Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 30. ‘ V' | .V" I ■: Ésszerű edzés — túlzott kényeztetés Az iskolaorvosi vizsgálaton, de főként a testnevelés órá­ra vetkőzéskor is megfigyel­hettem, hogy azonos időjárási viszonyok között milyen kü­lönbözőképpen öltöztetik a szülők gyermekeiket. Az is­kolaköpeny alatt kardigán, alatta pulóver, alsó trikó, a harisnyanadrág fölött farmer, tréningruha, esetleg melegebb anyagból készült nadrág van. Az iskolaorvos minden esetben szóvá tette, hogy a gyermekek nagy része túlöl­töztetett. Megbeszéltem a szülőkkel, de nem mindegyik merte vállalni a könnyebb öltöztetést. Féltésből. — így szokta meg! — mondták. A mulasztási statisztika vi­szont azt mutatta, hogy az agyonöltöztetett, helytelenül kényeztetett gyermekek többször betegek, érzéke­nyebbek társaiknál. Az edzést természetesen nem kezdhetjük el máról holnapra, hirtelen, átmenet nélkül. A már elrontott, ér­zékennyé tett gyermeket csak nagy óvatossággal szoktathat­juk a könnyebb öltöztetésre. Kétségtelen tény, hogy a gyermek ésszerű öltöztetése nagyobb gondot jelent a szü­lőnek, mintha a biztonság kedvéért jól felöltözteti. Ehhez mindenekelőtt állan­dóan figyelnie kell a hőmér­séklet alakulását, a meteoro­lógia előrejelzéseit. S előfor­dulhat, hogy a gyermeket na­ponta többször át kell öltöz­tetni. Reggel még kell hosz- szú nadrág, délben erősen tűz a nap, elég a harisnyanadrág, esetleg egy kis zokni is. De jöhet egy zivatar, újra lehűl az idő, nemegyszer 10—15 fokkal esik a hőmérséklet, ismét felkívánkozik egy-egy melegebb ruhadarab. Megkérdezhetnék tőlem so­kan, mindezt hogyan csinál­ják, hiszen nincsenek egész nap a gyermek mellett. Elen­gedik óvodába, iskolába. Máris adódik a szülő újabb feladata: meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy a reg­gel ráadott kabátot délben a karján hozza haza, ha felme­legszik az idő, a hosszú nad­rágját vegye le a fűtött tan­teremben, sőt, ha melege van akkor a köpeny alá felvett kis mellényét, kardigánját is akassza fel a fogasra. Varr­junk mindenre akasztót, hogy könnyen elhelyezhesse holmi­ját a fogason. A túlöltöztetet gyermek nyugtalan a tanítási órák alatt, képtelen figyelni, izeg- mozog, fészkelődik. e Mi azt tanácsoljuk, hogy + 5 fok feletti hőmérséklet­nél elégséges harisnya vagy harisnyanadrág és csak + 5 fok alatt legyen farmer, tré­ningnadrág vagy más hosszú nadrág a gyermeken, de ott­hon és a tanteremben is ves­se le a melegebb öltözéket. Az edzésnek a legegészsé­gesebb módja, ha sokat sé­tálunk a gyermekkel. A ját­szótéren tartózkodás és ját­szás nem pótolja a sétát! A séta, az egyenletes ritmusú járás, a környezetváltozás, az úti élmények, kikapcsolódást, idegrendszeri pihenést is je­lentenek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Nekünk, tanítónőknek az is tapasztalatunk, hogy sok gyermek nem tud szépen, egyenletes ritmusban járni. Az iskolai kirándulásokon szinte kilógnak a fegyelme­zetten menetelők közül azok a szökdelve, csámpásan, ug­rándozva járó rendbontók, akikkel soha sem sétált sen­ki, akik csak a réten, játszó­téren ugrálhattak kedvükre. A napi levegőztetés mellett elengedhetetlenül szükséges segítőtársunk a gyermek szer­vezetének ellenállóbbá téte­lében — mind a fertőző, mind egyéb megbetegedések­kel szemben — a napfény. A napozást azonban sok szülő hiúságból maga is túl­zásba viszi. Szoktatnunk kell a gyermeket a napfényhez a kora tavaszi első napsugártól és naponta emelni kell a na- poztatás idejét, akkor egyen­letesen, lassan barnul a bőre és elkerülhető minden káros mellékhatás, bőrégés, hám- lás, rossz közérzet, nyugtalan alvás stb. Különösen a víz­ben (strandon) napozó pan­csoló gyermekre ügyeljünk, mert a vizes bőr sokkal köny- nyebben, hamarabb „leég” a napfény hatására. Első für­dés alkalmával 10—15 percig legyen csak nyílt, tűző na­pon a gyermek és csak ak­kor emeljük öt—öt perccel alkalmanként a napoztatás idejét, ha a bőrén nem ész­lelünk gyulladást. Általában egészségesebb a legmelegebb hónapokban a lombok között átsütő „szűrt” napfény. Dr. Gergely Károlyné A kardvirág ápolása A kardvirág a múlt század közepén került a termesz­tésbe és azóta nagy mérték­ben elterjedt a világon, ked­velt kerti dísz- és vágott vi­rág lett. Hazánkban is a leg­fontosabb nyári vágott virá­gok közé tartozik. A házikertekben virágjáért ültetik. Nem tartozik azon növényeink közé, amelyek kis ágyásokba ültetve is díszíte­nek. Célszerű magasabb egy­nyári vagy évelő növények közé ültetni, mert így nem vesszük észre, ha elvirágzás után már nem díszít annyi­ra. Ha szép virágot akarunk, akkor nyáron gondosan ápol­ni kell. A kardvirág fényigé­nyes növény. Ezért csak nap­ra célszerű ültetni, mért egyébként nem virágzik. Kihajtás után és 4—5 leve­les állapotban 4—5 dkg fej­trágyát adjunk négyzetméte­renként. Ezt sekélyen kapál­juk be, majd öntözzük meg. Az öntözés szintén fontos ápolási munka. Az időjárás­tól függően nyáron hetente, 10 naponként öntözni kell. A hagymagumókat magunk is nevelhetjük. A tavasszal elvetett apró sarjhagymagu- mókat nyáron tartsuk gyom­mentesen, mert a gyomok na­gyon sok vizet és tápanyagot vonnak el a fejlődő növé­nyektől. A nevelés alatt álló növé­nyekről soha ne vágjunk vi­rágot. Ezekről törjük le a kalászokat még mielőtt ki­nyíltak volna, mert így a hagymagumók nagyobbra fej­lődnek és ezeket a jövő év­ben vágott virágnak használ­hatjuk fel. Meleg, esős nya­rakon sok növény elsárgul. Ezeket egy gombabetegség támadta meg. Egyetlen véde­kezési eljárás a beteg (sár­gult, elszáradt) növények el­távolítása. Ezeket semmisít­sük meg. A hagymagumókat szeptember végén szedjük fel. Farmer­divat Képeinken a világ­szerte háditó far­mer két új változa­tát mutatjuk be. ____' . ­S AV«. 1» ** ' SÄ »«vita .'■** * Óh, azok a szeplők... A szappan felett i I mosószere győzelme k Ha játékosan megkérdez­nének bárkit: tudja-e, hogy mikor, milyen formában buk­kant fel először a szappan az emberiség történetében? — A válasz minden valószínű­ség szerint nemleges lenne. Annyit tudunk erről, hogy régesrégen élt őseink már is­merték, s az akkori asszo­nyok, — óh örök hiúság! — , kikészítőszerként használták. A babilóniai nők, a feljegy­zések szerint. a hamut és ola­jat összefőzték, s az így ka­pott masszát hajtartósítóként használták. Egyiptomban a szappant az orvosok gyógyító munkájuk­hoz alkalmazták. Ügyes hon­fitársaik különböző virágok kisajtolt olaját összekever­ték folyékony szappan anya­gával. Ily módon a készít­ményt kellemesen illatosítot­ták. Plinius ókori történetíró szerint (i. u. 23—79), a bar­bár germánok és gallok szolgáltatták Róma számára az újonnan felfedezett szap­pant. Használata birodalom- szerte elterjedt. Pompei rom­jai között, az egyik föltárt mosókonyhában is találtak apró darabokban szappant. Európába, az akkor még luxuscikknek számító arab, perzsa, indiai szappant a X. században hozták be a ke­reskedők. A szappan gyártá­sát ez idő tájban kezdték meg az európai országokban, s az 1300-as évek elején már szappanfőző céhek működ­tek. A céhek, mesterségük tudományát féltve őrizték, s a főzés titkát eláruló tagot keményen megbüntették. A különböző országok kincstá­rának urai magas adókat ve­tettek ki a szappanfőzőkre, s a szappan gyártását szigorú­an ellenőrizték. Az ellenőr­zés szigorúságát bizonyítja, hogy Angliában~— az 1711 —1833-as évek között — a szappangyárak üstjeit, tüzelő- berendezéseit és hamufőző edényeit zár alatt tartották, s az egész gyártási folya­matot a helyszínen, állandó­an ellenőrizték. Mosószódát, nagyüzemi mó­don az 1834. esztendőben gyártottak először. Sokan akadtak, akik ilyfajta üze­mek létesítését ellenezték, mondván: a szódagyárak el­űzik a fellegeket, s aszályt okoznak. Mivel e maradi le­gények az erőszaktól sem riadtak vissza, a mosószóda­gyártók — biztonság céljából —, a gyárak kapui elé fegy­veres őrséget állítottak. Nálunk a szappan törne-: ges gyártása a XX. század­ban kezdődött meg s terme­lése folytonosan növekedett, egészen a második világhá­borúig. Ekkor az anyaghiány miatt, derékba tört a szap­pan karrierje. Pótlására új­fajta, szintetikus, kitűnő ha­tású mosószereket hoztak forgalomba, amelyeket gyor­san megkedveltek a háziasz- szonyok. Hazánkban a szin­tetikus mosószerek gyártása 1954-ben kezdődött. A mosó­szerek rohamos elterjedésé­vel erősen megcsappant a mosószappan forgalma. A statisztikai adatok szerint a mosószerekből eladott meny- nyiség az utóbbi tíz eszten­dő alatt megduplázódott, a mosószappan fogyasztás 83 százalékkal csökkent. Ugyan­ekkor azonban a pipereszap­pan fogyasztása 60 százalék­kal emelkedett. A tavaszi napfény ultra­ibolya sugarainak hatására, a fényre érzékeny bőrön megjelennek a télen elhal­ványodott szeplők. Ez a kozmetikai problé­ma leggyakrabban a ter­mészetes szökés-vöröses hajú, fehér és világos bőrű nőknél fordul elő, valamint serdülőkor ide­jén. A szeplősödés sok keserűsé­get okoz, pedig kár bánkód­ni, mert vannak nők, akik­nek néhány szeplő kiféjezet- ten érdekes megjelenést, egyéni bájt kölcsönöz. Ha a szeplő zavaróan előnytelen, védekezzünk elle­ne. Ezt már kora tavasszal, még a szeplők megjelenése előtt meg kell kezdeni és fényvédő anyagokat tartal­mazó krémekkel, speciális púderekkel vagy orvos által felírt fényvédő kenőccsel védjük a bőrt a napfénytől. A fényvédő készítmények csak akkor óvnak meg a szeplősödéstől, ha minden­nap rendszeresen használ­juk, mielőtt kimegyünk a napra. Még akkor is szüksé­ges a fényvédő szerek hasz­nálata, ha felhős az ég. Ab­ban az esetben, ha sokat tartózkodunk a levegőn, na­ponta többször krémezzük vagy púderezzük be az arcot. Ha már megjelentek a szep­lők, akkor is érdemes fény­védő szereket használni, mert meggátolják a szeplők további sötétedését. A fény­védő készítményt csak nap­nyugta után mossuk le. Ha ennek ellenére mégis kijönnének a szeplők, külön­böző házi halványító eljárá­sokat alkalmazhatunk. Fog- piszkálóra csavarjunk kevés vattát, mártsuk citromlébe és •kenjük be a szeplőket. Az I rádió és a tévé jövű heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió­ban 19 óra 15 perctől hall­hatjuk a rádió Kabarészín­házának májusi műsorát. A Mindenki májusfája címmel induló műsort a Nemzetközi Diákklubból sugározzák Marton Frigyes és Sinkó Pé­ter szerkesztésében. A Petőfi adón 18,00 órakor Az ember biológiai jövőjé­ről szóló tudományos sorozat első adásában a remények­ről és a félelmekről ad átte­kintést Egyed László műsora. KEDDEN a Kossuth rádió­ban 19 óra 15 perckor kez­dődik a fiatalok népzenei műsora amelyben lakodal­mas dalokat és hajdúsági népdalokat hallhatunk. 19 óra 45 perctől külpolitikai műsor keretében egy szovjet tudományos intézet minden­napjairól hallhatunk. 21 óra 05 perckor jelentkezik a Ki­látó, a rádió világirodalmi folyóirata. A műsor kereté­ben hallhatunk korunk köl­tészetéből szemelvényeket, könyvkritikát és prágai be­szélgetést. A Petőfi adón 20 óra 33 perckor a József Attila Sze­geden című irodalmi kirán­dulások útikalauza Péter László lesz. SZERDÁN a Kossuth rádió­ban 19 óra 15 perckor az „Akarom, tisztán lássatok...” című Ady vetélkedő újabb adását közvetítik. A telvízióban 20,00 órakor Feleki László: Isten veled atomkor! című tévé-szatírá­ját láthatjuk, 21 óra 10 perc­uborkalének is van halvá­nyító hatása, előnye, hogy érzékeny bőrre is alkalmaz­hatjuk. A savanyú gyümölcslevek savtartalmuknál fogva fehé­rítenek. Alkalmazási módja: a gyümölcslevet hintőporral péppé keverjük, s a letisztí­tott bőrre pakolásszerűen felkenjük. Uborkaszeletekkel a következeőképpen történik a halványító kezelés: az uborkát vékony szeletekre vágjuk, majd a letisztított, vékonyan bekrémezett arc- és nyakbőrre helyezzük. Az uborkát 15—20 percig hagy­juk a bőrön, utána ismét krémezzük be a bőrt. A szeplők halványítására használhatunk 3 százalékos hidrogénhiperoxid-oldatot is, »'.mellyel naponta kétszer kell átdörzsölni a bőrt. Szeplők, szülés utáni sö- tétebb foltocskák eltávolítá­sára kipróbálhatjuk az „ACHRONIN” krémet, amely kombinált készítmény, fehé­rítő hatása is van. A krém általában nem okoz gyulladást, de ha rendkívül érzékeny bő- rűeknél mégis előfordul, 4—5 napi szünetet ikta- sunk be, majd újra hasz­nálhatjuk. Nagyon jók a higanytartal­mú szeplőkrémek, amelyek: a szeplők kifejlődését élettani módon gátolják, azonban ilyen krémeket csak orvos írhat fel, mert szakszerűtlen alkalmazása sok bajt okoz­hat. A szeplők „eltüntetésé­nek” egyik módja, ha foko­zatosan napozva lebarnu­lunk vagy sötét tónusú pú­dert használunk, ennek még az az előnye is, hogy fényvé­dő hatású. F. K. kor jelentkezik a Panoráma újabb adása, amely a világ- politikai jelenségekkel fog­lalkozik. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor az Ifjúsági Rádiószínpad be­mutatóját láthatjuk amely­ben Lugossy Gyula hangjá­tékát, a Várakozásokat köz­vetítik. A rendező Siklós Olga. A televízióban 20 óra 55 perctől Mathioni Eszter mun­káit, a hímes köveket lát­hatjuk. A műsor a művész életét is átfogó ismertetőt ad, a szinte páratlan szépségű alkotásokból. PÉNTEKEN a Kossuth rá­dióban 19 óra 15 perctől a Világszínház Shakespeare tragédiájának, a III. Richárd- nak rádióváltozatát sugároz­za. A darab főszereplője Sin- kovits Imre. A Petőfi adón 21 óra 33 perckor kezdődik a „Ki láng volt, itt gyorsabban égett.. címmel induló irodalmi est, amelyet Mátészalkáról sugá­roznak. SZOMBATON a Kossuth rádióban 14 óra 25 perckor az idei mezőgazdasági beru­házásokat teszik mérlegre a Falurádió vendégei Simon Ferenc mikrofonja előtt. VASÁRNAP a Kossuth rá­dióban 8 óra 26 perckor a rádió tömegsport napjának eseményeit közvetítik hely­színi adásban. 10 óra 03 perctől az ifjúsági rádió adá­sát hallhatjuk, anyák napja alkalmából, „Szívemhez anyám közelít...” mottóval. A telvízióban 21,00 órakor Mindent a győzelemért cím­mel láthatunk megemléke­zést a második világháború befejezéséről, amelyet ez al­kalomra a Horizont szerkesz­tősége állított össze. A rádió tömegsport napjáról Mindent a győzelemért • F. B. b. s.

Next

/
Thumbnails
Contents