Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 18. Felejthetetlen kirándulás A Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat május 8-án kirándulást szer­vezett nyugdíjasai számára. Az útirány Jászberény—Vác —Balassagyarmat—Drégely- palánk volt. örültünk a kirándulásnak, melynek során megtekinthet­tük a Palóc múzeumot, a Galériát, ami felejthetetlen emléket hagyott valamennyi­ünkben. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a válla­lat vezetőinek, a Március 15 szocialista brigádnak segítsé­gükért, hogy ily módon is tö­rődnek velünk. A nyugdíjasok nevében Béta János Szandaszőlős Figyelmeztették az átvevőt Lapunk május 4-i számá­ban „A haulladék nem bolt” címmel közöltük a török­szentmiklósi Cimea őrs leve­lét, melyben kifogásolták az ottani MÉH-telep átvevőjé­nek magatartását. Erre vála­szolt a Tiszavidéki MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lata. Levelükből idézünk: .......Személyesen kerestük m eg az őrs rajvezetőjét az ügyben, s megbeszéltük a problémákat. Az összegyűj­tött hulladékot törökszent­miklósi telepünk időközben át is vette, az iskolából el­szállította. Intézkedtünk, hogy átvevő­helyünkön függesszék ki a nyitvatartási időt. A telefon- beszélgetést bonyolító dolgo­zónkat udvariatlan magatar­tása miatt figyelmeztetésben részesítettük. Bízunk benne, hogy valamennyi őrs a jövő­ben is ugyanolyan szorga­lommal és lelkesedéssel gyűj­ti a hasznosítható hulladékot, mint eddig.” Tízliteres tejeskanna kellene! Falunkban sokan tartanak tehenet, azonban nincs tej­csarnokunk. A helyi termelő­szövetkezet szállítja a tejet Rákócziialvára. Az a problé­mánk. hogy csak tízliteres kannákban lehet szállítani a tejet, amit viszont nem lehet kapni. Patentzáras tejeskan­nák kellenének, de a kör­nyékbeli boltokban s távo­labb sem árulnak ilyent. Ezúton kérjük az illetéke­seket, próbálják beszerezni a tízliteres tejeskannát, s a vi­déki boltokat lássák el ezzel is, mert a tehéntartók részé­re nélkülözhetetlen. (A 419- es boltba 10 db kellene.) id. Vass Istvánné Rákócziújfalu A tehéntartók kedvezménye Több levél érkezett szer­kesztőségünkhöz, melyben a tehéntartók állami támogatá­sa iránt érdeklődnek. Ladá­nyi Imre örményesi olvasónk több konkrét kérdést tett föl az állattartással összefüggés­ben. Kérdésére, s valameny- nyi tehéntartó olvasónk tá­jékoztatására közöljük Len­gyel Gyula, a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának válaszát: „Ladányi Imre egy idős te­henet adott el 1976-ban, majd később leelletett helyébe egy saját tenyésztésű vemhes üszőt. Erre valóban nem jár egyelőre állami támogatás, mivel a tehéntartásért járó összeg utólag fizethető. Vagy­is: az állami támogatás a ki­fizetés időpontjában a tehén előző 12 hónapi tartása után illeti meg a tulajdonost. La­dányi Imre vemhesüszője csak a leelléskor vált tehén­né, hogy jogosult legyen a tá­mogatásra, az elléstől el kell telni 12 hónapnak. Más elbí­rálás alá esnek azok a kis­termelők, akik az *975. már­cius 31-i tehénállományukat előhasi üsző leelletésével nö­velik. Az ilyen tenyésztők a leellett vemhesüszőre elléstől számított 60 napon belül 4 éves továbbtartási megálla­podást köthetnek az Állatte­nyésztési Felügyelőséggel, s ebben az esetben a 4 évre já­ró összeget előre felvehetik. Egy tehénre 2500 Ft. a to­vábbiakra tehenenként 5000 Ft állami támogatás jár. Ez szolgál alapul a. 4 évre járó állami támogatás összegének megállapításánál is. Akinek 1975. március 31-én nem volt tehene, és előhasi üsző leelletése után most egy tehene van, annak az első te­hénre járó évi 2500 Ft támo­gatás mellett 4 évre 10 ezer forint jár. Két tehénnél ez az összeg megduplázódik vagy­A jászárokszállási gimná­zium kétszáz tanulója és tan­testülete május 10-én az ..Ed­zett fijúságért” mozgalom felhívására és a békehónap aktualitásaként „Béke- és csillagtúrát” szervezett a Mátrába. Mátrafüredről indultak a csapatok gyalogtúrára. Az első és második osztályos ta­nulók Sástóra mentek, ahol honvédelmi akadályverse­nyen vettek részt. Különösen nagy élményt jelentett szá­mukra a lövészet, a kötélmá­szás és a célbadobás. A har­Minden állampolgár alkot­mányban biztosított joga ha­zánkban, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; egy­ben kötelessége is, hogy közmegbízatását lelkiisme­retesen teljesítse. Az állam­polgárok az állami és a tár­sadalmi szervezeteknek köz­érdekű javaslatokat tehetnek melyeket érdemben el kell bírálni. Eddig a közérdekű bejelentésekre, javaslatok­ra és panaszokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket az államigazgatási törvény tar­talmazta. Társadalmi, gazda­sági viszonyaink fejlődése, a szolgáltatások iránti igények megnövekedése, az állampol­gárok fokozott közéleti te­vékenysége szükségessé tette a közérdekű javaslatok, pa­naszok intézésére vonatkozó — csaknem két évtizedes — szabályok korszerűsítését. Az új jogszabály — az 1977. évi I. törvény — az eddiginél hatékonyabban védi a javas- lattevő állampolgárokat, de ugyanakkor gátat is vet az alaptalan, felelőtlen bejelen­téseknek, panaszoknak. A közérdekű bejelentés olyan hibára, hiányosságra hívja fel a figyelmet, ame­lyek megszüntetése az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű javaslat társa­dalmilag hasznos cél eléré­sére irányuló kezdeménye­zés. A közérdekű bejelenté­seket, a javaslatokat szóban és írásban is lehet közölni. Ha a közérdekű bejelentést nem az elintézésre hivatott szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda kell áttenni, ahol azt érdemben intézik. Az elintézési határ­idő 30 nap. Ha a bejelentés vizsgálata előreláthatólag hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt 30 napon belül tá­jékoztatni kell az elintézés várható időpontjának közlé­sével. Közérdekű bejelentés alapján — ha az alaposnak is 20 ezer forint állami támo­gatás fizethető. Követelmény viszont, hogy 4 év alatt a te­hénállomány nem csökken­het. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, úgy a támoga­tás időarányos részét vissza kell fizetni. Ettől el lehet te­kinteni abban az esetben, ha a kistermelő vállalja, hogy a csökkenést 60 napon belül pótolja." madik és negyedik osztályos tanulók pedig hosszabb gya­logtúrára indultak: Mátrafü­redről Kékestetőre és vissza Sástóra. Jókedvűen, énekelve érkeztek meg egymás után a csapatok. Délután a sástói tisztáson ünnepséget Tartot­tunk, ahol megemlékeztünk a győzelem napjáról. Csodálatos élményben volt része a túrán tanárnak, di­áknak egyaránt. Ügy érezzük, sikerült tanulóinkat arra ne­velni, ne csak ésszel fogad­ják el a békét, hanem csele­kedjenek is érte; munkájuk­bizonyul — gondoskodni kell a feltárt hibák megszünteté­séről, indokolt esetben a fe­lelősségre vonás kezdemé­nyezéséről is. Előfordulhat, hogy a beje­lentés, a javaslat hasznos, de anyagi okok miatt egyelőre nem valósítható meg. Ilyen­kor javaslattevőt erről is tá­jékoztatni kell. Ha a beje­lentőt munkahelyén vagy egyébként hátrány éri amiatt hogy a közérdekkel ellenté­tes mulasztásra, tevékenység­re hívta fel a figyelmet, gon­doskodni kell arról, hogy a hárányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon és az ügyből eredő teljes anyagi hátrányt megtérítsék. Szükség esetén erről a felet­tes szerv gondoskodik. Beje­lentő kérheti, hogy az eljárás során ne fedjék fel a sze­mélyét, ha azonban nyilván­valóvá vált, hogy bejelentő rosszhiszeműen járt el, erre irányuló kérelemre fel kell fedni kilétét. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszün­tetésére irányul. Ez az egyé­ni sérelem lehet akár az ügyintéző magatartása által okozott sérelem. Eddig elő­fordult, hogy a sérelem or­voslását kérő beadvánnyal több olyan szerv is foglalko­zott, amelynek nem tartozott hatáskörébe. Sokszor éppen az a szerv nem kapta meg idejében, amelynek pedig feladata lett volna az ügy érdemi elbírálása. Az új tör­vény ezt a problémát is megoldja. Ha a panasz olyan eljárásban hozott határozat vagy intézkedés ellen irá­nyul, amelyre az adott eljá­rás megfelelő jogorvoslatot ismer — például fellebbezés, új eljárás vagy törvényessé­gi felülvizsgálat stb. — be­adványt erre az eljárásra kell irányítani. A beadványt ugyanis sohasem formája, kai, tanulásukkal készülje­nek további feladataikra. Képünk az akadályverse­nyen készült. Thiel Miklós igazgató Jászárokszállás Pontosabb legyen az észrevétel Hová lett az autóbusz? címmel közöltük lapunkban azt a panaszt, melyben a 13jA jelzésű, a szolnoki vasútállo­mástól reggel 4.35 órakor in­duló autóbusz késését tette szóvá olvasónk. E panaszt megvizsgálta a Volán 7. sz. Vállalata, s válaszuk a követ­kező: „A menetokmányok tételes vizsgálata során megállapí­tottuk, hogy az említett járat menetrend szerint közleke­dett. Sajnos, utasunk nem je­lölt meg konkrét időpontokat a járat késésére, esetleges el­maradására, így nem is tud­tuk panaszát pontosan meg­vizsgálni. Elképzelhető, hogy a járat késése az általunk vizsgált időszak — április 20-át megelőző két hét — előtt fordult elő. Éppen ezért kérjük utasainkat, észrevéte­leiket konkrét adatokkal ír­ják, hogy annak alapján megszüntethessük a hiányos­ságokat, a mulasztást.” Köszönet a Volánnak Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a Tiszavúrkony- ról bejáró édesanyák nevében a Volán 7. sz. Vállalatának azért, amiért 7.40-kor járatot indít Tiszavárkonyról. Nagyon nagy segítséget je­lent ez a járat a szülőknek, mert gyermekeinket így nyu­godt körülmények között tud­juk elhelyezni. Kiss Károlyné Tiszavárkony hanem tartalma szerint kell elbírálni. A panasz tartalma szerint alakulnak az elintézés szabá­lyai. A panasz ugyanis irá­nyulhat valamely szerv tevé­kenysége (mulasztása) vagy pedig a szerv vezetőjének, illetőleg más dolgozójának magatartása ellen. Az első esetben a panaszt az érin­tett szerv vezetője, a máso­dik esetben pedig a közvet­len felettes vizsgálja meg és intézi el. A panaszt a lehető legrö­videbb időn belül, de legké­sőbb a benyújtástól számí­tott 30 napon belül kell el­intézni. Indokolt esetben e határidő is meghosszabbít­ható. Erről panasztevőt min­dig értesíteni kell. Ha a pa­nasztevő az intézkedést nem tartja megfelelőnek — ké­relmére a panaszt — felül­vizsgálat keretében a felet­tes szerv intézi el. A felettes szerv intézkedése ellen már további panasznak helye nincs. Tételesen felsorolja a t.ör- vény azokat az eseteket, amikor a panasz érdemi vizsgálata mellőzhető. Így például a korábbival azonos tartalmú, az ismételt, a név­telen bejelentések vizsgálata nem kötelező. Mellőzhető a panasz érdemi vizsgálata ak­kor is, ha a panasztevő a sé­relmezett tevékenységről már több mint 6 hónapja tu­dott, sőt az egy éven túl elő­terjesztett panaszt érdemi vizsgálata nélkül el is kell utasítani. Alapos panasz esetén nem­csak a sérelem orvoslásáról kell gondoskodni, hanem in­tézkedni kell arra is, hogy a kifogásolt magatartás ne for­duljon elő többé. Indokolt esetben a mulasztó felelős- ségrevonására is intézkedést kell tenni. Dr. Csernai István Közérdekű bejelentések, s a panaszok intézéséről Kinek uan igaza' Utazó nyugdíjasok Kálvária a kedvezmény körül A minap írtuk — örömünknek adva kifejezést —, hogy a nyugdíjasok évente négy menettérti utazásra kedvezmény kaptak, s lám, lám. milyen jó, hogy az olcsóbbá foílt vasúti jegy sok otthonülő öreget moz­díthat ki hosszabb-rövidebb kiruccanásra, országjáró kirándulásra. Milyen jó, hogy az eddigi évi egy he­lyett amelyet a szakszervezet adott, most már négy jár. Helyett? Talán inkább mellett? Vagy hogyan is? A nyugdíjas — egyik levélírónk — örülvén az új­nak, s nem feledve a szakszervezettől járó régit — bekopogott a szakszervezeti bizalmihoz, s annak rendje- módja szerint kért egy útra szóló kedvezmény-szel­vényt. Kért, s kapott is.­Ment az IBUSZ-hoz (amely egyben a MÁV hivata­los jegyirodájának is számít), s a szabályosan kiadott szelvényre váltott jegyet. Azazhogy váltott volna, de nem kapott. Azért nem, mert — vele s a szakszerve­zeti bizalmival ellentétben az IBUSZ (de mint meg­tudtuk, a MÁV saját jegyirodája is) úgy értelmezte az új rendeletet, hogy van új kedvezmény, megszűnt a régi. A nyugdíjas mégis utazni akart, s feláldozta az új kedvezmény szerinti négy szelvény egyikét a jegyváltásra. Aztán felszállt a vonatra, ahol a kalauz mélységesen megsajnálta, mert mégsem a szakszerve­zeti szelvényre — tehát a négyen fölülire — váltott jegyet, ö megint másképp értelmezte. Levélírónk joggal kérdi hát, kinek van igaza? A gyors válasz: neki! S hogy miért e kavarodás, arra a magyarázat egyértelmű: nem volt egyértelmű a jegykiadók munkáját szabályozó utasítás, a KPM vasúti főosztály 103769/77. IIB számú (a rendeletszám sem valami egyszerű!) rendelete. Nem tudni meg be­lőle, érvényes-e továbbra is a szakszervezeti utalvány vagy sem, csak arra ad utasítást, hogy milyen eset­ben nem büntethető meg a szakszervezeti szelvényes utas. Eközben pedig adja a szakszervezet a szelvényt, nem adja viszont a jegyet az IBUSZ, a jegyiroda. Nos, megszűnt, vagy nem szűnt meg az ötödik utazási ked­vezmény? Bárány Antalt, a szolnoki állomásfőnökség oktatótisztjét kérdeztük, s tőle tudjuk, hogyan oldják fel ezt a sok nyugdíjast érintő ellentmondást. A na­pokban kaptak táviratot, amely a félreértelmezés le­hetőségét is kizárja: az idén még kiadható a négyen felül a szakszervezeti tag nyugdíjasnak a plusz egy szelvény, 1978-tól viszont már csak a négy kedvez­mény érvényes. Értjük. Csak azt nem, miért nem lehetett ezzel kez­deni a rendelet kiadásakor. II kisúji fapapucs A kisújszállási KUNSZ0V- nél egy műszak alatt 400 pár fapapucs készül. Ké­pünkön Fehér Szilvia a divatos „klumpa" felső részét alakítja. - MG ­Á „legrégibb" maszek boltos Kanyargós, szűk utca, egyik oldalán keskeny jár­dával. Apró házak, a keríté­sek mögül kitárulkozó sző­lőlugasokkal, gyümölcsösök­kel, veteményeskertekkel. A forgalom elkerüli, gépkocsi nem merészkedik ide. Ha esik, a sár ejtené foglyul, jó időben a tengelytörő kátyúk őrzik a csfendet. Az utca vé­gén öreg ház, idős gazdával. A házat elnyűtt vasroló és a cégtábla különbözteti meg a többitől. A táblán elmosódó betűkkel: Pálnok Béláné, sz. Patai Erzsébet Fűszer és Vegyesboltja. A jelek szerint ez az utolsó „maszek bol­tos” Jászkiséren. Az idős nő szolgálatké­szen muraija be birodalmát. A kérdésre, hogy mi min­den van a boltban, büszkén válaszol: könnyebb arról be­szélni. hogy mi nincs. És valóban a szobányi boltban hihetetlenül gazdag a vá­laszték. Az áruk példás rendben sorakoznak a falat borító 55 fiókos fűszeres szekrényben, a mennyezetig érő polcokon, a régi, fafa­ragásokkal • díszített állvá­nyokon. — A boltot — nem ezt, a régit — édesapánk alapítot­ta 1906-ban a Felvégen. Fe­le volt csupán a mostani­nak, a másik fele a szoba, ahol laktak. Ide. az Alvégre tíz év után költöztek, akkor bővült a fűszer- és vegyes­kereskedésük fakereskedés­sel. Hároméves voltam, sokat lábatlankodtam, de haszno­mat is vették, mert én vit­tem a hírt a boltban kiszol­gáló édesapának, hogy az udvaron tűzifára várnak. Amikor édesapánk 1939-ben meghalt, a nővérem állt a pult mögé. Hét év múlva ő is meghalt szegény, attól kezdve én — egy darabig egyedül, azután a férjem­mel együtt — vezettem az üzletet. Szerettük a keres­kedést. Rendet tartani a boltban, csukott szepimel ódanyúlni a fiókokhoz kö­ménymagért, vagy csípős paprikáért, cipőfűzőért vagy biztostűért. — Mi a szép a kereskedő szakmájában? Minden, amit a vevőért tesz. Emlékszem, kisiskolás koromban még csak rakosgattam szavakká a betűket, de már folyéko­nyan el tudtam mondani — édesapám tanított rá — a szép mondatot, hogy: van, hogyne lenne, mennyit kér belőle a kedves vevő. Mert a jó kereskedő kényes a boltja becsületére, szégyellj, ha nagy ritkán ki kell mon­dani a nincs szót. Természe­tesen azért, hogy a vásárló soha ne távozzék üres sza­tyorral és csalódottan a bolt­ból, mindig tenni kell vala­mit. — Terveim? Férjem fél éve, hogy meghalt, egyedül élek, idős vagyok, nem tu­dom meddig bírok el a bolt­tal. A gyerekek gyakran ha­zalátogatnak, elvégzik a ház­körüli javításokat. Szeret­ném ha valamelyik egyszer ittragadna, átvenné az üzle­tet, hogy a most 71 eszten­dős Pálnok bolt megérné a 100. évét. I. A

Next

/
Thumbnails
Contents