Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 22. Megkezdődött a KGST varsói ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Piotr Jaroszewicz beszé­dében kiemelte, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulójának évében kerül sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva, a len­gyel miniszterelnök rámuta­tott arra, hogy e forradalom új korszakot nyitott az em­beriség történetében. — Mintegy harminc évig a Szovjetunió a világ egyet­len szocialista állama volt, és e történelmileg rövid idő alatt végrehajtotta a szo­cialista iparosodást, fejlett mezőgazdaságot teremtett, fölemelte a dolgozó embe­rek életszínvonalát, meg­nyitotta az utat a fejlődés, a Szovjetunió nemzetei igazsá­gos és testvéri kapcsolatai előtt — mondotta a szónok. — A lengyel miniszterel­nök rámutatott arra, hogy a fasizmus felett aratott győ­zelem eredményeként ki­alakulhatott a szocialista or­szágok közössége. Az új típusú nemzetközi kapcsolatok gyakorlatának egyik legfontosabb formája a kölcsönös gazdasági segít­ség tagországainak együtt­működése, amely a nagy október eszméit megvalósít­va, igazságos és kölcsönö­sen előnyös nemzetközi munkamegosztást terem­tett — mondotta Jarosze­wicz, majd méltatta az új típusú munkamegosztást, amelyet a szocialista gazda­sági integráció jelent. A továbbiakban a lengyel miniszterelnök méltatta a komplex program jelentősé­gét, a 'szocialista országok együttműködésének terve­zett jellegét és a KGST nyílt politikáját. Piotr Jaroszewicz referá­tuma után felszólaltak a tanácsülésen résztvevő dele­gációk vezetői. A testvér- pártok Központi Bizottságai, kormányai és népei nevében melegen üdvözölték a Szov­jetunió Kommunista Pártját és annak Központi Bizottsá­gát, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnökét. Az együttműködés fejlődésünk pótolhatatlan forrása Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács el­nöke a következőket mondot­ta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözölöm ünnepi megemlé­kezésünk valamennyi részt­vevőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében meg­különböztetett tisztelettel kö­szöntőm a Szovjetunió Kom­munista Pártját annak leni­ni Központi Bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom világtörténel­met formált. Október szülöt­te, a Szovjetunió, amely hat­van esztendeje elsőként lé­pett az osztálynélküli társa­dalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiter­jedő szocialista világrend- szer legtapasztaltabb és leg­hatalmasabb állama. A Szov­jetunió és a szocialista vi­lágrendszer dinamikus fejlő­dése korunk meghatározó té­nyezője, megingathatatlan támasza a békének és a ha­ladásnak. Internacionalista összefogás Marxista-leninista pártja­ink vezetésével, megbontha­tatlan szövétségben a kom­munizmust építő Szovjetunió­val, országaink hatalmas si­kereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szo­ros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan év­vel ezelőtt a Nagy Október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, ami­kor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializ­mus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabad­ságért küzdő népek biztos tá­maszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok inter­nacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság el­választhatatlan a proletár in­ternacionalizmustól. Mi, ma­gvarok, saját tapasztalata­inkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatat­lan erőt jelent a testvéri szocialista országok interna­cionalista összefogása, a meg­bonthatatlan barátság és a Szoros együttműködés. Sike­res eldőrehaladás.unk biztos záloga, hogy. erős szálak fű­zik hazánkat a Szovjetunió­hoz és a többi testvéri szo­cialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy sen­ki sem lehet hazája érdekei­nek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internaciona­lizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szov­jetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szo­cializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes ta­pasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztala­tok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi kö­zösségünk, de a világ vala­mennyi kommunista- és munkáspártjának erőit meg­sokszorozza a társadalmi ha-' ladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkás­párt mélyen átérzi ezt, szo­lidáris a kapitalista világ­ban dolgozó kommunista pártokkal, és meg van győ­ződve róla, hogy az inter­nacionalizmus a kommunis­ta mozgalom legyőzhetetlen ereje. Integráció és felemelkedés Kádár János elvtárs, pár­tunk Központi Bizottságá­nak első titkára rámutatott: „a proletár internacionaliz­mus alapvető ismérvének te­kintjük a mai viszonyok kö­zött: a nemzeti és nemzet­közi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támo­gatását, az elvtársi együtt­működést, a legfőbb politi­kai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés ki­alakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége az önkéntes együttműködése alapján”. Valljuk — és gyakorla­tunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért foly­tatott harcban nélkülözhe­tetlenek a nemzeti sajátos­ságok figyelembevételével hasznosított nemzetközi ta­pasztalatok. Október szelleme, orszá­gink internacionalista poli­tikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leg­haladóbb társadalmi rend­szerű országok gazdasági összefogásának és együtt­működésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymássá) ellentétes folyamatok, hanem gyü­mölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 25. kongresszusán Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nem­csak kölcsönös, nagy gazda­sági előnyről van szó, ha­nem roppant politikai je­lentőségű feladatról is, ne­vezetesen, közösségünk anyagi alapjainak a megerő­sítéséről”. S valóban a szocialista vi­lágrendszer állami közötti létrejött új típusú kapcsola­tok, a KGST keretében meg­valósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szo­cialista gazdasági integráció — közösségünk országai fej­lődésének pótolhatatlan for­rása. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magasabb szín­vonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsö­nös előnyökre épülő nem­zetközi m u nka megosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erő­södnek, ugyanakkor növek­szik befolyásuk és tekinté­lyük, a világban. Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszu­sa határozatainak útmutatá­sait követve, népünk a fej­lett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka .egfontosabb nemzetközi fel­tétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátsá­gunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig a jövőben is teljes erőnkkel részt vál­lalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös fel­adataiból. Október szellemében Egész dolgozó népünk ar­ra készül hogy világtörté­nelmi jelentőségéhez méltó­an ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocia­lista munkaversenyt kezde­ményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeménye­zésük hazánkban tömegmoz­galommá vált, sőt — örö­münkre — nemzetközi vissz­hangra is talált. Népünk al­kotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szov­jetuniót, a sikereiket. Üd­vözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szov­jetunió hatalma's eredmé­nyeit, a kommunizmus épí­tésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok meg­bonthatatlan egysége és örök barátsága”. GENF Tegnap Gén f ben megtar­tották a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokat soronkövetkező tanácskozását. BELGRÁD Tegnap Belgrádban a 33 európai ország, valamint Ka­nada és az Egyesült Államok képviselői folytatták tanács­kozásukat az őszi belgrádi találkozó előkészítéséről, na­pirendjének meghatározásá­ról. ANKARA Bülent Ecevit, a Köztársa­sági Néppárt vezetője alakít­ja meg az új török kormányt, miután Fahri Korutürk ál­lamfő tegnap elfogadta az ál­tala előterjesztett kormány- listát. Folytatódtak a szovjet—francia tárgyalások Rambouillet-ben tegnap reggel 10 órakor folytatód­tak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Giscard D’ E'staing Francia Köztársa­sági elnök között. A tanácskozás ezúttal is bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgya­láson Barre francia minisz­terelnök, valamint a két or­szág külügyminisztere is. A megbeszélés két és fél óra hosszat tartott. c Valery Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában vacsorát adott Leonyid Brezsnyevnek — az SZKP KB főtitkárának a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége elnökének tisztele­tére. A vacsorán részt vet­tek a francia kormány tag­jai, neves közéleti személyi­ségek, valamint a Leonyid Brezsnyewel érkezett hiva­talos személyiségek. Giscard D’Estaing és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. A politikai tárgyalások ma Leonyid Brezsnyev és Gis­card D’Estaing négyszem­közti megbeszélésével feje­ződnek be. Barre miniszter- elnök és a szakminiszterek ezzel párhuzamosan tárgyal­nak a gazdasági kérdések­ről, előkészítve a két ország új hosszúlejáratú megálla­podását. A négyszemközti megbeszélés vezető témái a nemzetközi helyzet fő kér­dései lesznek, beleértve a nemzetközi gazdasági szer­vezetek problémáit is. Ezt követően írják alá a Szov­jet—francia közös nyilatko­zatot, amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdései­vel foglalkozik, továbbá az enyhülésről, illetve a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szóló két további nyilatko­zatot, valamint a gazdasági megállapodásokat. Alekszej Koszigin felszólalása a KGST ünnepi ülésén A KGST XXXI. üléssza­kának tegnapi ünnepi ülé­sén felszólalt Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mon­dotta: „A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev megbízott azzal, hogy szí­vélyes elvtársi üdvözletün­ket tolmácsoljam önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak ülésszakán a résztvevő testvéri országok küldöttsé­geinek, szívből jövő köszö­netét mondjak részvételü­kért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülé­sen. I Hagy Október mutatott utat Ezekben a napokban, Ok­tóber 60. évfordulójának elő­estéjén, mi mindnyájan vi­lágosan érezzük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának hatalmas erejét. A szovjet nép hálával emlékezik arra, hogy országunkban interna­cionalista harcosok ezrei — köztük lengyelek, magyarok, románok, csehek, szlovákok, a mai Jugoszlávia népeinek képviselői, bolgárok, néme­tek — vettek részt a szovjet hatalom megteremtéséért ví­vott harcban és védték ezt a hatalmat a belső reakció­val és a külföldi interven­ciósokkal szemben. Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem me­netére, mint a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. A Nagy Október, a mar­xizmus—leninizmus eszméi mutatták az utat a világ dolgozói, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek számára. Október nagysága jelen van az új ember, a sorsát kezébe vevő és irányító em­ber, az alkotó, a humanista, az internacionalista képé­ben, aki tudatosan fordítja erejét és energiáját a béke, a haladás és a kommunista ideálok megvalósulásának előmozdítására. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egy­más mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rak­ta le alapjait a béke és a népek közötti barátság esz­méinek. A szocializmus or­szágai, karöltve a többi bé­keszerető erővel a békés egymás mellett élés elvéből és az új világháború veszé­lyének megakadályozásának szükségességéből kiindulva reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok át­formálásában. Meg kell azon­ban mondanunk, hogy az újabb sikerek érdekében még további nagy és kitartó erő­feszítésekre van szükség. Kollektív tapasztalat Nincs olyan terület a test­véri országok társadalmi életében, kölcsönös együtt­működésükben, ahol nem nyilvánulna meg kollektív tapasztalatunk jótékony ha­tása. Éppen itt, ennél a pontnál kell szólnunk a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának munkájá­ról. A KGST, — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev megfogalmazta — egyedül­álló tapasztalatot jelent or­szágok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésé­re, a nemzeti és az interna­cionalista érdekék harmo­nikus összekapcsolására, a szocialista internacionaliz­mus elveinek gyakorlati megvalósítására. A szocializmus testvéri or­szágainak fegyüttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a „Vö­rös Csepel” a népi Magyar- ország vállalatának dolgo­zói a Nagy Október 60. év­fordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló exportszállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdemé­nyezést tettek, amelynek ha­talmas politikai jelentősége Van, és amely támogatásra talált a többi testvéri or­szágban. Országaink már három év­tizede együtt haladnak a szocialista átalakítások út­ján, amelyeknek kezdetét az októberi forradalom jelen­tette. Egyre szorosabb és sokoldalúbb testvéri együtt­működésünk a szocialista országok felvirágzásának, a szocialista országok szuve­renitása megszilárdításá­nak, fejlődési szilijük ki­egyenlítődésének körülmé­nyei között fejlődik. Mind­ez az új társadalmi rend igazságosságáról és mély de­mokratikus voltáról tanús­kodik. Engedjék meg,- kedves elvtársak, hogy Angola, Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, a Koreai NDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Ro­mánia és Vietnam dolgozói­nak újabb sikereket kíván­ják a szocialista építésben, a kommunista- és munkás­pártok kongresszusain ho­zott határozatok sikeres megvalósításában, a béke megszilárdításának ügyé­ben. A KGST ülésszakának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tartott ünnepi ülé­se a szocializmus és a kom­munizmus eszméinek diada­lát, a testvéri Szocialista or­szágok fokozódó egységét és összeforrottságát, erejük és nemzetközi tekintélyük nö­vekedését demonstrálta”. Plenáris illés Beszámolók A delegációvezetők felszó­lalásai után a délutáni órák­ban beszámolókkal folytató­dott a plenáris ülés. Első­ként Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-he­lyettes, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke ismertette a KGST szervei­nek és szervezeteinek a két ülésszak között végzett te­vékenységét. Ezután Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának elnöke számolt be a hosszútávú együttműködési célprogra­mokról, majd Václav Hula miniszterelnök-helyettes, csehszlovák képviselő az atomerőművi gépgyártási szakosodás és kooperáció kérdéseiről. A délután; szünet előtt utolsóként Vlagyimir Kiril- lin, a KGST tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságának elnöke szólt a komplex program tudomá­nyos-technikai együttműkö­dési feladatainak végrehaj­tásáról. A plenáris ülés folytatása­kor Nyikolaj Inozemcev aka­démikus beszélt az 1976—80- as időszakra vonatkozó hosz- szúlejáratú külkereskedelmi megállapodások teljesítésé­ről. Az 1981—85. közötti idő­szakra vonatkozó népgazda­sági tervek koordinációjának programját Huszár István miniszterelnök-helyettes,' ha­zánknak a KGST tervezési együttműködési bizottságá­ban tevékenykedő képviselő­je ismertette. K-azar György beszédé

Next

/
Thumbnails
Contents