Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 24. KÖZLEMÉNY Luis Corvalán magyarországi tárgyalásairól A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására 1977. május 18. és 23. között hi­vatalos baráti látogatást tett hazánkban Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára. Kíséretében volt fe­lesége, Lily Corvalán, a kül­döttségben részt vett Gladys Marin, a Politikai Bizottság tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára és Tomas Solis, a Központi Bizottság tagja. Luis Corvalánt fogadta, a küldöttséggel tárgyalást foly­tatott Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A tárgyaláson részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Luis Corva­lán látogatást tett a KISZ Központi Bizottságában, tá­jékozódott a Magyar Szoli­daritási Bizottság, a chilei akcióbizottság tevékenységé­ről, találkozott a hazánkban élő chilei politikai menekül­tekkel. Szolidaritási nagygyű­lésen találkozott a főváros dolgozóinak képviselőivel és ismerkedett a magyar nép szocialilsta építő munkájá­val. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélése­ken a két párt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Vé­leménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről, különös tekintet­tel Latin-Amerikára. Az MSZMP képviselői együttérzésükről, testvéri szo­lidaritásukról biztosították a chilei kommunistákat, de­mokratákat, minden hazafit a fasiszta junta ellen foly­tatott harcukban! (Megerő­sítették, hogy pártunk, dol­gozó népünk továbbra is tá­mogatja a chilei népnek a Pinochet diktatúra elleni tö­retlen küzdelmét. Tolmácsolták a magyar kommunisták, a magyar dol­gozók osztatlan örömét Jmis Corvalánnak abból az al­kalomból, hogy a chilei for­radalmárok és a világ haladó erői együttes harcának ered­ményeként visszanyerte sza­badságát. Luis Corvalán elv­hű kommunista helytállása a nehéz megpróbáltatásokban kiváltotta a szabadság, a demokrácia híveinek elisme­rését szerte a világon. Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, valameny- nyi chilei antifasiszta nevé­ben a Magyar Szocialista '^Munkáspártnak, a magyar népnek az internacionalista szolidaritásért. Méltatta az MSZMP-nek a Magyar Nép- köztársaság kormányának a chilei fasiszta diktatúra bűn­tettei leleplezéséhez, az anti­fasiszták harcához nyújtott segítségek Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szolidari­tás döntő szerepet játszott kiszabadulásában és több más chilei politikai fogoly szabadságának visszanyeré­sében. A két testvérpárt képvise­lői megállapították, hogy a fasiszta junta nemzetközi és belső elszigetelődése fo­kozódik. Kifejezték vélemé­nyüket, hogy valamennyi chilei hazafi összefogásával, a nemzetközi szolidaritás erősítésével tovább kell foly­tatni a harcot a junta ellen a koncentrációs táborokban fogva tartott, vagy eltűnt­nek nyilvánított több ezer chilei kommunista, szocia­lista hazafi, köztük Viktor Diaz, Exequiel Ponce és mások kiszabadítása érdeké­ben. A Chilei Kommunista Párt képviselői elismeréssel szól­tak azokról az eredmények­ről, amelyeket Magyarorszá­gon a fejlett szocialista tár­sadalom építésében elértek, s további sikereket kíván­tak az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában. Hangsúlyoz­ták, hogy a szocialista épí­tőmunka tapasztalatai, az MSZMP nemzetközi tevé­kenysége segíti a chilei nép harcát, jól szolgálja á béke, a biztonság, a társadalmi ha­ladás nemzetközi ügyét. Mindkét párt képviselői kifejezték pártjaik szolida­ritását Latin-Amerika de­mokratikus átalakulásáért, az imperializmus, a fasiz­mus ellen küzd,ő népekkel, a hazafias demokratikus erők­kel. Támogatják törekvései­ket, hogy felszámolják or­szágaikban az imperialista befolyást, kivívják hazájuk politikai, gazdasági függet­lenségét. Követelik az uru­guayi, a paraguayi, a gua­temalai és más latin-ameri­kai országokban bebörtön­zött politikai foglyok azon­nali szabadon bocsátását. Az MSZMP és a Chilei Kommunista Párt interna­cionalista kötelességének te­kinti, hogy cselekvőén hoz­zájáruljon az enyhülési fo­lyamat erősítéséhez. Elítélik a nemzetközi rekaciónak a népek békéje és biztonsága ellen irányuló támadásai, a nemzetközi légkört mérgező antikommunista, a szocialista országok ellen irányuló pro­pagandakampányt. A két párt nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom akcióegysége erősíté­sének, a proletár interna­cionalizmus elvein alapuló összefogásnak. Méltatták az európai kommunista és munkáspártok 1976-ban Ber­linben tartott konferenciáját és a latin-amerikai kom­munista pártok 1975-ben rendezett havannai tanács­kozását, amelyek nagy hoz­zájárulást jelentenek az im­perializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért küzdő erők közös harcához. A két párt képviselői a megbeszélések során meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlőd­nek a magyar és chilei kom­munisták testvéri kapcsola­tai a marxizmus-leninizmus elvei alapján és jól szolgál­ják a nemzetközi kommunis­ta mozgalom közös ügyét. Az elvtársi, baráti légkörben lefolytatott megbeszélések tovább erősítették a két párt közötti szoros együttműkö­dést, a magyar és a chilei nép barátságát, a chilei fa­sizmus elleni közös fellépést. szolidaritás ereje Napvilágot látott egy dokumentum, amelyet első be­tűjétől az utolsóig áthat a szolidaritás szépsége és ereje: megjelent Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának és kíséretének magyarországi látogatásáról szóló közlemény. Egy földrajzilag távoli, de érzelmeink sajátos kartog­ráfiája szerint rendkívül közeli nép nagy fiát, ne fél­féljünk a szótól: hősét üdvözölhettük körünkben. A földrajzi távolság és a szívbéli közelség ellentéte talán afféle újságírói fordulatnak hat. De mindazok — és na­gyon sokan vannak ilyenek —, akik emlékeznek arra a szeretetteljes figyelemre, amellyel százezrek kísérték Chile sorsát hazánkban is, tudják, hogy a megállapítás jogos: ez a latin-amerikai ország valóban nagyon közel került hozzánk. Amikor Salvador Allende vezetésével megszületett és győzött Chilében a népi egység, itt, Európa közepén a valóban nagy történelmi kísérletnek kijáró érdeklő­déssel követtük az ott kibontakozó heroikus küzdelmet a hazai és a külföldi reakció félreérthetetlenül felso­rakozó erői ellen. Amikor jött a hír, hogy lövik a Mo- neda-palotát, hogy a CIA által pénzelt árnyak testet öltöttek, hazánkat elárasztotta a részvét, a felháboro­dás hulláma. Luis Corvalán a magyar köztudatban is jelképpé ma­gasodott. Pártjának és személyiségének erejét újra ér­zékeltük, amikor a junta, elfogása idején, a tömeggyil­kosságok napjaiban sem mert végezni vele. Már akkor sejtettük, hogy van remény és a mi hangunk is messze hallható volt a világszerte kibontakozó szolidaritási kampányban. Érthető, tehát, hogy most nem minden meghatottság nélkül olvassuk a közlemény e sorait: „Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, valameny- nyi chilei antifasziszta nevében a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek az internacionalista szolidaritásért.” Úgy érezzük, vendégünk mindenütt és minden órában érezhette ittjártakor ezt a szolidaritást. Vontatottan haladnak az olasz pártközi tárgyalások Kritikus szakaszhoz érkez­tek Olaszországban a kor­mányprogramról május ele­je óta folytatott pártközi tár­gyalások a kereszténydemok­rata. kommunista és szocia­lista pártvezetők múlt pén­teki újabb hosszú eszmecse­réje után. Bár történt némi közeledés a kormányzó párt és a baloldal állásfoglalásá­ban, még mindig jelentősek a fennálló nézetkülönbségek — tükrözik az elhangzott nyi­latkozatok. Berlinguer, az OKP főtit­kára hasznosnak és eredmé­nyesnek minősítette nyilatko­zatában a kereszténydemok­rata vezetőkkel tartott újabb találkozóját. Felsorolta azon­ban azokat a kérdéseket is, amelyekben egyelőre nincs közeledés és megegyezés a felek között. Ezek: a közrend megszilárdítása problémakö­rén belül a rendőri őrizetbe­vétel kiterjesztése és a rend­őr-szakszervezet megalakítá­sa, a gazdaságpolitikai kérdé­sei között pedig az esetleges újabb bérkorlátozások (amit az OKP ellenez). A rendőri őrizetbevétel korlátlan kiter­jesztése helyett, amelyet a KDP szorgalmaz a közrend helyreállítása érdekében, az OKP egyéb intézkedéseket javasolt a célra, Gyárfoglalás Elfoglalták a belgiumi Liege Városgazdálkodási Vállalatának több üzemét tegnap reggel a sztrájkoló -munkások. A város víz-; gáz- és elektromosipari vállalatának dolgozói már több mint két hete beszün­tették a munkát, mert a hatóságok nem hajlandók elfogadni bérkövetelései­ket. A sztrájk ellenére a munkások biztosítják az alapvető szolgáltatások folytonosságát, s mint a szakszervezeti vezetők kö­zölték, ezen az üzemek el­foglalása sem változtat. Dr- Rudolf Kirchschlager életrajza 1915. március 20-án Obermühl- ben született dr. Rudolf Kirch­schlager, az Oszt­rák Köztársaság elnöke. A bécsi egyetemen 1940- ben jogi doktori címet szerzett, majd 1954-ben bíró volt. Ekkor a külügyminisz­térium helyettes jogi tanácsadó­jává, majd — két évvel később — 1956-ban fő­tanácsadójává nevezték ki. ság elnökévé vá­lasztották. Ezzel megszakadt az a tradíció, hogy Ausztria köztár­sasági elnöke az Osztrák Szocia­lista Párt tagja. Dr. Rudolf Kirch- schlagernek kül­ügyminiszter ko­rában is fontos szerepe volt az Ausztria és a szocialista orszá­gok közötti, ezen belül a magyar —osztrák kap­csolatok fejlesztésében. Köz- társasági elnökként is tevő­Össznépi vita a Szovjetunié alkotmányának tervezetéről A Szovjetunió Alkotmá- nyozó Bizottsága tegnap a Kremlben Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit- kárántak a bizottság elnöké­nek elnökletével ülést tartott és áttekintette a Szovjetunió alkotmányának tervezetét. A tervezet vitájában Borisz Po- nomarjov, Pjatrasz Griskja- vicsusz, Alekszej Vatcsenko, Zója Puhova és Andrej Gro- miko, a bizottság tagjai vet­tek részt. Az Alkotmányozó Bizottság általánosságban jóváhagvta az alkotmánytervezetet és elhatározta: javasolja a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, hogy össznépi megvitatás céljából tegye közzé a tervezetet. 1962-től \a külügyminisztéri­um főtitkárhelyettese, 1964- től főtitkára lett. 1970-től 1974-ig a Kreisky-kormány külügyminisztere volt. 1974 májusában — miután Kreis- ky kancellár javaslatára az Osztrák Szocialista Párt Kirchschlagert mint pártonkí- vülit saját jelöltjeként fo­gadta el — általános szava­zással az Osztrák Köztársa­legesen munkálkodik a nem­zetközi békéért, országa — a semleges Ausztria, a Ma­gyarországhoz hasonlóan 1955 óta ENSZ-tag szomszéd­állam — belső nyugalmáért, s híve a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének. A biztonság érdekében Jurij Kornyilov, a TASZSZ politikai szemleírója Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter Genfben megtartott tárgyalásaival foglalkozva megállapítja: A nemzetközi sajtó számos kommentárt fűz Andrej Gro­miko szovjét, és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Genfben megtartott találko­zójához, amelyen megvizsgál­ták a hadászati fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb, második szovjet—amerikai megállapodás létrejöttének lehetőségét. Törvényszerű, hogy a kérdés iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvánul meg, hiszen e nagy munka eredményes befejezése elvi jelentőséggel bírna a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­talános légkörének szempont­jából. A Szovjetunió, békepoliti­kájához híven, következete­sen továbbra is síkraszáll a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, s az általános és teljes leszerelésért. Orszá­gunk csupán az utóbbi évek­ben több mint hetven, az eny­hülésre, a béke biztosítására, s a leszerelésre vonatkozó ja­vaslatot terjesztett a nemzet­közi szervezetek, s a harma­dik országok kormányai elé. Ez az elvi irányvonal hatá­rozta meg a Szovjetunió ál­láspontját a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról kez­dett szovjet—amerikai tár­gyalások valamennyi szaka­szában. Ez az elvi irányvonal határozta meg a szovjet ál­láspontot a genfi szovjet— amerikai találkozón is. A találkozón a két fél. átte­kintve a vlagyivosztoki meg­állapodás alapján a hadásza­ti fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb egyezmény előkészítését, megállapodott abban, hogy megbeszéléseik szükségesek és hasznosak vol­tak és sikerült haladást elér. ni a további tárgyalások álta­lános kereteinek meghatáro­zásában. Az észak-hollandiai Gro­ningen közelében tegnap reg­gel fegyveresek megállítottak egy személyvonatot. Csaknem egyidejűleg egy másik fegy­veres csoport, ugyancsak Észak-Hollandiában Schilde városkában megszállt egy is­kolát és 105 gyermeket (6— 12 éveseket) valamint taná­raikat túszként fogva tartják. Feltételezések szerint a rend­kívül pontosan összehangolt két terrorista támadás — alig két nappal a hollandiai par­lamenti választások előtt — az 1975 decemberi vonatrab­láshoz hasonlóan — a dél- malukui szeperatisták figye­lemfelkeltő akciója. A megszállt és nyílt pályán veszteglő személyvonaton pontosan nem lehet tudni, hányán tartózkodnak. A holland hatóságok köz­lése szerint a terroristákkal Ennek ellenére, sajnos, még ma sem mondhatjuk el, hogy már sikerült megoldani a ha­dászati fegyverzetek korláto­zásáról szóló újabb szovjet— amerikai megállapodás elő­készítésével kapcsolatos fő kérdéseket. Jelentős munkát kell még elvégezni ahhoz, hogy befejezhessék az egyez­mény előkészítését. Ennek oka elsősorban az, hogy az amerikai fél nem hagyott fel azokkal a kísérleteivel, ame­lyek célja egyoldalú előnyök szerzése, és olyan egyezmény megkötése, amely megkárosí­taná a Szovjetunió biztonsá­gát, és egyidejűleg előnyhöz juttatná az amerikai felet. A Szovjetunió, következe­tesen folytatva a fegyverke­zési hajsza csökkentését cél­zó irányvonalát, továbbra is a tárgyalásokon résztvevő va­lamennyi fél biztonsága ér­dekeinek szigorú tiszteletben tartásával fogalmazza meg javaslatait és kezdeményezé­seit. Ezzel kapcsolatban ér­demes emlékeztetni arra, hogy az 1972-ben legfelsőbb szinten aláírt „Nyilatkozat a szovjet—amerikai kapcsola­tok alapelveiről” című doku­mentumban mindkét fél el­ismerte, hogy az egyoldalú előnyöknek a másik fél kárá­ra történő megszerzésére tett nyílt vagy burkolt kísérletek összeegyeztethetetlenek a bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ra és a nézeteltérések békés eszközökkel történő rendezé­sére irányuló szándékkal. Andrej Gromiko a szovjet— amerikai megbeszélések előző szakaszának eredményeit is­mertető moszkvai sajtóérte­kezletén pon'tosan megfogal­mazta az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspon­tot: .......soha nem mondunk l e törvényes érdekeink, biz­tonságunk védelméről. Az Egyesült Államokkal fenntar­tott kapcsolatainknak is az egyenlőségen kell alapulni- ok...” (TASZSZ) rádió- illetve telefonkapcso­lat áll ugyan fenn, de eddig nem közölték követeléseiket. A holland rendőrség gyű­rűbe vette az iskolát és a vasúti szerelvényt, de csak tisztes távolból figyeli az eseményeket, nehogy kocká­ra tegye a túszok életét. Den Uyl miniszterelnök vezetésé­vel rendkívüli minisztertaná­cson vitatták meg a teendő­ket, ® döntéseket azonban nem hozták nyilvánosságra. A holland választási bizott­ság közölte, hogy a terrorak­ció ellenére szerdán megtart­ják az országos választásokat, mivel két nap nem lenne ele­gendő a választási törvény •megváltoztatására. A tegnap estére tervezett választási gyűléseket azonban nem tar­tották meg az országban, VARSÖ Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap befejezte meg­beszéléseit Jerzy Lukasze- wiczcsel, a LEMP KB titká­rával. * * * Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Minisztertanács elnöké tegnap reggel hivatalos látó-* gatásra Norvégiába utazott. MOSZKVA Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök nyilatko­zatával kezdődött meg tegnap este Franciaország hete a szovjet televízióban. Tavaly októberben egy hétig francia tévénézők ismerkedhettek a Szovjetunió életével, tegnap­tól pedig a szovjet televízió nézői nyerhetnek bepillan­tást a Francia Köztársaság polgárainak életébe. WASHINGTON Június 2-án folytatódnak Párizsban az Egyesült Álla­mok és Vietnam tárgyalásai a kapcsolatok normalizálásá­ról. MEXIKÓVÁROS Mexikóvárosban tegnap megnyílt a Mexikói Kommu­nista Párt XIII. kongresszu­sa. Az ország különböző ré­széből érkezett mintegy 500 küldött a délelőtti ülésen megválasztotta a hosszú évek óta első ízben legális kong­resszus elnökségét és elfo­gadta annak napirendjét. ADDISZ ABEBA Addisz Abebában aláírták Etiópia és Angola légiforgal­mi megállapodását. Az erről kiadott közlemény szerint a két ország ezzel politikai, gazdasági és társadalmi kap­csolatait akarja erősíteni. BEJRÜT Déi-Libanonban a jobbol­daliak ellenőrzése alatt álló területen egy úttorlasznál gépkocsiból tüzet nyitottak az arabközi biztonsági erők katonáira. Egy szíriai katonát megsebesítettek. A támadók­nak sikerült elmenekülniük. BONN Az NSZK-ban jelenleg több mint egymillió munka­nélkülit tartanak nyilván. Ez a munkaképes lakosság 4. százalékának felel meg. PRAGA A csehszlovákiai Terezin- ben megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy 32. esztendővel ezelőtt szabadí­tották fel a szovjet csapatok a helybeli koncentrációs tá­bort. ATHÉN Tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Athénba érkezett Andreotti olasz miniszterel­nök és Forlani külügyminisz­ter, Terrorakciók Hollandiában Gyermekek mint túszok Nyilt pályán vesztegel egy vonat

Next

/
Thumbnails
Contents