Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 28. Elsős lesz a gyerek Kihagyjon-e egy évet? Megyeszerte túl vagyunk az első osztályosok beíra- tásán és a rendelkezés szerint az iskolaérettségi vizsgálatoknak is be kell fejeződniük a hónap végéig. Néhány gondolatot az iskolaérettségről... Az első nap az iskolában a szülőknek és az első osztályba lépő gyerekeknek egyaránt izgalmas pillanat. A legtöbb szülőben él a szorongás, vajon hogyan állja meg a helyéit a gyermek az új körülmények között. Érre a sorsdöntő változásra fel kell készülnie a kis nebulónak időben testileg és szellemileg egyaránt, de legkésőbb az első osztályba lépést rpegelőző évben. Hogy alkalmas legyen az iskolai tanulmányok megkezdésére: „iskolaéretté” kell válnia. Hogy valóban sikerült-e, azt orvosi vizsgálat dönti el. Miniszteri utasítás határozza meg a tanköteles korba lépő gyermekek kötelező orvosi vizsgálatát, melynek során az orvos igazolást ad, ki, hogy a gyereket javasolja-e beiskolázásra vagy sem. A gondviselő a rendelet szerint az orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül köteles gyermekét az általános iskolába beíratni — amint ez már meg is történt. Azoknak a gyerekeknek — akik óvodába nem jártak — vizsgálatára a beíratást követően kerül sor, (éppen ezekben a napokban.) A Gyermekegészségügyi Szolgálat törekszik a különböző fogyatékosságok észlelésére már a beiskolázás előtti korban, hogy azokat, ha mód van rá iskolakezdésig kezelni, javítani lehessen. Az enyhén nagyot halló, gyengén látó, vagy kisebb mozgás fogyatékosságban szenvedő gyereket a „normál” közösségbe be lehet íratni — természetesen a szakorvos véleményét kikérve. Arról a beírt gyermekről pedig, aki fogyatékossága miatt nem képes az általános iskolában tanulni, a továbbiakban az iskola igazgatója gondoskodik. A testi és érzékszervi fogyatékosokat a megfelelő iskolatípusba országos bizottságok helyezik el. Az értelmi fogyatékosok pedig kisegítő illetve foglalkoztató iskolákba kerülnek. Az orvos az iskolaérettség elbírálásánál külön figyelmet fordít a gyermek testi fejlettségére. (Az átlagos termetű hat éves gyermek ideális méretei: 108 centiméter magas, 17 kilós és mellkaskörfogatai kilégzés kor 55 centiméter.) A tanköteles korba lépőknél — épp úgy mint a tanköteles korúaknái — csak akkor indokolt iskola kezdés alóli felmentést javasolni, ha az iskolába járás a kisgyermek egészségi állapotát veszélyezteti; ha testileg feltűnően fejletlen, fáradékony. De akkor viszont indokolt! Sok szülő hevesen tiltakozik az ellen, hogy gyermeke egy évet kihagyjon; pedig rosz- szul teszi. A csökkent teherbírású gyermek idegrendszere ingerlékeny, finomabb mozgásai fejletlenek, ilyenkor nem igen javasolja az orvos az iskolakezdést, mert az ilyen tanuló kevsebb ideig tud figyelni, izeg-mozog a padban, zavarja a társait, s az órát. Amennyiben orvosi javaslatra egy évig „pihen” a gyermek, s előzetesen óvodába járt, az óvoda köteles erre a további egy évre helyet biztosítani számára. Az egy év jót tesz mindenképpen az iskolakezdésre váró apróságnak, hiszen ez alatt sokat fejlődhet, erősödhet s 'külön is foglalkoznak vele. Éppen ezért azok a szülők akiknek gyermeke akár az őszi születés miatt, akár a testi- idegrendszeri fejlődés hátránya miatt nem iskolaérett, fogadják meg a tanácsot: hagyjon ki egy évet. Megéri, mert a későbbi években a jobb tanulmányi eredmény kárpótolja a szülőt, a gyermeket egyaránt. Megyei Egészségnevelési Csoport Uj nyár, új színek- z idei tavasz új vszíneket, új frizurákat és sok más új- 1 ^ donságot hozott a női divatba. A harsányabb színek, a piros minden árnyalata és (a még hangsúlyosabb szemkikészítés divatos. Ismét divat a sötéten keretezett szem, az erősebben festett arc, |s ,az ajakrúzs használata visszanyerte évek óta elvesztett hegemóniáját. A legújabb kikészítési stílusokból és divatú frizurákból mutatunk be néhányat. Palántabetegségek A házikerti fólia alatti zöldségtermesztés, palánta- nevelés és zöldséghajtatás térhódításával szinte egyidejűleg lépnek fel a palántabetegségek. Ezek közül a legveszedelmesebb a palántadőlés, mely komplex megbetegedés, a jellegzetes kórképet több gombabetegség együttesen idézi elő. A leggyakrabban előforduló kórokozók a következők: Olpi- dium brassicae, Pythium-fa- jok, Fusarium-fajok és a Rhizoctonia solani. E gombák betegítik meg a káposztaféléket, a paprikát és a paradicsomot. A kórokozók a növények különböző fejlődési szakaszaiban, leggyakrabban palántakorban léphetnek fel. A magvak hiányos kelése csirafertőzésre utal, a magból előtörő csíra megbámul és elpusztul. A még szikleveles, esetleg csak néhány * lomblevélkével rendelkező palánták gyökérnyaki része fertőződik, elvékonyodik, majd áttetszővé válik, később megbámul. Ennek következtében a palánták eldőlnek, elpusztulnak. Ha túl sűrű a vetés, úgy előfordulhat, hogy az egészséges palánták nem engedik eldőlni a beteg töveket. Ilyen esetben úgy győződhetünk meg a betegség fellépéséről, hogy kezünket végigsimítjuk a növénykéken s ekkor a beteg tövek eldőlve maradnak. A palánták pusztulása mindig foltszerűen következik be, a gombák a beteg gócokról körkörösen terjednek. Ha idősebb növények fertőződnek, úgy a levelek lankadása, a virágok lehullása, a termés fonnyadása és kényszerérése jelzi a kórokozók jelenlétét. A paprika, a paradicsom és a káposztafélék magtakaró földjének fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a TMTD porcsávázószer 30—60 g/m2 adagolásban. A palántadőlést okozó gombák mérgező- anyagaik — toxinjaik — segítségével képesek arra, hogy elpusztítsák a növények élő szöveteit, majd ezeken az elpusztított szöveteken korha- déklakókként táplálkozhatnak. Ha már a palántanevelés során észleljük a fertőzés tüneteit, akkor először 0,5 százalékos Tiezena Zinebbel öntözzük a beteg foltokat és csak ezután távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött növényeket. így gátat vethetünk a kórokozók további terjedésének. A növényvédőszeres kezelésekkor a munka és baleset- védelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be! nyugdíjasok utazása Négy plusz egy Jár a kedvezményes utazás Megjelenik egy rendelet, amely alapvető céljában és tartalmában „hivatalból” örömet szerez: a nyugdíjasok kedvezményes, féláru utazásra feljogosító szelvényt kaphatnak — négy menettérti útra szólót egy évben. Utazzanak hát olcsóbban — megérdemlik. S mégis, az örömet okozó rendelkezés mellé egy kis üröm is társul. No nem azért mintha bárki is megkérdőjelezné annak helyességét, hogy ez a sok ezer nyugdíjast érintő intézkedés megszületett, csupán a baj ott kezdődik, hogy a végrehajtás körül nincs minden rendben. Ebben pedig egy korábbi, évek óta ismert kedvezményrendszer a ludas. Panaszos leveleink késztettek rá, hogy immár harmadszor foglalkozzunk á témával, s pontot tegyünk — mások helyett — az ügy végére. Az idén az első negyedévben megjelent kormány- rendelet biztosított négy kedvezményes utalványt az eddigi egy helyett. Valóban helyett, s nem azon fölül! De miután a rendelet év közben (márciusban) jelent meg, sok nyugdíjas már kiváltotta a szakszervezettől járó utazási szelvényét — ezért a jegyirodák és a kalauzok megjegyzésként megkapták, hogy aki ilyen szelvényre váltott jeggyel utazik nem kötelezhető pótdíj fizetésére — magyarán, ha már megvette, s megkapta a jegyet, ne büntessék meg. Arról azonban valóban nem rendelkezett senki egyértelműen, hogy kiadható-e 'vagy sem a szak- szervezeti szelvény, s rá a féláru jegy, így hát a jegykiadók jogosan hivatkoztak az őket megkötő utasításra, s végül is nem adtak jegyet a nyugdíjasnak. Legutóbb érdeklődésünkre közölték a Szolnoki MÁV Állomásfőnökségen, hogy magyarázó-módosító szövegű táviratot kaptak, amely szerint ebben az évben még kiadható a szakszervezeti plusz egy szelvény, s ehhez jegy is jár. Meg is írtuk ezt — a nyugdíjasok pedig az újabb panaszleveleket. A jegyirodák ugyanis nem értesültek továbbra sem az egyébként egyértelművé tett utasításról, s elutasították nyugdíjasainkat, mondván, nem vehetik figyelembe, amit egy újság „összefirkál”. Szó, ami szó, nem „felettes szervük” egy lap, el kellet fogadnunk — még akkor is, ha az információ a „felettes szervtől” származik. Telefon hát a „még felet- tesebb” szervnek. A KPM Vasúti ' Főosztály díjszabási osztályának vezetőhelyettese válaszolt lapunk kérdésére, s megerősítette a korábbi információt. Eszerint igenis, *1977-ben még jár a plusz egy, — tehát a szákszervezeti — kedvezmény a szakszervezeti tag nyugdíjasnak. Ezt kérheti is, aki még nem kapta meg, s a jegyirodák kötelesek erre jegyet adni. Jövőre viszont már csak a négy féláru utazásra jogosító szelvény az érvényes. Ha pedig házastársa is vele akar utazni, s ő nem nyugdíjas, akkor évi egy alkalommal a részére igényelhető a szak- szervezettől féláru kedvezményt biztosító szelvény. Így igaz. Csak most már tudjanak róla a jegykiadók is. S, hogy most ne csak egy újság „összefirkálta” mendemondák irányítsák a jegyirodák dolgozóit, az osztályvezető-helyettes ígéretet tett: azonnal intézkedik az elakadt információk továbbításáról. Reméljük, sikerült! Mi mindenesetre azért megírtuk! I. Zs. Valamikor jellegzetes parasztkerti növény volt a madonnaliliom. Ma hazánkban kevesebbet ültetnek belőle, mint évekkel ezelőtt. A-történelem folyamán voltak időszakok, amikor keresettségben vetekedett a rózsával. Már a régi perzsa költők is dicsőítették szépségét. Sába királynője aranyból és ezüstből készült liliomot vitt Salamon királynak. A bibliában sosanah-nak nevezik a liliomot, amelyből illatos kenőcsöt készítettek. A sosanah elnevezésből lett a Susanna név, ebből pedig a magyar Zsuzsanna. Mint a tisztaság és az ártatlanság jelképét a kereszténység is átvette. A VIII.— IX. század bencés kolostori irodalmából sokat tudhatunk meg a liliom jelentőségéről, még címerükbe is beiktatták és liliom-rendet alapítottak. A legrégibb kerti liliom a fehér, tudományos nevén Li- lium candidum. Emberemlékezet óta dísznövény. Valószínűleg kezdetben nem is a virágáért kedvelték, hanem a hagymáját ették. A liliom hagymája és virága régen fontos gyógyszer volt. Már Plinius is felsorolta, mi mindenre használható a liliom (kígyómarás, mérges gomba ellen, ráncot símit, szeplőt szüntet). Vidéken még ma is megtaláljuk a pálinkába áztatott liliomvirágot, amellyel R rádió és tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádióban 17 óra 10 perckor a Tudományos híradó jelentkezik és elmondja, hogy mi új van a Nap alatt. 21 óra 05 perctől Az emberiség élén címmel zajló történelmi-politikai vetélkedő harmadik fordulóját hallhatjuk. 22 óra 30 perckor sugározzák Vértes Éva úti- jegyzetének első adását, amely a kanadai kérdőjeleket, azaz az országot feszítő kérdéseket elemzi. KEDDEN a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor Do-^ mány András a környező világ főcím alatt a KGST Híradóját adja közre. 21 óra 05 perctől az indiai irodalomra tekint ki a Kilátó, a rádió világirodalmi folyóirata. SZERDÁN a Kossuth rádióban 19 óra 15 nerctől élő adásban hallhatjuk az Ady műveltségi verseny újabb részletét, amelynek mottója: „Akarom, tisztán lássatok! ...” 22 óra 45 perckor Előszóban ... címmel beszélgetést sugároznak, amelyben egyetemi tanárok fejtik ki véleményüket a statisztikáról. A televízióban 18 óra 25 perckor a Kubai mozaik című filmet mutatják be, amelyből percek alatt nagyon sok érdekességet, — botanikai laboratóriumban nemesített trópusi növényeket, kórházat, stb — ismerhetünk meg. CSÜTÖRTÖKÖN a Kassuth rádióban 20 óra 17 perckor Muszorgszkij: Borisz Godu- nov című négyfelvonásos operáját közvetítik előjátéka fájó testrészeket, a szúnyogcsípést kenik. A fehér liliom a kolostorkertek és a főúri kertek leggyakoribb virága volt. Lippai János a „Posoni Kert” című könyvében így írt: „Közönséges virág az magyarországi kertekben, azért nem szükséges sok szóval ennek ékességét, illatyját leírnom. Szaga nagy vagyon, jó és hathatós, csakhogy az embernek nem-- igen egészséges.” De nemcsak a fehér liliom, hanem a színesek is elterjedtek. A vad fajokat összefoglaló néven tűzliliomnak nevezték. Ezek nyoma felfedezhető a magyar ornamentikában is. A régi székely festett bútorokon gyakran látható ez a motívum. Valószínűnek tartják, hogy ősibb díszítőelem volt, mint a tulipán. A liliom ültetése csak Síkkor lendült fel újra, amikor Ázsiából (Japán, Korea, Kína stb.) új fajokat hoztak Európába. Siebold német természettudós küldte az első fajokat Hollandiába, ahol rövidesen termeszteni kezdték; mint a tulipánt és a jácintot. A legtöbb liliom Japánból és Kínából került kertjeinkbe. A termesztése és fajtáinak száma egyre nő. Felhasználása terjed és egyre több díszíti kertjeinket. kai, a Moszkvai Nagyszínház zenekara és énekkara közreműködésével felvételről. A televízióban 22,00 órakor a 17. Miskolci Filmfesztivál díjnyertes filmjeiből láthatunk viszont néhányat. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 16 óra 05 perctől Pozsgai Imre kulturális miniszterrel beszélget Kepes András több időszerű kérdésről. SZOMBATON a Kossuth rádióban 9,00 órától az Irodalmi vetélkedő vizsgáját hallhatjuk, amelynek keretében pedagógus-köszöntő hangzik el. 14 óra 25 perckor arról szól a Falurádió szerkesztőségi beszélgetése, hogy lépést tart-e a feldolgozóipar a termeléssel vagy sem? 19 óra 40 perckor Nyugdíjban is, nem is címmel dr. Vas Tibor jogászprofesszorral hallhatunk hasznos tanácsokat adó beszélgetést. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 9 óra 13 perckor Vi- segrádrói jelentkezik a Magyar Múzsa adása, amely ezúttal Dsida Jenő költészetét mutatja Angyalok citeráján címmel. 10 óra 03 perctől Szabó Magdával a gyermekek írójával beszélget Mezei András. 15 óra 30 perckor A magyar külpolitika Helsinki után címmel beszélget Rácz Pál külügyi államtitkár és Schél Gyula. A televízióban 20 óra 05 perckor kezdik vetíteni a mozikban nagy sikert aratott Sárga tengeralattjáró című angol rajzfilmet, amelyből tulajdonképpen a Beatles együttest ismerhetjük meg. Azt a négy „gombafejűt” akik elindultak, hogy dalaikkal megszüntessék az embertelenséget. Dr. Fodor Béla Köszöntő pedagógusnapra Kubai mozaik
