Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

XXVIII. évi. 117. si., 1977. május 20. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jelentős béremelések egymillió kétszázezer dolgozónak Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Szolidaritási nagygyűlés a Sportcsarnokban Kádár János és Luis Corvalán tárgyalása Látogatás a KISZ KB székházában K Chilei KP főtitkára Magyarországon élő honfitársaival találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára a KB székházában tárgyalást folytatott Luis Corvalán- nal (Telefotó - KS) Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A Minisztertanács — össz­hangban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának határozatával — döntést hozott az ez évi nép- gazdasági tervben előirány­zott központi bérpolitikai in­tézkedésekről. Megtárgyalta a munkaügyi miniszternek a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben előterjesztett javaslatát és á következőket határozta: Az iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátásban a fizikai dolgo­zóknak és a termelést köz­vetlen irányítóknak 1977. jú­lius 1-től a délutáni műszak­ban egységesen 20, az éjsza­kai műszakban 40 százalék pótlékot kell fizetni. A foly­tonos munkarendben foglal­koztatottak ezen felül továb­bi 10 százalék pótlékban ré­szesülnek. Ahol a jelenlegi műszak- pótlék a megállapított mértéknél magasabb, az külön engedéllyel fenn­tartható. A pótlékok felemeléséhez izok a vállalatok, amelyek­nél a délutáni és az éjszakai műszakban ledolgozott mun­kanapok aránya meghaladja a 8 százalékot, differenciált mértékben központi támoga­tást kapnak. A villamosenergia- és a ru­házati iparban a fizikai dol­gozók bérét — a műszakpót­lékon felül — 1977. július 1­ével átlagosan 4 százalékkal kell emelni. Az alsó-, közép- és felső­fokú oktatási intézmények­ben a pedagógusok bérét 1977. szeptember 1-tői átlago­san 18 százalékkal fel kell emelni. Ezen belül a tanítók és a szakoktatók bére ennél na­gyobb, a tanároké ennél ki­sebb mértékben emelkedik. Az oktatási intézmények ki­segítő és adminisztratív dol­gozói átlagosan 12 százalékos béremelésben részesülnek. Az óvodai dajkák, a gondozónők és az óvónők átlagosan 8— 10 százalékos béremelést kap­nak. A közművelődési intézmé­nyekben — így a művelődési otthonokban, könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban és másutt — dolgozók bérét 1977. szeptember 1-től átla­gosan 20 százalékkal kell nö­velni. Az egészségügyi intézmé­nyekben a három műszakban dolgozó szakalkalmazottak (ápolónők, műtősök) bérét 1977. október 1-től átlagosan 20 százalékkal, a kisegítő dolgozókét átlagosan 15 szá­zalékkal, a bölcsődei és cse­csemőotthoni dolgozókét át­lagosan 8—10 százalékkal, a gyógyszerkereskedelemben dolgozókét átlagosan 13 szá­zalékkal emelik. Az ügyeleti díjak átlagosan a jelenlegi­nek kétszeresére emelkednek. A béremeléseket differenci­áltan kell végrehajtani. A központi bérintézkedések összhangban vannak az V. ötéves terv időszakára elő­irányzott életszínvonal-politi­kai célokkal. A bérintézkedé­sek egymillió kétszázezer — ezen belül csaknem egymillió fizikai — dolgozó keresetét növelik. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a népgazdaság I. ne­gyedévi fejlődéséről szóló be­számolót. Kötelezte a minisz­tereket, hogy irányító mun­kájukkal nyújtsanak hatha­tós segítséget az ez évre elő­irányzott feladatok tervszerű végrehajtásához, a szerve­zettség és a hatékonyság fo­kozásához. A Minisztertanács megtár­gyalta a jogszabály rendezés végrehajtásának helyzetéről szóló jelentést, és határozatot hozott a következő időszak feladatairól. A munkaügyi miniszter előterjesztésében a kor­mány megtárgyalta a gazdasági vezetők to­vábbképzésének helyze­tét és feladatait.-A Minisztertanács úgy hatá­rozott, hogy tovább kell ja­vítani az oktatás tartalmi és módszertani színvonalát, a vezetés és vezetőtovábbkép­zés tudományos megalapozá­sát. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a belügyi szer­vek igazgatásrendészeti tevé­kenységéről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székhá­zában tárgyalást folytatott a hazánkban tartózkodó Luis Corvalánnal, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárával és kíséretének tagjaival. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott találkozón köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozagolm időszerű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről, különös tekintet­tel Latin-Amerikára. Átte­kintették és megerősítették a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Chilei Kommu­nista Párt hagyományosan jó kapcsolatait, és megálla­podtak a két pártnak a pro­letár internacionalizmus el­vein alapuló együttműködé­se továbbfejlesztésében. A tárgyaláson részt vett Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bi- zottságántak első titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Luis Corvalán — Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának társaságában — teg­nap ellátogatott a KISZ Központi Bizottságának székházába. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára köszön­tötte Luis Corvalánt, tolmá­csolta a kommunista fiata­lok, a magyar ifjúság szív­ből jövő jókívánságait, őszinte öröm tölt el vala­mennyiünket — hangsúlyoz­ta —, hogy Luis Corvalán ismét szabad, a Chilei Kom­munista Párt munkáját irá­nyítja. Maróthy László átnyújtot­ta Luis Corvalánnak a Ba­rátságért Érdemérmet. A megbecsülés jeleként adta át a kitüntetést annak az embernek, aki a magyar fiatalok számára az igaz hazafit, a kommunista eltö­kéltséget, rendíthetetlensé- get példázza. * * * Forró hangulatú szolidari­tási nagygyűlésen találkozott tegnap délután Luis Corva­lán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára budapesti dolgozók, fiatalok képvise­lőivel a Sportcsarnokban. Már jóval a kezdés előtt forradalmi chilei, kubai spa­nyol daloktól, indulóktól volt hangos a hatalmas terem. Még zúgtak a Venceremos hangjai, amikor a terembe léptek az elnök­ség tagjai. A nagygyűlés résztvevőinek hatalmas tapsa köszönötte Luis Corvalán, a chilei és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemel­kedő harcosát, amikor a többi chilei vendéggel és az elnökség magyar tagjaival együtt elfoglalta helyét az emelvényen. Az elnökség tagja volt a Chilei KP főtitkárának fe­lesége, Lily Corvalán, vala­mint Gladiš Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Chi­lei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, és To- mas Solis, a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a Chilei KP magyarországi képviselője. Az elnökségben foglalt he­lyet Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára. Maróthy László, a KISZ KB első tit­kára, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek több vezetője és több élen­járó dolgozó. Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Sarlós István mondott beszédet. Megye/ közművelődési napok 11 közművelődés hatékony kibontakozása a politika nélkülözhetetlen eszköze Világméretű küzdelem folyik az imperializmus, a kizsákmányolás, a gyarmatosítás ellen Sarlós István beszéde Dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes előadása Tegnap megkezdődtek Szolnokon a megyei köz­művelődési napok. A me­gyei művelődési központ­ban több száz közműve­lődési szakember jelenlé­tében Sípos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettest, dr. Ma­joros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, és az elnökség többi tagját. Sípos Károly megnyitó sza­vaiban hangsúlyozta, hogy az első ízben sorra kerülő köz- művelődési napoknak külö­nös jelentőséget ad, hogy eb­ben az esztendőben ünnepel­jük a világ első, győztes pro- lettárforradalmának 60. év­fordulóját. A győztes prole­tárforradalom — mondotta — a kultúrában is forradal­mian újat hozott és hoz, nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megteremteni a szocia­lista kultúrát. Napjainkban és a jövőben méginkább szükségszerűen és új módon vetődnek fel olyan társadalmi kérdések, mint a folyamatos és állandó műve­lődés. Egész népünk művelt­ségét kell növelnünk, gyor­suló ütemben, a szocializmus követelményeihez megfelelő­en kell alakítanunk a gondol­kodást, az életmódot — hang­súlyozta megnyitójában Sípos Károly, A megnyitó beszéd után dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes tartott ér­deklődéssel várt és nagy tet­széssel fogadott előadást, A közművelődés és a politika címmel. A műveltség szoros össze­függésben van szocialista tár­sadalmi rendünk jövőjével, ezért lényeges célunk a köz- művelődés fejlesztése. A párt Központi Bizottsága 1974-ben határozatban rögzítette — az előző felismerések alapján — a közművelődés feladatait. Hogyan érvényesült ez a határozat a gyakorlatban? A szélsőséges véleményeknek nem adhatunk igazat: vannak akik azt mondják, semmi sem változott a közművelődés te­rületén, míg mások szerint a határozat és a közművelődé­si törvény megfogalmazásá­val az illetékesek megtették a magukét. Egyik álláspontot sem fogadhatjuk el maradék­talanul — mondotta a mi­niszterhelyettes. A közműve­lődés feladatait nem kell új­ra fogalmazni, hanem azt kell vizsgálnunk, hogy mi történt az elmúlt három év alatt. Tény, hogy a politika előtérbe állította a közműve­lődést — és most „menet köz­ben” vagyunk — közművelő­désünk az átalakulás idősza­kát éli. Az máris megállapítható, hogy az elmúlt három év na­gyon eredményes időszak volt a magyar közművelődés fejlődésében. Igen mélyreha­tó változásokat sikerült elér­ni a szemléletben, társadalmi bázisa kiszélesedett, mind több azok száma, akik a köz- művelődést saját ügyüknek is érzik. Most az a döntő, hogy konkrét hatását fokoz­zuk, a mindennapos apró munkákra kell nagyobb fi­gyelmet fordítani. Mondhatjuk-e tehát, hogy a határozatokat teljesítettük? Nem, mert ezt nem ilyen rö­(Folytatás az 5. oldalon) Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a magyar kommu­nisták, a szocializmust építő magyar nép nevében kö­szöntötte Luis Corvalán elv­társat, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkárát és kísére­tében levő elvtársakat, majd így folytatta: — Nagy öröm számunk­ra, hogy a fasiszta diktatúra börtönéből kiszabadult Cor­valán elvtárs, a nemzetközi kommunista mozgalom ta­pasztalt harcosa elfogadta meghívásunkat, és látogatást tesz hazánkban. Chile mesz- sze van tőlünk, ha a távol­ságot kilométerekben mér­jük, de nagyon közel van hozzánk, ha azt vizsgáljuk, melyek a közös célok, ame­lyek népeinket összekötik. A szabad élet szeretete, a haza iránti szeretet egyformán jellemez bennünket, — épp­úgy, mint az elnyomás, J az imperializmus és a fasizmus elleni gyűlölet. Harminckét év telt el a fasiszta hatalmak feletti győzelem óta, de még ma is van mitől félteni mindazt, amit építettünk. Népek, sora él még emberhez méltatlan körülmények között. Milliók éheznek és szenvednek, mert társadalmi és politikai el­nyomás béklyóiban kell él­niük. Szükség van a haladó em­berek százmillióinak össze­fogására, mert még,, mindig vannak fasiszta hatalmak a világon. Még mindig vannak koncentrációs táborok, és még mindig telve vannak az emberiség nemes céljaiért küzdő emberekkel az elnyo­mó rendszerek börtönei. Az emberiség szégyenére van­nak kormányok, amelyek ezekkel a népellenes erőkkel együttműködve, támogatják azok tevékenységét. Még van (Folytatás a 2. oldalon) A chilei szolidaritási nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja (Telefotó - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents