Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
1977. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiszafolduaron Üszőnevelőt építenek Az emberi jogok történelmi perspektívában A tiszaföldvári áfész és a helyi Lenin Tsz együtt igyekszik megteremteni a háztáji termelés alapját. Mit és hogyan tettek ed- dik ennek érdekében - erről adtak számot tegnap a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága előtt. Mindenekelőtt a termelési és értékesítési biztonságot garantálták mindazon kistermelőknek — a szakcsoportok tagjainak —- akik termékeik értékesítésére szerződtek. Május elejéig 323 termelővé! 1078 mázsa zöldség, illetve 2032 mázsa gyümölcs felvásárlására kötött szerződést az áfész. Csaknem 100 ezer forint értékben, nagykereskedelmi áron biztosított vetőmagvakat a zöldségtermelőknek, több mint 46 ezer naposbaromfi beszerzésével segítette a kisállattenyésztőket. Április végéig meghaladta az 1,2 millió forintot a. felvásárüóhe- lyek forgalma: többek között — Egymásután adtuk a fegyelmiket. Az első hónapok azzal teltek, hogy írtuk, felvettük, vizsgáltuk a kártérítési jegyzőkönyvet. Mit csináltak? Előfordult itt kérem még társadalmi tulajdon elleni vétség is. Üzleteltek a kenyérrel, ittak. Kertes József, fiatal még, huszonhét éves. Üzemvezető. Néha olyan mintha harminchét lenne, fáradt, elkeseredett, máskor fellobban: — Azt mondtuk, nem kötünk mi nyugdíjas szerződést senkivel sem. Nem törvényszerű az, hogy ha valaki hibát hibára követ el, egy vállalatnál dolgozzon örökké. 8 vonal mellett Nehéz volt az elmúlt esztendő. Üj vezetők kerültek a gyár élére, de új embereket neveztek ki a csoportvezetői posztokra is. Megkezdődött a rendcsinálás. — És úgy néz ki, hogy a mostani hónapokban be is fejeződött — mondja Szoko- lai Endréné szakmunkás. — Csak azt tudom mondani, a tavalyi és a tavalyelőtti évekhez képest alaposan megváltozott a hangulat, és a munkastílus is. Akkor előfordult, hogy az egyik ember elfelejtette megnézni a kemencét. Kimaradt az oxigén, leállt a fűtés, tönkrement a kenyér. Máshol elfolyt a kovász, keményebb lett a tészta. — És most? — Nézze meg a selejtszázalékot. Tavaly még minden száz kenyérből hat-hét rossz volt. Az idén az első negyedévben már csak egy-kettő. Megalakult az új brigád is, mert a régi nem élt talán két hetet sem. Feloszlott. Nem foglalkoztunk vele. mi se, de a vezetők se komolyan. — Hány tagot számlál az új? — Huszonnégyet. Vannak közöttük raktárosok is, de a többség a vonal mellett dolgozik. November 7. lett -a brigád neve. Vállalásokat tettünk, javítjuk a minőséget, takarékoskodunk. A vonal: a liszttartályoknál kezdődik, s a raktárban — ahol a ropogós héjú, illatos kenyeret ládázzák — végződik. Egyik állomása a kovászoló. Itt dolgozik Farkas Imre, szakmunkás, aki 295 ezer tojást, több mint 154 mázsa pyulat, csaknem 21 mázsa galambot vettek át. Napjainkig 1400 hízósertést és 800 süldőt értékesítettek az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, s várhatóan az idei felvásárlás mennyisége meghaladja a kilencezret. Ebben a Lenin Tsz-től várhatják a támogatást a tenyésztők: május végétől a termelőszövetkezet 236 anyakocát ad. A takarmányellátás gondján is könnyített, több mint 800 lucernaparcellát adott át hároméves használatra az állattartó kistermelőknek. A szarvasmarha-tenyésztők térítés ellenében 3,5 vagon lucernaszénát és csaknem 50 mázsa száraz répaszeletet kaptak eddig. Legelőt is biztosított a tsz a háztáji állatállománynak. Május közepétől megoldották az állatok kihajtását, vasárnaptól gulyás ügyel a háztáji jószágokra. arra figyel, hogy az automatika tökéletesen működjön. — Mennyi a jövedelme? — Havonként ötezer forint. Nagy a felelősség. Ha itt elhibázunk valamit, egyszerre öt mázsa kenyér alapanyaga lehet rossz. Két műszakban dolgozunk, de néha tizenkét órázunk. Ha valahol valami nem jó, már ugrik is az ember. — Melyik gép romlik el leggyakrabban? — A kovász-szivattyú. Elkopnak benne a szimerin- gek. Ha elromlanák, megyünk velük tovább. — De akkor még jobban tönkremegy a gép! — Mindegy, a kovásznak el kell készülni. Mert reggel a boltokba kenyérért mennek az emberek. Ez olyan üzem, ahol nem lehet azt mondani, ma nem teljesítettük a tervet, majd holnap ráhajtunk. Hajnalban már ott guggolnak az egykilósok, a kétkilósok a polcokon. Lakatos, kontra műszerész — Miért kapott fegyelmit? Kántor Piroska segédmunkás lesüti szemét, kis ideig úgy tesz, mintha semmiről sem tudna, aztán kiböki: — Nem jöttem be dolgozni. ö egyébként mindenes. Takarító, ládamosó, kenyérkiszedő. Különösebben nem bántja az ügy, valamennyivel kevesebb pénzt kapok, mondja. Aligha vajaznánk reggel a kávé mellett a kenyeret, ha a dagasztok, vagy a táblamunkások így gondolkodnának. A tmk-sok is szívügyüknek tekintik a termelést: — Az első időkben szinte remegett a lábam, amikor a portánál bejöttem — mondja Hajnal Miklós elektroműszerész. — Éjszaka egyedül lenni ennyi automata között, várni mikor, melyik romlik el, idegesítő dolog. De ahogy telnek az évek egyre könnyebb megtalálni a hibát. A tmk-sok is brigádban dolgoznak. — Nemrég alakult egy új, a neve Elektron. Azelőtt volt egy másik, a lakatosokkal együtt, de az személyes problémák miatt feloszlott, Jó ütemben haladnak az 5 évre szóló fejlesztési tervek megvalósításával a jászberényi Kossuth Tsz-ben. A termelőszövetkezet ezúttal mintegy 20 millió forintos beruházást valósít meg. Többek között 400 férőhelyes üszőnevelőt építenek a hozzákapcsolódó létesítményekkel: silótározóval, víz-, villanyhálózattal, üzemi úttal. A korszerű berendezésekkel ellátott üszőnevelő előregyártott elemekből épül. A téesz szarvasmarha-állományának a tervidőszak végére előirányzott növeléséhez teremt kedvező feltételeket. A mostani — már elavult — istállóból juhhodályt alakítanak ki. A jelentős beruházás terv - dokumentáoióit az AGRO- BER készíti, kivitelezésére a téesz építőrészlege kapott megbízást. A létesítmény várhatóan 1979. végére lesz kész. Vitatkoztunk, melyik a lakatosmunka, melyik a műszerész. Kiiktattunk egy villamosmotort, jött a kérdés, ki csavarozza le? — Anyagilag érdekeltek azért, hogy minél hamarabb megjavítsák az elromlott gépet? — Dehogy. Már szóltunk termelési tanácskozáson, nincs ösztönzés a javítóknál. Igaz, dolgozunk mi rendesen, mert ha egy gép áll, akkor nem működik a többi sem. S kényelmetlen, ha én dolgozom, tíz ember pedig ül mögöttem. — Milyen az alkatrészellátás? — Rossz. Sok az automata, sok az elektromos berendezés, a lerakódó lisztszemcsék miatt gyakori a kontakt-hiba. Azt mondják a központban: próbáljuk megjavítani az alkatrészeket. Dehát egy tranzisztort nem lehet bütykölni. — Nem sokat foglalkoznak velünk — veti közbe Zám- bori József brigádvezető. — Vállaltuk: adjanak alkatrészeket, szombaton és vasárnap éjszaka, szabad időben elvégezzük a kovász-szivaty- tyú karbantartását. Hát nem maradtunk benn, minek? A rossz helyére nem tudtunk volna mit tenni, mert alkatrészt nem kaptunk. II hatodik órában Hosszú idő eltelik, amíg a lisztből, vízből sóból kenyér lesz. A kovásznak állni kell hat óráig, míg az' élesztő dolgozik. Kell néhány év is míg a közösség kialakul. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat szolnoki kenyérgyára 1974-ben készült el. A munkások egy része a régi üzemekből, többségük kisebb pékségekből került a gyárba. Az eltelt három év hasonló az említett hat órához. Igazodtak, alkalmazkodtak egymáshoz — kisebb- nagyobb súrlódásokkal — a munkások. Kialakult, de még ma is formálódik a közösség. Társadalmi munkát végeznek, vetélkednek, értekeznek, tanulnak. A hat óra lehetett volna kevesebb? Ha több segítséget kapnak, talán. Ha talán kicsit több a tésztában az élesztő. Hajnal József o------------------_ . alkotmányok mega mai lehetősen változatos képet mutatnak. ám mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy a szocialista alkotmányok — közöttük hazánké is — az előzőekben említetteken túlmenő állampolgári jogokat is biztosítanak polgáraik számára. Egyben garantálják és megteremtik e jogok érvényesítésének eszközeit és lehetőségeit is. Népköztársaságunk alkotmánya elismeri és védi a személyi tulajdont, az öröklési jogot, a munkához, a házasságkötéshez való jogot, az élet, a testi épség, az egészség védelmét, betegség, munkaképtelenség, öregség esetén pedig a támogatáshoz való jogot. Az alkotmány elismeri és védi az emberi jogokat, s azokat állampolgári jogokként deklarálja. (Egyetlen alapvető korlátot állít e jogok érvényesíthetősége elé, azt ugyanis, líögy azok Csák a Szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatók.) Alkotmányunk biztosítja a,törvény előtti egyenlőséget, a nők és a férfiak egyenlőségét, az anyanyelv használatát, a nemzeti kisebbségek jogait (az anyanyelvi oktatást, a saját kultúra ápolását és őrzését), a lelkiismereti és vallásszabadságot a szólás-, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a levéltitok és magánlakás tiszteletben tartását, a közügyekben való részvétel jogát, s még számos egyebet. A szocialista alkotmányok e jogokkal és azok biztosítékaival megelőzik a legfejlettebb polgári alkotmányok hasonló jogosultságokat taglaló részeit, s nemcsak abban, hogy jóval szélesebb lehetőséget biztosítanak állampolgáraik számára. Abban is, hogy a felsorolt jogok élvezetét is biztosítják. Az amerikai Virginiai Nyilatkozat már 200 esztendővel ezelőtt deklarálta, hogy minden ember „a természet rendje szerint” egyenlően szabad és független, ám még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ténylegesen felszámol- hatóvá váljon az Egyesült Államokban a rabszolgaság, s máig sem szűnt meg ténylegesen a faji diszkrimináció. Az emberi jogok körébe tartozó jogosultságok fejlődése országonként eltérő körülmények között és időben is nagy fáziskülönbségekkel zajlott le. Érvényesülésük materiális biztosítékai is csak fokozatosan alakultak — alakulnak — ki. Mivel korunkban két merőben különböző gazdasági, politikai és ideológiai alapokon nyugvó és funkcionáló államcsoport él egymás mellett (nem beszélve a gazdasági-társadalmi fejlettség néha riasztó különbségeiről), ez önmagában is megnehezíti, hogy az emberi jogokat egységesen deklarálhassák az államok, s egyben biztosítsák érvényesülésüket is. A magántulajdon-bérmun- ka-profit szentháromság bázisán nyugvó társadalmakban a magántulajdon sérthetetlensége alapvető emberi (?) jogként van kodifikálva. A magántulajdon feltétlen tiszteletbentartása a polgári társadalmakban, s ami ezzel jár, a vele való korlátlan rendelkezési jog, egyben azt is jelenti, hogy ez mások jogos érdekeit sértheti. S egy kizsákmányoláson alapuló társadalomban —, ha sokszor burkoltan is — történhet-e másként? A szocialista országokban ezzel szemben nem lehet magánkézben kizsákmányolásra lehetőséget adó tulajdon. Ezeknek az országoknak egyik első dolga volt a magántulajdon, — vagy Marx szavaival élve: az értéktöbblet elsajátítására lehetőséget adó tulajdon — kisajátítása a közösség javára, a kizsákmányolás felszámolása, s a., munkából fakadó terméktöbblet közösségi célokra fordítása. Egyebek mellett éppen az állampolgári jogok anyagi biztosítására. A gazdasági-tulajdoni viszonyok megváltozása szükségszerűen megváltoztatta a politikai-társadalmi viszonyokat is, s ezzel együtt módosulás következett be az emberi ■— állampolgári Jogok tekinteTé- ben is. 1 , .. is, a polgáLegelÖSZÖr ri társadalmakhoz képest, megváltozott e jogok prioritása: a történelmi fordulat a többség — éspedig az abszolút többség — jogainak elsődlegességét jelentette a csoport- vagy egyéni jogokkal szemben, jóllehet nem tagadta, még kevésbé szüntette ez utóbbiakat meg. Minthogy a szocialista társadalmakban nincsenek az egyes osztályok és rétegek között antagonisztikus ellentmondások, mód, és lehetőség van a közösségi és egyéni érdek (s az ezeket kifejező jog) összehangolására, együttes érvényesülésére. Persze, az egyéni jogok egyetlen társadalomban sem lehetnek abszolút jellegűek. Az egyéni szabadságjogoknak például — közülük bármelyikről is legyen szó — minden társadalomban vannak korlátái. Már mielőtt e fogalmak létrejöttek volna a gyakorlat — az ősi közösségekben is — felállította ezeket a korlátokat. A szocialista társadalmakban az egyéni szabadságjogok odáig terjednek, ameddig nem sértik a közösség, az állam alapvető érdekeit. Említettük. hogy alkotmányunk_ e jogoknak a szocialista társadalom érdekeivel összhangban történő gyakorlását írja eíő. 1975. augusztusában — Albánia kivételével — valamennyi európai és két észak-amerikai állam aláírta a helsinki megállapodásokat, amelyek fő célja az európai béke és biztonság szavatolása volt. A már közkeletű „három kosár” valóban fontos kérdések kölcsönös megértésén alapuló megoldásának — és Európa békés jövőjének — dokumentumait tartalmazta. Legalábbis furcsa azonban, hogy a nyugati világban szinte kizárólag a harmadik kosár (és ezen belül az emberi es politikai jogok) tartalmával kapcsolatban csapják a legnagyobb hűhót, mondván: a szocialista országokban ezek nem érvényesülhetnek. Hazánk az 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendelettel törvényerőre emelte úgy a polgári és politikai, mint a gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezség- okmányát, s amint fentebb bemutattuk, az ezekben foglalt jogosultságok már régóta részei alkotmányunknak. Hasonló a helyzet a többi szocialista állam esetében is. Arról kevesebb szó esik odaát, hogy sok európai országban — a meghirdetett jogok ellenére — sem biztosítják például a munkához, vagy az egyenlő bérhez, az emberi életmódhoz való jog gyakorlati érvényesülését, vagy a nők, a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, a faji megkülönböztetés felszámolását. Arról nem is beszélve, hogy több nyugati állam máig sem iktatta törvényei közé az aláírt megállapodásokból következő jogszabályokat. Az emberi jogok érvényesítése területén tehát van még tennivaló. S maga az érvényesülés is társadalmi-történelmi folyamat. Hazánkban is — amely jósze- rint semmilyen demokratikus hagyományt nem öröklött kapitalista múltjából — feladat, hogy a különböző emberi (állampolgári) jogok gyakorlását, tehát a szocialista demokratizmust a dolgozóknak a közügyekbe való még fokozottabb bevonásával továbbfejlesszük, s így elősegítsük e jogok érvényesülésének kiteljesedését. még e téren is a tenSOn nivaló. Ám nap mint nap teszünk is érte. A demokráciát nem lehet egyszerűen deklarálni, hanem szívós napi munkával, állandóan építeni kell. S lehet is, hiszen szocialista társadalmunk ehhez, azem-/ beri jogok érvényesítéséhez, eddig soha nem volt lehetőséget biztosít. Az érdeklődök számára az emberi jogok kérdéskörének tanulmányozásához, — s történeti (fejlődésüknek az egyes dokumentumokban nyomonkö- vethető (alakulásához — gazdag összeállítást jelentetett meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1976-ban: Az emberi jogok dokumentumokban címmel, Kovács István és Szabó Imre szerkesztésében. Gy. A. A Tiszamenti Vegyiművekben naponta átlagosan 35 tonna mosóport gyártanak. A tetemes mennyiségű mosószerek normál- és maxicsomagolásban kerülnek az üzletekbe. Képünk az 500 grammos Tomi csomagolószalagjánál készült. (Fotó: T. K. L.) Kovásszal kel a kenyér X amogatas a kistermelőknek
