. A vállalatok többsége már konkrét eredményeket tud' felmutatni. Általános tapasztalat, hogy a megye legdinamikusabban fejlődő vállalatainál ismerték fel idejében a szervezés fontosságát. A kezdeti lépések eredményeképpen az éves vállalati tervek mellett önálló fejezetként munkálták ki az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére az elképzeléseket- Ma már elmondhatjuk, hogy vállalataink középtávú terveibe szorosan beépül ez a feladat. A szövetkezeti iparban szerényebb mértékű előrelépés tapasztalható. A vállalatok, szövetkezetek törekvéseit több irányban jó kezdeményezés jellemzi. A korszerű szervezés legszembetűnőbb jele a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, fejlesztése. Megyénk nagy ipari vállalatainál a termelési adpttságok és a piaci igények áltál meghatározott vállalati politika.alapján a termelés, értékesítés optimalizálását célzó belső szervezetek kialakítása tervszerűen folyik. E munka kiterjed a vállalaton belüli termelő- egységek és az irányító szervezetek közötti kapcsolatok rendezésére is. Jelentős tényezőnek kell tekinteni azokat a törekvéseket, amelyek a termelési szerkezet átalakításában a magasabb szintű specializá- ció, a szakosodás révén szervezettebb és hatékonyabb vállalati tevékenység kialakítására irányulnak. Ennek vagyunk például tanúi a Hűtőgépgyárban, .a Tisza Cipőgyárban, a megyei tanács Vasipari Vállalatánál és a karcagi KÁTISZ-nál. A termelés folyamatos biztosításában jelentős tényező az anyag-, alkatrész és megfelelő szerszámellátottság. Több vállalatnál megkezdték az anyaggazdálkodás, az anyag- és készletnyilvántartás felülvizsgálatát, szabályozását, új rendszerének kialakítását. A vállalaton belüli szervezési intézkedések között általában minden területen foglalkoznak az anyagmozgatás gépesítésével, a gyáron belüli és kívüli szállítás szervezettségének növelésével. Jelentős pénzeszközöket fordítanak a szállítás és a rakodás gépesítésére; a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével az ott dolgozók munkakörülményeinek javítását igyekeznék elérni. Nagyobb üzemeknél kezd kibontakozni a különböző forrásból eredő veszteségek feltárása- Ennek egyik fő módszere az érték, illetve funkcióelemzés, a munkanap-fényképezés, a mintavételezés, a 3 M-módszer, melyéknek tapasztalatait, eredményeit a különböző műszaki, szervezési döntések kialakításánál hasznosítják. A szervezési feladatok sikeres megvalósítása érdekében minden területen foglalkoznak a megfelelő vállalati belső érdekeltségi formák bevezetésével. Nagyvállalatoknál a komplex belső mechanizmus részeként, azzal összehangolt érdekeltség kialakítására, míg közép- és kisüzemeknél általában nem ilyen átfogó, de pozitív törekvések vannak. Javulás tapasztalható a munkaerő-gazdálkodásban. Nagy ipari vállalataink ma már alapvetően a meglevő munkaerő megtartására, racionális felhasználására törekszenek. Növelték a teljesítményhez kötött bérezést, nagyobb figyelmet fordítottak a munkafegyelem megszilárdítására. Például a Hűtőgépgyárban 1976-ban sor került a laza normák felülvizsgálatára és rendezésére. A teljesítménybérben dolgozók aránya 66 százalékról 80 százalékra növekedett. A tanácsi vállalatoknál 1976-ban megtörtént a normák felülvizsgálata, a tervekben szerepel a teljesítményszázalék folyamatos megfigyelése, szükség esetén a normák karbantartása. Több üzemben a műszakszám növelésére is intézkedéseket tettek. A megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatoknál.a fizikai dolgozóknak csupán 6 százaléka dolgozik három műszakban. Három műszak általában ott van, ahol ezt a munka technológiája megköveteli. (TVM, cukorgyár, olajipar). Intézkedések történték a többműszakos munkarend bevezetésére, a nagy teljesítményű gépek, berendezések kihasználásának növelésére. A jászberényi Aprítógépgyárban a többgépes rendszer bevezetésével biztosították a nagy teljesítményű gépek 2,4 átlagos műszakszámát. További lényeges változást szükséges azonban elérni ezen a területen a vezetés szemléletében és módszereiben. Nem szabad eltűrnünk azt a gyakorlatot, amely minden többletfeladathoz nagyobb létszámot igényel. Fejlődés következett be a termék- és gyártmányszerkezetben. A vállalatok hosszabb távra igyekeznek biztosítani a piacot. Ezt a célt jól szolgálják a kooperációs szerződéskötések, licenc és knowhow vásárlások. A könnyűiparban például a Tisza Cipőgyár és az ADIDAS, a gépiparban a Hűtőgépgyár és a BOSCH, a vegyiparban a Tiszamenti Vegyi- ipűveknek az ICI cég között jöttek létre ilyen megállapodások, A korszerű termékszerkezet kialakítására tett intézkedések hatására — melyek elsősorban az export, ezen belül a tőkés export növekedését szolgálták — tovább bővült a minden piacon értékesíthető termékek skálája: a MEZŐGÉP Vállalat megkezdte a Claas típusú szalmaszecskázó adapter és rosta gyártását NSZK kooperációban. Változott a termékszerkezet a Tisza Cipőgyárban a puhabőrök szélesebb körű alkalmazásával, a textil lábbelik, a sportcipőprogram bővítésével- A Hűtőgépgyár a BOSCH 160 és 200 literes kompresz- szoros hűtőszekrény gyártásának megkezdése mellett az olaj- és gázhűtő, hőcserélő termékeinek arányát 1975. évi 4,1 százalékról 1976. évben 7,5 százalékra növelte. Az ipari szövetkezeteink 1976-ban a korszerű termékszerkezet-váltás eredményeképpen dinamikusan növelték tőkés exportjukat. Figyelemre méltó nagyvállalatainknál a szervezettséget jelentősen befolyásoló információs rendszer továbbfejlesztése. Távlati programok alapján megkezdődött, illetve folyamatban van a számítógépes adatfeldolgozás bevezetése, ennek tárgyi, szervezeti és személyi feltételeinek biztosítása. Feladatainkat alapvetően az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatok következetes végrehajtása jelenti. Az előrehaladás feltételei, ösztönzői 1976-ban konkrétan megfogalmazódtak. A vállalati jövedelemszabályozás új rendszere és kialakítása mind abba az irányba hatnak, hogy a vállalatok csak nagyon gondos üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel tudják kompenzálni az enélkül nagy mértékben csökkenő nyereségüket. Az előzőekben felsorolt pozitív, eredményt hozó intézkedések nem általánosak, sokszor csak részmegoldásokat jelentenek. Szükséges, hogy a termelési, értékesítési, gazdálkodási folyamat egészét átfogó, magas színvonalú üzem- és munkaszervezés bontakozzon ki. Jelentős változásnak kell bekövetkezni a vezetés szemléletében és vezetési gyakorlatában. A következő időszakban az üzem- és munkaszervezés-tevékenység egészén belül a munkaszervezést és normázást kell kiemelt feladatnak tekinteni. A munkaszervezés segítségével a gyártmányelőállítás időszükségletét és általában a munkaerő-igényességet kell mérsékelni. Fontos továbbra js a folyamatos, egyenletes munkaellátás, az egyenletes munkaterhelés biztosítása, a munkahelyek folyamatos kiszolgálásának megszervezése. Előbbre kell lépnünk a veszteségidők feltárásával, a teljesítménynormák, a munkanormák kidolgozása és fejlesztése, a létszámnormák felülvizsgálata, a fejlettebb termelési-szervezési módszerek bevezetése, a minőségellenőrzés fejlesztése útján. Megkülönböztetett figyelmet kell továbbra is fordítani a termékstruktúra korszerűsítésére, a gazdaságosabb gyártást szolgáló új termékek bevezetésére és az értékesítést eredményesebbé tevő szervezési megoldások alkalmazására. Igen sok társadalmi és gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a nagy értékű, magas termelékenységgel működtetett termelőberendezéseket minél jobban kihasználják. Következetesen kell végrehajtani a több műszakos munkakörben dolgozó, valamint a folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkások fokozott anyagi elismerése érdekében megjelent minisztertanácsi rendeletet. Alapvető, hogy a megnövelt anyagi elismerés érdekeltséget teremtsen az általánostól eltérő munkarend vállalásában, ez elősegíti a nagy értékű termelőberendezések több műszákban való működtetését, ezeknek a munkaterületeknek munkaerővel való ellátását. A dolgozók magatartása érdekében szervezési eszközökkel is olyan munkakörülményeket kell teremteni, amelyek megfelelnek a korszerű követelményeknek. A korszerű szervezésfejlesztés jövőbeni feladatai bonyolultabbak és összetettebbek. A párt- és társadalmi szervek a vállalati élet különböző területein fokozzák munkájuk hatékonyságát, mivel a szervezésfejlesztési tevékenység közvetlenül és közvetetten kihat a politikai munka végzésére, eredményére, a vállalati szakszervezeti szervek mindenekelőtt a dolgozók között végzett felvilágosító munkával mozgósítsanak az üzem- és munkaszervezés feladatainak megvalósítására. Ebben a tevékenységükben támaszkodjanak a „Dolgozz hibátlanul” munkamódszer gazdag tapasztalataira, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben résztvevő brigád,ok lendületére, erejére. korszerű vállalati szervezést segítő tömegpolitikai munka hosszabb időszakot felölelő feladat, az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtásához kapcsolódó folyamatos tevékenységet igényel. A vállalati pártszervezeteknek, szakszervezeteknek, a KlSZ-szerve- zeteknek segíteniük kell a gazdasági vezetőket a szervező apparátust abban, hogy a gazdaságosság növelésére, a hatékonyság tudatos előrelátásával a társadalom, a piac szükségleteit felmérve, az irányítás legjobb eszközeit alkalmazva, a dolgozókat anyagilag és erkölcsileg ösztönözve fejlesszék, tökéletesítsék a munkát. SZŰCS JÁNOS, a megyei pártbizottság titkára
