Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

1977. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tudós és forradalmár Benedikt Ottó születésének évfordulóján Megkezdődtek a küldöttértekezletek Készülődés a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára 80 esztendős. Két évvel eze­lőtt, az MSZMP XI. kong­resszusán, teljes szellemi frisseséggel tett felszólalásá­ban, is életének két fő vonu­latát, a nagy képzettségű tudományos dolgozó és a kommunista együvé tartozó kettősségét bizonyította. Egyik kiegészítő javaslata a tudomány termelőerővé vá­lása, a tudományos-technikai forradalom gyorsabb ütemű kibontakozása mellett adta le a voksot. A másikban po­litikai, társadalmi és gazda­sági előrehaladásunk egyik alapkérdése, az üzemi de­mokrácia lehetőségeinek ki- teljesítése mellett állt ki. S mindkét javaslatát összefűz­te a munkásosztályban és a párt politikájában való tö­retlen, őszinte hite. Már korán eljegyezte ma­gát a forradalmi mozgalom­mal, anyai ágon az osztrák szociáldemokrácia egyes vezetőihez is rokonság fűz­te. Azonban az igazi vízvá­lasztó életében — mint any- nyi máséban nemzedékéből — az első világháború és a forradalmak voltak. Törté­nelmet csinált, amikor sza- badságos katonatisztként gyújtó hatású beszédével megakadályozta egy katona­szerelvény frontra indítását. Nyilvánvaló volt, hogy 1918- ban a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját választ­ja tevékenysége színteréül. Hogy élete első időszakát döntően a politika, a for­radalmi cselekvés tudatos vállalása uralta, azt már a puszta felsorolás is bizonyít­ja. A Tanácsköztársaság ide­jén a magyar párt bécsi po­litikai megbízottja, majd az utolsó három hétben Kun Béla személyes titkára. A proletárforradalom leverése után — nem minden viszon­tagság és meghurcoltatás nélkül — sikerült Bécsbe szöknie, ahol hamarosan az Osztrák Kommunista Párt egyik vezetője, a politikai bi­Ma lenne zottság tagja lett. S miköz­ben részt vesz a legforradal­mibb munkásmozgalomban, egyben elvégzi a bécsi mű­szaki egyetemet is. A politikai tevékenységgel párhuzamos és egyre jelen­tősebbé váló mérnöki-kons- ruktőri tevékenysége miatt következik be élete második nagy fordulata. A Komin- tern hozzájárulásával, a szovjet kormány meghívásá­ra egy fontos találmánya (villanymozdony újfajta von­tató motora) bevezetésére Moszkvába utazik. Az eddig főfoglalkozású forradalmár műszaki tudományokkal kezd foglalkozni. Egyetemi tanár, a tudományok dokto­ra, elismert szaktekintély lesz új hazájában. 1955-ben jött haza, a Mű­egyetem tanszékvezető taná­raként munkásságáért Kos- suth-díjjal és akadémiai tag­sággal jutalmazták. Már 69 éves, amikor őt nevezték ki az Automatizálási Kutató In­tézet igazgatójává — köz- megelégedésre. IIXI. kongresszuson Kádár János, az MSZMP KB első titkára vitazáró be­szédében felhívta a figyel­met Benedikt Ottó kongresz- szusi felszólalásában is tük­röződő életének, harcainak nem halkuló jelentőségére: „a régi forradalmárok kriti­kus, konkrét, elvi, nyílt stí­lusát képviselte: megmond­ta, mivel ért egyet, minek örül; kifogásolta, amit nem vettek figyelembe, és általá­nos értékelést is adott, öt- venhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdelmét a mun­kásosztály ügyéért. Ma is sok szó esett róla, hogy tanul­junk egymástól. Azt tudnám ajánlani, hogy tanuljuk meg a régi forradalmárok nem­zedékétől ezt az ifjúi lelke­sedést és tüzet!” — dérer — Fontos állomáshoz érkez­tek a Magyar Vöröskereszt ősszel összeülő V. kongresz- szusának előkészületei: má­jus 15-én befejeződtek az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, valamint a községekben és üzemekben — ahol több alapszervezet működik — a nagyközségi, nagyüzemi kül­döttértekezletek. A tanács­kozásokon mintegy 20 ezer küldöttet választottak a já­rási, a városi, illetve a ke­rületi küldöttértekezletekre, amelyek május 16-tól június végéig tartanak. A taggyűlésekről a Vörös- kereszt országos vezetőségé­nek illetékesei elmondták az MTI munkatársának: a Vö­röskereszt immár több mint egymilliós tagságának mint­egy 65 százaléka vett részt a tanácskozásokon. Az első összesítések sze­rint a vezetőségi tagoknak mintegy 30 százaléka cseré­lődött ki, megújultak, felfris­sültek a vezetőségek, örven­detes, hogy sok fiatal kap­csolódott be a munkába. A taggyűlések híven tük­rözték, hogy erősödött a Vö­röskereszt helyi, társadalom- politikai szerepe; az alap­szervezetek eredménnyel működnek közre a szocialis­ta humanizmus szellemének erősítésében. Az V. kongresszus előké­szítéseként augusztus 15-e és szeptember 20-a között tart­ják meg a vöröskeresztes megyei, illetve budapesti küldöttértekezleteket. A levéltárak és a helytörténetírás A országos és megyei le­véltárak igazgatóinak, • a me­gyei tanácsok művelődési osz­tályvezetőinek részvételével országos tanácskozás kezdő­dött tegnap Salgótarjánban. A megbeszélés középpontjá­ban a levéltáraknak a hely­történetíráshoz nyújtott se­gítsége, illetve a levéltári fondjegyzék szerkesztési el­vei álltak. Egyet, de oroszlánt! Mostanában — pihentetek­ül előveszem néha Aiszóposz meséit. Olvasom, hogy „mikor a róka ócsá­rolta a nőstény oroszlánt, hogy mindig csak egy utó­dot szül, ez így válaszolt: Egyet, <de oroszlánt!” In­nen ,kezdve már gyeplő nél­küli szabad poroszkálást en­gedek gondolataimnak, me­lyek a falvak gondjaihoz röpítenek. Talán kiderül, miért. A MEGYE sok kis falva küszködik mostanában (s mi­kor nem?) a kevés pénz bék­lyójával. Az a bizonyos kasz- sza, ha nem is üres, de.. Egyrészt ugye fel kell újítani a faluban lévő állami laká­sokat, tanácsot, iskolát, óvodát, bölcsődét, könyvtárat működtetni kell valamiből, segíteni a művelődési házat. Ezekre ott vannak az úgyne­vezett saját — és megosztott bevételek, ami magyarul annyit tesz, hogy bizonyos összeghez jut a tanács a lak­bérből, ebadóból, földhaszon­bérből, köztisztasági fürdőből (ha van), a piacból, a külön­böző adónemekből, amilyen például az általános jövede­lemadó, gépjárműadó, ház­adó, borforgalmi adó, stb.; másrészt pedig ott a mező- gazdasági téeszek befizetése (földadó, jövedelemadó, gép­járműadó, községfejlesztési hozzájárulás), minisztériumi vállalatok befizetése, ipari szövetkezetek befizetése. Csakhogy a falvak egy részé­ben az ioari szövetkezetek egyesültek, a mezőgazdasági szövetkezetek úgyszintén, az áfészekről nem is beszélve. Szóval az eddigi források is apadnak, de az említett in­tézményeket mégiscsak mű­ködtetni kell. Csakhogy a lakosság szá­mára két-három évtized alatt megszokott dolog lett a fej­lődés, s ezt a fejlődést új lé­tesítményekkel mérik, A fa­lu képe ugyan évszázadokig alig változott, de ha most egy esztendő alatt nem nő ki a földből egy-egy új középü­let, nem javult az ellátás, a szolgáltatás, bizony a lakos­ság már a vezetők orra alá dörzsöli a „helybenfutást” a tanácstagi beszámolókon, ta­nácsüléseken és különféle fó­rumokon. Nos, miből gyara­podhat, fejlődhet a falu? A községfejlesztési alap címszó alatt ilyen tételek vannak: lakossági községfejlesztési hozzájárulás, telekadó, köz­műfejlesztési hozzájárulás, közterület-használatbavételi díj. A falvak vezetői hozzá­fűzik: ezek az összegek is csökkentek, mivel például sok telket megosztottak, így csökkent a telekadóból befo­lyó összeg, s a közműfejlesz­tési hozzájárulás is jelentős összeggel fogyatkozott. Akkor hát? ... NOS, EZEN a ponton kez­dődnek a községi „bűvész- mutatványok”. Egyik község tartalékolja pénzét egy. jö­vőre felépítendő, komolyabb létesítményre, akkor az idén ezt az összeget kölcsön tudja adni másik községnek. Van rá példa. Ez azonban csak néhány százezer forint. De járdát még mindig kell épí­teni, járdát mindig kell ja­vítani, a vízhálózatot évről évre bővíteni kell, csakúgy, mint a villanyhálózatot, épí­teni kell ravatalozót, támo­gatni kell a sportkört, az MHSZ-t, az úttörőtábort... Nos, ott a koordináció. Igen ám, de a termelőszövetkezet­nek (nincs más egység!) rossz éve volt 1976-ban, tehát most az sem az igazi. Igaz, géppel rengeteg munkát elvégez, például az árokásógép helyet készít az új vízvezetéknek, a dózerok rendbe hozzák a köz­ség földútjait (milyen sok földút van egy-egy faluban!) ... Akkor pedig segít a la­kosság! A társadalmi mun­káról szóló kimutatások jel­zik, hogy milyen sokat. A KÖZELMÚLTBAN érté­kelték a területfejlesztési verseny eredményeit, s e sze­rint Szolnok megyében 273 millió forint az 1976-ban vég­zett társadalmi munka érté­ke. Ez a tekintélyes összeg 28 százalékkal felülmúlja az előző évi eredményt, így ma már megyénkben átlagosan 610 forint értékű társadalmi munka jut egy emberre. Csakhogy itt újabb bökke­nő következik: községi veze­tők panaszkodnak, hogy ahol megépült a villany, a víz, a járda, mintha elvágták volna a lakosok aktivitását. S az az igazi bűvészmutatvány, hogy így is tudnak építeni a lako­sok összefogásával egy-egy KRESZ-parkot, kitisztítják az árkokat, épül egy-egy sport­pálya, néhány utcában járda, és így tovább. A falvak akti­vistáit, tanácsi, népfrontos, pártvezetőit, a KlSZ-fiatalo- kat, de még az úttörőket is megilleti mindenki elismeré­se: a legkisebb eredményért is kemény munkát végeznek, nagy erőfeszítések eredménye a talpalatnyi újonnan készült járda is. Így azután a tanács­tagi beszámolókon elsorolhat­ják: társadalmi munkában épült ez meg ez, a község rendelkezésére álló anyagi erőt pedig egyetlen komoly létesítmény elkészültére for­dítottuk (mostanában példá­ul tornateremre, ÁBC-áru- házra, vízműre). S itt jutot­tam vissza Aiszóposz mesebe­li oroszlánjához, aki egy utó­dot szül: egyet, de oroszlánt! Körmendi Lajos Vízvezeték, hidroglóbusz Vízmű épül Szel­vényen. A jelenleg is működő artézi kút vizének tárolására 50 m-es hidrogló­busz épül. A nyolc­kilométeres vízháló­zat építését a Me- zőtúr-Tiszaug és Környéke Vízgazdál­kodási Társulat mun-' kásái végzik. Az ifjúsági parlamenten javasolták Ahol a szó nem száll el — Milyenek az AGROKER KISZ-esei? — Igyekvő, jót akaró, — éppen ezért problémákkal is küzdő — fiatalok. Tizenhét éve közvetlen a kapcsolatom velük. Természetes — a szó jó értelmében vett — min­dennapi az emberi érdeklő­désem, a besziélgetéseink. Esetenként kritikával és ta­náccsal segítem őket. A KISZ-taggy ülésen, az ifjúsá­gi parlamenten, szinte min­den rendezvényünkön ott va­gyok, olykor együtt végzünk társadalmi munkát, ha úgy adódik versengünk is — mondja Birtkás Miklós. A KISZ-esekről, a tizen-, huszonéves fiatalokról, mun­kájukról beszélgetünk a szol­noki AGROKER Vállalatnál Birkás Miklós gépkocsiveze­tővel, Perlaki Józsefné párt­titkárral. Hogy miért ez a té­ma? Birkás Miklós a párt­szervezet vezetőségének ifjú­sági felelőse, szocialista bri­gádvezető — a közelmúltban kapta meg az Ifjúságért Ér­demérmet —, a fiatal Perla- kiné a mostani megbízatásáig KISZ-titkár volt, tehát „ta­nú”, Gál Gyöngyi is belekap­csolódott a beszélgetésbe, ő KISZ-titkárhelyettes. — Ha másfél évtizedet ve­szünk, ezalatt nemcsak a KISZ-tagság cserélődött, ha­nem változott, színesedett a szervezeti élet is. Az AGRO- KER-nél hogyan mérhető e változás? A KISMAMÁK HELYETTESÍTÉSI — A legutóbbi ifjúsági parlamentet, és az azóta el­telt néhány hónapot nézzük: sok hasznos ötlettel, konkrét javaslattal álltak elő a fiata­lok, amelyek közül már jó néhány meg is valósult. Szó volt például arról, hogy egy- egy területen nagy a megter­helés, hiszen harmincnégy kismama van távol, akiknek a munkája a többiekre há­rul. Ésszerű javaslatot aján­lottak: az eddigi kétoldalú könyvelés — a pénzügyi és a számviteli osztály is végezte — átcsoportosítással és egy könyvelőgép beállításával megszüntethető. Napi 3—400 számlát kell a bizonylati fe­gyelemnek megfelelően köny­velni, ezt szorozzuk kettő­vel ... Nos, már a javasolt formában dolgoznak: van egy Ascota—17,1-es típusú könyvelőgép és némi átcso­portosítással csak a pénzügyi osztály dolga a könyvelés és az ellenőrzés. EGY ÜZEM, EGY ISKOLA — Vagy említsük a nyári, őszi betakarítási ügyeletet. Az alkatrészosztály dolgozói teljesítették a nyújtott mű­szakot. A parlament javasol­ta — és megszavazta, — hogy a vállalat minden dolgozója vegye ki a részét az ügye­letből. A fiatalok kivétel nél­kül vállalták — fűzi hozzá a párttitkárnő, és folytatja: — De nemcsak a gazdasági vállalások, javaslatok formá­lódtak, bővültek. Nagy a ta­nulási kedv. Az itt dolgozó nyolcvannépv fiatal fele ta­nul, állami, politikai oktatá­son és szakmai tanfolyamo­kon. Külön kérték a fizikai dolgozók a targoncavezetői és a kötözői tanfolyam megszer­vezését, az adminisztratív munkakörben dolgozók pedig a kereskedelmi ismereteket bővítő előadások tartását ja­vasolták. Mindkét tanfolyam beindult, illetve tart. — Az Ifjúságért Érdem­érem kitüntetés az ifjúsági felelős eredményes tevékeny­ségét ismeri el. Gál Gyöngyi titkárhelyettes, mit emelne ki Birkás Miklós fiatalok kö­zött végzett munkájából, mint követendő példát? — A vállalat KISZ-esei és KISZ-en kívüli fiataljainak segítése mellett a Birkás bri­gádnak az úttörők között vég­zett munkáját. Szintén a par­lamenten hangzott el: nem tartjuk kielégítőnek, hogy társadalmi munkában csak gereblyézzünk egy-egy par­kot, ennél értelmesebb, hasz­nosabb céljaink is vannak. Ekkor került szóba az Egy üzem — egy iskola elneve­zésű mozgalom szélesítése, amibe a brigádokat is bevon­tuk. Birkás Miklósék jó pél­dát mutattak. Az Áchim és a Rákóczi úti iskolákban nem­csak több tízezer forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek, hanem foglalkoztak a gyerekekkel is. Üzemlátoga­tásra hozták őket, prospektu­sokból kiállítást rendeztek nekik, egy-egy nemzeti, tár­sadalmi ünnepen együtt em­lékeznek az iskolásokkal. A Birkás brigád példáját azóta már öt kollektíva követte, és természetesen az ifjúkommu­nisták is. — A KISZ-alapszervezet fiataljainak figyelmessége, ötletei bennünket, felnőtteket is magával ragadnak. Ilyen például a gyesen lévő -anyu­kákkal való kapcsolatuk: egy-egy jelentősebb gyűlésre, ünnepre meghívják a kisma­mákat, a gyerekeket addig alkalmi „felügyelők” szóra­koztatják. Vagy: gondoskod­nak arról a fiatalok, hogy ne csak a KISZ-korosztály ve­gyen részt az „Edzett ifjú­ságért” mozgalomban, hanem az egész vállalat, hiszen az üzemi sportpályát is egvütt építettük. Az augusztusi AGROKER-sportnapi előké­születnek már most nagy a visszhangja — így Birkás Miklós. HOGY TELJES LEGYEN A KÉP Perlakiné elgondolkodva jegyzi meg: — Sikerekről, fejlődéiről, tervekről beszél­tünk. Nem teljes a kép, ha a hiányosságokról nem szó­lunk.. Mert azok is vannak. Elsősorban a szervezettség ..! ugye Gyöngyi, ezen a terüle­ten van még tennivaló? — Harminckilenc KISZ-ta- gunk van, az itt dolgozó fia­taloknak nem egészen a fele. Sokan még alig két-három hónapja dolgoznak itt, má­sok a bejárásra hivatkozva nem kapcsolódnak be a KISZ-munkába. Az új mun­kások „kezdő lépéseit” segít­jük, figyeljük tevékenységü­ket, tehát ők még „próbaidő­sek”. De bevonjuk őket is a közös munkába ... biztosan lesz közülük is többre vállal­kozó, ha belekóstol a kollek­tív élet mozgalmasságába. * * * Az AGROKER KISZ-eséi az elmúlt évi munkájuk alapján elnyerték a KISZ Központi Bizottság Kiváló alapszervezete címet és zász­lót. T. Szűcs Etelka

Next

/
Thumbnails
Contents