Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 17.­KÖZLEMÉNY Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozójáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—16-án baráti ta­lálkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Népköztársa­ságban és Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaság-^ bán. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgo­zói, párt- és állami szerveinek képviselői szívélyesen üdvö­zölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívé­lyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tár­gyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. Aromán f?1..,1™'01----------------tájékoztatás hangzott el a Román Kom­munista Párt XI. kongresz- szusa határozatainak a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről, Romá­nia kommunizmus felé hala­dásáról szóló pártprogram­nak a végrehajtásáról, vala­mint a román párt- és ál­lam külpolitikai tevékenysé­géről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Pórt vezette román népnek a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemreméltó eredmé­nyeit és további sikereket kívántak a Román Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóraváltá- sához. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai ho­gyan valósulnak meg a gya­korlatban, miként épül a fej­lett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevé­kenységet fejt ki a magyar párt- és az állam. Román részről nagyra ér­tékelték a magyar nép si­kereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével ért ei a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben és újabb sikereket ki* vántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy-a rnagyar és a román nép érdekei közösek, céljaik azonosak a szocialista építő munkában, -a béke és a biz­tonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért foly­tatott harcban. A két ország barátságának erősítése, kap­csolatainak állandó fejlesz­tése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság ba­rátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus, va­lamint a szolidaritás, a jog- egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti füg­getlenség, a kölcsönös tisz­telet és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alap­ján. az 1972-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsola­tok meghatározó jelentősé­gét a két ország politikai, gazdasági, kulturális együtt­működésének továbbfej­lesztésében. Megerősítették elhatározásukat hogy a két párt a jövőben is a pártkö- ii kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások ^‘n állapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gaz­dasági kapcsolatai figyelem- reméltóan fejlődnek, elsősor­ban az áruforgalom terüle­tén, amely a jelenlegi "öt­éves terv előirányzatai sze­rint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidő­szakhoz képest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyeztetésében. Bi­zonyos előrehaladást sikerült elérni a gyártásszakosítás­ban és a Ikooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevé­kenysége is, . Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a két­oldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjá­ból fakadó előnyök jobb ki­használása. Külön aláhúz­ták a gazdasági együttmű­ködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési sza­kosítás és kooperáció lehe­tőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre jut­tatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság gazdasági fejlődé­se érdekében további erőfe­szítéseket tesznek a szom­szédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasználá­sára. A legfelsőbb szintű talál­kozó alkalmából aláírták az árucsereforgalom bővítésé­ről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együtt­működési egyezményt, a kishatárforgalmi egyez­mény módosításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapo­dás meghosszabbításáról szó­ló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsola­tok kiszélesítése és tovább­fejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és a román nép barátságának erősítésé­ben, a kölcsönös megisme­rés és bizalom elmélyítésé­ben, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született ar­ról, hogy továbbra is bőví­tik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az ok­tatás, a tudomány és a mű­vészet területén, a magyar —román barátság és együtt­működés előmozdítása érde­kében. Ebben a vonatkozás­ban a két fél értékelte a magyar—román kulturális és történész vegyesbizottság tevékenységét is. O fplpk egyetértőén úgy _____ICICI* értékelték, hogy a Román Szocialista Köztár­saságban élő magyar nem­zetiség és a Magyar Nép- köztársaságban élő román nemzetiség létezése a törté­nelem alakulásának, a sok­évszázados szomszédságnak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos ténye­zője. A nemzeti kérdés igazsá­gos, marxista—leninista megoldása, a nemzetiségek jogegyenlőségének és sokol­dalú fejlődésének biztosítá­sa a két országban folyó szocialista építésnek, a né­peik közötti barátság, a magyar—román baráti kap­csolatok elmélyítésének lé­nyeges eleme. A felek egyetértettek ab­ban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—le­ninizmus szellemének és a nemzeti kisebbségek jogi ér­vényesítésére, védelmére vo­natkozó az ENSZ által el­fogadott nemzetközi nor­máknak is. A nemzetiségek — az il­lető országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nem­zetiségei mind nagyobb mér­tékben töltsék be a híd sze­repét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy köl­csönös a készség és a szi­lárd elhatározás, hogy to­vább erősítik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság együttműködését min­den területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széleskörit eSÍ£ rült sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet alakulá­sáról. Elégedetten állapítot­ták meg, hogy az utóbbi években állandóan növeked­tek és mind nagyobb befo­lyást gyakorolnak a szocia­lizmus, a társadalmi hala­dás és a béke erői. Hangsú­lyozták, hogy kiemelkedő je­lentőségű az a harc, ame­lyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimperialiáta, de­mokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötele- ■ zett országok hozzájárulnak a széleskörű forradalmi, nemzeti és társadalmi át­alakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok kedvező vál­tozásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biz­tonság és együttműködés ja­vára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság folytatja erőfeszíté­seit a kedvező nemzetközi fo­lyamatok visszafordíthatat­lanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész vilá­gon. Aláhúzták, hogy a nemzet­közi események menete iga­zolja a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és ál­lásfoglalások helyességét. Ki­emelték, hogy a nyilatkozat­ban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvaló­sítása hozzájárulna földré­szünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszer­smind elősegítené a nemzet­közi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszere­lés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgal­mazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Meg­erősítették azt a korábbi ál­láspontjukat, hogy helyeslik a szembenálló katonai töm­bök egyidejű felszámolását. Üdvözlik az ENSZ közgyű­lésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szer­ződés megkötéséről, amely­nek célja a nemzetközi kap­csolatokban az erőszak alkal­mazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ köz­gyűlése leszerelésnek szen­telt rendkívüli ülésszaka ösz- szehívását, és kifejezik re­ményüket, hogy ez az ülés­szak fontos lépés lesz a le­szerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásában. A két ország az egységes egészet képező helsinki záró­okmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások való- raváltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségü­ket : tevékenyen közremű­ködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdeké­ben, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősí­tésében, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés megszi­lárdításában és elmélyítésé­ben, az európai kontinensen. O kpt nárt és ország 1161 MdH szolidáris a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, vala­mint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az újgyar­matosítás, a faji megkülön­böztetés ellen küzdő népek­kel. Hangsúlyozták: a Közel- Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tartós béke, ha Izrael kivonja csa­patait az 1967-ben megszállt összes arab területről, bizto­sítja a palesztin nép törvé­nyes jogait, beleértve az ön­álló, független államalapí­tás jogát; és garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton tör­ténő igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének sze­repe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdé­sek megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapí­tották, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje és befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándé­kát, hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspár­tok egységének további erősí­téséhez a marxizmus—leni­nizmus elvei, az internacio­nalista szolidaritás, az ön­kéntes elvtársi együttműkö­dés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad meg­választásának jogát á haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmus győzelméért ví­vott harcban. Máhizták, jSP£££ rencia nagyjelentőségű a kommunista és munkáspár­tok törekvéseinek egyesítése szempontjából, 4 békéért, a biztonságért, az együttműkö­désért és a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelem­ben. A Debrecenben és Nagyvára­don tartott baráti találkozó és megbeszélés, amely őszinte, ^szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bő­vítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság együtt­működésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Ro­mán Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge meghívását a Magyar Népköztársaságba. Román részről ezt köszönettel fogad­ták. Nagyvárad, 1977. június 16. KADAR JÁNOS A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára NICOLAE CEAUSESCU A Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Ffikonzulátus Kolozsvárott és Debrecenben Tegnap Nagyváradon — a kétnapos határmenti baráti találkozó alkalmából aláír­ták azt a jegyzőkönyvi meg­állapodást, amely rögzíti, hogy Kolozsvárott magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus létesül. Ugyan­csak aláírták azt az egyez­ményt, amely a kishatár- forgalamról 1969-ben szüle- ' tett egyezményt módosítjá. A módosítás értelmében az ed­digi 15 kilométeres kishatár­forgalmi határsáv a jövőben 20 kilométeres lesz, az éven­te lehetséges utazások száma pedig az eddigi négyről ti­zenkettőre növekszik. A két dokumentumot Ros- ka István a magyar és Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettes ír­ta alá, L. I. Brezsnyevet választották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé Magyar vezetők üdvözlő távirata Tegnap délelőtt a moszk­vai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának 6. ülésszaka. Felszólalt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára az SZKP KB és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének nevében javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökévé Leonyid Brezsnyevet válasszák meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott arról, hogy Leonyid Brezs­nyevet, az SZKP KB főtit­kárát választja a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöké­vé. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára köszönetét fe­jezte ki a parlament küldöt­teinek a szovjet népnek az állam legfelsőbb szervében helyet foglaló képviselőinek azért, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé választották. „Most, amikor elfogadom ezt a hazánktól kapott új megbízatást, szeretném biz­tosítani önöket, kedves elv­társak, arról, hogy igyekszem méltónak bizonyulni a nép bizalmára. Biztosítom önöket, hogy minden erőmet azoknak a nagy céloknak az elérésére fordítom, amelyeket a kom­munizmushoz vezető törté­nelmi úton a párt és a nép tűzött maga elé. Minden tő­lem telhetőt megteszek an­nak érdekében, hogy szeretett hazánk még erősebb és még virágzóbb, a szovjet embe­rek élete még jobb legyen, hogy a világ békéje erősebbé váljék és fejlődjék a népek közötti együttműködés” — jelentette ki Leonyid Brezs-- nyev. * * * Kádár János és Losonczi Pál táviratban köszöntötte Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkal­mából. A távirat — többek között — hangsúlyozza: A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának esz­tendejében a dolgozó magyar nép híven a proletár interna­cionalizmus eszméjéhez is­mételten kifejezésre juttatja baráti érzéseit a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szov­jet nép iránt. Ebben a szel­lemben köszöntjük önt e magas állami tisztségben a kommunizmust építő szovjet állam élén. Fogadás a magyar nagykövetségen Lázár György Helsinkiben Tegnap hivatalos finnor­szági látogatásának második napján, Lázár György és kí­sérete — mint már jelentet­tük — ellátogatott Lahtiba, a finn faipar központjába. Miniszterelnökünket az út­ra elkísérte Johannes Viro- lainen finn miniszterelnök­helyettes, mezőgazdasági és erdészeti miniszter. Lázár György ellátogatott az Asko bútorgyárba. A gyárlátogatás után Lahti vá­rosi tanácsának vezetői ebé­det adtak a magyar vendé­gek tiszteletére a Seurahuo- ne Szálloda éttermében. Lázár György és kísérete a kora délutáni órákban ér­kezett vissza Helsinkibe. Lázár György miniszter- elnök és felesége tegnap es­te a helsinki magyar nagy- követségen fogadást adott vendéglátói, Kalevi Sorsa finn miniszterelnök és fele­sége tiszteletére. A meleg, baráti hangula­tú fogadáson megjelent Ur- ho Kekkonen köztársasági elnök, Kalevi Sorsa minisz­terelnök is. Folytatódott az előkészítő tanácskozás Belgrádban A jugoszláv fővárosban folytatta munkáját az euró­pai biztonság és együttmű­ködés kérdéseiről ez év őszén sorrakerülő belgrádi találkozót előkészítő, nagy­követi szintű tanácskozás. A plenáris ülésen a holland küldötség vezetője elnökölt. A csütörtöki ülésen meg­kezdődött a helsinki záró­okmányt aláírt 35 ország képviselőinek részvételével zajló tanácskozás érdemi munkája. Az előterjesztett javaslatok alapján vita in­dult a jelenlegi előkészítő megbeszélés szervezési kér­déseiről és napirendjének meghatározásáról. Haderűcsökkentési tárgyalások Plenáris ülés Becsben Tegnap Bécsben megtar­tották a haderőcsökkentési tárgyalások 140. plenáris ülé­sét. A közép-európai -fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről 'tár­gyaló konferencián ezúttal Todor Discsev nagykőVet, a bolgár delegáció vezetője szólalt fel, Leonyid Brezsnyevet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökévé választották. (Telefotó - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents