Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
i\r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 21. im m HBH Május tej nap A Szolnok megyei Tejipari Vállalat is készül a május 24-i, keddi tejnapra. A megye 14 városában, községében - huszonöt nagyobb boltban - tejtermék bemutatót rendeznek, ahol - többek között - receptgyűjteményeket is szétosztanak a háziasszonyok, az érdeklődők között. Az alkalmi „szakácsfüzetek" a tejből, a tejtermékekből és a tejporból készíthető ételek változatosságára hivják fel a figyelmet. Fehér ital Az egyik legfontosabb emberi táplálék a tej, amely mindazokat az anyagokat tartalmazza, amik nélkülözhetetlenek a növekedéshez és a fejlődéshez. Bőven vannak benne könnyen emészthető, teljes értékű állati fehérjék — ezek akár a húst is helyettesíthetik —, és a szervezet energiaszükségletének a kielégítését biztosító létfontosságú tápanyagok, vitaminok, zsírsavak, ásványi sók és aminósavak. Tejet minden életkorban és minden mennyiségben fogyaszthatunk. Napi egy deciliter tej fedezi a szervezet fehérje-, A- és D-vitamin- szükséglétét, de jelentős mennyiséget tartalmaz az igen fontos B12 — és B2 vitaminokból is. A tej útja a fogyasztóig meglehetősen hosszú és bonyolult, bár a frissen fejt tej 24, legkésőbb 48 órán belül az üzletekbe kerül. A nagyüzemek gépesített tehenészeteiben zárt rendszerben, hűtőberendezéssel ellátott tejházakban gyűjtik össze és hőszigetelt tartály- kocsikban szállítják. A begyűjtött, tejet a tejipar pasz- törizálja — 70—80 C fok közötti hőmérsékletre hevíti — majd csomagolja és az ellenőrzött minőségű árut a boltokba szállítja. Kiszámították, hogy hazánkban évente 4,8 kilogramm tejfehérje jut egy főre (1 liter tej kb. 3,5 gramm fehérjét tartalmaz.) Ez mintegy 55—60 százaléka Csehszlovák gyártmányú tejpor-készítő berendezés (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) annak a mennyiségnek, amely' ideális lenne. Franciaországban, az NSZK-ban, Svájcban az évi egy főre jutó fehérjefogyasztás 8—9 kilogramm között van. A pasztőrözés ellenére a tej gyorsan romló élelmiszer. Külföldön -»már régóta ismert a pillanathevítéssel tartósított steril tej, amikor is a tejet néhány másodpercre 130—140 fokra hevítik és ugyanilyen gyorsan le is hűtik. A hőkezelés hatására a káros baktériumok elpusztulnak, de a rövid hőhatás miatt a vitaminok, tápanyagok sértetlenek maradnak. Különösen a nyári időszakban, amikor gyorsan sa- vanyodik a tej, érdemes tejport használni. A tej víztartalmát eltávolítják, tápanyagai fehér por alakjában maradnak vissza, amely vízzel gyorsan tejjé alakítható, Tápérték szempontjából ez is teljes értékű tej. Egy hónappal az aratás előtt Magyar Dekameron Receptek Tejporból készíthető ttelek, sütemények A tejpor, tejkonzerv a konzer- vek összes előnyével rendelkezik. A tejport először kevés meleg vízzel keverjük simára, majd utána adjuk hozzá a teljes vízmennyiséget és forraljuk fel. (1 dkg tejpor + 1 dl víz = 1 dl tej). Palacsintánál a tejport a liszttel és tojással elkeverjük és szódavízzel hígítjuk. Burgonyapüré készítésénél a megfőtt burgonya fővővizéből vegyünk ki néhány kanálnylt és abban keverjük simára a tejport, majd öntsük a leszűrt, összetört, forró burgonyára és pár dkg vajjal keverjük habosra. Karamellás tej: Három evőkanál cukrot világossárgára pirítunk és feleresztjük fél liter hideg vízzel. 1 csomag turista tejport simára keverünk a kanalanként hozzáadott fél liter meleg vízzel, hozzáadjuk a ka- ramellhez és addig főzzük, míg a pirított cukor teljesen felolvad. Ízlés szerint édesítjük cukorral vagy mézzel. Gyümölcslevesek, mártások készítésénél a tejport 2—3 kanálnyi langyos gyümölcslével keverjük simára, öntsük hozzá a többi lét — a gyümölcs főzőle- vét, vagy ha befőttből készítjük, akkor a kompótlét — és forraljuk fel. (Fél liter léhez 2 evőkanál tejport számítsunk.) 1—2 tojássárgáját keverjünk el egy kanálka cukorral és öntsük rá a forró, de már nem fövő gyümölcslét, majd tegyük bele a gyümölcsdarabokat is. A rihár- tást kevés lisztből készített habarással sűríthetjük. Keksztekercs: Hozzávalók: 30 dkg édes keksz, 15 dkg porcukor, jél dl feketekávé. 2 evőkanál tejpor. 2 kávéskanál kakaó, 2 dkg darált dió. A töltelékhez: 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, reszelt csokoládé. A kekszet megdaráljuk és átszitáljuk. (2—3 evőkanálnyit félreteszünk belőle.) Az átszitált kekszbe beleszórjuk a porcukrot, a darált diót, a kakaót, és beleöntjük a tejporral simára kevert feketekávét. Tésztát gyúrunk belőle. A félretett kekszmorzsával meghintett gyúródeszkán félujjnyi vastagra "kinyújtjuk, rákenjük a porcukorral habosra kevert vajat és ösz- szetekerjük. A tetejét is megkenjük kevés töltelékkel és beszórjuk reszelt csokoládéval, II rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk Hétfőn a Kossuth rádióban 17 óra 22 perckor a filmről és az irodalomról beszélget A pályatárs szemével címmel Domokos Mátyás és Ne- meskürty István. 19 óra 40 perckor a Csepeli Munkás- otthonból közvetítik a rádió és televízió szimfonikus zenekarának Beethoven-hang- versenyét. Kedden a Kossuth rádióban 21 óra 10 perckor az Im- prekor történetében „lapozgat” Komját Irén és Rapcsá- nyi László. 22 óra 20 perckor Simonffy Géza meditációját hallhatjuk a civilizáció előnyeiről és veszélyeiről. A televízióban 20.00 órai kezdettel vetítik Heltai Gáspár: Magyar Dekameron című zenés komédiájának felvételét az Egri Várszínház előadásában. A szünetben Maros Gábor színművésszel beszélget Zétényi Lili. Szerdán a Kossuth rádióban 16 óra 31 perckor a siófoki közgazdász-vándorgyűlésről jelentkezik beszámolóval Breitner Miklós és Lipo- vecz Iván. A televízióban 20.00 órakor az Alízka című dokumentumfilm kerül a képernyőre. Azokról a nőkről szól, akik egyedül is mernek gyermek- nevelésre vállalkozni. Csütörtökön a Kossuth rádióban 23.00 órakor Puccini A Nyugat lánya című operájából hallhatunk részleteket világhírű énekesek közreműködésével . A televízióban 20.00 órakor Álarcban címmel IX részes NDK tévéfilmsorozat kezdődik. A sorozat főhőse azoknak a náciknak ered a nyomába, akik a II. világháború után meg akarnak szökni az igazságszolgáltatás elől. Pénteken a Kossuth rádióban 16 óra 05 perckor ellenőrző körútra hívja meg hallgatóit Petrcss István és mint máskor most is az utazáshoz, gépjárművel való közlekedéshez ad tanácsokat. 19 óra 15 perctől A Csinovnyik halála összefoglaló címmel Csehov jeleneteiből hallhatunk válogatást. A televízióban 20 óra 55 perckor az ünnepi könyvhét köszöntőjét hallhatjuk. Szombaton a Kossuth rádióban 14 óra 25 perctől beszélgetést hallhatunk a Falurádió adásában arról, hogy milyen a helyzet egy hónappal az aratás előtt a mező- gazdaságban. A beszélgetésben részt vesz dr. Sós Gábor államtitkár és több nagy- gazdaság vezetője. Vasárnap a Kossuth rádióban 7 óra 23 perckor Rázsó Imre, Kossuth-díjas profesz- szorra, a mezőgazdaság gépesítésének egyik kezdeményezőjére emlékezik Kispista István összeállítása. A Petőfi adón 9.00 órától hallhatjuk a IX. futó-kocogónap adását, amelyet „élőben” közvetítenek Eger, Gyöngyös és Heves legszebb tájairól és amelynek keretében atlétikai tehetségkutatásnak is beavatottjai lehetünk. A televízióban 21 óra 50 perckor jelentkezik az Operabarátok adása, Milyen pályát válasszak? A napokban több ezer nyolcadik osztályos és érettségiző fiatal fejében forog a hova?, hogyan tovább? kérdése, a szakma, a hivatás választásának gondolata. A gyermekek, a szülők tájékoztatást, tanácsot várnak és kapnak. Nagyobb részük a döntéshez szükséges számtalan összetevő figyelembevételével már határozott is. Nem mindent egy lapra! A jelentkezések azonban még nem belépők. A felvételek döntik el, ki kezdheti meg tanulmányait magasabb iskolatípusban, illetve ki foghat hozzá valamely szakma elsajátításához. Valószínűleg lesznek szép számmal olyanok, akiket a felvételi bizottságok valamilyen okból elutasítanak. Az elutasítást sajnos nemritkán már a jelentkezések magukban hordják. Találkozni olyan helyzettel, amikor erősen humán érdeklődésű fiatalt szülei műszáki vagy orvostudományi egyetemre erőltetnek. Egyes fiatalok az előképzettségüket, képességeiket túlértékelik és a művészi hivatást kívánják választani. Más esetekben bizonyos szakma iránt érdeklődőket akaratuk ellenére felsőbb iskolai tanulmányokra ösztönöznek. A felvételnek természetesen határt szabnak a népgazdasági lehetőségek is. A legnagyobb felelőtlenség lenne az egyes ágazatokban a szükségleten túl képezni a szakembereket. Így több helyen, ahol számottevő túljelentkezés van, várható, hogy a jók, az alkalmasak is csak meghatározott számban kerülnek felvételre. Ezek után a kérdést úgy fogalmazhatjuk: mit lehet mégis tenni? A feladat, bármennyire ne héz, nem megoldhatatlan. Talán legfontosabb a hátralévő idő jó hasznosítása. A felnőttek segítségével a tanuló ismételten vesse össze a pálya követelményeit és rátermettségét, a tapasztalatok birtokában aztán tudatosan sajátítsa el a szakma, a hivatás tanulásához szükséges előképzettséget. Ez az erőfeszítés még az első sikertelenség esetén is előnyös, hiszen a szerzett ismeretek, újabb jelentkezés vagy más hivatás választása esetén is hasznosak. Ne tegyünk fel mindent egy lapra! A gyermekek, az ifjak fejlődése, méginkább a népgazdasági igények, az előkészítés szükségszerű követelményévé teszik a párhuzamos elképzelések kialakítását. Így kitágul a pályaválasztási lehetőség, szükség esetén későbbi munkakörváltozás sokkal egyszerűbben oldható meg. A szülőknek és a nagy elhatározás előtt álló tanulóknak érdemes még egyszer végiggondolniuk: a pályaválasztás csak az első nagy lépés a jövő felé. A szakmai beilleszkedés öröme, az életcél megtalálása sokkal fontosabb. Rátermettség Az emberek pályaválasztásának sikere nemcsak egyéni, hanem fontos társadalmi érdek is. Mégis, a szülőkkel, fiatalokkal beszélgetve igen gyakran úgy tűnik, hogy az egyéni vágyak, törekvések, a, személyi képességek, a kiszemelt pálya követelményei és a társadalmilag adott lehetőségek szembekerülnek egymással, kisebb-nagyobb konfliktusok keletkeznek. Aztán gyakran kiderül, hogy az ellentmondás csak látszólagos, és elsősorban a tájékozatlanság idézte elő. De szerepet játszik ebben a pályaválasztási felvilágosítás, tájékoztatás és tanácsadás egyoldalúsága is. Ha például a fodrásznak, pincérnek, műszerésznek, tv-szerelőnek készülő fiatal egy kicsit is számolna e „divatos” szakmák egészségügyi követelményeivel, akkor az érzék-, vagy mozgásszervi fogyatékosságai, - idegrendszeri gyengeségei, zavarai, esetleg beszédhibája miatt már az első gondolatnál elvetné e szakmákat. Nem vágyna olyan pályára, amelyen személyi adottságaiból eredően eleve hátrányos helyzetbe kerül. Az egészség is fontos A pályaválasztás egészség- ügyi vonatkozása olyan terület, amelyről a tájékoztatás során még mindig nagyon kevés szó esik. Máris hallom az ellenvéleményt: „minden pályaválasztó fiatal részt vesz egészségügyi vizsgálaton!” Igen, de orvosi rendelőben járva azt is hallani, sokszor egész fiatal emberek esetében: „magának, fiam, nem lett volna szabad ezt a szakmát választani!” A jelenlegi „futószalagrendszer” úgy hiszem, nem is ad lehetőséget gondosabb vizsgálatra, megfontolt pályaegészségügyi szaktanács- adásra, legfeljebb a jelentősebb, kizáró körülményeket lehet a jelentkezőknél megállapítani. A szülők többsége nyomon követi gyermeke minden mozdulatát. Legtöbbször még dátum szerint is tudják: a leányuk vagy fiuk mikor volt komolyan beteg, mit mondott az orvos ezek esetleges későbbi kihatásairól. A pálya- választásnál a szülők megfigyelései, ismeretei akkor válnak igazán hasznossá, ha kellő időben pedagógushoz, orvoshoz, esetleg pszichológushoz fordulnak szaktanácsért. Nádházi Lajos Beépített emeletes agy * A fekhelyek elhelyezése sok gondot okozhat a hétvégi házakban, a családi házak kisebb hálóhelyiségeiben, vagy gyermekszobákban. A készen vásárolt ágyak, he- verők, kötött méreteik miatt néha csak nehezen, vagy egyáltalán nem helyezhetők el kisebb alapterületű szobában, hálófülkében. Egy viszonylag kis szoba alapterületéből minimum két négyzetmétert vesz el a normális méretű fekvőhely, holott ez a két négyzetméter sok más, kényelmünket szolgáló, berendezési tárgynak lehetne helye. Az emeletes ágy két 10x50 cm-es fa tartógerendán nyugszik. Ezek a tartógerendák a két szemközti falba vésett, úgynevezett „fészkekbe” vannak ültetve, A tartógerendákat válaszfalba ültetni nem célszeű, hiszen ezeknek stabilitása erre nem elegendő! A tartógerendákat a kívánt magasságban helyezzük a falba, úgy, hogy a „fészkekbe” kerülő gerendavégeket forró bitumennel kenjük be, s csak ezután betonozzuk ki. Gondosan ellenőrizzük, hogy a tartógerendák egyforma magasságban és vízszintesen álljanak. A fészkekbe kerülő gerendavégeket apró tégladarabbal vagy faékkel ékeljük ki, majd betonozzuk ki. Ezzel a fekvőhely fő tartószerkezete készen áll. Ki-ki maga dönti el, hogy a tartógerendá- kát milyen távolságra helyezi el egymástól, természetesen az ésszerűség határain belül. Ideális méretű 1 méter széles fekvőhely esetén a gerendák hosszúsága kb. 2,00 méter („a” ábra) egymástól való távolságuk 80 cm legyen („b” ábra). A gerendavégek falazatba fogását a „c” ábra szemlélteti. Vigyázzunk arra, hogy a tartógerendák ne legyenek gombásak, szuvasak, vagy korhadtak! Csak ép, jó mi' nőségű faanyagot használjunk (fenyő, tölgy), A beállított tartógerendákat gondosan lakkozzuk le. (Természetesen színes festéssel is készülhet.) A tartógerendákra kerül a fekhely deszkázata, melyet előre lelakkozott, illetve festett 2,5 cm vastagságú falapokból készítsünk, és csavarozással rögzítsünk. Szintén csavarozással erősítsük fel a nyitott oldalon a védőborítást, mely megakadályozza a fekhelyről való „legurulást” („b” ábra). A deszkázatra laticel lapot helyezünk, melyet tetszés szerinti huzattal vonhatunk be. A fekhelyre a feljutást fa, vagy fém létfácskával, fellépővel oldhatjuk meg. Ezek elkészítése tetszés szerint, egyéni módon történhet. A fekhely egy részének és szerkezetének perspektivikus képét a „d” ábrán láthatjuk, nézeti képét az „e” ábra szemlélteti. Az így elkészített emeletes ágy alatt bőven nyílik lehetőség arra, hogy egy újabb fekhelyet, olvasósarkot, polcrendszert, stb. létesítsünk. Körbefutó tapétával, vagy dekoratív falvédővel, olvasólámpával, otthonos, esztétikus „pihenőemeletté” varázsolhatjuk szobánk egy részét. Fejér Tibor
