Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 23. Ai Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításá­val helyreállítják a XIII. században épült cseszneki várat. Már megerősítették a vár déli részének külső bástyáját és a keleti torony alsó részét, most az északi falat restaurál­ják. Képünkön: a cseszneki várrom a Bakony kedvelt ki­rándulóhelye. Szálljunk ki a kocsiból! t PCflllác pillanat írói l»auuaa elevenítését ol­vasva, a szobában ülve is meg lehet érteni, sőt meg le­het érezni a leírtak gazdag­ságát, de a természettel való találkozás nagy emberi örö­mét csak magunk szerezhet­jük meg. így értjük meg az írót, a költőt, amint a hegy­fokon állva a mélység fölött, a magasság övén lebegve így kiált fel: „Tenger mélyét, ég magasát Mind elérem köny- nyedén. Ha akarom én”. A természet nélkül az em­ber nem érezheti embernek magát. A természettel va­gyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gép­kocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájá­ban és akkor is, amikor „vi­lágot akar látni”. Gyors, mozgékony, rugalmas hely- változtatásra alkalmas. Van azonban egy nagy veszélye: öncélú kalickává válhat és az ember számára a termé­szetet az ablakkeretben, vagy visszapillantó tükörben futó filmkockákká silányíthatja. Ismerjük már a családi autó­kirándulások hétvégi rossz sablonjait: száguldás egy te­lekre, megállás a megszokott útmenti presszónál, nyári vendéglőnél, s aztán ugyan­azon az útvonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a virágzó völgynél, a műemlék kastélynál, a szép templomnál, a múzeumnál, a sziklabércnél, a pitypan- gos rétnél — ezerszer végig- száguldunk az M 7-esen, de Gorsium római kori emléke­it pillantásra sem méltatjuk. Városainkat, felvainkat gyak­ran csak az autótérképről is­merjük. Hegyeinket és völ­gyeinket csak megpillantjuk. Nem találkozunk igazán a saját hazánkkal sem. Nem állítjuk meg az autót, mert közben már tizenöt Traban­tot és Skodát megelőztünk a Ladával. A gyalogos turisták azt ál­lítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nem lép rá a fék­re, és aki még nem tervezi hétvégi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjával is rokonszenves: Szállj ki a kocsiból! Ez a jelszó arra szólítja fel a kocsitulajdonosokat, apá­kat és anyákat, felnőtteket, autóvezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az ostoba viszonyt gép és em­ber között, ne legyenek töb­bé az autó rabjai, hanem ál­lítsák a Trabantokat, Skodá­kat, Ladákat az ember szol­gálatába. Használják a kocsi­jukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természet­hez, hogy megismerjék ha­zánk legszebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell szállni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervez­zük az utakat. Menjünk csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi tanyánk felé, de ne tartsuk fontosnak, hogy gyot san odaérjünk. A Duna-kanyarban tar tünk? Hát álljunk meg azon­nal az óbudai római romok­nál és végre nézzük meg: mi van ott? Sétáljunk egyet Szentendre gyönyörű utcáin, ballagjunk ki a skanzenbe, Visegrádon másszuk meg a fellegvárat és ha még emlék­szünk rá, a Duna fölé hajol­va mondjuk el József Attila versének néhány felszökő szavát. A sort ki-ki tetszés szerint folytathatja. meg az árok­parton, hever­jünk le a fűbe és nézzük a kék eget. Hajoljunk le a vi­rág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot. Szálljunk ki végre a kocsiból! S. I. Az ügyintézés cgyszcríísítéss Használt gépjárművet vásárlók figyelmébe! A megyében évente mintegy 4 ezer használt gépjárművet vá­sárolnak az állampolgárok. Ez- ideig a tulajdonátruházással kap­csolatos okirati illeték kiszabá­sa a megyei Illetékhivatalnál, a hatósági engedélynek az új üzemben tartó nevére történő átírása pedig a megyei Rendőr­főkapitányság közlekedésrendé­szeti osztályán történt. Az ügyintézés menetét vizs­gálva megállapítottuk, hogy a gépjárművet vásárlók jelentős hányada vidékről utazik a me­gyeszékhelyre ügyének intézé­sére, ahol nem kis fáradságába kerül, hogy a forgalmi enge­dély szerint is tulajdonosává vál­jék gépjárművének. Az állampolgárok érdekében olyan megoldást igyekeztünk keresni, hogy az ügyintézés-egy­szerűbbé váljék, az illeték meg­állapítása és a gépjármű tulaj­donjogának megszerzése egy helyen — az eddigieknél kisebb fáradtsággal — történjen meg. A megyei Illetékhivatal ezért 1977. július 1-től egy ügyintézőt kihelyez a megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedésrendészeti osztályának szolnoki tiszaligeti hivatali helyiségébe. Ott minden héten kedden, csütörtökön és pénteken 8 órától 12 óráig, szer­dai napokon pedig 8 órától 18 óráig ügyfélfogadást tart. Ezzel egyidejűleg a megyei Illetékhi­vatalnál megszűnik a használt gépkocsit és motorkerékpárt vá­sárlók ügyfélfogadása. Jó tudni azt is, hogy az eladó és a vevő által aláírt szerző­dést 15 napon belül az illeték megállapítása végett be kell mutatni. Ennek a határidőnek az elmulasztása jelentős összegű felemelt illeték megfizetését von­ja maga után. » Ulveczki Tibor, a Szolnok megyei Tanács V. B. pénzügyi osztály vezetője Javuló egészségügyi ellátás Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson az utóbbi esztendőkben kiépült a város egészségügyi ellátásának szervezete, ma már szinte minden területen megvannak a tárgyi feltételek. A Köz­egészségügyi és Járványügyi Szolgálat 1968-ban alakult önálló egészségügyi intézetté, s azóta rendkívül sokat ja­vult a város közegészségügyi és járványügyi helyzete, el­sősorban a közétkeztetés, gyermekélelmezés, élelmiszerke­reskedelem és munkavédelem területén. Törökszentmikló­son évek óta nem volt járvány, a fertőző megbetegedések száma az utóbbi évtizedben 95 százalékkal csökkent, de tömeges ételmérgezés sem fordult elő. Az Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet új épületé­ben biztosítja a város és a környező községek lakóinak szakellátását, gondozóinté­zeti és szülőotthoni ellátását, valamint Törökszentmiklós alapellátást. A szakorvosi rendelésekről sajnos öt or­vos hiányzik, így a napi 112 órás rendelési időből 24 óra még helyettessel sincs be­töltve. A tüdőbeteg-gondozó intézet ellátási területe Ti- szagyendától Kengyelig ter­jed. Eredményes munkájára bizonyság, hogy a nyilván­tartott tbc-s betegek száma tíz év alatt egyharmadára csökkent. Gond az orvos- hiány a felnőtt és gyermek­körzetekben: .az előbbiekben nyolc orvosi állásból kettő nincs betöltve, az utóbbiak­ban négy állásból is hiányzik két orvos. Az iskolaorvosi szol­gálatból egy orvos hiányzik. Az Egyesített Gyógyító Megelőző Intézetben a leg­nagyobb problémát az or­voshiány okozza, aminek a következménye egyrészt a szakellátások hiánya, pél­dául a belgyógyászat, EKG, fizikoterápia, szemészet te­rületén; másrészt emiatt túlzott tehertétel nehezedik az orvosok vállára: Török­szentmiklóson 22 orvos lát­ja ei 35 munkáját. A nyomasztó orvoshiányt jó tíz esztendeje próbálják enyhíteni a városban. A mai napig 32 orvost telepítettek le Törökszentmiklóson, s mindegyiküknek legalább kétszobás lakást adott a ta­nács. Ez az erőfeszítés ered­ményes volt, ugyanis a letele­pített orvosok közül tizen­nyolcán ma is a törökszent­miklósi embereket gyógyít­ják. Az Egyesitett Gyógyító Megelőző Intézet egyre ja­vuló körülmények között 45 ezer ember részére biztosít ellátást. Az intézetben ta­valy 950 beteg fordult meg naponta. A szakrendelések zsúfoltságát jelzi az a tény, hogy egy betegre mindösz- sze nyolc percet tudtak át­lagosan fordítani. Török­szentmiklóson az orvosok igazán komolyan veszik hi­vatásukat, hiszen például a város táppénzes helyzetekét éve a legjobb Szolnok me­gyében. A csecsemő halálo- lozások és koraszülések ará­nyát éppen úgy a megye leg­jobb eredményei között tart­ják számon, mint védőoltá­sok teljesítését. Az Egyesített Szociális In­tézet dolgozói nagyon mos­toha körülmények között igen eredményes munkát vé­geznek: 140 embert segé­lyeznek, 49 idős embert szo­ciális otthonban, nyolcvan­ötöt pedig otthonukban gon­doznak, míg harmincötnek az öregek napközi otthoná­ban biztosítanak kellemes órákat. Tíz esztendővel eze­lőtt még csak 75 kisgyer­mek számára volt hely Tö- rökszentmiklós bölcsődéi­ben. Ma 150 kicsi számára van hely. Jelenleg folyik a bölcsődei konyha és mosoda rekonstrukciója. Még az idén elkészül egy öt kocsi- állásos mentőállomás is. Az egészségügyi ellátás további javítása érdekében az üres orvosi állások betöltését, az üzemorvosi ellátás fejlesz­tését tervezik, valamint a városban működő valameny- nyi szakorvosi ellátás kiter­jesztését a városkörnyéki községek lakosságára. Sámlit a kézbesítőnek! Megszokta az ember, hogy az újság forgatásával kezdi napját. Csak bosszankodik, ha a megszokott időben nem találja mindennapi olvasmá­nyát a helyén, a lépcsőházi levélszekrényben. Arra ki gondolna, mi mindennek összhangban kell lenni ah­hoz. hogy a lap időre ott legyen. Az meg legkevésbé jutna eszébe bárkinek, mi­lyen gond, ha kicsire nőtt a kézbesítő. Kiss Istvánná szolnoki kéz­besítő voltaképpen nem is apró termetű, olyan átlagos. Nyolc éve hordja hajnalon­ként az újságokat, de össze­sen nem volt még annyi gondja-baja, mint mostaná­ban. A Jubileumi téren, egyes József Attila úti és Csanádi körúti- bérházakban a szokásosnál magasabbra szerelték a levélszekrénye­ket. — A lépcsőházi falszegély peremére lépek, úgy próbá­lom a felső sort elérni, de kapaszkodni sem tudok mi­be... Kértem már a házmes­tereket, segítsenek valahogy. Az egyik azt mondta, ha kicsi a kézbesítő, vegyen fel a posta nagyobbat... Igaz, a József Attila út huszonhét­ben viszont aranyos volt a házmester, csinált nekem egy sámlit, hogy felérjem a szekrényt... A 2. számú postahivatal már tavaly novemberben le­vélben kérte az Ingatlanke­zelő Vállalatot, helyezzék alacsonyabbra a kérdéses há­zakban a levélszekrényeket. Ez év január 6-án megismé­telte írásos kérését, hivat­kozva arra, hogy balesetve­szélyes a kézbesítés és' ha nem intézkedik az IKV, kénytelen lesz a posta a hír­lapkézbesítést szüneteltetni. Február 16-án az IKV veze­tője válaszában arról értesí­tette a postát, hogy részben már megörtént az áthelye­zés, a többi szakrényre — kapacitás hiányában — csak harminc napon belül kerül­het sor. Valóban, a József Attila úton a 25., 29. és 31-ben megoldódott a probléma, ám a 27-ben még mindig a sám­li a megoldás, a Csanádi körút 1., 3., valamint a 2— 18. számú házak és a Jubi-, leumi tér 2., 3. és 4. épületé­nek lépcsőházában a hely­zet változatlan. A harminc nap — már négyszer har­minc is — letelt. Minden munkahelyi vezető felelős a dolgozók testi épségéért, a 2. postahivatal sem kénysze­rítheti a hírlapkézbe sítőtar- ra, hogy munkáját a baleset- veszélyes körülmények kö­zött tovább folytassa. Kény­telen a kézbesítést szünetel­tetni, vagyis több száz elő­fizető újság nélkül marad. — re — K. L. Felkészült a nyári idényre a berekfürdői ifjúsági tábor. A karcagi városgazdálkodási vállalat embereinek azonban bőven van még itt tennivalójuk — most éppen sétányokat készítenek a faházak közé CSIGÁK A lapjában véve jó ideig semmi bajom nem volt a csigával. Iskolában tanultam róla, itt-ott láttam is néha egyet-egyet, tudomá­sul vettem, s kész. Első „összeütközésem” a csigával régebben történt, amikor első- és egyszülött leányom a fejébe vette, hogy neki valamilyen állat kell. Tipikus bérházi gyerek volt, bolondult az állatokért. Ku­tyát nem tarthattunk, mert az ugat, macskát sem, mert az nyávog. A kígyó ugyan csendben van, de mégsem vehettünk, akkoriban hat­ezer volt métere ... Meg az­tán a csúszómászó a meleget szereti. Be kellett volna ve­zettetnünk az ipari gázt, és még úgy is vihettem volna a havi fizetésemet a TIGÁZ- hoz. Nem tellett volna ha­vonta egy betevő nyúlra sem. Akkor pedig éhen pusz­tul a kígyó ... Gyermekem akkor felfe­dezte a csigát. Szerzett egyet, s cipősd.obozban „ágyazott” meg neki. A doboz tetején vágott nyíláson kapott le­vegőt a szegény pára. Egy alkalommal — véletlenül vagy készakarva? — nyitva maradt a doboz teteje, ami­kor éppen elmentünk ott­honról. Mire hazamentünk, a csiga össze-visszacsámborog- ta börtöne környékét. A hó­fehér törölköző is árulko­dott, merre sétált őcsigasága. Egyből felugrott a vérnyo­másom. A törölközőt bedob­tam a szennyesbe, a csigát ki az udvarra. Számoltam tízig és megmagyaráztam: sokkal jobban szeret az a szegény kis állat az udvaron lenni, szabadon jönni-men- ni a fűben (volt vagy hu­szonöt szál) ... Mindenki megnyugodott végül. * Máig sem tudom, Csiga milyen ürüggyel állított be először hozzánk. Igen, így. nagy Cs-vel. Csiga ugyan­is egy fiú, ismerősünk isme­rőse. Rendes neve is van, de arra már nem emlékszem. A lényeg az, hogy egyáltalán nem vártuk a látogatásait’, a leghülyébb időpontokban is képes volt becsengetni. „Ked­véért” a híres magyar ven­dégszeretetről is megfeled­keztem: eszembe sem jutott megkínálni. Inkább csak ké­ső este vacsoráztunk, akkor is úgy, hogy előszedtem út- széli modoromat. Kijelentet­tem: elszédülök a fáradtság­tól, ha tíz percen belül nem tudok lefeküdni. Na­gyon nehezen vette a lapot, hogy el kellene köszönnie. Egyébként az elájulás veszé­lye igaz volt, csakhogy az éhségtől. Végül kerek-perec meg kellett neki mondani: többet ne jöjjön hozzánk. Azóta nem láttuk. * Történt, hogy eltörött a csuklóm. Csakhogy ennek kapcsán a mutatóujjam is megsérült. Gipszpólya takar­ta hát azt is egy hónapig, s hogy ne mozdulhasson, a hüvelykujjamat szintén „rögzítették”. Tulajdonkép­pen mindkettőt meg kellett tanítani mozogni. (Persze, a csuklót is.) Sok-sok unal­mas, fárasztó óra követke­zett : fürdő-torna, fürdő-tor­na. De más választás nem volt! Gyógytornára is jár- tom. Olyan „kézilabda-csa­pat” jött össze a fizikoterá­pián, hogy na. Férfiak, nők, vegyesen. Életkor: harminc­tól hatvanig. Aktivitásunkat a martfűi női NB I/B-s ké­zilabdacsapat tagjai is meg­irigyelhették volna. Mi is nagyon akartunk valamit: mozgatni a merev csuklót, ujjat.. . A kedves gyógytornász- nőnk a fejébe vette, hogy csináljunk a mutatóujjunk­kal csigát. Okos gyakorlat, csakhogy nekem nem ment. Alapjában véve nagyon egy­szerű művelet. A mutatóujj jat (a többivel együtt) be kell göngyölni és ráhelyezni a hüvelykujjra (magyarán ökölbe szorítani a kezet). Tovább tart elmondani vagy leírni, mint megcsinálni — egészséges kézzel... Ezt gya- korolgatom még mostanság is szorgalmasan. Hát... csiga- lassúsággal haladok, még nem megy tökéletesen. Mi­re sikerül, úgy megutálom a csigát, hogy legfeljebb csak tészta formában tudom elviselni, tyúkhúslevesben. — Fa —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents