Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1977. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csökkent a megyében az üzemi balesetek száma Ne csak a felelőst keressék A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa tegnapi - kibővített - ülésén első napirendi pontként jelentést hallgatott meg a közművelődés szakszervezeti feladatainak végrehajtásáról. A beszámolót vita követte, majd állást foglaltak a további teendőkről. (E napirend ismertetésére egy későbbi lapszámunkban visszatérünk.) Az ülés másik témája az idei, első négy hónap alatt történt üzemi balesetek okainak elemzése, és a balesetek piegelőzésével kapcsolatos további feladatok meghatározása volt. Januártól április végéig a megyében hétszáz ipari munkás és négyszázharmincnyolc termelőszövetkezeti tag szenvedett három napon túl gyógyuló üzemi balesetét. A gyógykezelés miatt kiesett munkanapok száma 27 ezíer 773. 'Heten csonkulásos balesetet szenvedtek, halálos áldozat nem volt. Az ezer fölé emelkedő számok megdöbbentőek még akkor is, ha ösz- szehasonlítjuk a tavalyi, első négy hónap alatt történt üzemi balesetek alakulásával, amikor még rosszabb, volt a helyzet. Amit szintén a számok bizonyítanak, még mindig a legtöbb baj a gépek kezelésénél, javításuknál, egy-egy tárgy leeséséből, csúszásból, botlásból adódik. A visszatérő baleseti okok elgondolkodtatóak: elég gondot for- dítanak-e az immár évek óta „vezető” baleseti források felszámolására a vállalatok szakemberei? A tapasztalatok szerint még mindig egy régi, káros szemlélet uralkodik sok helyen: a bekövetkezett üzemi baleset után inkább azt „nyomozzák”, hogy ki, vagy kik -a felelősök, kit lehet elmarasztalni, vagy büntetni a sajnálatos esetért és sokkal kevesebb időt és figyelmet fordítanak a veszély- forrás megszüntetésére. Kétségtelen — jelentőségéhez mérten — büntetni is kell a gondatlanokat, de nem ez az elsőrendű feladat, hanem okulva a tragikus példából, a helyzet jó ismeretében, mindent el kell követni azért, hogy mások, más helyen ne legyenek kitéve hasonló veszélynek. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége is ennek szentel nagyobb teret a következő időszakban. Feladatként ugyanis a következőket határozták meg: növelni kell a gépek, a berendezések biztonságát, a szakmai és munkavédelmi ismereteket még jobban el kell mélyíteni az emberekben, erősíteni a felelősségérzetet — vezetőben, dolgozóban egyaránt. T. Sz. E. Eljárás a vízpazarlók ellen Tegnapig 115 ezer 748 métert mélyítettek a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem dolgozói. Képünkön egy lyukbefe- jező-berendezés látható Fotó: SK „Paradicsomi” kalkuláció: a rossz drágább, mint a jó Szerda déli 12 óra. Kihasználva az ebédszünetet, vásárolni indulok — Tiszafüreden. Szép paradicsomot akarok venni. A füredi áfész Tisza II. áruházában kezdem. A zöldséges pulton lévő repedt, rothadt, lottyadt paradicsomok tetején a létől elázott árcédula hirdeti: „I. oszt. paradicsom 1 kg 50 Ft”. Érdeklődöm az elárusítónőnél, hátha tévedésből van itt ez a cédula, a huzat fújta, vagy netán viccből csempészte ide valaki. Megnyugtat: ez a paradicsom ennyibe kerül. Huszonöt méterre az áruház bejáratától a MÉK zöldségboltjában friss, gyönyörű paradicsomok ragyognak: 1 kg ára 38 Ft. Huszonöt méter gyaloglással máris nyertem 12 forintot, és egy értékes tapasztalatot: menni kell. Megyek is. 150 méterre van az áfész zöldségesboltja: itt a 38 forintosnál valamivel rosszabb minőségű paradicsomot mérnek — 45 forintért. Megyek tovább, a Hámán Kató Tsz piactéri árudájában nincs paradicsom, de az eladó biztat, várják, mindjárt hozzák a kertészetből, 38 forintért adják majd. ' Nem vártam meg. Visszamentem a MÉK-boltba. Morfondírozok, miközben már a harmadik szem paradicsomot eszem (alaposan megsózva, mert nagy melegben ajánlatos több sót fogyasztani) és arra az eredményre jutok, hogy ... Kiváló kereskedői lehetnek a tiszafüredi áfésznek, ha van merszük olyan paradicsomot árulni, amelynél szebbet, jobbat és hét, illetve tizenkét forinttal olcsóbbat kapni az áfészéhez egészen közel lévő üzletekben. Meglehet nersze, hogy nem is a kereskedők „merszén” múlik mindez. Sz. J. Szolnokon isi Képünk a Kertvárosban készült A napokban üzembe hehelyezett újabb 800 köbméteres víztározó alig éreztette hatását Jászberény vízellátásában. A városi vízmű nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket, olyan mértékben nőtt a fogyasztás. A városi tanács a Hazafias Népfront városi bizottságával közösen, társadalmi aktívák bevonásával rendszeresen ellenőrzi a vízhasználat korlátozásáról szóló rendelkezések betartását. A lakosság többsége megértette, hogy saját érdeke takarékoskodni az ivóvízzel. Sajnos nem mindenki. A társadalmi ellenőrök szerda esti ellenőrző kőrútjukon szemtanúi voltak annak, 'hogy egyesek — a felhívás ellenére — felelőtlenül, csak saját magukra gondolva pazarolnak. A városi tanács vb igazgatási osztálya öt, a közérdeket megsértő víz- pazárló ellen eljárást indított, Adatbank tervezőknek Új számítógép a szolnoki SZÍiV központban A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat 1970. óta dolgozik a megyében. Munkatársai a kezdeti, lyukkártyás rendszerű adatfeldolgozás mellett az 1974-ben üzembe helyezett R—20-as számítógéppel ma már a legigényesebb számítástechnikai feladatokat is meg tudják oldani. Értékesítéstől a számlázásig Partnereik megtalálhatók minden ágazatban, szolgáltatásaikkal elsősorban a gazdasági munkát segítik. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat például a számláit dolgoztatja fel a számítógép-központban, az Építési és Szerelőipari Vállalat pedig anyagkönyvelési bizonylatokat szállít a SZÜV-nek. Az különböző tablókat állít össze, rendszerezi, értékeli a gép segítségével az adatokat. Az elmúlt években mint leendő számítógéptulajdonosokkal szerződést kötött a SZÜV a Hűtőgépgyárral, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalattal. Az üzemi adatok feldolgozásához programokat „futtathat” a két vállalat. A szerződés eredménye, haszna ezekben a hetekben már be is igazolódott. A Hűtőgépgyár ugyanis üzembehelyezte számítógépét, mondhatjuk minden zökkenő1 nélkül. Az olajipari vállalat ezután vásárolja meg a „masinát”, viszont a szakemberek már felkészülhetnek a SZÜV-nél a gép fogadására. Az együttműködés a szerződés lejártával sem szakad meg, hisz a szolnoki számítóközpontban jól képzett, tapasztalt gárda dolgozik, tagjai ismerik az R—20-as-------------------31--------------------------F icsor Lószlóné és Szigeti Zoltán programok „belövését” végzi. minden erényét, hibáját, s az alkalmankénti üzemzavart gyorsan elhárítják. Regionális központok A SZÜV munkatársai sok intézményt, üzemet, gyárat keresnek fel, tájékoztatást adnak a számítógép hasznáról. Előadásokat tartanak főiskolásoknak, egyetemistáknak vagy például személyzeti vezetőknek, főkönyvelőknek. Egyre több vállalat él a számítógép kínálta lehetőségekkel, bár még mindig Sok vezető van, aki tudomást sem vesz ezekről a szolgáltatásokról. Talán a díjak miatt — a gépért óránként 6 ezer 500 forintot kell fizetni — bár a megkapható információkért, s az adatok feldolgozásáért ez sem sok. (Példa erre az ÉPSZER: amíg nem a SZÜV- vel dolgoztatott, rengeteg túlórát követelt a statisztikai munka.) De még mindig sok vállalat van, ahol nem ismerik a számítógép felhasználásának lehetőségeit, idegenkedve fogadják szolgáltatásait. Néhány helyen — rosszul értelmezve a vállalati önállóságot — saját számító- központ létrehozását tervezik, annak ellenére, hogy kapacitását nem tudják majd kihasználni. Ugyanakkor a SZÜV szolnoki központjában 1978-tól az új R—22-es gép üzembe helyezésével szinte korlátlanul eleget tehetnek a megrendeléseknek. A berendezéssel, amely mintegy 64 millió forintba kerül, várhatóan az év végén elkezdhetik a kísérleti üzemelést. Ez a beruházás egyik része a központi számítástechnikai fejlesztési programnak. A regionális állomások — mint a szolnoki — kapcsolatot teremthetnek majd a gépeken keresztül egymással. Szolnoki kérésre például győri adatokat tud közölni a berendezés. Összefognak a tervezők öt-hét éven belül számítógépes adatbankban tárolhatják a városok, s a megye közműveinek, népességének adatait. Jelenleg a KEVI- TERV vezetőivei egy. a tervezési munkát segítő adatbank létrehozásáról tárgyalnak. Ezt minden tervező az AGROTERV, a KEVITERV, a tanácsi tervező vállalat és a kivitelezők is egyaránt felhasználhatják majd. H. J. Klem marad fákon a cseresznye Segítenek az iskolások - Szüret után edzötábur Gép rázza le a termést 4 Mintegy 20-22 vagon cseresznyét és meggyet szüretelnek a nyáron a kőtelek-nagykörűi Ady Termelőszövetkezet gyümölcsöskertjeiben. Csak közepes termés ez, de a híres „cseresznyés falu” gazdái még így sem panaszkodhatnak. Igaz, a korai érésű fajtáknál a termés 70—80 százalékát elvitte a tavaszi fagy, a meggytermésből pedig a beporzás idején kedvezőtlenre fordult időjárás lopott el körülbelül három—négy vagonnyit. Az ország más gyümölcsöseiben azonban még ennél is nagyobb veszteségek voltak. Az évtizedek óta híres nagykörűi gyümölcsöt már el is adta a szövetkezet. A termést a Szolnok megyei ZÖLDÉRT vásárolja meg, és szinte az egészet külföldön értékesíti. A tsz-nek azonban először a szüretet kell megszerveznie. Ma már egyre nehezebb elég embert találni; a gazdaság 50 fős kertészbrigádja nem tudná elvégezni a munkát. Ha a kertekben szüretkor is csak az állandó emberek dolgoznának, a fákon maradna az értékes termés. Segítenek azonban az iskolások. Már évek óta kőtelki és a nagykörűi általános iskola tanulói gyűjtik kosarakba a gyümölcs egy részét. Az idén 80—100 lány és fiú dolgozik a kertekben a szedés idején, enyhítve ezzel a gazdaság munkaerő-gondjain. A szövetkezet azonban nem csak a fiatalok munkába állításával segít önmagán. Pesti István, a kertészeti ágazat vezetője a munkáshiány enyhítésének egy érdekes módját is megemlíti: szerződést kötöttek a Budapesti Vám és Pénzügy- őrség sportegyesületével. A klub ötven sportolója két hétig szüretel majd a községben, ellenszolgáltatásként két hétig Nagykörűben edzőtáborozhatnak. És ha még mindig nem elég a munkáskéz, akkor a környező három községből — Kőtelekről, Hunyadfalváról és Csataszögből — mintegy száz-százötven embert „behívhatnak” a legsürgetőbb munkák elvégzésére. Ügy látszik, az Ady Termelőszövetkezet az idén jól megszervezte a cseresznyeszüretet. Próbálgatják a munkaerő-gondok megoldásának korszerűbb módját is. A Kertészeti Kutató Intézet ebben a gazdaságban kísérletezik egy új, a termést lerázó géppel. A szövetkezet vezetői már az idén is sok segítséget várnak az új szüretelési módtól. Ha a próbálkozások sikerrel, járnak, bérbe veszik a műszakonként ötven — nyolcvan ember munkáját megtakarító berendezést. Kertbarátok találkozója A megyei művelődési központ növénykedvelők szakköre kétnapos látogatásra hívta meg a pomázi Por- páczy Aladár kertbarátok klubjának tagjait. A pomá- ziak holnap érkeznek Szolnokra. A hétvégi programban — többek között — kertlátogatások, tapasztalatcserék szerepelnek, s ellátogatnak a nagykörűi cseresznyésbe is, ahol részt vesznek a szüreten. I Hatvanezer palack sör Az Országos Söripari Vállalat kisújszállási gyáregységében —' mint már lapunkban hírül adtuk — 18 —20 millió forintos költséggel folyik az üzem rekonstrukciója. A nagyszabású munkálatok ellenére az üzemben teljes értékű a termelés. A dolgozók havonta hatvanezer palack kőbányai világos sört fejtenek és szállítanak a környező üzletekbe. A söripari vállalat azokra is gondolt, akidnek nem jut, vagy nem szeretik a sört. Havonta . 150—200 hektoliter Pepsi Colát, narancsitalt és másféle üdítőitalokat forgalmaznak.
