Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 22. Megkezdődött a KGST varsói ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Piotr Jaroszewicz beszédében kiemelte, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának évében kerül sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva, a lengyel miniszterelnök rámutatott arra, hogy e forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. — Mintegy harminc évig a Szovjetunió a világ egyetlen szocialista állama volt, és e történelmileg rövid idő alatt végrehajtotta a szocialista iparosodást, fejlett mezőgazdaságot teremtett, fölemelte a dolgozó emberek életszínvonalát, megnyitotta az utat a fejlődés, a Szovjetunió nemzetei igazságos és testvéri kapcsolatai előtt — mondotta a szónok. — A lengyel miniszterelnök rámutatott arra, hogy a fasizmus felett aratott győzelem eredményeként kialakulhatott a szocialista országok közössége. Az új típusú nemzetközi kapcsolatok gyakorlatának egyik legfontosabb formája a kölcsönös gazdasági segítség tagországainak együttműködése, amely a nagy október eszméit megvalósítva, igazságos és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztást teremtett — mondotta Jaroszewicz, majd méltatta az új típusú munkamegosztást, amelyet a szocialista gazdasági integráció jelent. A továbbiakban a lengyel miniszterelnök méltatta a komplex program jelentőségét, a 'szocialista országok együttműködésének tervezett jellegét és a KGST nyílt politikáját. Piotr Jaroszewicz referátuma után felszólaltak a tanácsülésen résztvevő delegációk vezetői. A testvér- pártok Központi Bizottságai, kormányai és népei nevében melegen üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak Központi Bizottságát, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét. Az együttműködés fejlődésünk pótolhatatlan forrása Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következőket mondotta: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözölöm ünnepi megemlékezésünk valamennyi résztvevőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját annak lenini Központi Bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztálynélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrend- szer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Internacionalista összefogás Marxista-leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövétségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magvarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a Szoros együttműködés. Sikeres eldőrehaladás.unk biztos záloga, hogy. erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi ha-' ladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Integráció és felemelkedés Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: „a proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége az önkéntes együttműködése alapján”. Valljuk — és gyakorlatunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért folytatott harcban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelembevételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymássá) ellentétes folyamatok, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 25. kongresszusán Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjainak a megerősítéséről”. S valóban a szocialista világrendszer állami közötti létrejött új típusú kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integráció — közösségünk országai fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi m u nka megosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásuk és tekintélyük, a világban. Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka .egfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Október szellemében Egész dolgozó népünk arra készül hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a sikereiket. Üdvözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szovjetunió hatalma's eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok megbonthatatlan egysége és örök barátsága”. GENF Tegnap Gén f ben megtartották a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat soronkövetkező tanácskozását. BELGRÁD Tegnap Belgrádban a 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok képviselői folytatták tanácskozásukat az őszi belgrádi találkozó előkészítéséről, napirendjének meghatározásáról. ANKARA Bülent Ecevit, a Köztársasági Néppárt vezetője alakítja meg az új török kormányt, miután Fahri Korutürk államfő tegnap elfogadta az általa előterjesztett kormány- listát. Folytatódtak a szovjet—francia tárgyalások Rambouillet-ben tegnap reggel 10 órakor folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Giscard D’ E'staing Francia Köztársasági elnök között. A tanácskozás ezúttal is bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgyaláson Barre francia miniszterelnök, valamint a két ország külügyminisztere is. A megbeszélés két és fél óra hosszat tartott. c Valery Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában vacsorát adott Leonyid Brezsnyevnek — az SZKP KB főtitkárának a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének tiszteletére. A vacsorán részt vettek a francia kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, valamint a Leonyid Brezsnyewel érkezett hivatalos személyiségek. Giscard D’Estaing és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. A politikai tárgyalások ma Leonyid Brezsnyev és Giscard D’Estaing négyszemközti megbeszélésével fejeződnek be. Barre miniszter- elnök és a szakminiszterek ezzel párhuzamosan tárgyalnak a gazdasági kérdésekről, előkészítve a két ország új hosszúlejáratú megállapodását. A négyszemközti megbeszélés vezető témái a nemzetközi helyzet fő kérdései lesznek, beleértve a nemzetközi gazdasági szervezetek problémáit is. Ezt követően írják alá a Szovjet—francia közös nyilatkozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdéseivel foglalkozik, továbbá az enyhülésről, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló két további nyilatkozatot, valamint a gazdasági megállapodásokat. Alekszej Koszigin felszólalása a KGST ünnepi ülésén A KGST XXXI. ülésszakának tegnapi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev megbízott azzal, hogy szívélyes elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán a résztvevő testvéri országok küldöttségeinek, szívből jövő köszönetét mondjak részvételükért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülésen. I Hagy Október mutatott utat Ezekben a napokban, Október 60. évfordulójának előestéjén, mi mindnyájan világosan érezzük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának hatalmas erejét. A szovjet nép hálával emlékezik arra, hogy országunkban internacionalista harcosok ezrei — köztük lengyelek, magyarok, románok, csehek, szlovákok, a mai Jugoszlávia népeinek képviselői, bolgárok, németek — vettek részt a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcban és védték ezt a hatalmat a belső reakcióval és a külföldi intervenciósokkal szemben. Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem menetére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Nagy Október, a marxizmus—leninizmus eszméi mutatták az utat a világ dolgozói, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek számára. Október nagysága jelen van az új ember, a sorsát kezébe vevő és irányító ember, az alkotó, a humanista, az internacionalista képében, aki tudatosan fordítja erejét és energiáját a béke, a haladás és a kommunista ideálok megvalósulásának előmozdítására. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rakta le alapjait a béke és a népek közötti barátság eszméinek. A szocializmus országai, karöltve a többi békeszerető erővel a békés egymás mellett élés elvéből és az új világháború veszélyének megakadályozásának szükségességéből kiindulva reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok átformálásában. Meg kell azonban mondanunk, hogy az újabb sikerek érdekében még további nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. Kollektív tapasztalat Nincs olyan terület a testvéri országok társadalmi életében, kölcsönös együttműködésükben, ahol nem nyilvánulna meg kollektív tapasztalatunk jótékony hatása. Éppen itt, ennél a pontnál kell szólnunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájáról. A KGST, — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev megfogalmazta — egyedülálló tapasztalatot jelent országok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésére, a nemzeti és az internacionalista érdekék harmonikus összekapcsolására, a szocialista internacionalizmus elveinek gyakorlati megvalósítására. A szocializmus testvéri országainak fegyüttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a „Vörös Csepel” a népi Magyar- ország vállalatának dolgozói a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló exportszállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdeményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége Van, és amely támogatásra talált a többi testvéri országban. Országaink már három évtizede együtt haladnak a szocialista átalakítások útján, amelyeknek kezdetét az októberi forradalom jelentette. Egyre szorosabb és sokoldalúbb testvéri együttműködésünk a szocialista országok felvirágzásának, a szocialista országok szuverenitása megszilárdításának, fejlődési szilijük kiegyenlítődésének körülményei között fejlődik. Mindez az új társadalmi rend igazságosságáról és mély demokratikus voltáról tanúskodik. Engedjék meg,- kedves elvtársak, hogy Angola, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Koreai NDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Románia és Vietnam dolgozóinak újabb sikereket kívánják a szocialista építésben, a kommunista- és munkáspártok kongresszusain hozott határozatok sikeres megvalósításában, a béke megszilárdításának ügyében. A KGST ülésszakának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tartott ünnepi ülése a szocializmus és a kommunizmus eszméinek diadalát, a testvéri Szocialista országok fokozódó egységét és összeforrottságát, erejük és nemzetközi tekintélyük növekedését demonstrálta”. Plenáris illés Beszámolók A delegációvezetők felszólalásai után a délutáni órákban beszámolókkal folytatódott a plenáris ülés. Elsőként Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke ismertette a KGST szerveinek és szervezeteinek a két ülésszak között végzett tevékenységét. Ezután Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke számolt be a hosszútávú együttműködési célprogramokról, majd Václav Hula miniszterelnök-helyettes, csehszlovák képviselő az atomerőművi gépgyártási szakosodás és kooperáció kérdéseiről. A délután; szünet előtt utolsóként Vlagyimir Kiril- lin, a KGST tudományosműszaki együttműködési bizottságának elnöke szólt a komplex program tudományos-technikai együttműködési feladatainak végrehajtásáról. A plenáris ülés folytatásakor Nyikolaj Inozemcev akadémikus beszélt az 1976—80- as időszakra vonatkozó hosz- szúlejáratú külkereskedelmi megállapodások teljesítéséről. Az 1981—85. közötti időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinációjának programját Huszár István miniszterelnök-helyettes,' hazánknak a KGST tervezési együttműködési bizottságában tevékenykedő képviselője ismertette. K-azar György beszédé