Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 26. HÉTFŐ: Megkezdődik Leonyid Brezsnyev háromnapos franciaországi látogatása - Az új izraeli kormány bemutatkozása - Mozambik panasza a Biztonsági Tanács előtt - Folytatja munkáját a belgrádi elő­készítő találkozó KEDD: Varsóban megnyílik a KGST XXXI. ülésszaka, a tagállamok kormányfőinek részvételével - A Spa­nyol Kommunista Párt központi bizottsági ülése - Grenadában véget ért az Amerikai Államok Szerve­zetének tanácskozása SZERDA: A Magyar Szocialista Munkáspárt központi bi­zottsági ülésen áttekinti az időszerű nemzetközi kérdéseket is - Hivatalosan bejelentik a Seato feloszlatását -Gustav Husák Bukarestben CSÜTÖRTÖK :A fejlett tőkés országok gazdasági együttmű­ködési szervezete ülést tart Párizsban - A kisebb­ségi török kormány intézkedései a közrend érdeké­ben - Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben - Tűzharc Libanonban PÉNTEK: Tárgyalások a Panama-csatorna jövőjéről - Az afrikai külügyminiszterek értekezlete a gaboni fővá­rosban - Kadhafi Jugoszláviában SZOMBAT: A szovjet-amerikai-angol atomcsend megbe-. szélések előkészületei, Moszkva és Washington kép­viselői az Indiai-óceán térségében történő fegyver­zetkorlátozásokról tárgyalnak - Feszültség Sowetó- ban Tovább kell építeni a jövőbe vezető utat Mozgalmas időszakban, amikor a világ számos pont­ján rendkívül fontos tár­gyalások zajlottak és zajla­nak, tekintette át a nemzet­közi helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A lé­nyeget s egyúttal az össz­kép bonyolultságát jól ki­fejezi már az értekelés első mondata is, amely megálla­pítja, hogy a fejlődés alap­vetően kedvező fő iránya nem változott, az enyhülés folyamata azonban lassult. Nem titok: ennek a lassu­lásnak eredője, hogy egyes nyugati körök megpróbál­nak alaposan a fékbe tapos­ni s mindenekelőtt a fegy­verkezési hajsza szükséges korlátozása ellen lépnek fel. Ezért különösen érdekes ha éppen az eltelt hét esemé­nyeinek fényében is vizsgál­juk a Központi Bizottság­Čarter borúlátó Calrter amerikai elnök Washingtonban nyilatkozatot adott vidéki lapszerkesztők­nek. Az elnök katonai, lesze­relési, és fontosabb külpoli­tikai kérdésekkel foglalko­zott. A SALT-tárgyalások menetéről tett kijelentéseinek hangvételét nyugati hírügy­nökségek a korábbiaknál bo­rúlátóbbnak minősítik; pozi­tívnak ítélik viszont azt, hogy Čarter közölte: együttműkö­désre törekszik a Szovjet­unióval az atomfegyver-kí­sérletek teljes betiltása érde­kében. nak, természetesen hosszabb időszakra vonatkozó, elem­zését. Az enyhülés, amelyet te­kintélyes nyugati lapok is olyan szívesen temettek az utóbbi időben, sőt voltak, akik a detente kifejezést még a politikai szótárakból is száműzni kívánták. — kü­lönös hangsúllyal kapott he­lyet Leonyid Brezsnyev pá­rizsi tárgyalásai során. A szovjet és a francia államfő (hiszen Brezsnyev ezúttal elsőízben utazott külföldre az SZKP főtitkárának és a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke együttes minőségében) külön tízpon­tos okmányt írt alá a nem­zetközi enyhülés kérdései­ről és időszerű követelmé­nyeiről. Mindennek gyakor­lati megnyilatkozása lehe­tett a nuklerális fegyverek elterjedéséről elfogadott do­flz Olasz KP javaslata: A vártnál nagyobbnak mu­tatkoztak a még meglevő el­lentétek a közös kormány- program kidolgozásán fára­dozó olasz pártok vezetőinek csúcsértekezletén. A megbeszélésen rögzíthet­ték: számos ponton sikerült összeegyeztetni az indulás­kor még eltérő álláspontokat és a több hónapos megbeszé­lés-sorozat eddigi eredménye pozitív. Számos kérdésben azonban még igen eltérőek a vélemények. A megbeszélésen Berlin- guer kommunista főtitkár kumentum is. (Franciaország politikájában — sok pozitív elem mellett — kétségkí­vül kedvezőtlen tényező, hogy távoltartja magát a le­szerelési tárgyalásoktól, s egy másik atomhatalommal, Kínával együtt nem csatla­kozott az atomcsend és atomsorompó egyezmények­hez. Ez a francia állásfogla­lás az eső lépés lehet, hogy Párizs bekapcsolódjék az igen jelentős atomsorompó- szerkezetbe s a maga ré­széről is kötelezettséget vá- laljon a nuklerális fegyve­rek további elterjedésének megakadályozásáról.) Vance amerikai külügymi­niszter, minden jel szerint- inkább csak ürügyként hasz­nálta 24 fejlett tőkés ország gazdasági értekezletét egy párizsi utazáshoz. Amikor felkereste Giscard d’Estaing elnököt nyilván első kézből kívánt tájékoztatást kapni a szovjet—francia csúcstalál­kozóról. Miközben ugyanis a párizsi látogatás után, a tervek szerint még az idei őszön Brezsnyev felkeresi Bonnt is; a szovjet—japán viszony is elmozdulóban van holtpontjáról; a KGST var­sói ülésszaka ismét síkra- szállt a Közös Piaccal tör­ténő kapcsolatfelvétel mel­lett, vagyis általában soka­sodnak a különböző szintű kelet-nyugati érintkezés szá­lai, a szovjet—amerikai pár­beszéd azonban nem halad kielégítő módon. Márpedig — éppen az MSZMP KB megállapítását idézve — Moszkva és Washington kap­csolatai kulcsfontosságúak s egy SALT megállapodás alapvető jelentőséggel bírna a fegyverkezési verseny visszaszorításában. A Car- ter-adminisztrációt, amely nem a legszerencsésebb mó­don mutatkozott be e tekin­tetben, józan önvizsgálatra inthetik mind a bekövetke­zett eseményék, mind saját szövetségeseinek realistább törekvései. hangsúlyozta: pártja demok­ratikus nemzeti egységkor­mányban látja az egyedüli tartós megoldást Olaszország társadalmi bajaira. Minél előbb alakulhat meg ilyen kormány, annál jobb az egész országnak. Rövid táv­ra pozitívnak ítéli meg azon­ban a program-megállapo­dást is, de természetesen po­litikai biztosítékokat is kí­ván arra nézve, hogy a meg­állapodásban foglaltakat a kereszténydemokrata kisebb­ségi kormány végre is hajtja. MOSZKVA Tegnap a szovjet sajtó nagy terjedelemben emléke­zett meg a Mozambiki Népi Köztársaság függetlensége ki­kiáltásának második, és az ország kormányzó pártja, a FRELIMO megalakulásának tizenötödik évfordulójáról. MADRID Madridban megkezdődött a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának ülé­se. A plénum értékeli a par­lamenti választások eredmé­nyeit, és megvitatja az ősz­re tervezett pártkongresszus előkészítésével összefüggő kérdéseket. ADDISZ ABEBA Addisz Abebában tegnap nemzeti zászlókkal feldíszí­tett dísztribün előtt a regu­láris hadsereg és a népi mi-\ lícia egységei vonultak fel, hitet téve a népi forradalom vívmányainak megvédése mellett. BERLIN Berlinben tegnap befeje­ződött a Német Demokratikus Köztársaság Üjságíró Szövet­ségének (VDJ) X. kongresz- szusa. A kongresszus újból Harri Czepuck-ot választotta a szövetség elnökévé. BRÜSSZEL Fekete zászló lobog tegnap reggel óta a belgiumi Liege legnagyobb és legrégibb áru­házán: a Grand Bazár nevű áruház, amely jelenleg is 730 embert foglalkoztat, csőd­be jutott és a megmentésére irányuló kísérletek nem ve­zettek sikerre. Az áruházat a csődbíróság döntése értelmé­ben szombaton este végleg bazárják. KAIRÖ A kairói A1 Ahram közöl­te, hogy az arab hadiipari szervezethez tartozó orszá­gok a közeli jövőben megkez­dik Egyiptomban a fegyver- gyártást. Az egymilliárd dol­lár tőkével alapított szerve­zet — melynek tagja Egyip­tom, Szaud-Arábia, Katar és az egyesült arab emírségek — amerikai, francia és brit köz­reműködéssel alakította ki gyártási programját. NEW YORK Az ENSZ szóvivője beje­lentette, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn megkezdi a konzultációkat a Mozambik elleni rhodesiai támadásról. A tulajdonképpeni vitát ked­den rendezik. PÁRIZS Raymond Barre Párizsból Irakba utazott. A francia mi­niszterelnök kétnapos hiva­talos látogatást ítész a közép­keleti országban. Az őszi belgrádi találkozó napirendjével kapcsolatban a szovjet és az angol—ameri­kai javaslatok mellett meg­jelent egy harmadik tervezet is. Ezt a tervezetet a mos­tani előkészítő szakasz első munkahetének végén ter­jesztette elő kilenc semleges, illetve el nem kötelezett európai állam: Ausztria, Cip­rus, Liechtenstein, Málta, San Marino, Finnország, Svájc, Svédország és Jugo­szlávia. A nyugati küldött­ségekhez közelálló körök vé­leménye szerint a Kilencek tervezete kompromisszumot jelent a szovjet és az angol­amerikai javaslatok között­Belgrádban ismeretessé vált, hogy a Kilencek terve­zete figyelembe veszi a szo­cialista országok álláspont­jának elvi lényegét és sok­kal messzebbre megy a kor­látozott és nem jövőcentrikus nyugati javaslatoknál. A harmadik tervezet első pontja teljes mértékben egy­beesik a szovjet tervezettel, mivel mindkettő a helsinki záród,okumentumnak az össz­európai tanácskozást követő további lépésekre vonatkozó pontjához tartja magát. A semleges és az el nem köte­lezett ' országok javaslatuk­ban megengedik bizonyos kérdések kiemelt kezelését, jníg a szocialista országok azt javasolják, hogy az ősz­re tervezett fő találkozón ezeket a kérdéseket egysé­ges, szerves egészként kezel­jék. A harmadik tervezet második pontja javasolja: dolgozzanak ki menetrendet a belgrádi találkozóhoz, va­lamint az 1975-ös helsinki ta­lálkozóhoz hasonló tanácsko­zások megtartására. A belgrádi előkészítő sza­kasz első hetét kommentálta az APN tudósítóinak Tulij Voroncov, a szovjet küldött­ség vezetője. Elmondotta, hogy bár három különböző tervezet fekszik a delegátu­sok előtt, lényegében két megközelítési módról beszél­hetünk. A szovjet megköze­lítést osztják a szocialista országok, s most már a har­madik dokumentum beter­jesztésével lényegében a semleges és el nem kötele­zett országok csoportja is. Ez a megközelítés a kö­vetkezőkben foglalható ösz- sze: Belgrádra a helsinki szellem folytatása és gazda­gítása vár. A találkozó részt­vevőinek összegezniük kell a helsinki megállapodás végre­hajtásának pozitív tapaszta­latait és meg kell állapod­niuk az elkövetkezendő idő­szak együttes erőfeszítései­ben. Ez azt jelenti, hogy to­vább kell építenünk a jövő­be vezető hidat, ki kell szé­lesíteni a kollektív erőfeszí­téseket az együttműködés fej­lesztése és a biztonság to­vábbi megszilárdítása érde­kében. Úgy látjuk — foly­tatta a szovjet nagykövet —, hogy egy sor ország más megközelítési mód mellett kötelezte el magát. így pél­dául az Egyesült Államok küldöttsége nem titkolja, hogy az őszi találkozó leg­fontosabb feladatának a múlt kielemzését tartja, s ezen belül is elősorban az emberi jogok problémáiról, valamint a szocialista országokban élő úgynevezett belső dissziden- sekről akar beszélni. A hel­sinki záróokmány leszögezi: elmélyült véleménycserét kell folytatni. A záróokmány egy­általán nem szól valamiféle olyan „elemzésről”, amely alááshatná az európai béke, bizalom, biztonság és együtt* működés oly sok fáradsággal felhúzott épületét. A szov­jet küldöttség éppen ezt tartja szem előtt. Egy évvel á véres sowetói esemény után ismét pattanásig feszült a helyzet Dél-Afrika városaiban. Képünkön megerő­sített fegyveresek cirkálnak egy orlandói utcán. (telefoto - KS) alakuljon demokratikus nemzeti egységkormány Az orenburgi ötödik szakasz A gázvezeték csöveinek szállítása a Kárpátokban A magyar munkások ezer fős ét­termében Bogorodcsányban Az orenburgi gázvezeték építését a „leg”-ek munkájá­nak nevezik: a leghoszabb gázvezeték, a legvastagabb csőfal, a legnagyobb gáz­nyomás. .. És mindez igaz is: sorolhatjuk az imponáló szá­mokat, 2700 kilométeres cső­kígyó, Orenburgtól Husztig, 1420 milliméter átmérőjű cső. Két éve kezdődött — Amit a „legebbnek” tartunk — összegez Placskó József, a Petrolber létesítményi főigazgatója Ivano- Frankovszkban — az a hét szocialis­ta ország együttműködése: öt szaka­szon öt ország munkásai, szakembe­rei tevékenykednek. A tagországok kormányai három éve döntöttek a munkáról, s két évvel ezelőtt, nyáron jelentek meg az első építők. A vezeték jelentőségéről a bogo- rodcsányi telepen Bagdi Márton gáz­mérnök így beszélt: — Ahhoz, hogy hazánk gázszükségletét 1980-ban fe­dezni tudjuk, az eddigieken felül évi 2,8 milliárd köbméter földgázra van szükségünk. A Szovjetunió tudja biz­tosítani az igényeket, csupán az volt a kikötése, hogy ki-ki vegyen részt az építkezésben. A magyar csoport az ötödik szakaszon dolgozik. Első állomásunk Guszjatyin, a második Bogorodcsányi, a harmadik Huszt. A feladat nem könnyű: három komp­resszorállomást vasúti kirakókat, la­kásokat a kiszolgálószemélyzetnek, s ezekben a megfelelő szociális és kommunális létesítményeket építünk. A vállalkozás valóban nagy, az 1700—2000 magyar munkásra a nagy távolságok, mértékek, igényes fela­datok nagy feladatot rónak. Szigeti János, a guszjatyini telep párttitká­ra az elsőkkel érkezett az építke­zésre : — A legfontosabb az volt, hogy mindenki tudja, mi a dolga. így elő­ször is megmagyaráztuk: ez a munka küldetés. A legtöbben csak annyit tudtak: jó lesz a kereset, jók a mun- kafeltetelek. De ahhoz, hogy tartani tudjuk a határidőt, messze az otthon­tól is jól, szervezetten dolgozzunk, ahhoz a legfontosabb a minden ne­hézséget legyűrő fegyelmezett mun­ka volt. A pionírok megteremtették a fel­tételeket ahhoz, hogy ma kitűnő kö­rülmények között dolgozhatnak a magyar szakasz építői. Huszton az ÉPFU ottani vezetője, Bakó Endre azt mondta: — „Válogatott csapat” jött ki er­re á munkára, a többség bizonyított is. Elmondhatom: ezen a munkán az a szó, hogy lehetetlen — ismeretlen. Hogy a kép teljesebb legyen, idéz­zük a műszaki ellenőrt, Bodnár Mi­hályt, aki jó néhány hazai építkezé- ; sen szerzett tapasztalatokat. — Itt az embernek össze kell szed­ni magát és valamennyiükben ott a vá"-- hogy bizonyítsanak. Nincsenek szuperemberek, nincsenek hősök, egy munkára kész, lelkes magyar „csa­pat” dolgozik itt. A fenti gondolatot erősítette meg Guszjatyinban Németh László telep­vezető és Horváth Béla főépítésve­zető is: Van-e titok? — Ha számolunk, hamar kiderül, hogy az orenbuvgi építkezésen a ma­gyar munkások 50 százalékkal ma­gasabb termelékenységet érnek el, mint otthon. Pedig itt nemegyszer 30 vállalat munkáját kell egyeztetni! Hegyet kell elhordani, mocsarat le­csapolni. Dombháton, kövek között küzd ember és gép. Szeszélyes az idő, zord a tél, forró a nyár. Meg kell bir­kózni a honvágy érzésével, a család utánni vággyal. Vajon mi az, ami mégis hajt, és bizonyításra serkent? Beglé László kubikus magyarázza: — Végtére nem magunknak dol­gozunk! Páll Béla Guszjatyinban a három építkezés tapasztalatait összegzi: — Hetvenötben alig tudta valaki, mire is vállalkoztunk. Először fel­támadt a virtus, ami aztán lassan át­alakult bizonyítani akarássá. A hősi korszak, az otthonteremtés, a hórukk után eljutottunk oda, hogy ma már önállóan dönteni tudó emberek al­kotják a munkáskollektívánkat. Dolgozó nagykövetek Jó lenne sorolni a neveket, mind az 1700 emberét, akik dacolnak a Zbrucs, a Szeret, a Rika vízével, két esztendeje munkával írják a nagy­szerű krónikát. Nagyköveteink ők, akik a barátságot, az együttműkö­dést, a kölcsönös egymásrautaltságot vállalva bizonyítják az internaciona­lizmus eszméjének erejét. Burget Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents