Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
l\r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 23. Andris édesanyja az első naptól kezdve megbeszélte velem a nevelési problémákat. Nem szépítette a gyermek hibáit. Tanácsokat kért, amelyeket meg is hallgatott. Egyik nap újabb panasz- szal állított be hozzám. Az anyósa velük lakik. Tevékeny, segítőkész asszony. Kisfia tűrhetetlenül fölényesen, gorombán beszél vele. Felesel, nyelvet ölt rá, nem engedelmeskedik neki, és ha iskolai munkájában segíteni akar akkor egyszerűen leinti azzal, hogy: „Te ehhez nem értesz!” — Mit tegyen? — kérdezte tőlem. Azt tanácsoltam, meséljenek áok szép igaz «történetet a „nagyi” életéből. Mondják el, milyen élete volt a két világháború alatt, először mint pici gyermeknek, másodszor mint JÖbbgyermekes anyának, akinek a férje harctéren volt. Az igaz történeteken keresztül szerettessék meg a nagymamát, ébresszék fel a tisztelet érzését a gyermekben. Ezeket mondtam s rá néhány napra érdekes dolog történt. Kedves kis történetet olvastunk másodikosaimmal. Az volt az olvasmány mondanivalója. hogy a szülők gondoskodnak gyermekeikről féltő szeretettel nevelik őket és ha megöregszenek, visszakapják a szeretetet gyermekeiktől. Alig értem mondandóm végére, máris fellendült Andrisom keze. — Az én nagymamám nem lehetett valami jó anyja az én apukámnak! — így a kis okoskodó. — Miért gondolod? — tettem fel a kérdést. — Mert apukám nagyon gorombán beszél vele, ha jó lett volna hozzá gyermekkorában, akkor most nem ezt kapná vissza. Nehéz pillanatok következtek számomra. Mit mondjak? Hogyan mentsem a szülőt? Bár nem érdemelte meg, annyit mégis mondtam, hogy: „Szegény apukád nagyon sokat dolgozik, biztosan ideges, de remélem, hogy te szépen, türelmesen és kedvesen beszélsz a nagymamával.” Ezért jött el hát hozzám — s okkal — Andris édesanyja. Csakhogy ő kizárólag a kisfiúra panaszkodott s azt már elhallgatta, ..hogy milyen példát lát és hall otthon. Mint mindenben, úgy az idősebbek iránti tisztelet- adásban is jó példát kell látnia a gyermekeknek. Ha mi „öreglány”-ról beszélünk egymással, amikor a család idős asszonyát emlegetjük, s nem tekintjük egyenrangú családtagnak, akkor a gyermek is tiszteletlenül beszél majd a közvetlen környezetében élő idősekről. Sőt! Ez megszokássá válik s az életben sem érzi azt, amit elvárnánk tőle, hogy az idősebbeket tisztelje. Fiataljainknak „nagy mellény”-t ad. hogy ők sok mindent tanulnak és tudnak, amiről a most öregedő generáció nem is hallott. Többnek, okosabbaknak érzik magukat, s nem veszik észre, hogy az időseknek kijáró tiszteletadás elhanyagolásával milyen súlyos hibát követnek el. Mit tegyünk mi, felnőttek, nevelők ? Elsősorban jó példát kell látnia a gyermeknek. Beszéljünk szépen, illedelmesen és tisztelettel öregeinkkel, és a hátuk mögött: róluk is. Adjuk át a helyünket az autóbuszban, a vonaton, a villamoson. az orvosi váróban és mindenütt, ahol alkalom nyílik rá. Gyermekeinket is erre tanítsuk. Nem úgy, mint a nemrég látott esetben tette egy édesanya a szemem láttára. 8—10 éves kisleánya át akarta adni a helyét a villamoson egy idős asszonynak. Az anya a vállánál fogva lenyomta a gyermeket az ülésre és jó hangosan ezt mondta: „Nekem se szokták átadni a helyet (lehetett vagy 30 —32 éves) te se add át senkinek!” Osztatlan megbotránkozást váltott ki a megjegyzés az utasok között. Sajnáltam az asszonyt azért, hogy ennyire nem ért a gyermeke neveléséhez, és ilyen rosszul neveli magának a kisleányát a saját öregségére. Dr. Gergely Károlyné Magyarországon ma tizen- nlt-húsz vezető maneken van. Közülük való Szentpéteri Györgyi. Nem könnyű találkozni vele. Mikor keresem, először Kijevben van, később Hamburgban. Utána itthon, de vidéki turnén. Nincs más, két út között kell megtalálnom. Százhdtvenkét centi magas, ötvenhat kiló. Arca keskeny, alakja, megjelenése lenge. Lenge éB üde. Mindjárt eszembe is jut, vajon azokat, akik a manekenek szerepét írják, mire csábítja ez a vékony, fiús alkat? Én diáklánynak öltöztetném. Főiskolásnak. És persze, a ruhája! De ebben már segítségre szorulok. Szentpéteri Györgyi segít. — A szoknyám fekete gyapjúzsorzsett. Húzott szoknya. A blúzom fehér jersey. A piros-lila kötött mellényt külföldön vettem kiárusításon. — V *amilyen övét is látok. — Gyöngyből van- Mutatós apróságok, ezekkel szoktuk földobni a ruhát. — A személyazonosságija szerint foglalkozása maneken? — Voltaképpen a Magyar Divat Intézet cipőtervezője vagyok, maneken csak később lettem. A legtöbben így vagyunk, kizárólagosan ma- nekenségből nehéz megélni nálunk. — Mondja el egy napját. — Reggel nyolckor kezdek az Intézetben. Minden napra esik egy próba, ezekre, azért is mert nagyon fárasz- tóak, általában a délelőtti órákban kerül sor. A próbák a Divat Intézetben, a Kézműipari Vállalatnál, az OKISZ Laborban, vagy egy- egy gyárban vannak. A ruhapróbák mellett táncpróbákra járunk és ki-ki különféle privát órákra. Van aki jazz-balettet tanul, van ki másféle mozgásművészetet. Én a marxista—leninista egyetem esztétika szakát végzem. Ez a munkánk egyik része, a másik amit már a közönség is láthat, a bemutató. — Hányféle bemutató van? — Vannak hagyományos bemutatók és koreografáltak. A hagyományoson végigmegy egy-egy lány a színpadon, esetleg zene, vers színesíti az előadást- A koreografált bemutatókon ezzel szemben jeleneteket csinálunk. Külön elkészítik a ruha és külön a mozgás forgatókönyvét. Itt megfelelő cselekményt adunk elő, jobban előtérbe kerül a mozgás és a színészi készség. — Mi a titka annak, hogy valaki jó maneken legyen? — Mindenekelőtt a testi adottságok. Százhetven centi alatt nem szabadna senkit foglalkoztatni. Fontosak az arányok is. Ami ezen kívül lényeges, az a szakmai alázat. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem magunkat, hanem a ruhát adjuk elő. Ennyi a szerepünk és nem több. De szerepnek ez is szerep. Ha valaki saját egyéniségéből nem tud eleget hozzátenni a ruhához, ha nem talál kontaktust a közönséggel, akkor nem jó maneken. — Tíz éve dolgozik ezen a pályán■ Mennyi ruhát mutatott be ennyi idő alatt? — Fogalmam sincs róla. Van úgy, hogy egyetlen alkalommal ötven ruhát kell bemutatnunk. Én gyerekkorom óta úgy képzelem a manekeneket, hogy lakásukban nagy szekrények vannak, teli szebbnél szebb ruhákkal. Természetesen az Intézet adja őket, hiszen az ő érdeke, hogy a maneken utcán, postán, szórakozóhelyen, mindenütt feltűnően csinos legyen. Meg is kérdezem Szentpéteri Györgyitől, így van-e? Jót nevet a kérdésemen. — Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy a bemutatottak közül hány ruha lett az enyém. Míg eladásra kerül, rajtam van vagy két- százszor, végighurcoljuk az egész országon. Lehet, hogy nem is érdemes már megvenni. Ha meg igen, nem biztos, hogy én kapom meg. Aki előbb odaér a kiárusí- sításra... Elárulhatom, hogy én is és a legtöbb lány maga varrja a ruháját. Az sem titok, hogy gyakori vásárlói vagyunk az alkalmi boltoknak ... a kiárusításoknak ... Mikor elbúcsúzom, akkor jut eszembe, hogy elfelejtettem az év divatjáról érdeklődni. Megtörtént, nem lehet változtatni rajta. De ha előérzetem nem csal, akkor bizonyára ennek az évnek a divatja is bolondos lesz. Ha nem az volna, unnánk. Vathy Zsuzsa Séta az utónevek körül Melyek manapság a „legkeresettebb” utónevek? A felszabadulás utáni években az egyszerű, megszokott nevek voltak a legnépszerűbbek. A sok László, János, György, Ferenc, Mária, Erzsébet, Katalin és Ilonka között csak elvétve tűnt fel egykét ritkább keresztnév. Az ötvenes évek végén kezdődött a régi magyar utónevek: a Zsolt, az Attila, -a Csaba, az Ildikó, a Réka és a Tünde reneszánsza. S ez a divat — csökkenő tendenciával ugyan — még napjainkban is tart. Az utóbbi években érdekes változások tanúi vagyunk. Az egyik, hogy eltűnőben van az a szokás, hogy a szülő keresztnevét kapja a gyermek. Valaha az elsőszülött gyermekek az esetek 30—40 százalékában az apa, illetőleg az anya nevét kapták. Ma ez az arány alig éri el a 10 százalékot. Az utóbbi években a különleges, ritka nevek jöttek divatba. Felkapott lett a Barbara, a Beatrix, a Johanna, a Mercédesz, a Zsanett és a Zsaklin. A fiúknál a Krisztián, az Edmond és a Bence a divatnév. Megfigyelhető, hogy nagy hatással van a keresztnevek divatjára egy-egy divatos film, könyv vagy tévéjáték. Jókai Mór Aranyember című regényének megfilmesítése után például ugrásszerűen megnőtt a Tímeák és. Noémik száma. Unna Karenina Havannai kihallgatás Hétfőn a Kossuth rádióban 17 óra 27 perckor a fiatal drámaírók és a színházak viszonyáról hallhatunk műsort, amelyben a pályatárs szemével vizsgálódnak a résztvevők. A műsor vendége lesz Hernádi Gyula író. A Petőfi adón 19 óra 30 perckor az emberi agy fejlődéséről hallhatjuk több neves tudós véleményét dr. Eke Károly tudományos műsorában! Kedden a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor jelentkezik a Fiatalok stúdiója, és ez alkalommal Miskolcon rendezett Ady-konferenciáról számol be Pálfy István. 20 óra 04 perckor a Gazdasági minifórum azzal foglalkozik, hogy milyen ma gépiparunk helyzete, és mik a legsürgetőbb teendők. A televízióban 17 óra 45 perctől Kubai partraszállás címmel Horváth János és Kerekes György tudományos kutató beszélgetését sugározzák. 20 órakor Enzensberger: Havannai kihallgatás című dokumentum játékát láthatjuk. A darab a Kuba ellen elkövetett amerikai intervenció elkövetőit leplezi le. Szerdán a Kossuth rádióban 17 óra 07 perctől kerékasztal beszélgetést hallhatunk arról, hogy miért nehéz az energiatakarékosság, és melyek ebben a legjobb módszerek. Csütörtökön a Kossuth rádióban 19 óra 35 perckor kapcsolják a Zeneakadémia nagytermét, ahonnan Rossini négyfelvonásos operájának a Mózesnek hangverseny szerű közvetítését hallhatjuk Lam- berto Gardelli vezényletével. Pénteken a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor jelentkezik a Remekírók-remek- művek sorozat, amely ezúttal Lev Tolsztoj egyik legszebb regényét, az Anna Kareninát mutatja be hangjátékként, Cserés Miklós dr. rendezésében. 21.00 órakor arra kaphatunk választ Gerencsér Ferenc műsorából, hogy Hogyan élünk — hogyan élhetünk? A televízióban 18 óra 20 perckor a Megújulás című műsor arra ad választ, hogy mire költünk el 45 milliár- dot az idén, és mi fog ebből megújulni. Szombaton a Kossuth rádióban 13 óra 30 perckor azt tudhatjuk meg Balogh István riportjából, hogy mi az, Ami még kell a munkakedvhez? Vasárnap a Kossuth rádióban 7 óra 23 perckor emlékeztető hangzik el, amelyben Kispista István régi falujárókat mutat be. 9 óra 55 perckor A munka ünnepén címmel kezdődik műsor, amelynek vezetője Rapcsányi László. A televízióban 7 óra 55 perckor kapcsolják a moszkvai Vörös teret, ahonnan ezen a napon többször is közvetítést láthatunk a május elsejei felvonulásról. 17 óra 35 perckor vetítik A munkapad nagy öregjei sorozat újabb adását, amelyből Kovács Gyula csepeli aranygyűrűs esztergályost ismerhetjük meg. 20 óra 05 perctől láthatjuk a 20 éves vagyok című összeállítást. Ezt a műsort a televízió régi és új előfizetőinek kívánsága szerint állították össze, és ez egyben az Önök kérték... műsor ötvenedik adása is. Textil a lakásban Tudományos-fantasztikus műbe illő fejezet lenne, ha elképzelnénk a környezetünkben lévő minden textilféleség eltűnését, megsemmisülését. Semmivé lenne a függöny, a szőnyeg, a bútorkárpit, az asztalnemű, az ágynemű. Semmivé válna a ruhánk, a keményebb anyagú cipő és a gombok, csatok kivételével minden, amit magunkon hordunk. Így, ekkor tapasztalhatnánk igazán, mit is jelent életünkben a textília. Az ember a maga formálta környezetet mindig is a külső természet mintájára alkotta meg — akkor is, ha ez nem volt tudatos. A lakásban uralkodó színek, a textilek színei is ezt bizonyítják. A legsötétebb árnyalatok — a föld színei — a padlóra kerülnek, a közepes erősségű- ek a bútorok kárpitján, a legkönnyebb, levegős színek — az égbolt színei — általában a falakon jelennek meg, textilként főleg a függönyökön. Ugyanakkor gyakran használnak ma már divatos berendezéseknél erősen színes környezetet. Ebben az esetben formai elemek hangsúlyozzák a földközeliséget. Fontos e színárnyalatok figyelembevétele annál is inkább, mert csak e szín-han- gulat-egyensúly tükrözi helyesen a lakóhelyiség jellegét, teszi kellemessé arányait.-De nemcsak színeket hordoznak textiljeink, hanem mintákat is! Alapszabály: nagy, színes, hangsúlyos mintából csak egyetlen legyen a lakásban! Ha modern virágmintás szőnyeget választunk, őrizkedjünk a modern virágmintás függönytől! És fordítva is. (Hacsak nem ugyanabból a mintából készült, bár erre még a mi üzleteinkben vásárolt anyagok esetében nincs példa; külföldön már kapható azonos színű és mintájú, de más anyagú szőnyeg és függöny, illetve bútorkárpit és textiltapéta, szőnyeg és textiltapéta.) Szép, tiszta felületeket hozhatunk létre keskeny csíkos, melírozott anyagból. Ezek nagy mennyiségben, távolabbról — hiszen a bútoroknak mindig csak egy részéi látjuk közelről — egységes felületnek hatnak. Szépek az önmaguk színében mintázott szövött anyagok: szőnyegek, padlószőnyegek, bútorkárpitok. Az egyszínű textil további előnye: minden bútorhoz illik! A régi parasztbútorok mellé éppúgy, mint kolóniái garnitúrához, modem vonalú és elosztású berendezéshez. Van egy szőnyegféleség, amely kivétel a legtöbb szabály alól. És ez a perzsaszőnyeg, amely gyengéd színeivel, apró változatos mintázatával, s főleg azzal a hangulattal, amelynek hordozója, szinte minden berendezéshez illik, virágos rétet terít a léptek alá minden szobában, ugyanakkor háttérben maradóvá is tud válni, nem kell a berendezés minden darabját hozzáigazítani. A lakberendezés: folyamat. Sokáig — ha nem örökké — tartó kapcsolat a lakó és a lakás között. A lakó attól a pillanattól kezdve, amikor megvette lakása számára az első jelentős darabot, már nem válogathat pillanatnyi kedve és tetszése szerint. Attól a perctől kezdve minden új darab kiválasztásánál végig kell gondolnia, hogy a lakás meglévő tárgyai mellé il- lik-e az újonnan kiválasztott. A változatosságot mégis megteremthetjük a lakásban a lakástextilekkel! Ezek a textilek ugvanis olcsóbbak, mint a bútorok. Ha nem is cseréljük állandóan a bútorkárpitot meg a padlószőnyeget, változtathatunk a függönynyel, az asztalterítővel, a párnák huzatával. Piros-fehér kockás zefír a konyhába vagy a gyermekszobába, hófehér száda az ablakok köré, egy búzavirágkék takaró a heverőre, ugyanolyan asztalterítő, s már az únt berendezés is frissnek, tavaszinak, újnak tűnik. S a hangulatunk is vidámabb lesz. Kozmetikai DBC n gyógYnövénvek Egyes növények szépítő hatását már évszázadokkel ezelőtt ismerték a nők. Bár manapság már igen sok korszerű kozmetikum áll rendelkezésünkre, a gyógynövények szerepe mégsem csökkent. Hogyan használhatjuk fel a gyógynövényeket? 1. Belsőleg. 2. Pakolásra vagy gőzölésre. 3. Fürdővízbe. Köztudomású, hogy a szépség- ápolásnál a „belső kozmetika” a „külső kozmetikával” csaknem egyenértékű. Az anyagcserét, a bélműködést rendben tartó, a vértisztító teakeverékek szépítően hatnak a bőrre. A teakeverékek fogyasztására legjobb a szakember tanácsát kikérni, de készen is kapható a kiváló hatású „3 virág tea” nevű keverék. A vitamindús táplálkozás is szépíti a bőrt. Száraz és zsíros arcbőr pakolására egyformán alkalmas a langyos kamillatea. Ezt a következőképpen végezzük: a bőrt alaposan megtisztítjuk a szeny- nyeződéstől, utána kamillateába mártott vattával beborítjuk. Ha zsíros a bőrünk, akkor a kamillateába egy evőkanál citromlét is tegyünk, ha száraz, akkor előbb vékonyan krémezzük be. A pakolást 10 perc után cserélhetjük. 20 percig tartó pakolás után hideg vízzel öblítsük le a bőrt és a minősége szerint szükséges krémmel kenjük be. Szépítő hatású a kamillateás gőzölés is. Utána öblítsük le a bőrt hideg vízzel. A csipkeboevó húsából bőrtápláló. szépítő pakolást készíthetünk. Elkészítése: két évőka- nál félbe vágott csipkebogyóra annyi forró vizet öntünk, hogv ellepje. Néhány órát hagyjuk állni, majd teaszűrőn nyomjuk át, a levét is adjuk hozzá. Keverjünk a csipkebogyó-masszához egy evőkanál tejszínt vagy tejfelt, egy tojássárgáját és kenjük fel a megtisztított bőrre, (arc. nyak. kézfej). 20 perc múlva öblítsük le langyos, majd hideg vízzel. Szájápoláshoz is többféle gyógynövény áll rendelkezésre. Ezek közül ki kell emelni a kamilla és cserszömörce kiváló hatását az érzékeny, vérzékeny, gyulladásos foghús öblögetésére. Fogínysorvadás ellen is eredményesen használják. Ezt a célt szolgálja az aggófű. cickafarkfű, orbáncfű is. Toroköblögetésre nagyon jó az édeskömény, orbáncfű. papsajt, pozsgás zsázsa. Hajápolásra kitűnő a bojtorjángyökér és kamilla teakeverék. Fertőtlenítő, hajnövekedést serkentő hatású. Hajmosás után a teafőzettel öblítsük le a hajat és erőteljesen masszírozzuk meg a fejbőrt. A szaküzletekben hajápoló teakeverék is kapható. A szemre frissítőén hat. ha kamillatea. vagy szemvidítófű borogatást rakunk rá. Megnyugtatja a szemet és csillogóvá varázsolja a tekintetet.
