Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

1977. június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Útjavítás új technológiával. A KPM szolnoki Igazgatósága Tiszaszőlősön új technoló­giával javítja az utat. A helyszínen - az útépítés mellett - készül a leendő út anyaga. A v munka befejeztével elvontatják a stabilizátort a cement-és vízszállító tartályokkal együtt a következő munkahelyre. A vízgazdálkodás helyzete A szennyvízbírság nem elég Az időjárás sok gondot okozott Két témával foglalkozott tegnap — Bélák Sándor el­nökletével — tartott ülésén az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága: a parlament elé kerülő témaként elemez- te-véleményezte a vízgazdál­kodás helyzetéről, eredmé­nyeiről és feladatairól szóló országos beszámolót és meg­vitatta a Pénzügyminisztéri­um, a MÉM és az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztató jelentését a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca 1976. évi költségvetésének végre ■ hajtásáról. A tanácskozás munkájában részt vett Inokai János, az országgyűlés alel- nöke, Kovács Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, Breinich Miklós, az OVH elnökhelyet­tese, Villányi Miklós pénz­ügyminiszterhelyettes és Bí­ró Ferenc az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese. Előbb a vízgazdálkodási beszámolóval — az országos vízügyi helyzetképpel — fog­lalkoztak, s e témához Brei­nich Miklós fűzött kiegészítő tájékoztatást. A képviselők közül többen és több oldalról kifejtették azt a véleményt, hogy a vízgazdálkodás nem csupán a népgazdaság egy ágát jelenti, hanem az egész társadalom ügyét. Életbevá - góan fontos, hogy legyen ele­gendő és megfelelő minőségű víz a lakosság ellátásához, az ipari üzemek és a mezőgaz­Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése daság munkájához. Arra is felhívták a figyelmet a kép­viselők, hogy az illetékes szervek foglalkozzanak beha­tóan a Tisza-völgyi vízgaz­dálkodás jövőjéről, kezeljék fontos kérdésként a Duna- Tisza csatorna építését, moz­dítsák elő, hogy — különösen a Dunántúlon — minél több kis víztároló és völgyzáró gát épüljön. Ismét előkerült a szenny­víz-bírság témája. Enyhén szólva is tűrhetetlen, hogy egyes iparvállalatok, mező- gazdasági üzemek inkább ele­ve számolnak költségténye­zőként a büntetési pénz meg­fizetésével, mintsem hogy felhagyjanak az élővizek szennyezésével. A szankció itt nem elég — hangsúlyozták —, tudati változásra van szükség, annak megértésére, hogy a környezet fertőzése, bepiszkítása az egész társa­dalom érdekét sérti, még ha bizonyos „előnyökkel” járhat is egyes gazdálkodó kollektí­vák számára. A zárszámadási témát — a munkaanyagként készült je­lentést — Kovács Imre kom­mentálta. 1976-ban a gazda­ságok jelentős része alkal­mazkodott a megváltozott körülményekhez és előtérbe helyezte az intenzív fejlődést segítő gazdaság-szervezési módszereket. Olyan termelés- szerkezetet alakítottak ki, amely mind jobban alkal- 'mazkodik a népgazdasági igényekhez. Az időjárás azon­ban tavaly is sok gondot oko­zott, így a nagyüzemek ter­melési eredménye 15 száza­lékkal elmaradt az 1975. évi­től. A jövedelem-csökkenés azzal járt, hogy a nagyüze­mek nyereségéből kevesebb jutott a fejlesztésre, ennek ellenére az idei beruházások­hoz szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. Ami az élelmiszeripart il­leti: termelése — összehason­lítható árakon számolva — 1976-ban nem egészen egy százalékkal növekedett a megelőző évhez képest; s ez elmaradást jelent a tervezett 3,8 százalékos növekedéstől. Az élelmiszeripar néhány szakágazatában nehézséget okozott a mezőgazdasági alapanyagok hiánya. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap szintén ülést tartott, megvitatta az egészségügyi ágazat múlt évi helyzetét és eredményeit. Szolnokon Huszonegyezer ember 29 millió forint Társadalmi munkáért kitüntetések Szolnokon már hagyomány, hogy minden esztendőben ki- tühtetik azokat az üzemi, vállalati, intézményi kollek­tívákat, szocialista brigádo­kat, nyugdíjasokat, mindazo­kat, akik a társadalmi mun­kában élen járnak. A városi tanács május végén döntött arról, hogy a tavalyi társa­dalmi munkáért az idén kik kapjanak kitüntetést. A me­gyeszékhelyen 1976-ban a társadalmi munka értéke több mint 29 millió forint volt. A különböző munkákból — téreprendezés, parkok, ját­szóterek szépítése, utcák, te­rek rendbetétele, fásítás, — több mint huszonegyezren — 143 üzem, intézmény, szerve­zet, 54 szocialista brigád, 38 szülői ■ munkaközösség, 21 KISZ alapszervezet — vették ki részüket. A kiváló társadalmi mun­káért járó kitüntetéseket, plaketteket, okleveleket teg-' nap dr. Ábel József, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Tóth Éva, a városi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára adta át, a tanács nagy­termében. A Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany foko­zatát ötvenkilenc szellemi és fizikai dolgozó vette át. Az ezüst fokozatot százhármán, majd a bronz fokozatot ki­lencvenegyen kapták meg. A szolnoki Városi Tanács oklevelét harmincegy szolno­ki lakos vette át. A Társadal­mi Munkáért plakett arany fokozatát negyvenkilenc mun­kahelyi kollektívának ítélték oda. A kitüntető plakett ezüst fokozatát negyvenegy kollek­tíva és szocialista brigád kap­ta meg. A bronz fokozatot szintén negyvenegy szocialis­ta brigád vehette át. Bútorszövet exportra A félév utolsó exporttéte­lei ezekben .a napokban hagyják el a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalá­szi gyárát. Az elmúlt hónap alatt mintegy kétmillió négyzetméter termék ké­szült itt külföldi megrende­lésre. Mint az az export cso­magokról is leolvasható, szinte a világ minden részé­be szállítanak; USA, Kana­da, Japán, Ausztrália, Üj- Zéland, Kuvait, Etiópia, to­vábbá Anglia, Olaszország és újabban már Spanyolor­szág is szerepei az export­listákon. Tavaly a vállalat összesen 6,2 millió dollár értékű közvetlen, és továb­bi 2,4 millió dollár értékű közvetett exportot teljesített. A 2 mililárd forint éves termelési érték 30 százalé­kát exportra tervező nagy- vállalat elsősorban a 12— 16 színben, filmnyomással készülő bútorszövetek ex­portját növelte. A ponyvákból sokat vásá­rol a Szovjetunió is, Aránylag jó a piac Vélemények a szolnoki zöldség-, gyiimölcsellátásrél Délelőtti műszak a Május 1. Ruhagyárban. Négy asz- szony pár percre otthagyja a gépét. Beszéljünk a piac­ról, az idei felhozatalról, az árakról — ezt kértük. Rá­álltak. o — Mindennap főzni kell, mert család van, és aki azt mondja, minden este jó a száraz vacsora is, az sok pénzű ember. Az a legdrá­gább! Török Józsefné véleményé­re bólint Derecskéi Sándor- né, Szabó Lajosné és Nagy Istvánné is. — Ha délelőttös műszak­ban dolgozom — mondja Derecskeiné — úgy indulok haza, hogy először elmegyek a piacra. Ez délután fél há­rom, három órakor megle­hetősen drága mulatság. Megfigyeltem ugyanis, hogy ebben az időpontban drá­gábban mérik a főznivalót. Szabó Lajosné is így szok­ta meg. Ha délután dolgo­zik, akkor megy délelőtt. Az is az igazi bevásárlás sze­rinte. — Csak a gyümölcs miatt vagyok szomorú. Ahol gye­rek van a családban, nem lehet fél kiló cseresznyével hazamenni. És az idén a cse­resznye nagyon drága! — Igen, a cseresznye az idén nagyon tartja magát — mondja Törökné. — Bár mondjuk meg azt is, hogy a gyümölcsök korábban ér­tek. a felhozatal nagy vá­lasztékú és bőséges. Például a földieper igazán nem volt elérhetetlen csemege. És én tegnap délelőtt elégedett voltam az árakkal a csar­nokban. Gyönyörű uborkát kaptam nyolc forintért. Derecskeiné a vasárnapok miatt haragszik. — Tényleg nem érdemes piacra menni vasárnap. Ha mégis olyan az ember prog­ramja, hogy akkor kényte­len vásárolni, nézheti a pénztárcáját! A legfőbb főznivalókkal — zöldborsóval, űjkrumpli- val, káposzta és zöldségek árával, választékával elége­dettek a munkásasszonyok. — Tavaly ilyenkor milyen volt a piac, hogyan emlé­keznek vissza? Az árakon vitatkoznak. Az ember mindig nehezen em­lékszik ilyesmire. Megoszla­nak a vélemények, de ab­ban egyetértenek: az idén egyenletesebb a felhozatal, jobb a választék, s a külö­nösen nagy kínálatok napján az árak is mérsékeltebbek! o — örülünk, hogy megér­tük — sóhajt Honti László, a csarnok és a piacintézmény vezetője, hogy ilyen bőséges a kínálat, hogy délután is vásárolhatnak a szolnoki háziasszonyok. A tavalyinál 25—30 százalékkal nagyobb a felhozatal. Az árak? Csak a vasárnapok miatt aggó­dunk. Akkor ugyanis nincs konkurrencia, nincs állami, szövetkezeti kereskedelem, a számítók drágítanak. Az idén tíz szabálysértési eljárást kezdeményeztek, csarnoki kiskereskedők el­len. Egyrészt a tisztességte­len haszonszerzéssel, más­részt árdrágítással voltak el­marasztalhatok. — Pontos felméréseink vannak a napi árakról, szin­te naprakészek vagyunk az ellenőrzéssel. Nem engedjük, hogy megkárosítsák a vevő­ket. — Negyven mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötöt­tünk szerződést zöldségre, burgonyára, gyümölcsre — mondja Kosik István, a ZÖLDÉRT igazgatója. — Ed­dig harminc százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly. Nem azt mondom, hogy minden sikeres, de hat éve dolgozom ebben a mun­kakörben, először van sok örömem a munkában! Május elején az ellátásért felelős szolnoki szervezetek ellátási szerződést kötöttek. Megállapodtak abban, hogy egységes árakat tartanak, le­hetőleg a ZÖLDÉRT árait, még akkor is, ha kevés hasz­nuk lesz belőle. Idáig sike­rült. Szolnokon se drágább a zöldségféle, mint Pesten, vagy más városban. Sőt, időnként egyes cikkek ol­csóbbak is. — Tizennégy élelmiszer kiskereskedelmi bolt és áru­ház vásárol föl Szolnokon zöldséget, gyümölcsöt — mondja Dobrosi Károly — és összesen harmincegyben árusítanak. Jóval többet és sokszor szebbet, mint tavaly. — Valamennyi áfész áru­ház vásárol zöld árut — mondja Sárosi Béla, a Szol­nok és Vidéke Áfész igaz­gató elnöke. — Nagyon jól megszerveztük Tiszajenő és Tiszavárkony-Szőlő térségé­ben a felvásárlást. A Tisza menti részeken ugyanis sok zöldségféle terem, 20—30 százalékkal többet vettünk ott, mint tavaly. Szandasző- lős térségében bevezettük a mozgó felvásárlást. Ezt fő­leg a hobbisok miatt tettük, naponta öt mázsa körüli szép friss árut szerzünk be on­nan. Az ismert már, hogy harminc százalékkal olcsób­bért kapja az a termelő a fóliát, aki leszerződik három évre. Ezt is az ellátás szol­gálatába állítottuk, sőt: az áfész áruházakhoz kötöttük a termelőket. Csak dicsérni tudom az eredményt. — Tavaly mintegy 7 ezer 500 hektár földön termeltek a megyében zöldséget, bur­gonyát, gyümölcsöt. Az idén már kilenc és félezer hek­járás keresztülhúzhatja az ember számítását. Tökéletes tehát az egyet­értésünk. Mégis, lássuk a számsorokat, a statisztikát. — Először a felhozatalról. Idén áprilisban és májusban harminc százalékkal nagyobb volt a felhozatal, mint a ta­valyi. Az árak átlagban négy százalékkal alacsonyabbak voltak az idén, mint tavaly májusban. A zöldség ára tíz százalékkal kevesebb volt mindkét hónapban, mint 1976-ban. Június 15-tel be­zárólag az idén a piaci árak 9 százalékos csökkenést mu­tatnak. Ez nemcsak a MÉK, illetőleg a ZÖLDÉRT áraira jellemző, hanem a termelői felhozatalra is. Ezen belül a gyümölcs ára egy százalék­kal magasabb, mint a tava­lyi. Igazuk volt a munkás­nőknek, a cseresznye és a meggy az idén drágább. A földieper viszont — amely­ből évek óta nem volt ilyen nagy és szép termés — ál­talában egy forinttal olcsóbb. — Nézzük a főznivalókat. — Tavaly június 15-én az újburgonya 19 forintba ke­rült kilónként. Most 12,60— 8,00—6,00 forint a minőség­től és a nagyságtól függően. A sárgarépa, a petrezselyem­gyökér és a fejes káposzta 1—6—2,70 forinttal olcsóbb. A kelkáposzta kilója 2, az uborkáé 3, a zöldborsóé 6, a zöldhagymáé 3 forinttal csökkent. — Mindez a piaci felho­zatal majdnem kétszeres nö­vekedése mellett. A június 15-i árak szerint a budapesti áraknál valamivel olcsóbban, vagy azonos szinten kapható volt nálunk minden. Egyet­len kivétel van: a karfiol Szolnokon 2 forinttal töb­be került. A rengeteg számot nem idézzük tovább. Egy kérdés azonban még továbbra is táron — mondják a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán. Sokat jelent a nö­vekedés ! o Számsorok, kimutatások tengere Simon József, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjének asztalán, melyek szerint eddig biztató, jó a kép a zöldség-, gyü­mölcspiacról. A szárazság viszont fenye­gető, szomjaznak a földek, ha így marad az idő, nem sokáig örülhetünk a jó piac­nak?! Nem akartam szomorítani, de erre elkomorul. — Nagyon kellene az eső! Érőre fordult, későn a zöld­bab, a krumpli lassan má­sodjára szedhető — de ha ilyen szomjas-szikkadt ma­rad a föld. bajban leszünk. — A tavaszon a jégeső he­lyenként tönkretette a pap­rikát, a paradicsomot, meg a nyári gyümölcsösökben is megtépázta a virágzást. Bár csak eső lenne, mert az idő­válaszra vár, hogyan lehetne a vasárnapi vásárlókon se­gíteni? Mert a vasárnapi árak ma­gasabbak. Mondják, egy-egy állami, szövetkezeti boltot áruval gazdagon nem ártana ki­nyitni vasárnap. És az se lenne baj, ha el­érnénk oda: a ZÖLDÉRT be­rendezkedne konyhakész zöldfélék — tisztított burgo­nya. fejtett borsó, csomagolt leveszöldség árusítására. * * * A szolnoki vásárcsarnok, az élelmiszer-kereskedelem a tavalyinál gazdagabb kíná­lata, mérséklődő árai azt bi­zonyítják: a megyeszékhely lakosságának áruellátásáért felelős szervezetek nem dol­goztak hiába, a termelőszö­vetkezetek is egyre inkább megteszik a magukét, bár a városkörnyéki gazdaságok­tól a jelenleginél több vár­ható el. Sóskúti Júlia Fotó: Sárközi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents