Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 20. Szolidaritási nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) fajüldözés Rhodésiában és Dél-Afrikában, még létezik a diszkrimináció az Egyesült Államokban, — és másutt, — és még uralmon van egy ma­roknyi terrorista, fasiszta csoport Chilében. Közel 45 hónapja annak, hogy ezek az erők felhábo­rító módon beavatkoztak Chile belügyeibe és hata­lomra juttattak egy neofa­siszta csoportot. Árulók, ha­zaárulók voltak azok, akik 1973 szeptemberében meg­ölték Allende elnököt, meg­gyalázták Chile népét és birtokba vették Chile és né­pe felett az uralmat. A fasizmus nem változott Átérezzük azt, ami ma Chilében van. Az ellenforra­dalom nálunk ugyanúgy gyilkosságokkal került hata­lomra 1919-ben, mint Önök­nél 54 évvel később, 1973- ban. Uralomra kerülése óta Pinochet programjai, intéz­kedései kísértetiesen emlé­keztetnek arra, amit nálunk Horthy Miklós és a magyar uralkodó osztály tett 1919- ben és ezt követően 25 éven át. Tetteik arra vallanak, hogy a fasizmus sem célja­it, sem módszereit tekintve, nem változott. Az maradt, ami volt: az imperializmus szekértolója és az emberi haladás ellensége. Chile népe nemcsak elmé­letben ismerte a szabadsá­got, hanem a valóságban, hisz 1970 ősze és 1973 ősze között, a Népi Egység kor­mánya idején, szabad és függetlenségre törő állam polgáraiként éltek és dol­goztak. Mi abban az időszakban, Önökkel együtt, az egész em­beriség sikereként könyvel­tük el a Salvador Allende elvtárs által vezetett Népi Egység hatalomra 'jutását, örültünk annak, hogy eb­ben az egységben aktív sze­repet vállaltak a kommu­nisták, a szocialisták, a ha­ladó polgári pártok és moz­galmak. Ez a valóban széles körű összefogás tette lehe­tővé, hogy a nép a forradal­mi kormány mellé álljon. Tudjuk, hogy a chilei nép sem felejti el ezeket az éve­ket, és ma igen nehéz kö­rülmények között ugyan, — de folytatja a küzdelmet az emberibb, boldogabb jövő­ért. A chilei nép felemelkedéséért Azt is tudjuk, hogy ebben a harcban még nagy meg­próbáltatások várnak a chi­lei hazafiakra és forradalmi pártjára, a Chilei Kommu­hogy számíthat Korábban, 12 évvel ezelőtt egy alkalommal feleségem­mel együtt jártam már Ma­gyarországon. Éppen akkor tartózkodott Budapesten Pablo Neruda és Miguel Angel Asturias is. Akkor ha­tározták el, hogy együtt könyvet írnak „Megkóstol­tuk Magyarországot” címmel, amely — immár több nyelv­re lefordítva — az Önök konyhaművészetének dicsé­retét zengi. Csak néhány napot töltöttünk itt, de azok felejthetetlenek voltak. Szí­vünkbe zártuk Magyarorszá­got. Kádár elvtárssal is ta­lálkoztunk, és Pablo Neru­da társaságában igen kelle­mes beszélgetést folytatTunk, kezdte beszédét, majd a kö­vetkezőket mondotta: Most újra, más körülmé­nyek között jöttem el, hogy kifejezzem köszönetemet a magyar népnek, munkásosz­tályának, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak és személyesen Kádár János elvtársnak azért a nagy ere­jű és rendkívül értékes szo­lidaritásáért, amellyel a chilei nép antifasiszta kűz­nista Pártra. A Chilei Kom­munista Párt megalakulá­sának első percétől kezdve következetes harcot folytat Chile függetlenségéért, a haladó pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak egységéért, a chilei nép fel- emelkedéséért. Sarlós István ezután rá­mutatott: A nemzetközi imperializ­mus összehangolt támadása Chile alkotmányos rendje, törvényes kormánya ellen a világ minden jóérzésű em­berének felháborodását és tiltakozását váltotta ki. A fasiszta fordulatot követően, szinte napok alatt széles szolidaritási mozgalom bon­takozott ki világszerte. Éh­ben a világméretű szolida­ritási mozgalomban jelentős szerepet töltenek be a szo­cialista közösség országai, elsősorban a Szovjetunió. Erőnkhöz képest mi is- ott le­szünk mindenütt, ahol erő­síteni lehet a Pinochet-dikta- túra ellen küzdők táborát. Jogunk van ahhoz, hogy ílymődon beleszóljunk a vi­lág sorsának alakulásába, mert hazánk szocialista fej­lődése igazolja: tudunk élni a szabadság teremtette lehe- tőségekkel. Magyarországon rend és nyugalom van. Dol­gozó népünk magáénak vall­ja a terveinkben kitűzött feladatokat, és eredménye­sen megoldja azokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazánkban Csepelen kezdeményezett munkaver­seny nemzetközi méreteket öltött, s hogy a nálunk meg­tett első lépést követték ba­rátaink is: több és főként jobb munkával készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak megünneplésére —mon­dotta. Szólott arról is, hogy né­pünk testvéri barátsággal fo­gadta be a diktatúra elől hazánkba menekült chileie­ket. Az itt élő chileiek be­illeszkedtek életünk rendjé­be, szorgalmasan dolgoznak, — de megmaradtak Chile hű fiainak. Ezt követően hangoztatta: Világméretű küzdelem fo­lyik az imperializmus, a ki­zsákmányolás, a gyarmato­sítás ellen. És bár vannak és lesznek még feszültségek a világpolitikában, kétségte­len tény, hogy az erőviszo­nyok tartósan és visszafor­díthatatlanul a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke erőinek javára tolód­tak el. A változások, a fejlődés legfőbb alapját a megvaló­sult szocializmus erői ad­ják. ■ Nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy 1975-ben Európa népeinek képviselői földrészük biztonsága érde­kében egy záróokmányt ír­hattak alá Helsinkiben. A Luis Corvalán beszéde delmének ügyét támogatták. A nemzetközi szolidaritás visszhangja áthatol a bör­tönök falain. Népünk, amely az elszabadult fasiszta terror legsötétebb napjaiban is pil­lanatnyi szünet nélkül foly­tatta harcát, tudja, hogy szá­míthat a világ minden hala­dó emberének támogatására. — Most múlt egy éve, hogy „eltűnt” Victor Diaz elvtárs, pártunk főtitkárhelyettese, valamint Mario Zamorano, Ha ime Donato, Jorge Munoz elvtárs, s hogy „eltűntek” mások, akiket a DINA (Or­szágos Antikommunista Nyo­mozó Hivatal) tartóztatott le. Ezequiel Ponce, a szocialista párt főtitkárhelyettese két évvel ezelőtt „tűnt el”. Ezek­nek az elvtársainknak a csa­ládtagjai semmiféle tájékoz­tatást nem kaptak tartózko­dási helyükről. A Belügymi­nisztérium tagadja letartóz­tatásuk tényét. Az eltűntek száma meghaladja a 2500-at. Bebizonyosodott, hogy eze­ket a honfitársainkat a DI­NA tartóztatta le. Életük^ve­szélyben forog. Feltétlen szükséges a nemzetközi moz­világ népeinek közös küz­delme tette lehetővé, hogy a béke fennmaradjon Euró­pában s most újabb találko­zóra, a belgrádira készül­hessünk. Mi a Helsinkiben aláírt záróokmányt nem formáli­san fogadtuk el, mint né­hány kapitalista ország. Ma­gyarországon is — éppúgy mint a többi szocialista or­szágban — a párt és a kor­mány politikai kötelességé­nek tartja, hogy az egész la­kosság ismerje az aláírt ok­mány szövegét, s arra tö­rekszik, hogy mind kül-, mind pedig belpolitikai te­vékenységével biztosítsa a közösen kidolgozott elvek valóra váltását. Békére és együttműkö­désre van szüksége Európá­nak. Arra van szükségünk, hogy a népek biztonságban és félelem nélkül éljenek. Az emberi jogok tiszteletben tartása Erre nyomatékosan hív­juk fel a figyelmet, mert hónapok óta kísérleteket tesznek egyes kapitalista országok vezető politikusai arra, hogy számonkérjék tő­lünk az emberi jogok tisz­teletben tartását. Ezeket az álmoralizáló tö­rekvéseket visszautasítjuk. Nemcsak arra hívjuk fel a bennünket számon kérni akarókat, hogy a saját por­tájukon teremtsenek rendet, hanem arra is, hogy velünk együtt lépjenek fel az olyan népelnyomó rendszerek el­len, amilyen Chilében is ha­talmon van. Ma itt üdvözölhettük a vi­lág népei fellépésének hatá­sára e táborok egyikéből ki­szabadult Corvalán elvtár­sat. 'Nagygyűlésünkön külön is köszöntjük e harc élcsapa­tát, a Chilei Kommunista Pártot, amely mélyen gyö­kerezik a chilei munkásosz­tályban és népben! Üdvö­zöljük a népi egység kor­szakának ma illegalitásban, vagy külföldön működő ha­ladó szellemű pártjait és mozgalmait. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy nincs tá­vol az az idő, amikor a chi­lei nép ismét kezébe vehe­ti saját sorsának irányítását. 1920-ban a nemzetközi pro­letariátus nagy vezére, Le­nin mondotta a Magyar Ta­nácsköztársaságról : ....... az e lső elveszett Magyar Ta­nácsköztársaság után jönni fog a győzelmes máso­dik ...” kommunista meg­győződésünk, hogy Chilében sincs más történelmi pers­pektíva ! • — Fejezte be beszédét Sarlós István. Sarlós István beszédét kö­vetően Luis Corvalán szólt a nagygyűlés résztvevőihez. gósítás, hogy rákényszerít- sük Pinochetet „előkerülé­sükre.” A katonai junta törvényen kívül helyezett minden po­litikai pártot. Meghosszabbí­totta a réndkívüli állapotot, amivel nyilvánvalóvá tette azt a törekvését, hogy foly­tassa törvénytelenségeit és újabb bűntetteket kövessen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyenge­ségét bizonyítják. Az idén május elsején több mint egymillió mun­kást és alkalmazottat tö­mörítő 122 szakszervezet követelte jogát, hogy nagy­gyűlésen emlékezhessen meg a dolgozók napjáról, a mun­ka ünnepéről. A junta ugyan megakadályozta a nagygyűlés megtartását, de maga ez a követelés is ta­núsítja, hogy a chilei mun­kások szervezettek és hűek osztályhagyományaikhoz Eltűntek ezreinek hozzátar­tozói, édesanyák, feleségek, nővérek, gyerekek folytat­ják kitartó harcukat szeret­teik életéért, szabadságáért. Március 8-án több száz asz­Népünk tudja, minden haladé ember támogatására Luis Corvalán a szolidaritási nagygyűlésen (Telefotó - KS) szony hatolt be a törvény­székekre, és több mint két­ezer aláírással ellátott leve­let adtak át, amelyben kö­vetelik, annak tisztázását, hogy mi lett az eltűntek sorsa. Egység a diktatúra ellen — A parasztság szembe­szállt az „ellen-földreform­mal”. Nő a tiltakozás a te­herautósofőrök, a kereske­dők, a szabadfoglalkozásúak egyes csoportjaiban, és más középosztálybeli rétegekben, amelyek kezdetben támogat­ták a diktatúrát. Űjságírók, egyetemi tanárok, a legkü­lönfélébb hivatású értelmi­ségiek követelik a ,107. szá­mú rendelet visszavonását, amely katonai cenzúrának veti alá a könyvek és a nyomtatványak kiadását, behozatalát és terjesztését. A kereszténydemokrata párt, amelynek többsége támogat­ta a katonai államcsínyt, ma a diktatúra ellen foglal ál­lást. A katolikus egyház ak­tívan részt vesz a politikai foglyok védelmében, az el­tűntek életének megmenté­se, kiszabadítása érdekében vívott harcban. A nép több­sége a junta ellen foglal ál­lást és bukását kívánja. A Chilei Kommunista Párt, amely fenntartja szervezete­it országunk egész területén, előmozdítja a harcot és a zsarnoksággal szemben álló minden erő egységét. Pár­tunk több ezer tagját meg­gyilkolták, a börtönökben fogva tartják. De pártunkat semmi és senki nem sem­misítheti meg. Pártunk minden erejét arra összpontosítja, hogy megdönt- se a diktatúrát, új demokrati­kus rendszert hozzon létre; hogy országunk ismét meg­induljon a forradalmi, anti- imperialista és antimonopo- lista átalakulás útján, amely a szocializmus felé vezet. É cél érdekében fáradhatatla­nul munkálkodik a mun­kásosztály egységéért, a szo­cialisták és a kommunisták még szilárdabb egyetértésé­ért, a népi egység 'össze- forrottságáért, a népi egy­ség, a kereszténydemokrá­cia és valamennyi antifa* siszta erő összefogásáért. Ez a mi politikánt! Budapest ad otthont a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetségnek, a DÍVSZ az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy leleplezze a juntát, s tiltakozó szava el­jusson a világ minden fia­taljához. Hálásak vagyunk ezért. — Ez a szolidaritás moz­gósította a népéhez, párt­jához hű magyar ifjúságot is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely napi gyakorlatává tette a proletár internacionalizmust — a szocialista építés szilárd pillére. — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin élvtársnő, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára, és természete­sen feleségem, Lily. Mindket­ten — akárcsak én — nagyon szeretik Magyarországot. Gla­dys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Szemé­lyesen is szenvedett a dikta­túra kegyetlenségétől. Három éve él számkivetésben, kény- szerűségből távol két gyer­mekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „el­tűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt semmi sem. — Büszkék vagyunk Kom­munista Ifjúsági Szövetsé­günkre, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Victor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkoltak. — Alig egy napja vagyunk Magyarországon; ez idő alatt felejthetetlen találkozásaink voltak Kádár Jánossal, to­vábbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szolidaritási Bizottság képvi­selőivel, államférfiakkal, munkásemberekkel, asszo­nyokkal, fiatalokkal. A chilei testvérpárt főtit­kára ezután arról szólt, mi­lyen mélyen meghatotta az a szeretet és együttérzés, amellyel a magyar fiatalok kísérték sorsának alakulását. Köszönet a támogatásért Szívből jövő szavakkal mondott köszönetét Luis Cor­valán a szolidaritásért a ma­gyar íróknak, művészeknek, tudósoknak, értelmiségieknek is, akik kezdettől fogva tá­mogatták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. A Pinochet-diktatúra bör­töneiben sínylődő hazafiak sorsát, szenvedéseit idézte föl ezután Luis Corvalán. Mint elmondta, szinte légmentesen el vannak zárva a külvilág­tól. Ezer és ezer chilei gyerek teszi föl nap mint nap a kér­dést: vajon él-e még az édes­apám? A nemzetközi szolidaritás olyan erő, amely képes arra, hogy bezúzza a börtönök ka­puját, s kiszabadítsa a poli­tikai foglyokat. Biztosítha­tom önöket, hogy töretlenül folytatjuk harcunkat a dik­tatúra megdöntéséért. S az is bizonyos, hogy e harcot — hála a chilei nép elszántsá­gának és a nemzetközi szo­lidaritás erejének — siker koronázza majd — mondta beszéde végén Luis Corva­lán. A beszédet sűrűn szakítot­ta meg a nagygyűlés résztve­vőinek tapsa. Hosszasan él­tették a chilei nép szabad­ságáért és a társadalmi hala­dásért küzdő Chilei Kom­munista Pártot, s megbont­hatatlan, testvéri barátságát és együttműködését a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. * * * Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára tegnap este a SZOT székhá­zában találkozott a hazánk­ban élő chilei politikai mene­kültekkel. Megérkezésekor a SZOT részéről Földvári Ala­dár elnök, Ligeti László alel- nök és Timmer József titkár köszöntötte, Losonczi Pál Veszprém megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságánag tag­ja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik dunántú­li alakulatánál. A látogatásra elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára. Losonczi Pál megte­kintette a katonai alakula­tot, majd az egység vezetői tájékoztatták harci és poli­tikai felkészültségükről, a katonák élet- és munkakö­rülményeiről. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke el­beszélgetett az' alakulat tisztjeivel és katonáival. Losonczi Pál délután ellá­togatott a sármellék—zala- vári Űj Idők Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ahol Vörös József elnök számolt be neki az öt község lakos­ságát egyesítő, több mint 6300 hektárt művelő közös gazdaság munkájáról. Az Elnöki Tanács elnöke a tájékoztató után megte­kintette a tsz egyik szőlő­tábláját, az állattenyésztő te­lepet, tájékozódott a háztáji gazdálkodás eredményeiről, majd megszemlélte az öntö­zőművet és a gazdaság ker­tészetét. MOSZKVA Moszkvában május 17—19- én megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 81. ülését. Az ülésen a tagorszá­gok miniszterelnökhelyette­sei, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselő­je és a KGST titkára vett részt. A Végrehajtó Bizottság ülésén megvitatták és elfo­gadták a KGST tanács soron- lévő ülésszakának napirend­jével kapcsolatos határozato­kat. BUDAPEST Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki részt vett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának 81. ülésén, tegnap hazaérkezett Moszkvából. * ♦ * Tegnap délután hazaérke­zett Géniből Púja Frigyes külügyminiszter, aki a ma­gyar kormány nevében szer­dán aláírta a környezeti had­viselés tilalmáról szóló szer­ződést. GENF Súlyponteltolódás a tár­gyalási témákban, tárgysze­rű véleménycsere és esetle­ges hosszabbítás — ez a Gro- miko—Vance-találkozó fél­idős mérlegének három fő mozzanata. Genfben tegnap kétszer találkozott a szovjet és az amerikai küldöttség. A délelőtti megbeszélés napi­rendjén SALT-témák szere­peltek, az esti órákban zárult második megbeszélésen pedig a közel-keleti helyzet rende­zésének kilátásáról volt szó, különös tekintettel annak a genfi közel-keleti békeérte­kezletnek a felújítási lehető­ségére, amelynek társelnökei — a Szovjetunió és az Egye­sült Államok. BÉCS Tegnap Bécsben a Hofburg palotában megkezdte tárgya­lásait Walter Mondale ame­rikai alelnök és John Vorster dél-afrikai miniszterelnök. Mint várható volt, megbeszé­léseik középpontjában a dél­afrikai helyzet, Dél-Nyugat- Afrika (Namibia) státusának kérdése és Rhodesia jövője áll,

Next

/
Thumbnails
Contents