Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 7. A gyermekek napi 1-2 órája a képernyő előtt Beszélgetés Sándor Györggyel, a televízió közművelődési igazgatójával Ebben az esztendőben, éppen úgy, mint az előzőben, ismét megrendezik a televíziós gyermekműsorok és gyer­mekfilmek kőszegi szemléjét. Az érdekes esemény, amelyen alkotók, írók, bábművészek, színészek, szerkesztők, rendezők, kritikusok, pedagógusok, pszichológusok és más szakembe­rek vesznek részt, május 9-én kezdődik. Ezt az időszerűsé­get használjuk fel arra, hogy felkeressük Sándor Györgyöt, a Magyar Televízió közművelődési igazgatóját, aki tavaly a kőszegi szemle igazgatója volt és idén is ez lesz a tisztje. Témánk: a gyermek és a televízió kapcsolata, s a legfiata­labb korosztályoknak készült műsorok. — Nemcsak nálunk, hanem a világ más országában is sok vitára adott okot a gyermek és a televízió kapcsolata — kezdi a beszélgetést Sándor György. A különféle korú né­zők közül talán éppen a gyer­mekek a leglelkesebbek és legérzékenyebb befogadói a műsoroknak. Sok időt tölte­nek a képernyő előtt. A sta­tisztikánk szerint a gycrníe- kek naponta 1—2 órát nézik adásainkat. Már három esz­tendős koruktól sokmindenre kíváncsiak és sok kérdésükre éppen a televízió műsoraiból kapnak választ. Amint ez ta­valy, a kőszegi szemlén is megfogalmazódott a szocia­lista életmód kialakítása el­képzelhetetlen anélkül, hogy a gyermekek életének nélkü­lözhetetlen része legyen az olvasás, a színházba járás, a zenehallgatás és az értelmes televíziónézés. — Tapasztalata és a ren­delkezésre álló felmérések, vizsgálatok alapján miként vélekedik a televízió és a gyermek kapcsolatáról? A gyermek és a televízió kapcsolata alapjában kedve­ző, de nincs gondok nélkül, mintahogy minden pozitív jelenségnek vannak árnyol­dalai is. Elegendő, ha a tele­vízió előtt eltöltött órákra gondolunk. Nem szerencsés, ha a fiatalok napi program­jában túlzottan hosszú ideig nézik a műsorokat, ezért az­után kevesebb idejük marad az alvásra, pihenésre és emiatt másnap fáradtan men­nek óvodába vagy iskolába. Mindez nem egy családban gondot okoz. De nem a nega­tívum a jellemző! A televízió minden család életében hasz­nos és van, ahol egyenesen nélkülözhetetlen. Tapasztala­tunk és felméréseink egy­aránt azt mutatják, hogy mi­nél szerényebb körülmények között él egy család és lakó­helye minél távolabb van a fővárostól és a várostól, an­nál lényegesebb szerepet ját­szik a televízió. A műsorok gyakran helyettesítik azokat e kulturális indítékokat, ame­lyek nem egy családban ma még hiányoznak. Éppen emi­att a televízió a munkás- és parasztcsaládokban különö­sen fontos kulturális missziót tölt be. Önmagában a televí­zió nem elegendő a gyerme­kek, a fiatalok kulturális ne­veléséhez. Mindehhez együtt kell működnünk a a rádióval, könyvkiadással, a filmgyár­tással, az ifjúsági mozgalom­mal, iskolával és nem utolsó sorban a szülőkkel. — Milyen a jó gyermekmű­sor? — Jó műalkotások eseté­ben nem szabad túlzottan nagy jelentőséget tulajdoní­tani, hogy milyen korosztály­hoz tartoznak, akik nézik. A jó mű jellegzetessége a több­rétűség, az, hogy felkelti a különböző korosztályok ér­deklődését. A világirodalom befogadásának egy idevonat­kozó tapasztalatát szeretném idézni: nem minden szuverén alkotás, remekmű való gyer­mekeknek, de a gyermekiro­dalom minden szuverén, nagy alkotása a felnőtteknek is kedvenc olvasmánya.' A jól megcsinált és igazi művészi ' értékű gyermekfilmet sem kell félteni attól, hogy csak a fiatalok értik. A jó alkotást éppen az jellemzi, hogy az életnek olyan tükrözését ad­ja, amelyben sokan ismernek saját tapasztalataikra, öröme­ikre, gondjaikra. — ön mint a szemle igaz­gatója mit vár a kőszegi ren­dezvénytől? — A helyi intézményekkel, az Üttörő Szövetség és a Filmművészek Szövetsége te­vékeny közreműködésével megrendezzük a második szemlét, ahol bőségesen lesz alkalmunk arra, hogy meg­hallgassuk a legilletékeseb­bek vagyis a gyermeknézők véleményét és a kritikusok észrevételeit. Idén elsősorban a gyermek társadalmi neve­lését szolgáló viták állnak a középpontban. A bemutatók és a viták mellett sor kerül népszerű műsorok nyilvános felvételére, a kőszegi úttörők akadályversenyére, az Úttörő Szövetség legilletékesebbjei válaszolnak a gyermekek kérdéseire, közös muzsikálás valamint játék is lesz. Azt reméljük, hogy a második szemlénk is sok értékes ta­pasztalatot ad nekünk, hoz­zásegít bennünket legfonto­sabb törekvésünkhöz, hogy évről-évre szélesíteni és ja­vítani tudjuk a gyermekek­nek szánt műsoraink kínála­tát. M. K. K ülönböző stílusú, de ál­talában az elegáns megjelenést biztosító ruhaformák a divatosak a nyári idényre. A Clara-divat- szalon bemutatójára készült ruhák — amelyeket rajzain­kon láthatnak, ellentétes stí­lust képviselnek, mégis az új divatot jellemzik. A nap kü­lönböző szakaszaira szólnak, — de akármelyik hordható irodába, amellett, hogy ki­mondottan elegáns hatásúak. A ruhák mindegyike a derék karcsúságát hangsúlyozza, a szoknyarész leginkább a bő­vebb megoldásokat kínálja. Az alapanyag és a színek megválasztása is fontos és jellemző része a „divatos” ruhának. Nyers, vagy ivoár szín, beige, homok és barna árnyalatok, azúrkék és nap­sárga a legjellegzetesebb; az anyagok: vászon, shantung, selyem, könnyű jersey, bal­lon, lenvászon, stb. 1. Modell: ballonból ké­szült,--' homokszín ingruha. Nagy zsebek, cipzáras csukás, ejtett váll a fő jellemzők. Derékban a gumizott övrész kitűnően karcsúsít. 2. modell: Azúrkék — fehér tisztaselyem anyagból ké­szült, két organza gallérral, több részből szabott, erősen bővülő szoknyával. A gallér alatt, saját anyagból készült virágdíszítés van. 3. modell: ivoár selyemből kámzsanyakú „hólós” szok­nyával készült selyemruha. A tetején még saját anyag­ból készült ujjatlan boleró is van. Az öv csavart zsinór, két bojttal. 4. modell: shantungvászon- ból szép és előnyös szabás­megoldással a felsőrész, elől középen cipzárral csukva. Az ujjakat helyettesítő pánt na­gyon csinos, a kánikulában kellemes lesz. A ruhák terveit és rajzait készítette: Nádor Vera Kísérleti lakóházak Többféle új, modern, minden kényelem­mel ellátott kísérleti lakóház-típust tervez­tek észt mérnökök, amelynek egyik válto­zatát a kép mutatja. A három lakószobából, konyhából, mellékhelyiségekből és garázs- zól álló házakban szaunafürdő is van. Min­den házhoz kis élőkért tartozik. Szeretnék elérni, hogy a kisebb vidéki települések e praktikus elrendezésű, olcsón kivitelezhető lakóház-típusokból épüljenek fel. Éppen ezért azt tervezik, hogy megoldják az ilyen és hasonló épületek főbb elemeinek nagy­üzemi előregyártását. A Szovjetunió más területein is kísérle­teznek az előregyártott elemekből összeál­lítható családi házak elterjesztésével. Kü­lönösen nagy jelentősége lenne ennek a Sarkvidéken és Szibéria északi részein, ahol az ember mindig csak kis közösségekben fog élni, mégpedig egy-egy munkahely kö­zelében. Ha kimerülnek majd a nyers­anyagforrások, a település tovább fog köl­tözni. A mozgékony építmények építőele­meinek tehát könnyűeknek kell lenniük, hogy a szállítási és szerelési költségek a lehető legkisebbre legyenek csökkenthetők. Kanadai építészek is terveznek már elő­regyártható családi ház elemeket könnyű, de jól szigetelő anyagúkból (farostlemezből, habosított anyagokból). E lakóházak né­hány szakember segítségével gyorsan fel­állíthatok. Minden ilyen lakóegység önma­gában zárt, középen zölddel borított udvar­térrel. Ez helyettesítené a kertet, vele az egész lakás tágasabbnak hat. Nyugatnémet szakemberek is konstruál­tak már néhány nap alatt felállítható csa­ládi házat, amely négy vagy öt ún. tér­sejtből áll. Ezek mindegyike 10 méter hosz- szú, 3 méter magas, ugyanolyan széles és 11 tonna súlyú. Bölcsőkocsin szállítják az épít­kezés színhelyére a szegmenseket, ahol da­ruval emelik rá az előkészített alapra. Sajtókonferencia az Anyag- és Árhivatalban Bovari úr Minták a falon A lakás fala, mintázata, a falra akasztott képek, dí­szek sokat elárulnak a ben- nelakók ízléséről, felfogásá­ról. A hagyományos lakások­ban tetszés szerint választ- hatunk a falfestés és a tapé­tázás között. Házgyári ele­mekből épült lakásunk fala viszont csak a tapétát tűri meg. Ha kisméretű, alacsony a szobánk, mindig lehetőleg világos, egyszerű felületeket teremtsünk. Ha festetünk, ne válasszuk el a falakat és a mennyezetet csíkkal egy­mástól. Ez különben sem di­vat már. A magas, régi típu­sú lakások falait nem fes­tették a mennyezetig, hanem bizonyos magasságban élénk színű csíkkal elválasztották. Ez a megoldás optikailag csökkentette a falak magas­ságát. Legkedveltebbek a mintá­zat nélküli, egyszínű falfelü­letek. Ezek nyugalmat árasz­tanak, a semlegességük miatt bármilyen képet, díszt „ki­bírnak.” A színek kiválasz- tásában legyünk tekintettel a bútorok stílusára, színére és lakásunk tárbeni elhelyezke­désére. Ha északi fekvésű a szobánk, ahová ritkán süt a nap, fessük meleg színűre a falakat — a narancs, a pi­ros, a barna árnyalataira —, ha déli fekvésű a lakás és lakói nem fázósak, nyugod­tan alkalmazhatjuk a hideg színeket — a kéket, a zöldet. Ne fessük se szobánkat, se konyhánkat hófehérre. Ilyen környezet kórházi hangulatot áraszt. A fehéret törjük meg egészen kevés szürkével, sár­gával, esetleg zölddel. A vi­lágos tört színek kellemes hatása nyugtatólag hat. Ne festessünk, illetve fes­sünk nagymintás falakat. Ha mégis a mintás felület mel­lett döntünk, jól gondoljuk meg, illik-e majd a szín és a mintázat a bútor kárpitjá­hoz, a függönyhöz, a sötétítő függöny színéhez és mintá­jához. A stílbútorok legjob­ban semleges falfelületek előtt érvényesülnek. A mo­dern bútorok vonalaihoz is az egyszerűség illik, A rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió­ban 17 óra 27 perckor a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság nemzeti ünnepének tisz­teletére sugároznak összeállí­tást. 19 óra 35 perckor az Anyag- és Árhivatalban ren­dezett sajtókonferenciát hall­hatjuk, amelynek riportere Rapcsányi László. KEDDEN a Kossuth Rádió­ban 19 óra 35 perckor a Ze­neakadémia nagytermét kap­csolják, ahonnan a rádió szimfonikus zenekarának hangversenyét közvetítik. Zongorán közreműködik Rán- ki Dezső. A televízióban 20.00 órakor A szegények kenyerén cím­mel Nagy István elbeszélé­seiből szőtt összeállítást vetí­tenek. 21 óra 15 perckor egy ötrészes dokumentumfilm el­ső epizódját láthatjuk, a so­rozat címe: Tisztelendők. SZERDÁN a Kossuth rá­dióban 21 óra 18 perckor a Rádiószínház bemutatójában Éva Galandova: Fortuna cí­mű hangjátékát sugározzák. A darabot Pándy Lajos for­dította, rendezője Siklós Ol­ga. ... CSÜTÖRTÖKÖN a Kos­suth rádióban 17 óra 07 perc­kor a Hogyan élünk — ho­gyan élhetünk összeállítás második részét hallhatjuk, amely azt elemzi, hogy kell-e a jóléthez „veszélyérzet?” 19 óra 15 perckor jelentkezik a Világszínház és Shakespeare Szentivánéji álom című víg­játékát mutatja be. A ren­dező Cserés Miklós dr, A televízióban 18 óra 30 perckor riportműsort sugá­roznak, amelyből azt tudhat­juk meg, milyen most a ta­vasz a földeken. 20.00 órakor a Somogyi Tóth Sándor: Ga­bi című regényéből készült tévéfilm kerül a képernyőre. 21 óra 15 perckor pedig egy dokumentumfilmet látha­tunk, amely az enyhülés hí­veit és ellenfeleit mutatja be. PÉNTEKEN a televízióban 20 óra 25 perckor Móricz Zsigmond: Az Isten háta mö­gött című regényéből készült tévéfilmet láthatjuk, a címe: Bovari úr. SZOMBATON a Kossuth rádióban 16 órakor kezdődik a 168 óra adása, amely hasz­nos és mindig friss tájékoz­tatást nyújt a hallgatóknak. 21 óra 34 perckor Radnóti László rádióesszéjét hallhat­juk Halálfuga címmel. VASÁRNAP a Kossuth rá­dióban 8 óra 55 perckor je­lentkezik a Kulturális Maga­zin, amelyben századunk ze­néjéről, a pécsi Dóm-térről, a Fekete kolostorról és még sok másról is szó esik. A Petőfi adón 16 óra 10 perckor Pesti házak titkai címmel a Nagymező utcai ri­adóközpontról szól Sárközi Andor és Barát Apollónia műsora. A televízióban 17 óra 40 perctől képzőművészeti rö­vidfilmet vetítenek Csontvári Kosztka Tivadar: Mária kútja Názáretben címmel. 20.Ó5 órakor Bodrogi Gyula, show- műsorát láthatjuk, amely a Moulin Rouge-ban bemuta­tott produkció. A címe: Enyém a képernyő. Közre­működik Gobbi Hilda, Hor­váth Gyula és még sokan mások.

Next

/
Thumbnails
Contents