Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
1977. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tudományos emlékülés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) rek 'nevelését értjük. Ma nálunk életforma-forradalom zajlik. A propagandista nemcsak magyarázza a világot, hanem változtatni is akar rajta. Ereznünk kell mind- annyiunknajt azt a nagy felelősséget, ami az emberek politikai nevelésére kell, hogy sarkalljon. Ez a politikai katedra felelőssége.” A megnyitót követően Szűcs Gyula, az oktatási igazgatóság módszertani csoportjának vezetője tartott referátumot A politika és a pedagógia egysége az oktatási igazgatóság nevelő-oktató munkájában címmel. Ezután a témához kapcsolódó korreferátumok hangzottak el. Ülő Nümm arról beszélt, hogy az észt pártszervezetek milyen szerepet töltenek be a marxista—leninista oktatás hatékonyságának növelésében. Dr. Ungor Tibor Az oktatási igazgatóság, mint intézmény szerepe a politika és a pedagógia összekapcsolásában témáról beszélt. Szigeti László, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese Nevelőmunkánk tapasztalatai, hatékonysága fokozásának feladatai; Nagy József tanár, A tömegpolitikai oktatás néhány módszertani kérdése; Lévai István tanszékvezető, Az elmélet és a gyakorlat egységének biztosítása a filozófiai oktatás folyamatában ; Jánosi Imre tanár A pártépítés tudománya oktatásának szerepe, jelentősége a hallgatók politikai nevelésében; Fenyvesi József tanszék- vezető A gazdaságpolitikai propaganda módszerei és eredményei a politikai gazdaságtan oktatásában; Békési Rozália tanár A munkás- mozgalom története oktatásának szerepe a személyiség formálásában; Zakár Zoltán tanár A meggyőződésformálás pszichológiai és pedagógiai követelményei; Nagy Lajos tanár A pedagógiai módszertani kulturáltság fokozásának eredményei és feladatai címmel tartott korreferátumot. A tudományos emlékülés alkalmából az épület előcsarnokában kamarakiállítás nyílt a megyében megjelent helytörténeti és munkásmozgalmi, az intézet módszertani, tanszéki kiadványaiból, okmányaiból, a hallgatók szakdolgozataiból. A tudományos emlékülés dr. Majoros Károly zárszavával ért véget. V. V. Tej tértnél esi uerseny Szolnok megye a negyedik Díjkiosztó ünnepség Szolnokon Oktáherben Kongresszust tart a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt or. szágos vezetősége tegnap kibővített ülést tartott. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke megemlékezett a vöröskereszt világnapról. A világnap alkalmából elfogadott állásfoglalás hangoztatja: „mi magyar vöröskeresztesek határozottan állást foglalunk amellett, hogy a vöröskereszt-mozgalomban az igen fontos segélyező és védő feladatok mellett adjunk elsőbbséget a bajmegelőzésnek, ma az emberiséget fenyegető legfőbb baj, a háború megelőzésének. Határozottak és egységesek vagyunk abban a követelésben, hogy a háborúk tekintessenek bűnténynek. Korunkban világháború kirobbantása az egész emberiséget megsemmisítéssel fenyegetné, s ezért a modern atomháború az emberi történelem legsúlyosabb bűnténye lenne. A világ mai helyzetében az emberen segítő, bajmegelőző tevékenységünkben elengedhetetlen, hogy a létünket biztosító béke megóvá- - sában ne csupán szemlélői, hanem aktív alkotói is legyünk az emberiség cselekvésének és ezzel a jövő történelmének. Ezt követően Hantos János főtitkár előterjesztésében megtárgyalták az országos vezetőség beszámoló-tervezetét a I V. kongresszus óta végzett munkáról. Az országos vezetőség határozata alapján a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusát 1977. október 29-én és 30-án tartják meg. Harminchat mezőgazda- sági nagyüzem 19 ezer tehénnel, 113 kistenyésztő 217 tehénnel nevezett be tavaly a megyei tej termelési versenybe, amelynek értékelésére és a díjak átadására tegnap került sor Szolnokon, a MÉSZÖV székház tanácstermében. A megyei versenyekkel egyidőben országos verseny is indult — azonos feltételekkel és szabályokkal — ahol a Héki Állami Gazdaság kimagasló sikert ért el: második helyezett lett. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium oklevéllel és 80 ezer forinttal jutalmazta a gazdaságot. Magyartarka tehenészetüket „törzstenyészetté” nyilvánították, amelyről a dokumentumot tegnap vette át a gazdaság Szolnokon. Megyénk az országos versenyben a negyedik helyezést érte el. Mintegy 10,2 százalékkal — 10 millió literrel — több tejet értékesítettek az elmúlt évben a megye gazdaságai, termelőszövetkezetei és kistenyésztői, mint a megelőző esztendőben. A kistenyésztői kedv fokozására több intézkedést hoztak. Ilyen — többek között — az a 41 községben benevezett akció, amelynek keretében a háztáji gazdaságokban tartott teheneket bérmentesen keresztezték Holstein-Friz fajtával. A tegnapi értékelésen és díjkiosztáson a meghirdetett megyei verseny szerint a következő eredményekről hallhattunk: az egy tehénre jutó tejmennyiség kategóriában első a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet, második a Palotási Állami Gazdaság, harmadik a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet. A 100 hektárnyi területre jutó szarvasmarha-állomány alapján a második kategóriában a Szolnoki Állami Gazdaság szerezte meg az első helyet, (második helyezést nem adtak ki) a harmadik pedig a Karcagi Állami Gazdaság lett. A harmadik kategóriában abban versenyeztek a gazdaságok, hogy mennyivel növekedett az előző évihez viszonyítva tavaly az egy tehéntől fejt tej mennyisége. A Jászsági Állami Gazdaság került a dobogó legmagasabb fokára, s az örményesi Üj Élet Termelőszövetkezet követi. Különdíjakat is adtak át az ünnepségen. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, a tiszaföldvári Lenin Tsz és a jászapáti—jászivá- nyi Velemi Tsz képviselői vettek át oklevelet és pénzjutalmat. A kistermelők két „formában” versenghettek: az egy év alatt értékesített, valamint az egy tehénre jutó tej- mennyiség volt a verseny mércéje. Az első kategória győztese Tőzsér Mihály jász- alsószentgyörgyi, második id Fekete Béla alattyáni, harmadik Kiss Á. István szintén alattyáni lakos lett. A második kategória győztese Bede Ferenc szolnoki, „ezüstérmese” Kántor Mihály szolnoki, míg „bronzérmese” Antal Imre abádsza- lóki lakos. — t. szűcs — Havonta 240 négyzetméter torontáli szőnyeg készül a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlegében. Termékeiket a népművészeti vállalatnak szállítják, * Téma: az építőipar Feladategyeztetö tárgyalás Andrikó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével tegnap feladategyeztető tárgyalást tartottak Szolnokon a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői dr. Szabó Jánossal, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium államtitkárával. Barta Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elő; terjesztése alapján megvitatták Szolnok megye állami-, tanácsi- és szövetkezeti építőipara fejlesztésének legfontosabb feladatait, különös tekintettel az építőipari kapacitás fokozására, a lakásépítés jelenlegi és távlati terveire. Szó esett a tanácskozáson a megye építőiparának első negyedéves eredményeiről is. A feladategyeztető tárgyaláson részt vett dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök, Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese és a minisztérium vezető munkatársai. HETI JEGYZETÜNK Figyelmesség Gratulálni többféleképpen lehet: tiszta szívből, gúnyosan, irigyen, szóban, írásban... Ez a gratuláció — amelyről szó lesz — postán érkezett a múlt héten. A borítékban kis kartonlap, rajta kék, nyomtatott betűk: „Egyéves házassági évfordulójuk alkalmából szeretettel gratulálunk. A szolnoki Városi Tanács Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodája”. Hat .szó, amely külön-külön eléggé hétköznapi, de így együtt ünnepélyes, kedves, megható szöveg. Főleg azoknak, akik egy esztendővel ezelőtt életük egyik legnagyobb eseményét élték át — házasságot kötöttek. Ahhoz, hogy udvariasak legyünk, örömet szerezzünk egymásnak, nem is kell sok: ez esetben egy 40 filléres boríték és egy fehér kartonlap. Persze nem elég csak ennyi. Kell még egy „adag” figyelmesség is, amely az iroda dolgozóiból nem hiányzik. Más: az egyik étteremben történt, hogy a pincér kedvesen figyelmeztet: „Ne igyanak a kávénkból, nem valami jó, inkább mást ajánlanék...” A mezőtúri áfész-áruház eladója segítőkészen megjegyzi: „Ennek a pulóvernek a minősége elég silány, tessék talán ezt választani...” Egyre több üzlet ajtaján olvashatjuk a táblát: „Elnézést kérünk kedves vásárlóinktól, de leltározunk”. Sokkal szívesebben utazik az ember autóbusszal, ha a kalauz így „invitál”: „Megkérem, tessenek beljebb fáradni, középen még van hely...” Sorolhatnám az ilyen és ehhez hasonló jó példákat, de a rosszakat is. Mennyivel jobb lenne a közérzetünk, ha a munkahelyen, a boltban, a hivatalban, az orvosi rendelőben megértőbbek, udvariasabbak, kedvesebbek lennénk egymással. Ehhez nem kell sok, „csak” néhány jó szó, egy kis figyelmesség. Ami igazán nem kerül semmibe. Sz. E. Pillantás a közlekedés Vff. atéues terűére | Kényelmesebben itazunk 1980-ban és gyorsabban u A rómaiak építette utak elpusztulása után a múlt század végéig nem igen beszélhettünk Magyarországon tervszerű útépítésről. Még a királyoknak is gondot jelentett néhány száz évvel ezelőtt az utazás. Nagy Lajos 1381 novemberében váltott lovakkal a Diósgyőr és a Dráva—Verőce közötti 500 km-es távot 5 nap alatt futotta le. Desdemonával Újvidékre Kezdetben a hajózás is hasonló bonyodalmakkal járt. Széchenyi István 1830. nyarán a „Desdemona” nevű evezős gályán 5 napig utazott Pestről Üjvidékig. Az első kötött pályás közlekedés 1827 augusztus 20-án indult meg Pest és Kőbánya között. Függő-rendszerű vasút volt, amit lovak vontattak a 7 km hosszú pályán. 1846 július 15-én a Pest és Vác közötti 33 km-es utat már 49 perc alatt tette meg a „Pesth” névre keresztelt mozdony vontatta első magyar gőzvasút. 1883 nyarán a budapesti utcák csendjét először verte fel az automobil. 1903-ban Pozsonyban a Vám és a Vaskutacska között már a Ganz gyárban készült trolibusz közlekedik. 1907-ben a Felvidék meredek útjain a Csonka János tervezte autóbuszok szállítják az utasokat és a postát. 1919 áprilisában Ogyessza— Budapest közötti légipostát szállító hidroplán járat terveiről tárgyaltak. A századfordulót követő nagy fejlődés jut az ember eszébe, amikor az 1977-es statisztikai könyvben már a következőket olvashatja. Magyarországon 8392 km a vasútvonal, 29915 km a közút, 3650 km a csővezeték és 1688 km hosszú a hajózható víziút hossza. A vasúton 131,5 millió tonna, a közutakon 202,6 millió tonna, a csővezetéken 20,7 millió tonna és a víziutakon 3,4 millió tonna árut szállítottak az elmúlt évben. A vasutat 341,8 millió, a közutat 671,2 millió utas vette igénybe. 652 ezer személygépkocsi Jelentősen megnövekedett a járművek száma is, erre néhány példa. 1960-ban 31 ezer személyautót tartottak nyilván, 1976 végén számuk elérte a 652 ezret, A fejlődést vetik előre az V. ötéves népgazdasági tervben megszabott feladatok is. Fő terhek a vasúton A személyszállítás 9 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 11 százalékkal több utast szállít majd 1980-ig. A közlekedési vállalatoknak 23 százalékkal több árut kell majd továbbítaniuk. A tervidőszakban meggyorsul a városi, a közúti közlekedés, a csővezetékes szállítás fejlődése, de természetesen a fő terheket ezután is a vasút viseli majd. Így a terv többi között előírja, hogy meg kell javítani a nagyobb városok és az üdülőközpontok közötti és az elővárosok közlekedését. Több árut kell szállítani a vasútnak. Menynyivel többet? 1980-ban 17 millió tonnával nagyobb mennyiséget, mint 1975-ben. Enyhileni a zsúfoltságot Az emberek többségét a lakóhelye közlekedésének alakulása érinti legérzékenyebben. A tömegközlekedés zsúfoltságát Budapesten és a vidéki nagyvárosokban szükséges enyhíteni. A tanácsi közlekedési vállalatoknál 6 százalékkal nő az elszállítandó utasok száma. Az V. ötéves tervben további kisforgalmú vasútvonalak megszüntetése szerepel. így 494 km normál, 320 km keskeny nyomközű és 190 km gazdasági vasút forgalmát terelik át a közútra, ami 25 millió utast érint. A terv a szállítás és a hírközlés fejlesztésére öt év alatt 105—106 milliárd Ft-ot, a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására 43—54 milliárd Ft-ot költ. A vasúti közlekedés fejlesztésére. 42 milliárd Ft fordítható. Ebből tovább folytatják a vonalhálózat, a vasúti csomópontok, állomások rekonstrukcióját, illetve korszerűsítését. Tovább fejlesztik a konténeres szállítási rendszert. Közel az egymillióhoz öt év alatt mintegy 1700 km vonali és állomási pályát korszerűsítenek, lefektetnek 46 km II. vágányt, és 450 önműködő sorompóberendezést állítanak fel. Forgalomba helyeznek egyebek között 67 villamos és 420 Diesel mozdonyt. Továbbfejlesztik a záhonyi átrakóállomást, Hegyeshalmot és Gyékényest. A beruházás forintjaiból jelentős összeget kap a közúti közlekedés is. A személy- gépkocsik száma megközelítve az egymilliót, 900 ezer fölé emelkedik. Az öreg korszerűtlen járművek kiselejtezése után az autóbuszok száma 13 ezer fölé, a teherautók száma 150 ezer fölé emelkedik. A terv előírja a nagy vidéki városokban a legnagyobb forgalmú villamos vonalak kétvágányú átalakítását, a gyenge forgalmú vonalak autóbuszokkal való pótlását, és új autóbusz-vonalak indítását. A városi közlekedés korszerűsítését szolgálja 104 csuklós villamos, 1288 autóbusz, 150 HÉV-kocsi és 140 metrókocsi beszerzése. önmagukért szólnak ezek a számok, melyeket elolvasva erőssé válik az a meggyőződés, hogy az V. ötéves tervet teljesítve kényelmesebben, gyorsabban és biztonságosabban utazhatunk. T. GY,
