Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 20. Szolidaritási nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) fajüldözés Rhodésiában és Dél-Afrikában, még létezik a diszkrimináció az Egyesült Államokban, — és másutt, — és még uralmon van egy maroknyi terrorista, fasiszta csoport Chilében. Közel 45 hónapja annak, hogy ezek az erők felháborító módon beavatkoztak Chile belügyeibe és hatalomra juttattak egy neofasiszta csoportot. Árulók, hazaárulók voltak azok, akik 1973 szeptemberében megölték Allende elnököt, meggyalázták Chile népét és birtokba vették Chile és népe felett az uralmat. A fasizmus nem változott Átérezzük azt, ami ma Chilében van. Az ellenforradalom nálunk ugyanúgy gyilkosságokkal került hatalomra 1919-ben, mint Önöknél 54 évvel később, 1973- ban. Uralomra kerülése óta Pinochet programjai, intézkedései kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit nálunk Horthy Miklós és a magyar uralkodó osztály tett 1919- ben és ezt követően 25 éven át. Tetteik arra vallanak, hogy a fasizmus sem céljait, sem módszereit tekintve, nem változott. Az maradt, ami volt: az imperializmus szekértolója és az emberi haladás ellensége. Chile népe nemcsak elméletben ismerte a szabadságot, hanem a valóságban, hisz 1970 ősze és 1973 ősze között, a Népi Egység kormánya idején, szabad és függetlenségre törő állam polgáraiként éltek és dolgoztak. Mi abban az időszakban, Önökkel együtt, az egész emberiség sikereként könyveltük el a Salvador Allende elvtárs által vezetett Népi Egység hatalomra 'jutását, örültünk annak, hogy ebben az egységben aktív szerepet vállaltak a kommunisták, a szocialisták, a haladó polgári pártok és mozgalmak. Ez a valóban széles körű összefogás tette lehetővé, hogy a nép a forradalmi kormány mellé álljon. Tudjuk, hogy a chilei nép sem felejti el ezeket az éveket, és ma igen nehéz körülmények között ugyan, — de folytatja a küzdelmet az emberibb, boldogabb jövőért. A chilei nép felemelkedéséért Azt is tudjuk, hogy ebben a harcban még nagy megpróbáltatások várnak a chilei hazafiakra és forradalmi pártjára, a Chilei Kommuhogy számíthat Korábban, 12 évvel ezelőtt egy alkalommal feleségemmel együtt jártam már Magyarországon. Éppen akkor tartózkodott Budapesten Pablo Neruda és Miguel Angel Asturias is. Akkor határozták el, hogy együtt könyvet írnak „Megkóstoltuk Magyarországot” címmel, amely — immár több nyelvre lefordítva — az Önök konyhaművészetének dicséretét zengi. Csak néhány napot töltöttünk itt, de azok felejthetetlenek voltak. Szívünkbe zártuk Magyarországot. Kádár elvtárssal is találkoztunk, és Pablo Neruda társaságában igen kellemes beszélgetést folytatTunk, kezdte beszédét, majd a következőket mondotta: Most újra, más körülmények között jöttem el, hogy kifejezzem köszönetemet a magyar népnek, munkásosztályának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és személyesen Kádár János elvtársnak azért a nagy erejű és rendkívül értékes szolidaritásáért, amellyel a chilei nép antifasiszta kűznista Pártra. A Chilei Kommunista Párt megalakulásának első percétől kezdve következetes harcot folytat Chile függetlenségéért, a haladó pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak egységéért, a chilei nép fel- emelkedéséért. Sarlós István ezután rámutatott: A nemzetközi imperializmus összehangolt támadása Chile alkotmányos rendje, törvényes kormánya ellen a világ minden jóérzésű emberének felháborodását és tiltakozását váltotta ki. A fasiszta fordulatot követően, szinte napok alatt széles szolidaritási mozgalom bontakozott ki világszerte. Éhben a világméretű szolidaritási mozgalomban jelentős szerepet töltenek be a szocialista közösség országai, elsősorban a Szovjetunió. Erőnkhöz képest mi is- ott leszünk mindenütt, ahol erősíteni lehet a Pinochet-dikta- túra ellen küzdők táborát. Jogunk van ahhoz, hogy ílymődon beleszóljunk a világ sorsának alakulásába, mert hazánk szocialista fejlődése igazolja: tudunk élni a szabadság teremtette lehe- tőségekkel. Magyarországon rend és nyugalom van. Dolgozó népünk magáénak vallja a terveinkben kitűzött feladatokat, és eredményesen megoldja azokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazánkban Csepelen kezdeményezett munkaverseny nemzetközi méreteket öltött, s hogy a nálunk megtett első lépést követték barátaink is: több és főként jobb munkával készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére —mondotta. Szólott arról is, hogy népünk testvéri barátsággal fogadta be a diktatúra elől hazánkba menekült chileieket. Az itt élő chileiek beilleszkedtek életünk rendjébe, szorgalmasan dolgoznak, — de megmaradtak Chile hű fiainak. Ezt követően hangoztatta: Világméretű küzdelem folyik az imperializmus, a kizsákmányolás, a gyarmatosítás ellen. És bár vannak és lesznek még feszültségek a világpolitikában, kétségtelen tény, hogy az erőviszonyok tartósan és visszafordíthatatlanul a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke erőinek javára tolódtak el. A változások, a fejlődés legfőbb alapját a megvalósult szocializmus erői adják. ■ Nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy 1975-ben Európa népeinek képviselői földrészük biztonsága érdekében egy záróokmányt írhattak alá Helsinkiben. A Luis Corvalán beszéde delmének ügyét támogatták. A nemzetközi szolidaritás visszhangja áthatol a börtönök falain. Népünk, amely az elszabadult fasiszta terror legsötétebb napjaiban is pillanatnyi szünet nélkül folytatta harcát, tudja, hogy számíthat a világ minden haladó emberének támogatására. — Most múlt egy éve, hogy „eltűnt” Victor Diaz elvtárs, pártunk főtitkárhelyettese, valamint Mario Zamorano, Ha ime Donato, Jorge Munoz elvtárs, s hogy „eltűntek” mások, akiket a DINA (Országos Antikommunista Nyomozó Hivatal) tartóztatott le. Ezequiel Ponce, a szocialista párt főtitkárhelyettese két évvel ezelőtt „tűnt el”. Ezeknek az elvtársainknak a családtagjai semmiféle tájékoztatást nem kaptak tartózkodási helyükről. A Belügyminisztérium tagadja letartóztatásuk tényét. Az eltűntek száma meghaladja a 2500-at. Bebizonyosodott, hogy ezeket a honfitársainkat a DINA tartóztatta le. Életük^veszélyben forog. Feltétlen szükséges a nemzetközi mozvilág népeinek közös küzdelme tette lehetővé, hogy a béke fennmaradjon Európában s most újabb találkozóra, a belgrádira készülhessünk. Mi a Helsinkiben aláírt záróokmányt nem formálisan fogadtuk el, mint néhány kapitalista ország. Magyarországon is — éppúgy mint a többi szocialista országban — a párt és a kormány politikai kötelességének tartja, hogy az egész lakosság ismerje az aláírt okmány szövegét, s arra törekszik, hogy mind kül-, mind pedig belpolitikai tevékenységével biztosítsa a közösen kidolgozott elvek valóra váltását. Békére és együttműködésre van szüksége Európának. Arra van szükségünk, hogy a népek biztonságban és félelem nélkül éljenek. Az emberi jogok tiszteletben tartása Erre nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet, mert hónapok óta kísérleteket tesznek egyes kapitalista országok vezető politikusai arra, hogy számonkérjék tőlünk az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezeket az álmoralizáló törekvéseket visszautasítjuk. Nemcsak arra hívjuk fel a bennünket számon kérni akarókat, hogy a saját portájukon teremtsenek rendet, hanem arra is, hogy velünk együtt lépjenek fel az olyan népelnyomó rendszerek ellen, amilyen Chilében is hatalmon van. Ma itt üdvözölhettük a világ népei fellépésének hatására e táborok egyikéből kiszabadult Corvalán elvtársat. 'Nagygyűlésünkön külön is köszöntjük e harc élcsapatát, a Chilei Kommunista Pártot, amely mélyen gyökerezik a chilei munkásosztályban és népben! Üdvözöljük a népi egység korszakának ma illegalitásban, vagy külföldön működő haladó szellemű pártjait és mozgalmait. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs távol az az idő, amikor a chilei nép ismét kezébe veheti saját sorsának irányítását. 1920-ban a nemzetközi proletariátus nagy vezére, Lenin mondotta a Magyar Tanácsköztársaságról : ....... az e lső elveszett Magyar Tanácsköztársaság után jönni fog a győzelmes második ...” kommunista meggyőződésünk, hogy Chilében sincs más történelmi perspektíva ! • — Fejezte be beszédét Sarlós István. Sarlós István beszédét követően Luis Corvalán szólt a nagygyűlés résztvevőihez. gósítás, hogy rákényszerít- sük Pinochetet „előkerülésükre.” A katonai junta törvényen kívül helyezett minden politikai pártot. Meghosszabbította a réndkívüli állapotot, amivel nyilvánvalóvá tette azt a törekvését, hogy folytassa törvénytelenségeit és újabb bűntetteket kövessen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyengeségét bizonyítják. Az idén május elsején több mint egymillió munkást és alkalmazottat tömörítő 122 szakszervezet követelte jogát, hogy nagygyűlésen emlékezhessen meg a dolgozók napjáról, a munka ünnepéről. A junta ugyan megakadályozta a nagygyűlés megtartását, de maga ez a követelés is tanúsítja, hogy a chilei munkások szervezettek és hűek osztályhagyományaikhoz Eltűntek ezreinek hozzátartozói, édesanyák, feleségek, nővérek, gyerekek folytatják kitartó harcukat szeretteik életéért, szabadságáért. Március 8-án több száz aszNépünk tudja, minden haladé ember támogatására Luis Corvalán a szolidaritási nagygyűlésen (Telefotó - KS) szony hatolt be a törvényszékekre, és több mint kétezer aláírással ellátott levelet adtak át, amelyben követelik, annak tisztázását, hogy mi lett az eltűntek sorsa. Egység a diktatúra ellen — A parasztság szembeszállt az „ellen-földreformmal”. Nő a tiltakozás a teherautósofőrök, a kereskedők, a szabadfoglalkozásúak egyes csoportjaiban, és más középosztálybeli rétegekben, amelyek kezdetben támogatták a diktatúrát. Űjságírók, egyetemi tanárok, a legkülönfélébb hivatású értelmiségiek követelik a ,107. számú rendelet visszavonását, amely katonai cenzúrának veti alá a könyvek és a nyomtatványak kiadását, behozatalát és terjesztését. A kereszténydemokrata párt, amelynek többsége támogatta a katonai államcsínyt, ma a diktatúra ellen foglal állást. A katolikus egyház aktívan részt vesz a politikai foglyok védelmében, az eltűntek életének megmentése, kiszabadítása érdekében vívott harcban. A nép többsége a junta ellen foglal állást és bukását kívánja. A Chilei Kommunista Párt, amely fenntartja szervezeteit országunk egész területén, előmozdítja a harcot és a zsarnoksággal szemben álló minden erő egységét. Pártunk több ezer tagját meggyilkolták, a börtönökben fogva tartják. De pártunkat semmi és senki nem semmisítheti meg. Pártunk minden erejét arra összpontosítja, hogy megdönt- se a diktatúrát, új demokratikus rendszert hozzon létre; hogy országunk ismét meginduljon a forradalmi, anti- imperialista és antimonopo- lista átalakulás útján, amely a szocializmus felé vezet. É cél érdekében fáradhatatlanul munkálkodik a munkásosztály egységéért, a szocialisták és a kommunisták még szilárdabb egyetértéséért, a népi egység 'össze- forrottságáért, a népi egység, a kereszténydemokrácia és valamennyi antifa* siszta erő összefogásáért. Ez a mi politikánt! Budapest ad otthont a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetségnek, a DÍVSZ az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy leleplezze a juntát, s tiltakozó szava eljusson a világ minden fiataljához. Hálásak vagyunk ezért. — Ez a szolidaritás mozgósította a népéhez, pártjához hű magyar ifjúságot is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely napi gyakorlatává tette a proletár internacionalizmust — a szocialista építés szilárd pillére. — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin élvtársnő, a Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akárcsak én — nagyon szeretik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Személyesen is szenvedett a diktatúra kegyetlenségétől. Három éve él számkivetésben, kény- szerűségből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt semmi sem. — Büszkék vagyunk Kommunista Ifjúsági Szövetségünkre, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Victor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkoltak. — Alig egy napja vagyunk Magyarországon; ez idő alatt felejthetetlen találkozásaink voltak Kádár Jánossal, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselőivel, államférfiakkal, munkásemberekkel, asszonyokkal, fiatalokkal. A chilei testvérpárt főtitkára ezután arról szólt, milyen mélyen meghatotta az a szeretet és együttérzés, amellyel a magyar fiatalok kísérték sorsának alakulását. Köszönet a támogatásért Szívből jövő szavakkal mondott köszönetét Luis Corvalán a szolidaritásért a magyar íróknak, művészeknek, tudósoknak, értelmiségieknek is, akik kezdettől fogva támogatták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. A Pinochet-diktatúra börtöneiben sínylődő hazafiak sorsát, szenvedéseit idézte föl ezután Luis Corvalán. Mint elmondta, szinte légmentesen el vannak zárva a külvilágtól. Ezer és ezer chilei gyerek teszi föl nap mint nap a kérdést: vajon él-e még az édesapám? A nemzetközi szolidaritás olyan erő, amely képes arra, hogy bezúzza a börtönök kapuját, s kiszabadítsa a politikai foglyokat. Biztosíthatom önöket, hogy töretlenül folytatjuk harcunkat a diktatúra megdöntéséért. S az is bizonyos, hogy e harcot — hála a chilei nép elszántságának és a nemzetközi szolidaritás erejének — siker koronázza majd — mondta beszéde végén Luis Corvalán. A beszédet sűrűn szakította meg a nagygyűlés résztvevőinek tapsa. Hosszasan éltették a chilei nép szabadságáért és a társadalmi haladásért küzdő Chilei Kommunista Pártot, s megbonthatatlan, testvéri barátságát és együttműködését a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. * * * Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára tegnap este a SZOT székházában találkozott a hazánkban élő chilei politikai menekültekkel. Megérkezésekor a SZOT részéről Földvári Aladár elnök, Ligeti László alel- nök és Timmer József titkár köszöntötte, Losonczi Pál Veszprém megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságánag tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli alakulatánál. A látogatásra elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára. Losonczi Pál megtekintette a katonai alakulatot, majd az egység vezetői tájékoztatták harci és politikai felkészültségükről, a katonák élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke elbeszélgetett az' alakulat tisztjeivel és katonáival. Losonczi Pál délután ellátogatott a sármellék—zala- vári Űj Idők Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ahol Vörös József elnök számolt be neki az öt község lakosságát egyesítő, több mint 6300 hektárt művelő közös gazdaság munkájáról. Az Elnöki Tanács elnöke a tájékoztató után megtekintette a tsz egyik szőlőtábláját, az állattenyésztő telepet, tájékozódott a háztáji gazdálkodás eredményeiről, majd megszemlélte az öntözőművet és a gazdaság kertészetét. MOSZKVA Moszkvában május 17—19- én megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 81. ülését. Az ülésen a tagországok miniszterelnökhelyettesei, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselője és a KGST titkára vett részt. A Végrehajtó Bizottság ülésén megvitatták és elfogadták a KGST tanács soron- lévő ülésszakának napirendjével kapcsolatos határozatokat. BUDAPEST Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. ülésén, tegnap hazaérkezett Moszkvából. * ♦ * Tegnap délután hazaérkezett Géniből Púja Frigyes külügyminiszter, aki a magyar kormány nevében szerdán aláírta a környezeti hadviselés tilalmáról szóló szerződést. GENF Súlyponteltolódás a tárgyalási témákban, tárgyszerű véleménycsere és esetleges hosszabbítás — ez a Gro- miko—Vance-találkozó félidős mérlegének három fő mozzanata. Genfben tegnap kétszer találkozott a szovjet és az amerikai küldöttség. A délelőtti megbeszélés napirendjén SALT-témák szerepeltek, az esti órákban zárult második megbeszélésen pedig a közel-keleti helyzet rendezésének kilátásáról volt szó, különös tekintettel annak a genfi közel-keleti békeértekezletnek a felújítási lehetőségére, amelynek társelnökei — a Szovjetunió és az Egyesült Államok. BÉCS Tegnap Bécsben a Hofburg palotában megkezdte tárgyalásait Walter Mondale amerikai alelnök és John Vorster dél-afrikai miniszterelnök. Mint várható volt, megbeszéléseik középpontjában a délafrikai helyzet, Dél-Nyugat- Afrika (Namibia) státusának kérdése és Rhodesia jövője áll,
